Gyermekelhelyezés megváltoztatása két éven belül?

Kedves derill!

Megint itt vagyok, szeretnék a fejleményekrõl beszámolni, mások okulására is.

Létrejött az a találkozó a volt férjem, az ügyvédje, az én ügyvédem és közöttem, amit te is javasoltál. A beszélgetés tárgya természetesen a láthatási rend megváltoztatása volt, hiszen lévén külföldön élünk, kéthetente lehetetlen Magyarországra utaznunk. Hát tanulságos volt! A tervet – miszerint kéthavonta egy hetet töltene velünk a kislány, akár úgy is, hogy minden második alkalommal Mo-gon maradunk, hogy az oviból ne maradjon ki; egy az egyben kinevették. A kisfiúval kapcsolatban SEMMI javaslata nem volt a volt férjemnek. Kb.: fél óra után jegyezte meg elõször az ügyvédem, hogy kedves M.úr; mikor hívta fel utoljára a kisfiát? Miért nem érdeklõdik hónapok óta utána? Erre az másik ügyvéd felpattant az asztaltól és kiabálni kezdett: Honnan veszi a bátorságot, hogy ügyfelemtõl ilyesmit kérdezzen? Ez itt nem Gyámhatóság!
Én úgy éreztem, hogy legalább 80 %-ban meg tudtunk volna egyezni a volt férjemmel, ha az ügyvédje minduntalan nem tette volna a kezét a lábára belefojtva a szót, hogy erre itt most nem kell válaszolni! A volt férjem egyetlen önálló gondolattal nem jött elõ, egy akarat nélküli báb lett! A kisfia csak akkor kell neki, ha visszavághat amiatt, hogy a kislány láthatását meg szeretnénk változtatni. Amikor az ügyvédem elmondta a javaslatunkat, miszerint a költségek (hazautazás, tehát hogy én vinném a kisfiát hozzá láthatásra ) kb. 15%-át állnák-e, azonnal jött a válasz. Ügyfele távozott külföldre, viselje ennek minden következményét és anyagi vonzatát. A kislány útlevelét nem adják oda, mert Mo-gon is VAN ELÉG LÁTNIVALO!

Teljesen reménytelen az ügy, hogy peren kívül megegyezzünk.

Elkészítettünk a beszélgetés után egy tervezetet, melyben leírtuk az óvódai és iskolai idõszakokra a láthatást. Erre az a válasz jött, hogy mivel a kislány jõvõre lesz nagycsoportos, az óvodavezetõ kidobja az oviból, ha kéthavonta egy hetet nem megy óvodába! Tehát marad a tavaszi ( idén is letagadták a szünetet, így a fele sem járt nekem ), õszi ( megint csak nem lesz az oviban! ), a téli szünet fele ( 3 nap! ) és nyáron egy hónap! Azaz a 365 napból 34 nap!
Közben folyamatosak a fenyegetõzések, ha nem felejtem el, hogy van egy kislányom, akkor visszahozatja a Helsinki (!) egyezmény alapján a kisfiút – mondta az ügyvédje-, mert jogellenesen van külföldön.
Odaadtam ( nem kérte!) a kisfiút, hogy vigye el magával az apai nagyszülõkhöz is; ott voltak egy hosszú hétvégén. Közben a kislány velem volt, mert csak hétvégén adja oda, de így a két gyerek megint nem volt együtt!
Annyit még, hogy a kislány szorong, ideges és óriási a szeretetéhsége. Sírt, hogy anya veletek akarok maradni, apát is szeretem, de veletek akarok lakni! Mit mondhatok neki?
Mutatott a volt férjem néhány kinyomtatott oldalt, irányelvek és talán Belügyminisztérium voltak a fejlécen, de pontosan nem tudnám megmondani. Abban szerepelt néhány sor, melyben körülbelül az állt, hogy a szülõi felügyeletet gyakorló személy a gyermek külföldre utazását korlátozhatja stb. pontosan nem tudtam elolvasni. Tudsz esetleg errõl valamit mondani? Vagy javasolni valamit derill?
Megpróbáltam az egész szituációt még egyszer átgondolni a volt férjem szemszögébõl, de nyilvánvaló, hogy ez a helyzet így nem jó egyik gyereknek sem! Miért nem látja be, hogy meg kellene oldani a gyerekek miatt! Hogy mondhatja, hogy felejtsem el a kislányt, ha ö minden egyes beszélgetéskor megkérdezi, hogy anya mikor viszel magaddal? Köszönöm, hogy hosszúra nyílt levelemet végigolvastad és azt is, ha esetleg válaszolni tudsz!

Köszönöm a mai válaszaidat és segítségedet; jelentkezem hamarosan a fejleményekkel. Addig is jó pihenést és szép hétvégét!

A helyzet az, hogy kénytelen vagy egyezkedni vele, egyébként meg nem maradhatna el kapcsolattartás csak azért, mert családi programot szervez. Az utlevelet már irtam, miért nem adja oda, de ha ujraszabályoztatjátok, akkor érdemes ezt is kérni, egyébként meg ha nincs korlátozva a kapcsolattartásod a bírói határozatban belföldre, nyugodtan viheted külföldre is. Õ ugyanis nem korlátozhatja a kapcsolattartást (Csjt. 92. §. (1) bekezdés utolsó mondat: köteles zavartalan kapcsolattartást biztositani.

