Orokles , vagyonmegosztas

Köszönöm a választ Derill. Az aláírás megvizsgáltatnánk, de sajna csak régi mintáink vannak, újabbakat pedig a mostohaanyám nem fog adni . Van -e törvényes lehetőségem arra, hogy azoktól a hivataloktól, ahol megvan az aláírásmintája ,másolatot kérjek(bank,illetékhivatal stb)? Volt még 1kocsija is,aminek 100%-ban ő volt a tulajdonosa, de arról a végrendeletben azt" írja" hogy az a feleség különvagyona és mi kötelesrész címén sem tarthatunk rá igényt. De részletre vették. Még egy furcsaság,hogy a végrendeletben apu születési ddátuma 1957, de ő 1951-ben született.. két tanu írta alá: az ügyvéd,és még valaki.

nem tudtam dűlőre jutni ezügyben "laikus" jogászként ,valaki segítsen, kösz. vannak válaszaim, de nem vagyok teljesen biztosak benne, ezért kérem a tanult kollégák segítségét:

adva van egy férj és egy feleség. a házasság előtt szerzett, a férj tulajdonában álló lakás értékéből a házasság után vettek egy házat. a szerződésen 1/2, 1/2 szerepelnek mint tulajok és ez az ingatlannyilvántartásba is bekerült. na ezt a házat eladták és megvették az a telket, amin most laknak. a telket a férj a lottónyereményéből vette, a rajta lévő házat pedig az eladott házból kapott pénzen építették fel. ezen telek adásvételijén csak a férj szerepel, és a tul.lapon is a férj van feltüntetve 1/1 tulajdonosként.

kérdéseim:

1. ingatlannyilvántartáson kívül szerzett e tulajdonjogot a feleség 1/2 arányban vagy nem? (ha az ingatlan közösnek minősül, akkor a férj egyedül nem adhatja el, az asszony hozzájárulása nélkül? mi történik akkor ha a férj képes ezért elválni, elválasztják őket, de az asszony nem akar kiköltözni az ingatlanból?)
2. ha a férj netalántán elhalálozna akkor mit örökölne az asszony annak a figyelembevételével, hogy a férjnek van egy, az előző házasságából származó édeslánya, más közeli hozzátartozó nincsen.
3. mire juthat az elhunyt férj lánya jogilag annak figyelembevételével, hogy jelenleg közösen tulajdonolnak 1/2, 1/2 arányban (férj-feleség)egy másik lakást is? ergo meddig terjed az özvegyi haszonélvezeti jog, mind2 lakásra rákerül e, vagyaz egyikről le kell mondani, mert a másikban lakik?
4. ha az asszony halna meg előbb, akkor az asszony édestestvére örökölne e valamit?

szemes: az elirás, annyinak olvasták. Leirva az 1-es és a 7-es könnyen összekeverhető, főleg, egy kézzel irt anyagkönyvi kivonatnál.

Természetesen kérhetsz aláirásmintát, mint örökös.

A gépkocsi esetében, ha a végrendeletet megtámadod, kérd, hogy a feleség bizonyitsa a különvagyoni jelleget. Az nem elegendő, hogy az ő nevén van, azt is bizonyitania kell, hogy még a házasságkötés előtt vette, vagy a házasságkötés előtti különvagyonából a házasságkötés alatt. Tehát támassz rá igényt kötelesrész cimén, ha nem tudja bizonyitani.

andzsinszan:

1. szerintem attól függ. Ki kell számitani, hogy pontosan mennyi pénzt adott a lakásba a pasi (különvagyon amit a házasságkötés előtt szerzett), és mennyit költöttek rá akkor, amikor már házasok voltak (annak még a fele a pasié). Ha bizonyithatóan mindent a pasi különvagyonán vásároltak, akkor a pasié a lakás akkor is, ha közben volt 1/2 tulajdoni hányada a nőnek is. Ezt azért gondolom igy, mert amennyiben a pasi vagyonából vették anno az első lakást, előfordulhat, hogy a pasi a bizalom jeléül mindkettőjük nevére vette. Aztán a bizalom kicsit megingott, és a második lakást már a saját nevére vette (visszavette az ajándékot, és mivel ebbe a nő belenyugodott, nem volt szükség perre).

Ha a nő nem költözik ki az ingatlanból, természetesen a biróságon kérheti a pasi, hogy kötelezzék rá. Ha a biróság kötelezi, nincs gond, ha meg nem, akkor lakottan tudja csak eladni.

