Hagyaték

Tisztelt fórumozok
A következő az esetem.Van egy örökölt ingatlan részem 2/16od, most megszeretném vásárolni a többi részt is. Viszont van 2 tulajdonos a tulajdoni lapon akik már kb 20 éve meghalt,2/16-2/16od résszel de valoszinüleg nem történt utánna hagyatéki eljárás vagy az ő részük nem került átadásra az örököseinek.Amennyiben én most inditok egy póthagyatéki eljárást és az örököseik nem jelenek meg hogy rendezni lehessen a hagyaték átadását akkor mit tudok tenni.Van e valami jogi utja a hagyaték tisztázására.Vagy akkor azt a rész hányadot nem tudom megvásárolni..Köszönöm a válaszokat.
Tisztelettel Fajt Csaba

ezso

„már rég megtanultam, hogy a jog és az igazság nem ugyanaz”

Miért ne lenne esetedben ugyanaz? Az ingatlan eddig nem volt teljes egészében a tiéd, most az lesz. Sőt az előttem szóló azt még ki is felejtette, hogy az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésért - mi szerint édesanyád volt része is mostmár a te tulajdonod - is fizetni kell a földhivatalnak, igaz az csak 6600 Ft volt régebben, nem tudom, hogy most pontosan mennyi. És ez, hogy a hagyatéki eljárás költségét ki kell fizetned - csakis azt, de kérhetsz rá részletfizetést is szerintem - az nem csak törvényes, hanem teljesen jogos is.

Kedves alfateam és drbjozsef!

Nagyon köszönöm a segítséget!
Így kicsit megnyugtatóbb, még ha igazságtalan is, de annyit már rég megtanultam, hogy a jog és az igazság nem ugyanaz. Nagyon nem!

Mégegyszer köszönöm!

Üdvözlettel: Dezső

ezso,

Helyesen :

Itv.

„10.§
...

7. 10 000 000 Ft feletti, de 200 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 86 200 Ft és a 10 000 000 Ft feletti ügyérték 0,25%-a;

...

26. § A hagyatéki eljárás lefolytatásáért a közjegyző részére

1. ha az ügyérték megállapítható, a 10. § szerinti munkadíj felét,

...
kell fizetni.”

Vagyis ha az ingatlanon kívül más jelentősebb értéket nem örököltél, és az önkormányzat adó és értékbizonyítványában is a 60millió forint körüli érték lesz a teljes ingatlanra, akkor a hagyatéki ügyérték kb. 30millió.

Ennek a 10millió feletti része 20millió, annak 0,25%-a 50.000,- forint.

Ehhez hozzájön a 86.200.- forint, az összesen 136.200.- forint.

Mivel ez hagyatéki ügy, ennek felét kell fizetned. Ez 68.100.- forint.

Ehhez még hozzá szokott jönni a közjegyző költségtérítése, a közvetlen kiadásai (levelezés meg ilyenek) ez néhány ezer forint szokott lenni.

Vagyis összesen 70-80ezer forintra számíthatsz legfeljebb.

Ezt sajnos ki kell fizetni, a törvény szerint jár a közjegyzőnek.

Tudom, hogy ez nem vígasztal, de egyenes ági leszármazóként illetékmentesen örökölsz. Ha ez nem lenne, 9% illetéket fizethetnél, vagyis majd 3millió forintot.

Félreértetted a tájékoztatót.
https://www.mokk.hu/…ijszabas.php
Olvasd el a 9.

Tisztelt szakértők!

A következőkben szeretném a segítségeteket kérni:
Édesanyám idén elhunyt és egy XII. kerületi, 57m2-es társasházban éltünk.
A tulajdoni lap szerint a tulajdoni hányad fele volt az övé, a másik fele pedig az enyém, mivel édesapám régen (1977-ben) elhunyt és az Ő részét gyermekként én örököltem.
Most egyetlen (gyermek) örökösként arról tájékoztatott az Önkormányzat adóosztálya, hogy ebben az esetben közjegyzői díjat kb. 90.000Ft-ot, plusz a lakás érékének a felének 0,x %-át kell majd kifizetnem.
Mivel olyan társasházi lakásról van szó, ami az 1967 megvételekor még nem számított frekventált környéknek, most viszont az, az ingatlan kb. 60 millió Ft. körül ér.
Magyarul, a felének a 0,x %-is nekem nagy összeg.
Ráadásul leszázalékoltként, havi 51.400Ft a bevételem. Ebből nem tudok százezreket kifizetni, bár tudom ez hivatalosan senkit nem érdekel.