A kiskoru végleges külföldre távozásának engedélyezéséhez nem lenne rossz ugyanis ha hozzájárulna. Valószinüleg a gyámhivatal egyébként is engedélyezni fogja ugyan, hisz évek óta ott éltek, de mégis jobb a békesség. Próbálj leülni vele megbeszélni ezeket. Jó lenne egy jó mediátor aki segit.

A mostani elmaradt kapcsolattartás nem miattam maradt el, hanem õ szervezett erre az egyébként nekem járó hétvégére a saját rokonságával programot. Jó, tiszteletben tartom, de akkor a kapcsolattartás nem az én hibámból maradt el és kérem õt is, hogy segítsen nekem. Mint ahogy írtam is,nem tudunk sem fizikailag ( 2500 km ), sem anyagilag sajnos többször menni Mo-ra. Semmi reagálás. Ami most még a legjobban foglalkoztat, hogy ha oda is adja a kislányt, az útlevelét nem! Nyáron egy hónap szerepel a közös megegyezésben, akkor sem akarja adni az útlevelét, márpedig én természetesen arra az idõre ide akarom hozni, másrészt pedig nyaralni szeretnénk elmenni a kislánnyal. Hogyan érhetem el, hogy kötelezzék az útlevele átadására láthatáskor. Az Európai Unio területén és olyan országban élünk, amely a Hágai egyezményt aláírta; de mi lehet még érv? A kislány nagyon szeretne jönni és én minden szépet szeretnék neki megmutatni, ami csak módomban áll!

Igen, márcsak azért is, mert a Te rokonságodnak akkor van kapcsolatartási joga, amikor Neked. A nagyszülői kapcsolattartást igy ráadásul nem kell külön időpontra időziteni, nem vesz el plusz időt a dolog, hanem csak annyit, amennyit egyébként is veled töltene a gyerek, ha tudnál jönni. Igy minden páros hétvégét az apa a gyerekkel tud tölteni, ezért ez neki is jó, meg a gyereknek is.

Az ügyintézési határidő 30 nap, kérdezz rájuk irásban, hogy ha letelt, hogy miért nem született döntés, esetleg keresd meg a felettes szervüket: megyei gyámhivatal.

Az elmaradt kapcsolattartásokat csak akkor köteles az apa pótolni, ha önhibádon kivül maradt el. Szerintem próbálj vele leülni beszélni amikor itt vagy. Ez azt hiszem sokat segitene. Szerintem fél, hogy elvesziti a kislányt.

Nem tudom mikori a bírói határozat a kapcsolattartásról, de ha több mint két éves, akkor kérd az ujraszabályozást ugy, hogy havonta legyen mondjuk 4 nap ugy, hogy olyankor Te viszed iskolába a gyereket és hozod el onnan. Vagy kéthavonta. Vagy találd ki, hogy lenne jó neked és kérd ugy.

Egyre inkább váltanak a gyámhivatalok is, rugalmasabb szemléletek kezdenek kialakulni, ezek pedig mindig jobban figyelembeveszik a gyerekek érdekeit.

Beszéltem az ügyvédemmel, megfellebbezzük, ahogy te is tanácsoltad. Gyermekelhelyezés volt ( közös megegyezés-borzalmasan rossz döntés volt!), a kislány az apánál van elhelyezve. Igy is megoldható lenne az, hogy ha nem tudok menni, engedjék a szüleimnek látni a kislányt? Vagy így bonyolultabb a helyzet. Kulturáltan egyre kevésbé megy, a volt férjem a létezõ összes indokot kitalálta már, hogy akkor éppen miért nem adja a kislányt. ( A férfiak is tudnak találékonyak lenni-nem csak mi nõk! ) Sokszor gondolok arra, amit írtál: nem veszekedni, mert ellenkezõ hatást érek el vele. A kisfiúval kapcsolatban is kérdeznék valamit: beadtuk a papírt G...be, hogy az apa meghallgatásával kérjük döntsenek a külföldi tartózkodásról. Erre egyenlõre nincs válasz. Van valami ötleted, mit tehetnék még? Nemrég "ajánlottam fel" a volt férjemnek, hogy májusban is hazaviszem a kisfiút, három napra is otthagyom nála, csak engedje pótolni az elmaradt láthatást nekem nem járó páros hétvégén. Még csak nem is válaszolt. Mi pedig egyre kevésbé bírjuk anyagilag, havonta egyszer-kétszer Mo-ra utazni. Nem akarom a saját ügyvédemet "ellenõrizni", nagyon kedves, szívvel-lélekkel dolgozik, több mint 35 éve családjogi ügyvéd. Mégis jó néha egy másik véleményt is hallani.
Várom válaszod.

A gyámhivatal szabályozhatná ugy is a kapcsolattartást, hogy a gyermekkel való folyamatos kapcsolattartásra jogosult az anya (pl) minden páratlan hétvégén péntek délután 17 órától vasárnap 18 óráig, amennyiben az anya külföldi tartózkodása miatt nem tudja kapcsolattartási jogát gyakorolni, jogosultak vele ugyanebben az időben kapcsolatot tartani xy anyai nagyszülők.

Ez ugyanis egy végrehajtható szabályozás, feltételtől függő szabály, a lényege, ha Te nem mész, akkor a nagyszülő megy. Meg kellett volna fellebbezni az elutasitó határozatot. Nem mondta az ügyvéded?