Természetesen eladhatja a lakást - ha a nő nem indit pert a tulajdonjogának bejegyzése érdekében perfeljegyzési joggal -, de ha megállapitják majd, hogy a nőnek is jár belőle x százalék, akkor azt majd ki kell fizetnie. Javaslom ezért, hogy készittessen értékbecslést az ingatlanról, nehogy később azt mondják, hogy jóval értékesebb volt, és áron alul adta el (ugy tudom ugyis kötelező már az értékbecslés készitése).

2. Az asszony özvegyi haszonélvezeti jogot, ami az ujabb házasságkötéséig tartana, vagy ha soha nem megy férjhez, akkor haláláig. Ez azt jelenti, hogy ő használhatja az ingatlant, a lány csak tulajdonos lenne, viszont kérheti az özvegyi jog korlátozását, vagy megváltást javasolhat, ha az özvegy elfogadja, akkor egy gyermekrésznyit kap, tehát az ingatlan felét.
3. Az özvegyi jog nem függ attól, hogy hány dolga volt a pasinak. Mindannak örökli az özvegyi jogát, amit nem ő örököl (öröklésre az ő esetében mondjuk végrendelet esetén lenne lehetőség).

4. Amennyiben az asszonynak nincs leszármazója, akkor a férje örököl. Ha elválnak, akkor a szülő, annak hiányában a testvére.

Hello!

Egy örökösödési ügyben szeretném a segítségüket kérni. Szüleim elváltak, mikor én 3 éves voltam. Nővéremmel együt anyámmal maradtunk, apám pedig összeházasodott egy nővel. A bíróság gyerek
tartást ítélt meg a részünkre, amit apám hébe-hóba fizetett csak.
Nem is tartottuk egymással a kapcsolatot, nagyon ritkán jött el hozzánk. Az eltelt 24 év alatt maximum 8-10 alkalommal találkoztunk.
A második házasságából született még két lánya.
Én úgy tudom, hogy az összes vagyona a felesége, vagy a második házasságából származó két lánya nevén van. ( De ez nem biztos).
Ez év áprilisában az ötvenedik születésnapja előtt pár nappal apám meghalt. Végrendeletről nem tudok, apai nagyanyámat sem kérdeztem erről.
Kérdésem az lenne, hogy a nővéremnek és nekem lehet-e bármilyen jogunk az örökséghez? Úgy gondolom, hogy ha nincs is semmi a nevén akkor is a házastársi kapcsolatából adódóan közös a vagyona a feleségével. És ez a rész után van-e alanyi jogunk? Illetve az, hogy meg lehet-e tudni valahonnan, hogy végrendelkezett-e?

Köszönettel: Jockey

A közjegyzőtől meg lehet tudni. Az, hogy örököltetek-e valamit, attól függ, hogy a házastársi vagyonközösség alatt vásároltak-e ingatlant, illetve ingó vagyont (nyilván ez utóbbit biztosan). Javaslom, hogy keressétek fel az özvegyet, és jelezzétek felé az igényeteket. Amennyiben elzárkózik, jelezzétek neki, hogy ügyvédhez, és közjegyzőhöz fogtok fordulni, ha nem hajlandó az egyezségkötésre. Aztán meglátjuk mit tesz az özvegy. Ha semmit, jelezzétek a közjegyzőnek, hogy édesapátok elhunyt (ehhez kell a halotti anyakönyvi kivonata), és hogy tudomásotok szerint volt vagyona, kéritek a köteles részt. Ekkor behivják a volt házastársat és kérhetitek, hogy igazolja, hogy a nevén lévő ingatlant mikor vásárolta (de ha tudjátok a cimet, egyszerübb, ha bementek a földhivatalba, kikértek egy térképszelvényt, az alapján megnézitek a helyrajzi számot, és a tulajdoni lapot, abból kiderül mikor vásárolták. Ha a házasságkötés után, akkor közös vagyon - kivéve, ha a feleség különvagyonából vásárolták, de ezt bizonyitania kell). Továbbá kérhettek leltárt a lakásban azzal, hogy szerintetek van (minimum ingó) vagyon, és a leltárnál jelen kivántok lenni. Ezt az önkormányzat leltárelőadójától kell kérni és minél előbb.

Kérdezzetek rá a betétkönyvekre, illetve számlákra is.

Köszönöm Derill !

Még annyit kérdeznék, hogy ezeknek az adatkléréseknek ( földhiv. , hallotti any kiv. )
van -e valamilyen anyagi vonzata? Ha minimális összeg akkor nem érdekes, csak ne több tízezer Ft legyen.