A kérdésem az lenne, hogy ez valóban így van?
Nem elég, hogy édesanyámat elvesztettem, még fizessek a semmire egy csomó pénz, hogy a lakás amiben eddig is éltem, papíron is az enyém legyen?
Amennyiben ilyen nagyobb összeget kell kifizetnem, létezik valami méltányossági lehetőség, a fentebb írt helyzetem miatt?

A segítséget előre is köszönöm!

helyettes₀₁₇,

igazad van, de még ez sem számítana az esetében, hiszen tárgyalás megtartása nélkül is átadhatja a közjegyző a hagyatékot.
De hát ő írta, hogy állítólag nem vette át az idézést, azt is érdemes lenne megkapargatni, hogy az most mi, és miért.

drbjozsef, pusek,

Tévesen értelmezitek a Korm. rendeletet, mert a veszélyhelyzet kihirdetése előtt már kitűzött tárgyalásokat a veszélyzet ideje alatt is meg lehet(ett) tartani.

pusek,

„de úgy is el lehet adni ingatlant, hogy másnak is van tulajdonrésze rajta.”

Nem. Úgy is eladhatja a SAJÁT részét bárki, de a más tulajdonrészét nem adhatja el, nem TUDJA eladni. Az számít, ki van bejegyezve az ingatlannyilvántartásban. (mondjuk a tulajdonostársnak elővételi joga van)

Ha örököltél, a te tulajdonod, akkor eladhatod.

A közjegyző végzése megfellebbezhető.

Az adó és értékbizonyítvány : a fellebbezésre jogosult a határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Kormányhivatalhoz címzett, de az első fokú adóhatóságnál benyújtott fellebbezéssel élhet (itt szvsz az önkormányzat az). Az a baj, hogy a határozatot a közjegyző kérte meg, nem te. De egy próbát megér.

Fellebbezd meg a kormányhivatalnál az értékbizonyítványt, majd a közjegyző hagyatéki végzését is, indoklásnak írd bele, hogy annak elhalasztását kéred, vagy csak ideiglenes hagyatékátadást, mert a kormányhivatalnál eljárás van folyamatban az értékbizonyítvány ügyében.

Kedves József!
Köszönöm a válaszát!
Igen én nem tudom jól megfogalmazni, de úgy is el lehet adni ingatlant, hogy másnak is van tulajdonrésze rajta.
Nem akarok részletekbe menni, de eléggé bűzlik az egész.
Igen, nekünk fontos az ingatlan értéke, még, ha csak egy kis rész is örököltünk. Egy felkapott Budapest környéki település szívében tudjuk milyen árban vannak az ingatlanok. Igen azért fontos, mert szeretnénk eladni.
Ahogyan írta Ön is van kormányrendelet, hogy a közjegyző nem tarthatna tárgyalást, olvastam, de mégis megteszi.
Az önkormányzat nem reagál a panaszra.

Mit lehet ebben a helyzetben tenni?

Üdvözlettel,
Szép napot kívánok!

• Nem mindegy?
• Sehogy.
• Nem kell ahhoz többségi tulajdonosnak lenni.
• Minek?
• Minek?
• Milyen fellebbezés?
• Ügyesen. (A vezetékjogot törvény alapította.)
• Azt ennyiből nem tudhatjuk.

(Ha már ilyen sokat kérdezel, legalább tagolnád.)

Tisztelt Jogifórum!

A mai napon kaptam egy levelet a 2007-ben elhunyt nagypapám utáni póthagyatéki ügy tárgyalás nélküli végzéséről. A végzés szerint örököltem 4 (2 beépítetlen terület, 2 szántó) ingatlant 1/3-ad arányban, amelyekről ezidáig nem volt tudomásom. Első kérdésem az lenne, hogy ezen hagyatékok hogyan maradhattak ki az eredeti hagyatéki tárgyalásból, ha a tulajdoni lapokon a nagypapám tulajdonosként szerepel két testvérével? A végzésben szerepel a területek leltári értéke. Kérdésem az lenne, hogy ezen összegek hogyan befolyásolják az esetleges későbbi értékesítést (a végzésben szereplő értékek nagyon alacsonyak)? Egy esetleges későbbi eladásnál a többi tulajdonossal hogyan és milyen formában kell megegyezni, lehetséges-e többségi tulajdonviszonnyal egy másik tulajdonostárs (én) eladásra „kényszerítése”? Jelen póthagyatéki ügyet vélhetően valamely másik örökös indította el, így merülnek fel a korábbi kérdések. Ön szerint arra van lehetőség, hogy a végzést kiküldő közjegyzőnél megtekinthessem a számomra ismeretlen dokumentumokat, amelyek alapján ezt a végzés megállapításra került? Nekem esetleg van lehetőségem felbecsültetni a területeket és ezt a fellebbezést során benyújtani, vagy a végzésben szereplő leltári értékeknek nincs jelentőségük. Amennyiben a földterületek művelés alatt állnak, az erről szóló bérleti szerződésekhez hogyan lehet hozzájutni (a tulajdoni lapon az émász is szerepel, mint vezeték jogot birtokló, nyilván ehhez is szerződést kellett kötni valakivel) valamint milyen követeléseim lehetnek az elmúlt 13 évre vonatkozóan?