Valószinüleg azért dobták vissza, mert a gyerek és az apa egy helyre vannak bejelentve, viszont gyermekelhelyezés még nem volt, vagy ha volt, az apánál helyezték el a gyereket (nem emlékszem már mit irtál korábban, és nincs időm most visszanézni), de ez a két oka lehetett.

Sajnos a gyermekvédelem rendszere már olyan nagy, annyian foglalkoznak a gyerekkel látszólag, hogy a gyerek már elvész a rendszerben. Ennek a gyerekről kellene szólnia. Az viszont biztos, hogy az, hogy mi a gyerek érdeke, nézőpont kérdése. Mondhatja az apa például azt, hogy nem áll a gyerek érdekében kéthetente felbolygatni az érzelmeit (a nők szoktak is ilyenekre hivatkozni). Én azt gondolom, lehetne az egészet kulturáltan csinálni.

Szia derill!

A láthatás megvolt, a kisfiút ott hagytam nála, a kislány velünk volt egész hétvégén (szombaton a két gyerek együtt.) Vasárnap "cseréltünk" - milyen szörnyû leírni!
Ami még természetesen azonnal feltûnt, hogy a kislányom szeretetéhsége óriási, egész hétvégén hozzám bújt, átöleltem, kezét fogtam.Anya, ha lehetne én örökre veletek maradnék-mondta többször is. Azt hittem belehalok, amikor ott kellett megint hagynunk. De emelt fõvel viseli- mondta egyik jó barátunk is. Tiszta és rendezett minden körülötte, csak érzelmek nincsenek. Hiányzik az anyai simogatás neki.
Kiváncsi lennék a véleményedre a következõk miatt:
A Gyámhatóságon beadott az ügyvédem egy kérvényt, hogy azokon a ( páratlan ) hétvégéken, amikor én a láthatásra nem tudok hazamenni, hadd vegyék azt a szüleim igénybe. A kérést elutasították : “…Nincs lehetõség a kapcsolattartás szabályozására oly módon, hogy azonos idõben több kapcsolattartásra jogosult is gyakorolhassa a jogát. …”-indokkal.
Én tényleg nem értek a jogi dolgokhoz, sokszor nézem a dolgokat elsõsorban érzelmi alapon, és arra gondolok: Ha ezt az ötéves kislányt nem is tudja látogatni az édesanyja kéthetente, akkor hadd lássák legalább az anyai nagyszülõk, ilyen módon nincs elszakítva az anyai oldaltól. Szüleimnek egyébként a saját nagyszülõi láthatási joguk miatt is a Gyámhatósághoz kellett fordulniuk. A volt férjem ugyanis úgy képzelte el, hogy szombaton reggel kilenctõl (220km – a busz 12,00 re ér be, tehát tarthatatlan ) szombat este 18,00-ig ( busz másnap reggel megy csak, tehát szintén tarthatatlan és õ ezt pontosan tudja) láthatják a szüleim a kislányt,havonta egyszer, aki korábban két-három hétig is az anyai nagymamánál volt, annyira szeret ott lenni; valamint csak ott G…ben, a város területén. Szüleim szeretnék elérni, hogy havonta egyszer egy hétvégére hadd vihessék el a kislányt. A kisfiú végleges külföldre vitelének kérvényét a jelenlegi magyarországi lakcímem szerinti Gyámhivatal visszadobta G…be azzal, hogy nem illetékesek!
Várva a véleményedre, annyit még, hogy miért nem érdekel senkit az, hogy a kislány nyilvvánvalóan ( pszichológusi szakvélemény is van már, mert agresszívvá vált az óvodában, ahogy azt megjósolták az anyjától és a kistestvérétõl való elszakítás miatt!) tönremegy ez idõ alatt?! Bár amikor legelõször bent voltam a g…i Gyámhivatalban, szó szerint azt mondták, hogy várjam meg, amíg a kislányom lelkileg tönkremegy, akkor tudnak talán majd segíteni.
Elõre is köszönöm, ha válaszolsz.

Köszönöm a gyors válaszodat. El fogom vinni a kisfiút hozzá, annak ellenére, hogy õ ezt nem kérte, én mégis azt akarom, hogy találkozzanak. ( Nyugodtan aludni azonban csak akkor fogok, ha megint itthon vagyunk! ) A kisfiamnak nem mondtam soha egy rossz szót sem az apjáról, most is emlegeti, hogy akkor este indulunk apához? Remélem, hogy nem fog nekünk csalódást okozni ez a láthatás és hétfõn be tudok számolni arról is, hogy minden rendben volt. Addig is egy szép hétvégét neked derill!

Vannak rendkivüli helyzetek, amikor be lehet vonni valakinek az utlevelét, de szerintem ez nem az. Hivd fel a rendőrséget, kérd az ügyeletet és kérdezd meg, hogy van-e kiadva körözés a gyermeked ellen. Nem biztos, hogy megmondják, de elvileg igen.

Szerintem a férjednek nincs ilyen hátsó szándéka, azt gondolom kizárólag azért akarja tudni, hogy van-e még állandó lakcimed Magyaroszágon, hogy eldönthesse, el akarod-e vinni a lányodat is az ő beleegyezése nélkül, vagy sem. Õ szerintem ugyanugy fél ettől az egésztől mint Te.