Illeték, pár ezer forint. Földhivatalnál 4, halotti ugy tudom 2 ezer.

Hello Derill!

Pár hete kértem a segítséged hagyatéki ügyben. Most utánajártam a dolgoknak, de még nem tiszta minden. Szerintem semmi esélyünk sincs öröklésre a nővéremmel, de a hagyatéki előadóban azért azt ajánlották, hogy próbáljuk meg ügyvéd segítségével.

Ezek a dolgok derűltek ki:

1. Az apám lakhelye szerint illetékes önkormányzatnál készűlt egy jegyzőkönyv apám hagyatéki ügyében. Jelen volt a felesége és a két lánya. Nyilatkozatában azt állítja,hogy apám után ingó, ingatlan vagyon nem maradt, hagyatékában kiskorú, gondnokság alatt álló, ismeretlen helyen távollévő személy nem érdekelt.
Ismert belföldi örökösök: a két lánya.
Bennünket meg sem említ a papír.
Most készíttettem egy kiegészítést, amibe már bejegyeztek minket is a nővéremmel.

2. Ezután átmentem a földhivatalba, ahol kikértem a hrsz szerint a tulajdoni lapot.
Ebben az áll, hogy az ingatlan a két lánya nevén van 1/2 - 1/2 arányban. A jogcímben vétel áll. A feleségé a holtig tartó haszonélvezet.

• jelzálogjog van az ingatlanon.

Ebből én azt szűrtem le, hogy mivel a két gyerek nevén van, ezért még a köteles rész sem jár, mert nem a feleségével közös volt az ingatlan.
Azt még hozzáteszem ,bár nem tudom számít-e valamit: az ingatlan vásárlásakor a két gyerek még elég fiatal volt, 14, ill. 11 évesek.
Ezért ajánlotta az előadó az ügyvédet,mert talán a vétel körül volt valami turpisság.

Válaszodat előre is köszönöm : Jockey

Ez elég világos helyzet. Főleg a 11 éves lánynál. Kell egy ügyvéd. Be kell bizonyítani, hogy a 14 éves lány sem dolgozott, nem rendelkezett elegendő keresménnyel az ingatlan megvételéhez. Azaz amit látunk az egy kp. ajándékozási szerződés.

A köv. kérdés mikor lett ajándékozva (megvéve) az ingatlan? Ha 15 éven belül van nyertetek. A vételár felét házastársi vagyonközösség jogcímén a kötelesrészbe bele kell számítani.

A vételár 1/8-ad - 1/8-ad része titeket illet.

A kérdés már csak az, hogy érdemes-e ezért küzdeni.

Hello Derill!

Köszönöm a választ, egy újabb reményt adtál ezzel. Én már kezdtem lemondani az egészről. Tehát hiába van a két gyerek nevén az ingatlan, akkor sem vehették ők kereset híján?
Az ingatlant hét éve vásárolták. A két gyereknél kellett a gyámügy beleegyezése is a vásárláshoz? Kell lennie egy ajándékozási szerződésnek is, vagy automatikusan bárki nevére lehet íratni egy ingatlant, függetlenül attól, hogy ki fizeti a vételárat?

Kb. 15-20 millió lehet a mostani értéke, a vételár kb. 10-12 millió lehetett akkor. annak az 1/8-ad része sem kevés.
A tulajdoni lapon még van egy bejegyző határozat 2005.09.26.-i dátummal: jelzálogjog terhelés 12970 euro. ez mit jelent? jelenleg még ennyi tartozásuk van az ingatlanra?
Szerinted nem éri meg küzdeni ezért?

köszönettel: Jockey

Nem én válaszoltam, hanem allorinc, neki köszönd, egyébként vételhez nem kell gyámügyi hozzájárulás. Ajándékozási szerződés sincs, de attól még ajándékozás, ha a gyermekeknek nem volt bizonyithatóan saját vagyona (gyámhatósági fenntartásos betétben). Ez igy igaz. Vehetsz egy ingatlant a barátnődnek a nevére, mert nem mondod meg, hogy a pénzt Te adod, és ez az adásvételi szerződésből sem derül ki. Ha kiderül, akkor már ajándékozási szerződéssel egybekötött adásvétel, de ilyet senki nem csinál, mivel akkor egyrészt kellene illetéket fizetni azért, hogy az ingatlan az ajándékozó nevére kerüljön, meg kellene egyet, amivel ajándékoz, vagy kellene egy szerződés, amivel a pénzt ajándékozza, utána egy másik, amivel a megajándékozott vásárol, és senki nem szeretne dupla illetéket fizetni (ráadásul az ajándékozási illeték magasabb összegü is).

