Új PTK - láthatás költségei

Szerintem két egyreszt a koltsegek mértékének, masreszt a szülők vagyoni helyzetének lesz jelentosege.

Mint lentebb olvashattad, ez nem elsősorban pénzbeli térítést jelent.

Üdv. mindenkinek!
A kérdésem az lenne, milyen kritériumoknak kell megfelelni az elköltöző szülőnek ahhoz, hogy a bíró megfelezze a kapcsolattartás költségét?

Köszönöm,
Lujzi

van valakinek tapasztalata akinek már megfelezték a költségeket? én most adtam be a gyámra…
tanácsok?

Beadhatod már most.

A láthatási költség nem csak a többlet benzinkiadást jelenti hanem kopik/használódik maga az autó egésze: szervízdíj, javítás, alkatrészek, amortizáció stb. Így 10 év alatt csak az ezen évi 20e km futásteljesítmény mellett akár egy másik új kocsit fog kelleni venni. A kérdés szinte minden különélő szülőnél: miből?!

Két év elteltével a gyámhatóságon lehet kérni az újraszabályozást. Az esélyeket egyelőre még tippelni sem lehet.

Köszönöm! Sajnos minden esetben tetten érhető a rosszindulat az anya oldalán! Számos esetben 10 perc késés miatt gyámügyi eljárást indított! Ekkora távolságnál pedig a 10 perc késés eléggé életszerű! Tehát minden szempontból vissza él azzal, hogy ekkora távolságra költözött el!

Szerintem érdemes kérni, hogy a költségek felét a gondozó szülő viselje. A különélő szülő menjen a gyerekért és a gondozó szülő is menjen érte, amikor visszahozza.

Köszönöm a válaszokat!

De érdemes megpróbálni az alábbi esetben?

Édesanyuka költözött el 180 km-rel messzebb. Erről az apukát nem tájékoztatta semmilyen formában, az apuka csak akkor tudta meg mikor a soron következő láthatása volt. Ekkor egy sms-ben közölte az új címet az anya. Gyerek iskoláját szintén beleegyezés nélkül változtatta meg az anya.

2 hetente hétvégén péntektől vasárnapig van láthatás. Apuka megy pénteken 180 km-t gyerekért, utána gyerekkel vissza apuka lakhelyére 180 km, és vasárnap ugyanez.
1 hétvége így 720 km. Oda 2,5 óra, vissza 2,5 óra, vasárnap ugyanez. Így 10 óra autóval 1 hétvége.

1 hónapban a 2 db láthatás pedig 1440 km.
Pénzben ne is említsük.

Sajnos a láthatás tömbösítése sem megoldás, mert az anya ellen több elmarasztaló gyámügyi határozat is van már kapcsolattartás akadályozása miatt.

Így sajnos félő ha a tömbösítést választja az apa, pl. iskolai szünetekben többet kapna, akkor az anya ellehetetleníti azt, így ez esetben több hónapig nem látná a gyermeket a különélő szülő. Ami gondolom semmi esetre sem a gyermek érdeke, hogy hónapokig ne lássa a különélő szülőt.

Mikor érdemes ezzel bíróságra menni? Mi a bírói gyakorlat nagy távolság esetén? Mit mérlegel ilyenkor a bíró?

Sajnos már nagyon véges az apa tartaléka amit a tartásdíjon felül útiköltségre tud fordítani.

Sajnos előbb utóbb nem fog tudni élni a láthatással, ami mind az apának, mind a gyermeknek hatalmas fájdalom lenne.

Annyi van a törvényben, hogy a bíróság ettől eltérhet, de a főszabály az új törvény szerint is az, hogy a különélő szülő viseli.

Látom ugyanazt találtad amit én...
Szóval pere kell vinni az útiköltség dolgát mert az anyának nagyon is kényelmes - és jelenleg még költségmentes - ha a gyermek transzportálásába nem kell beszállnia sem pénzzel, sem ténylegesen.

Mivel a jogszabály teljesen új kell némi idő mire a bírók az ítéletekben kialakítanak egységes álláspontot.

......
laikus hozzászóló

Javaslom olvasd végig az alábbi linket ahol választ kapsz a kérdéseidre. / Már a válás sem a régi.
www.index.hu/…_sem_a_regi/

Tudnátok tanácsot adni, hogy valóban az új PTK szerint változás van abban, hogy már nem feltétlenül a külön élő szülőt terhel csakis kizárólag az útiköltség?

Találtam erről egy cikket,arról szól, hogy mik változnak meg az új PTK szerint. 1 részét kimásolom ide.

..."Már nem a különélő szülőnek, jellemzően az apának kell fizetnie egyedül a kapcsolattartással járó útiköltséget.
A gyerek elvitelével összefüggő költségeket eddig csak a kapcsolattartásra jogosult, különélő szülő volt köteles viselni. Ez sokszor méltánytalanságot eredményezett reá nézve. Ha a válás után a gyereket nevelő szülő az ország másik végébe, vagy netán egy másik országba költözött, akkor a kapcsolattartásra jogosult szülő olyan helyzetbe kerülhetett, hogy önhibáján kívül, esetleg anyagiak hiányában nem tudott elmenni a gyerekért. Olyan is előfordul, hogy a gyereket nevelő szülő szándékosan költözik pl. a negyedik megyébe, hogy meghiúsítsa vagy korlátozza a kapcsolattartást. A bíróság most már dönthet úgy, hogy megosztja a szülők között a gyerek elvitelével kapcsolatos költségeket. Ez történhet úgy, és talán ez a legpraktikusabb, hogy a különélő szülő elmegy a gyerekért a gyereket nevelő szülőhöz, a gyereket nevelő szülő pedig hazaviszi a gyereket a kapcsolattartás végeztével. Ezáltal megoszlanak közöttük a költségek.

Mit kell tennie egy apának, aki már korábban, a régi Ptk. hatálya alatt elvált, de megirigyelte azokat, akikre már az új szabályok vonatkoznak, és szeretné, hogy mostantól mondjuk ő is könnyebben mehessen külföldre nyaralni a gyerekével, vagy hogy ne neki kelljen egyedül állnia a kapcsolattartás költségeit? Indíthat eziránt új keresetet?
A kapcsolattartás korábbi rendezésének ténye nem zárja el a különélő szülőt a kapcsolattartás újrarendezésének lehetőségétől. Ha korábban a bíróság rendezte a kapcsolattartást, akkor két éven belül a változtatást a bíróságtól lehet kérni, azon túl pedig a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámhatósághoz kell fordulni."...

Tehát valóban mostantól lehet kérni a bíróságot vagy a gyámhatóságot, hogy osszák meg az útiköltséget?

Úgy hallottam, hogy eddig csak abban az esetben döntött így a hatóság ha a szülők megegyeztek erről. A bíróság pedig ítéletbe rögzítette.
De ha volt pl. egy anya aki nem ment bele semmi egyezségbe, nem ment bele pl. abba, hogy félúton találkozzanak az apával stb. akkor a bíróság alapból úgy döntött, hogy csakis a különélő szülőt terheli a költség.

Ezek szerint most már a bíróság mérlegelhet ez ügyben?
Ha igen gondolom vizsgálni fogja, hogy mennyi km-ről van szó, mennyi többlet kiadással jár ez, mennyi az útidő stb? Esetleg azt is, hogy ki költözött távolabbra stb?

Köszönöm a válaszokat