A pasik általában konfliktuskerülők, próbálj vele beszélni erről - vigyázz, hogy ne legyen belőle veszekedés. Mondd el neki, hogy szeretnéd, ha a fiával is jó kapcsolata alakulna ki, és Neked a lányoddal. Szerintem ha látja, hogy őszintén akarod, lehettek még barátok is - bár őt nem ismerem, viszont Te igen. Ha nem voltak unfer cselekényei, akkor elvileg most sem lesz. Azt, hogy unfer volt-e amit tett, ugy tudod eldönteni, hogy a helyébe képzeled magad, és megnézed, hogy abban a helyzetben, amiben ő volt, Te is azt tetted volna vagy sem, illetve, hogy amit tett, ugy volt-e rossz Neked, hogy számára viszont jelentős előnnyel járt. Ha ugyanis ugy ártott Neked, hogy közben neki semmi előnye nem volt belőle, akkor nyilvánvalóan rosszindulatu bármi áron. Ha viszont csak a saját igazáért harcolt, akkor nem. Nehéz ezeket elmagyarázni, rá kell érezni.

Szia derill!

Ujra a segítségedet szeretném kérni. A Gyámhatóságon – korábbi tanácsod is ez volt – kértük a gyámhivatali jóváhagyást a kisfiam külföldi tartózkodása miatt.
Ma láthatásra megyek a kislányomhoz. Arra gondoltam – bár az apa a kisfiú után továbbra sem érdeklõdik, itt volt a Húsvét, a születésnapja, semmi! –hogy vasárnap reggeltõl nála hagynám estig a kisfiút. A kislány közben nálam van. Estére viszem vissza, akkor visszakapom a kisfiút. Erre õ igent mondott.
Természetesen nem vagyok azonban nyugodt. Akárhányszor beszélünk, egyet mindig megkérdez: van-e magyarországon bejelentett állandó lakcímem? Van, de ugye nem ott lakunk. Miért kérdezheti mindig ezt? Tudom, hogy az állandó bejelentett lakáson kell biztosítanom a láthatást, de lehet a kérdésnek más oka is? A legjobban viszont a következõtõl félek: Beutazunk a kisfiammal Magyarországra, azután valamilyen módon – lehet, hogy már rémeket látok- , de bevonták pl. az útlevelét, a határon kifelé megállítanak, mert jogellenesen volt külföldön és így visszahozni már nem tudom. Van ugyebár magyar lakóhelyem, éljek ott! Megtörténhet ilyesmi? Nagyon várom válaszod, remélem eljutnak hozzád a soraim. Este 11 körül kellene elindulnunk, talán válaszolni tudsz addig. Elõre is köszönöm!

Gyámhviatalnál kell a kérelmet benyujtani, és az apától kéred. Ha megállapitják, hogy az ő hibájából maradt el a kapcsolattartás, meg is állapitják.

Unios országban vagyok és ez az ország is csatlakozott a hágai egyezményhez. A költségeimrõl ( vonatjegy, benzinköltség stb.) legyen tehát számlám,majd ezeket kérhetem kitõl? Ezt az egyet nem értettem meg pontosan. Nagyon el vagyok keseredve, de sokunk nevében mondhatom újra csak, hogy hálás vagyok minden segítségedért, amit ilyen önzetlenül adsz és ez mindig reményt ad egy kicsit a folytatáshoz. Sok ilyen ember kellene még, még akkor is így gondolom, ha engem néha kiméletlenül helyrebillentettél.

Vigyél tanut, és ha nem adja oda, akkor kérj ismét végrehajtást, és kérd a költségeidet ami külföldről nem kevés, tehát legyen számlád mindenről. Kérd a gyámhivatalnál az utlevél kiadását is a kapcsolattartások idejére, ugyanis ha nincs indok a belföldre korlátozásra, akkor nem tudják korlátozni. Nem tudom unios országban vagy-e, de ha abban, vagy olyanban, amely csatlakozott a hágai, illetve a luxemburgi egyezményhez, akkor elvileg nem tagadhatják meg. Erre kell hivatkozni.

Uj fejlemény az ügyben, hogy a volt férjem valóban feljelentett a Gyámhivatalnál a kisfiú miatt. Ott most az én ügyvédem be is adta a végrehajtási kérelmet. A Gyámhivatalban azt mondták exnek állítólag, hogy a kislányt semmiképpen ne engedje el velem, az útlevelét pedig tüntesse el. A kapcsolattartást megpróbáljuk újraszabályoztatni - ahogyan azt te is írtad. Uj még az is, hogy feljelentett a Rendõrségen a kislány útlevelének ellopásért. Azt a létre nem jött megbeszélésen szerettük volna odaadni és mivel postaládába bedobni nem akartam, otthagytam az ügyvédnél azzal, hogy juttassa el neki. Ö írt egy levelet exnek, hogy az útlevél nála van, bármikor bármilyen módon átadja, ahogy exnek jó. Erre itt a feljelentés. A tavaszi szünettel kapcsolatban azt mondta, hogy az oviban nincs tavaszi szünet ( nekem az óvodavezetõ azt mondta, hogy van ), így a megállapodásban szereplõ tavaszi szünet második fele sem jár. Júliusban mehetek elõször a kislányért, akkor is az útlevele nélkül adja csak ide. Szóval semmiféle kompromisszumról nem akar hallani,békés megegyezés a gyerekek érdekét nézve - ezek csak üres szavak. Várom a fejleményeket, addig is fogadtunk egy ügyvédet ebben az országban is. Tehetek még valamit? A kislány hangja egyre szomorúbb és nem tudok mit válaszolni, amikor azt kérdezi, anya hányat kell még aludnom, hogy láthassalak. A következõ páros hétvégén ott leszek a lakásnál, kiváncsi vagyok odaadja-e a kislányt.