Nem az számit, hogy mennyiért vették anno, hanem az, hogy a halál beálltakor mennyit ért.

Attól függ, hogy a haláleset utáni jelzálog, vagy előtte még az elhunyt vette fel. Ha ugyanis utána, akkor ez titeket nem érint.

Hello!

Köszönöm mindkettőtöknek!

Milyen ügyvédet ajánlotok? Itt

a keresőben nem találtam hagyatéki üggyel

foglalkozót.

Köszönöm

Üdv!
Egy kérdésem volna. A nagymamám a Nagynénémet hatalmazta fel hogy halála esetén ő vehesse fel az egyik takarékkönyvébe lévő pénzt. Az lenne a kérdésem hogy az Édesanyám igényt tarthat-e a felére ha ő is örökös? Előre is köszönöm a választ.
Titti

Üdv!
Egy kérdésem volna. A nagymamám a Nagynénémet hatalmazta fel hogy halála esetén ő vehesse fel az egyik takarékkönyvébe lévő pénzt. Az lenne a kérdésem hogy az Édesanyám igényt tarthat-e a felére ha ő is örökös? Előre is köszönöm a választ.
Titti

Nem. A nagynénéd a kedvezményezett, a betétkönyv pedig nem tartozik a hagyatékhoz (nem képezi az öröklés tárgyát).

Öröklés témában szeretnék segítséget kérni. Második házasságomban élek, és arra lennék kiíváncsi, hogy ha én halok meg előbb, a házasság előtt szerzett lakásomat ki fogja örökölni? Az előző házasságomból 4 élő gyermekem van, nagykorúak.
A jelenlegi férjnek milyen örökösödési jogai vannak?
Előre is köszönöm.

Ha nem lesz végrendelet, akkor a 4 gyermeked egyenlő arányban, míg a házastársadat holtig tartó haszonélvezeti jog (özvegyi jog) illeti meg, amelyet a gyermekek megválthatnak (ekkor egy gyermekrész, vagyis az egész 1/5-e tulajdonként illetné meg, haszonélvezet helyett), vagy korlátozását kéhetnék szükséges mértékű használatra.

A megváltás és a korlátozás csak akkor lehetséges, ha a jelenlegi férjednek van másik lakása, ahova költözhet, illetve ha nincs, ennek ellenére egyetért a megváltással.

Továbbmennék e témában: ha eladnám a jelenlegi lakásomat és egyéb ingatlanomat, (ami még szüleimtől örökölt házrész) és ezek árából vennénk egy családi házat a saját nevemre, akkor hogyan alakul a jelenlegi férjem öröksége? Ez már házasság alatt szerzett közös vagyon? Akkor is, ha a meglévő saját ingatlanaim árából vásárolom? Halálom után hogyan alakulna a gyerekeim részére az örökség és férjem jogai?
Köszönöm a választ.

Ha a jelenlegi férjeddel netán már 15 éve éltek együtt, akkor a különvagyonod bemegy a közösbe, egyébiránt a különvagyonaidból továbbra is különvagyon lesz, így a jelenlegi férjedet továbbra is a haszonélbezetet illeti. Szerintem.

Konkrétum:
Családjogi Törvény =
1952. évi IV. törvény
IV fejezet
2. A házassági vagyonjog
Csjt. 27 - 30 §-ok.

Egyébként pedig bővebbet a Google-n "különvagyon" címszó alatt lehet olvasni.

Obsitos téved, a különvagyon helyébe lépő vagyontárgy továbbra is különvagyonnak minősül az ingatlan esetében... az özvegyi jog viszont a férjet ezekre is megilleti, ami azonban megváltható és korlátozható...

Hogy egész pontosak legyünk, az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékû berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.

Vagyis pl. az eladott koyhabútor értékén vett tárgy 15 évi házasság után. Ingatlan nem.

köszönöm, bár én is az ingatlanra vonatkozóan írtam...hiszen a kérdés is arra vonatkozott

Köszönöm a válaszokat, én csak az ingatlanom további sorsára voltam kíváncsi, az ingóságok nem lényegesek.

Mi a helyzet akkor, ha a jelenlegi férj is hozzáad a megvásárolandó új ingatlanhoz mondjuk annak 20 %-át és az én nevemre iratja. Akkor is az én gyerekeim örökölnek és övé csak a haszonélvezet lesz?