Az senkit sem érdekel, hogy az ellenfél ügyvédje üvölt, vagy sem, mellesleg én letettem volna a telefont, ugyanis nem vagyok süket, ha rendesen mondja, akkor is hallom, üvöltözésre meg nem vagyok kiváncsi. Tehát benyujtottam volna a gyámhivatalhoz a végrehajtási kérelmet. Viszont az a hátulütője, hogy ha Te külföldön akarsz élni, akkor mint emlitettem, keresztbe tehet akkor is, ha nem kell neki a fiu.

Ebben megint nagyon igazad van, szeretném élni az életem! Ö is éli! De egy papír hiánya miatt nem tudok és nem is akarok félelemben élni. Valahol olvastam - nem tudom már, hogy hol -, hogy a férjemtõl váltam el, nem a gyerek az apjától. Öszintén megmondom, ha engesztelhetetlenül gyûlölöm is, te segítettél egy kicsit reálisabban gondolni rá, ahogy írtam más szemmel nézni a volt férjem. A kisfiú után nem érdeklõdik, amikor a kislánnyal én beszélek, nem kérdez vissza.
Viszont telefonbeszélgetéseken kívül mást nem enged a kislánnyal. Ott voltam, nem adta a kislányt oda; a kislánynak küldött rajzaim(ezt kéri mindig a kislányom), csomagok elvesznek. Az oviban azt mondták, hogy ott ne ZAKLASSAM a kislányt.( Nem ott akartam a telefonhoz kérni, tudom, hogy azt nem lehet; csak az elõmenetele után érdeklõdtem volna.) Idõben az utolsó kapcsolattartási próbálkozásom a következõ volt: a tavaszi szünet második fele után a következõ láthatás júliusban egy hónap. (Közben minden második páros hétvége lenne, de ez ugye majdnem megoldhatatlan) Kértem írásban tõle, hogy közben adjon egy hetet pluszban márciusban ( a kistestvére és a saját születésnapom és házasságkötésem idõpontja ( ezt nem mondtam meg neki), úgy, hogy az anyai nagyszülõk jönnek el hozzánk, velük gondoltam a kislányt utazni, majd természetesen ugyanígy vissza) A másik a Pünkösd körüli idõ 1 hét. Nagyon naiv voltam amikor azt gondoltam, hogy így a kislánynak nem lennének olyan nagyok a szakadékok, amíg nem látja az édesanyját és a testvérét? Mondom õ a kisfiú miatt semmit sem tesz, legutóbb már azt is mondta, hogy biztosan nem az õ fia. A kérésre nemet mondott! Tehetek valamit? Olyan ügyvédje van, aki üvöltött az én ügyvédemmel a telefonba ( ott voltam, hallottam minden szót ) amikor az kérte egy megbeszélésre a gyerekek miatt és amiatt, hogy a leírt módon teljesíthetetlen a kapcsolattartás; hogy a gyerek a mienk (értsd.: az ügyvédé és a volt férjemé ), nincs mirõl tárgyalni. Nézi egy ilyen ügyvéd valahol a kisgyerekek érdekeit vagy csak azt, hogy per esetén tárgyalásonként is szép összeget kérhet? Amit ezzel mondani akartam, hogy nagyon kicsi az esélye bármiféle békés megegyezésnek. Talán lenne a férjemmel, de nem egy ilyen ügyvéddel a háta mögött.
Ugy gondolom egy ilyen megoldás számomra elfogadható lenne (pl. három havonta két hét ), de amennyiben erre is nemet mond, mit tehetek és fõleg meddig, hiszen jövõ szeptemberben iskolás lesz a kislány! Annyit mondott még, hogy az óvoda nem engedi el! A kislánnyal most voltak két hétig a volt anyósoméknál, ott nem kérte az ovi beleegyezését. Köszönöm minden szavadat!

Ezt sajnos nem tudom, nem tudom milyen egyezményre gondoltak. Ha a hágaira, akkor az kicsit másról szól. Ez az 1986. évi 14. törvényerejű rendelet, de ez nem a kapcsolattartás szabályozásáról, hanem a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szól. Ez azt jelenti, hogy ha már szabályozva van, de Te jogellenesen elviszed - tehát a férjed irásos beleegyezése nélkül - akkor vissza fogják hozni a gyermeket, ha nem tudod biztositani a birói itéletben meghatározott módon a kapcsolattartást. Nyilvánvaló, hogy nem fogsz tudni mondjuk kéthetente ideutazni, hogy ő láthassa. Ha meg tudod tenni, akkor természetesen viheted külföldre, a lényeg, hogy a kapcsolattartást tudd biztositani.

Ha kéred a gyermek végleges külföldre távozásának engedélyezését, akkor természetesen a gyámhivatal majd mérlegel. Ha a férjed nem járul hozzá, akkor vizsgálni fogja, hogy hogyan biztositható a kapcsolattartás. Ha nem biztositható, akkor nem biztos, hogy engedélyezi. Ez tehát azt jelenti, hogy meg kell változtatni a kapcsolattartást majd ugy, hogy mondjuk két-három havonta egy-két hetet tölt az apával a gyermek a kéthetenkénti kapcsolattartás helyett. Ez közös megegyezéssel természetesen akár müködhet is. Ha a férjed nem azt látja, hogy el akarod tőle teljesen venni a gyereket, hanem azt, hogy mindent megteszel azért, hogy a gyereknek vele is jó kapcsolata legyen, viszont szeretnéd élni az életed, lehet, hogy beleegyezik.

Kedves derill!

Még egyszer elolvastam a hozzászólásaidat, sokat segítettél abban is, hogy kicsit más szemmel lássam a volt férjem. Lenne azonban még egy kérdésem hozzád. Amennyiben a volt férjem hajlana békés megoldásra a külföldi tartózkodásunk miatt – bár semmi sem érdekli a kisfiunkkal kapcsolatban, de tanácsodat megfogadva, a jövõre nézve jobb lenne mindent írásban látni -, mi a véleményed a kapcsolattartás újraszabályozásáról?

A következõ idézetet találtam ezzel kapcsolatban :

“ Az Európai Unióba lépéssel különösebb változás nem történik, ugyanis 1986-óta van egy nemzetközi egyezmény, ami többek között a kapcsolattartások végrehajtását szabályozza. Tehát jelen pillanatban is, hogy ha az egyik szülő külföldön van, akkor ennek az egyezménynek a berkein belül kell kérni a szabályozást. “

Tudnál errõl valamit mondani? “ Hol nézhetnék utána?

Válaszodat elõre is köszönöm!

Nagyon köszönöm minden sorodat, a segítõ szándékodat; megfontolok mindent amit írtál. Minden jót neked!

Az, hogy neked itélte a biróság, nem jogosit fel arra, hogy a gyermeket külfölre vidd véglegesen. Akkor sem, ha a férjed aláirta az utlevélkérelmet. Az, hogy "tudta", hogy külföldön akarsz élni, nem jelenti azt, hogy abba is beleegyezett, hogy a gyereket is külföldre vidd véglegesen. Nem ugyanaz a kettő. A gyermek végleges külföldre távozásához Magyarországon a jelenleg hatályos szabályozás szerint gyámhivatali jóváhagyás kell.

Ha ezt nem kérted meg, és nem kaptad meg, a gyermek jelenleg jogellenesen van külföldön, tehát vissza is lehet hozatni. Az sem számit, hogy mióta neveled őt. Az más kérdés, hogy erre esetleg egy birósági eljárás során hivatkozni lehet, de attól még addig, amig a biróság nem dönt a javadra, a gyermek jogellenesen van külföldön. Tehát ha az apa kezdeményezné a visszahozatalát, elvileg haza kellene hozni.

Nem az volt a hiba, hogy uj életet kezdtél, hanem az, hogy a szabályokat nem tartottad be. Lehet, hogy nem fog történni semmi, lehet, hogy nem megy a gyerek után, és nem érdekli az egész. De ha megy, neki van igaza, mert a hatályos jogszabályok ellenére vitted el a gyereket.

Ez a szabály egyrészt a gyermeket, másrészt a különélő szülőt is védi. A gyermeknek joga van a saját vér szernti apjával kapcsolatot tartani, a vér szerinti apját semmilyen más férfi nem pótolja - akkor sem, ha Te nem igy gondolod. Számodra a volt férjed alkalmatlan volt férjnek, de ez nem azt jelenti, hogy apának is az. A gyereknek az lenne az érdeke, hogy a vér szerinti apjával legyen jó kapcsolata és nem egy számára vadidegen férfival.

A különélő szülőt pedig a magyar jog szerint nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy elszakitsák gyermekétől, sőt, neki kelljen rendszeresen egy halom pénzt kiadnia azért, mert a másik szülő jogellenesen tett valamit.

Gondold el ezt egy forditott helyzetbe, ha a férjed egyszercsak kitalálná, hogy elköltözik Kinába, és neked kellene a lányod után rohangálnod oda. Nyilván nem lenne fer eljárás. Épp ezért alkották meg igy a jogszabályokat.

Ha mindezt jogszerüen csinálod, tehát kéred a gyámhivatali jóváhagyást, és ő megadja, akkor már más a helyzet.

Természetesen most jelen helyzetben én sem biztos, hogy kérném, hisz akkor ő is rájönne, hogy jogellenesen vitted el, és lehet, hogy keresztbehuzza a számitásaidat. Inkább várnék, az idő neked dolgozik, később hivatkozhatsz arra, hogy eddig sem volt számára fontos, de ha arra kerül sor jó ügyvédre lesz szükséged ahhoz, hogy a jogsértésedet valamilyen módon kivédje. Azonban arra számitanod kell mindenképpen, hogy a lépésed jogellenes, tehát rosszul is elsülhet. Én itt csak a Te általad elmondottakat látom, az ő szempontja nyilván más. A biróság pedig azt iis fogja látni.

Lehet, hogy értetlen vagyok, de egyet tényleg nem értek. Hogyhogy a gyerek jogellenesen van külföldön? Nekem ítélte a bíróság, a férjem aláírta az útlevelét, TUDTA, hogy külföldön fogunk tovább élni, itt bejelentett lakcímünk van és hamarosan házasságot kötök. Elvehetik tõlem a kisfiút? Ha kéri a visszahozatalt, mit tehetek? A kisfiút gyakorlatilag születése óta én nevelem, õ a gyerek után nem érdeklõdik. Ennyire nagy hiba volt új életet kezdenem? Nem akarok neki rosszat, tényleg hittem abban, hogy lehet kultúráltan válni, de azok után amit velem tett arra gondolok, hogy egy elvált anya csak Magyarországon kezdhet új életet?

Ha megállapitanak kapcsolattartást, akkor neked ezt Magyarországon kell biztositanod, kivéve, ha engedélyezték a gyermek végleges külföldre távozását. Ha nem engedélyezték, akkor viszont ki sem viheted, tehát ha az apa birósághoz fordul, elvileg vissza fogják a gyermeket hozni Magyarországra, függetlenül attól, hogy Te hol akarsz élni.

Ez teljesen normális dolog, és arra szolgál, hogy a gyermeket a különélő szülő ne szakithassa el a másik szülőtől.

Ha itt élsz Magyarországon, akkor nincs ilyen gond, mert akkor nem Te vagy köteles a gyereket a láthatásra elvinni. A biróságok ugyanis az anya állandó bejelentett lakóhelyére, néha esetleg tartózkodási helyére szabályozzák a kapcsolattartást, oda az apának kell mennie, feltéve, hogy ez belföldön van. Neked a kapcsolattartást kell biztositanod a belföldi állandó lakóhelyeden, ha az nincs, belföldi tartózkodási helyeden, tehát nem az apa magyarországi lakásán.

A tartásdijról annyit, hogy egy gyerek nálad, egy nála, nem értem, miért járna Neked tartásdij. Neked ugyanugy fizetned kellene akkor a másik gyerek után.

A kapcsolattartás pótlásának szabályai vannak: akkor köteles az apa pótolni, ha a gyermek igazolt betegsége, vagy a Te igazolt betegséged, vagy igazolt munkahelyi elfoglaltságod miatt marad el. Az viszont nem számit igazolt munkahelyi elfoglaltságnak, hogy Te közben külföldre költöztél.

Azt értsd meg, hogy nem arra kötelez a biróság, hogy a gyereket hazahozd kapcsolattartásra, hanem már eleve ki sem vihetted volna, jelenleg jogellenesen van külföldön. Az idő neked dolgozik, örülj, ha az apa erre nem jön rá, és nem kéri a visszahozatalt.

A nagyszülőknek ugyanugy van kapcsolattartási joguk, kérjék a gyámhivataltól.

Az óvodában, iskolában bármikor érdeklődhetsz a gyermek iránt, ugyanazok a szülői jogok illetnek ott meg, mint bármely más szülőt, egyetlen kivétellel, hogy Te nem hozhatod el az óvodából, később az iskolából, mert az apa mint törvényes képviselő, megszabhatja, hogy kinek adják át a gyermekét. Egyetlen szabály van, hogy köteles vagy betartani az intézmény házirendjét.

Egyébiránt a kapcsolattartást pontosan az itélet - jelen esetben végzéssel jóváhagyott egyezség - szerint kell betartani. Attól eltérni nem lehet, de ha az apa eltér, akkor kérheted a gyámhivatal intézkedését. De ez feléd is áll, Te sem térhetsz el a másik gyermek tekintetében.

Köszönöm, hogy válaszoltál, sokszor láttam már a nevedet. Megpróbálom sorban megválaszolni a kérdéseidet.
Kötöttünk az õ ügyvédje elõtt és „segítségével“ egy megállapodást, majd egy megállapodás módosítást; amit a bíróság jóváhagyott. Ebben az szerepel, hogy a kislányt nála, a kisfiút nálam helyezi el a bíróság. Ezt nem kellett volna aláírnom, hanem harcolni. Akkor is megfenyegetett már, hogy mindkettõt elveszi tõlem. Beismerte, hogy hibázott ( barátnõ, bulik, stb.),de egy embertõl, akinek fegyvere van, nem lehet elválni!(Katonatiszt-a parancsrendszerrel kapcsolatban - amirõl korábban már írtál valahol - teljesen egyetértek a véleményeddel.) Én három hét múlva házasságot kötök itt, a kisfiú itt jár oviba, bejelentett lakcímünk van.
Nekem kell a kapcsolattartást biztosítani??? Október óta háromszor látta a fiát, akkor is úgy, hogy én vittem oda, egyszer fel nem hívott, hogy mi van vele?! Én vittem a picit a lakására, hogy megnézze végre!
Az országnak, ahol élünk van kiadatási egyezménye Magyarországgal, eszemben sincs jogellenes dolgot tenni! Pl. a kislányt itt tartani. Egyébként decembertõl februárig a kislány is itt volt velünk rendkívüli kapcsolattartáson.
Abba “belenyugszom” lassan, hogy átvertek az ügyvédjével és természetesen ma már nyoma sincs az igéreteknek, persze könnyû dolguk volt, mert ostoba és tájékozatlan voltam; abba is, hogy a gyermekelhelyezés két évig"be van betonozva". De hogy most még arra is kötelezzenek, hogy én vigyem a picit haza láthatásra és ugyancsak én utazzak összesen 4800 km azért hogy a kislányt is láthassam? Milyen jog ez? Annyit szeretnék, ha mód van rá, akkor a kislány annyit idõt tölthessen velem és a kistestvérével, amennyit csak lehet. Ne legyen a szakadék akkora közöttünk és a kislánynak szüksége van rám! Ö a kisujját sem mozdítja miattunk, nem fizet gyerektartást ( ez természetesen benne volt a megállapodásban), de hogy a pici beteg-e, van-e betegbiztosítása (van) stb. az mibe kerül? Egyetlen fillért sem ad.
A soraid után most már rettegek, hogy mi vár még rám. Elváltam egy embertõl, aki két évig a lábtörlõjének használt, kedvenc szavajárása: amit mondtam, azt hajtsd végre! Azt hittem én birka, hogy a két pici gyerek miatt meg kell bocsátanom minden disznóságát. Majdnem két év gyötrelem után találkoztam egy emberrel, aki a két gyerekemmel is elfogad és esélyt adott boldogságra. Egyetlen”hibája”, hogy külföldi!!
A megállapodásban a legszélesebbkörû kapcsolattartás van leírva, ez valójában csak üres frázis. Minden második hétvége (tarthatatlan, ez már akkor is nyilvánvaló volt, ráadásul nem is péntek délután lett beleírva, hanem szombat délelõttõl vasárnap estig) A következõ a tavaszi szünet fele, azaz három nap(!) ( az elmaradt hétvégék összegyûjthetõk? ), azután júliusban egy hónap. Tényleg kötelezhet engem bíróság arra, hogy a picit pl. kéthetente hazavigyem ( egy út oda-vissza 2400 km) terhesen és úgy hogy közben õ ezért semmit sem tesz? Derill, elvittem a kislányt pszichológushoz, mert mielõtt hazavittem volna és tudatosodott benne, hogy nem lehet anyával és a kistestvérével, elkezdte a körmét rágni, járkált éjszaka, felsírt, agresszív lett, ami egyáltalán nem volt rá jellemzõ korábban. A pszichológus szerint is a kislány nagyon kötõdik hozzám és komoly következményei lesznek az elszakításnak. A férjem erre azt válaszolta, hogy én diktáltam a pszichológusnak, valamint feljelent, mert a tudta nélkül vittem el a gyereket "agykurkászhoz".! Senkit sehol nem érdekel, hogy két ilyen pici gyerek lett szétválasztva és hogy õk mit éreznek? Mit érez a kislány az anyja nélkül? Tudom, hogy a jog nem tudása nem mentesít a következmények alól, de egyetlen ostoba, embertelen hiba miatt fizessek egy életen át?
Tûrnöm kellett volna, amíg eljön a verések ideje és ha már újrakezdem, akkor semmiképpen sem egy külföldivel?
A kislányommal való kapcsolattartást minden módon korlátozza, nemcsak velem, hanem édesanyámmal is. Pl. a gyereket egyedül nem engedi el anyuval, megígéri, hogy ekkor meg ekkor ott lesz, azután SMS-ben lemondja, hogy három nappal késõbb mennek és elvárja, hogy tart karokkal fogadják azt az embert, aki tönkretette a lányukat? Mik a nagyszülõi jogok? Az oviban nem érdeklõdhetek az elõrehaladása után ( nem a kislánnyal akartam ott beszélni!), ha otthon hívom, akkor mellette áll és súgja, hogy mit mondjon a gyerek.
Kérlek ne haragudj a keserû szavakért és a hosszú levélért, de minden nap ezzel kelek és fekszek, hogy megpróbálom elviselni az elviselhetetlent.
Köszönöm, hogy meghallgattál, várom válaszod

Ez nagyjából reális döntés, két gyermek van, egyik nála, másik nálad.

Ettől függetlenül nem tudom milyen szerződésről beszélsz, és nem tudom milyen közös szülői felügyeletről. Született birósági döntés? vagy csak szerződés van?
Közös szülői felügyeleti jog van? Birói döntésre? Vagy szerződésben? Ha birósági döntés egyezséget jóváhagyó végzés, vagy itélet?

Az, hogy a férjed tudtával akarsz külföldre menni, nem számit. A beleegyezése is kell, hogy a gyermekeket is véglegesen külföldre vihesd (az is véglegesnek számit, ha csak pár hónapra akarsz menni, de a kapcsolattartást nem tudod itt biztositani). Ha nem egyezik bele, és nem tudod a kapcsolattartást biztositani, nem viheted őket külföldre - Te természetesen mehetsz, csak a gyerekek nem.

A gyermek utlevelét elvileg a kapcsolattartásra ki kell adnia, ha a kapcsolattartási jogodat nem korlátozták belföldre. Az nyilván az ő saját döntése, hogy miért nem akarja kiadni (ha pl. olyan országba akarsz menni, amellyel nincs egyezményünk), ez esetben azonban legalizáltatnia kell - tehát kérnie a biróságtól, hogy a kapcsolattartási jogodat korlátozzák belföldre.

Egyébiránt a kapcsolattartást a lányoddal engednie kell. Van megállapitva? Nagyon kevés az információ.