Előre is köszönöm a választ.

pusek,

„A nagyszülőnktől örököltünk testvéremmel egy olyan ingatlanrészt, amelyet nagynénénk 1,5 évvel korábban már eladott.”

Ha eladta, akkor az övé volt, akkor pedig ti biztosan nem örököltétek azt. Valami nem igazán kerek.

Egyebekben pedig az egyel alattad lévő hozzászólásban megtalálod a választ a kérdésedre.

Azt érdemes tudni, hogy a hagyatéki végzést fellebbezhetitek, de az önkormányzat adó és értékbizonyítványa egy hatósági igazolás, ami önmagában nem fellebbezhető. Meg lehet az önkormányzatnál panaszolni.

Rögtön eladnátok, amit örököltetek, ezért számít az értéke?

Tisztelt Válaszadó!
A nagyszülőnktől örököltünk testvéremmel egy olyan ingatlanrészt, amelyet nagynénénk 1,5 évvel korábban már eladott.2019 novemberében volt az első hagyatéki tárgyalás, melyen nem fogadtuk el az önkormányzat felmérését, amely mélyen ár alatti, nem reális.Az önkormányzattól kértük a reális érték megállapítását (online ügyintézés).
Választ nem kaptunk a mai napig.
A közjegyző viszont 2020.03.18-án nélkülünk,- mondván, hogy nem vettük át az értesítőt-,megtartotta a tárgyalást, amelyről kiküldött egy végzést, amelynek alapja az az alulértékelt összeg, amit megreklamáltunk az önkormányzatnál.
Fellebbezni lehet ez tiszta sor.
Kérdésem az, hogy a vészhelyzetben megtarthatta-e a közjegyző a tárgyalást és mit tehetünk ebben a helyzetben, ha az önkormányzat nem csinál semmit, nekik nem érdekük.
Előre is köszönöm a választ.

Tisza1,

A vészhelyzet alatt nincs hagyatéki tárgyalás (74/2020 Korm. rendelet 31.§(8) bek.), de átadható anélkül is (31.§(9) bek.). Ha nincs végrendelet, akkor át fogja adni a törvényes örökösöknek. Akkor is, ha nem veszi át a leveleket. Ugyanakkor a Hetv.44.§ szerint meghosszabbítható az idő a tárgyalásig, ha külföldre kell levelezni. Határidő nélkül. Nem tudom, most ez hogy és minek számít (elsősorban az idézésre vonatkozik ott).

Én írnék egy levlet a közjegyzőnek a fentiekre hivatkozva, hogy kéred, hogy adja át a hagyatékot, és szarja le a külföldi levelezést (ezt ne így).

Sajnos ingatlanról lemondani nem lehet. Ha találsz valakit, aki megveszi így a részedet - vagy akár ingyen is neki adnád, tekintve a várható macerát a tulajdonostársakkal -, akkor eladhatod/elajándékozhatod neki, nem kell a tulajdonostársak beleegyezése, csak elővételi joguk van. A külföldi esetén ez macerás, de szerencsére a Ptk.6:222.§(1) szerint ha a jogosult tartózkodási helye miatt az elővételi jog gyakorlása nehézséggel jár, vagy késedelmet okoz, akkor kihagyható. Ha lenne ilyen vevőd, beszéld meg az ügyvéddel.

T. Válaszadó!
Édesanyámtól örököltem egy fél ingatlanrészt, testvéremmel együtt. Testvérem múlt év márciusában hunyt el. Hagyatéki tárgyalás még azóta sem volt, van egy nagykorú fia, valamint egy Németországban élő kiskorú 14 éves leánygyermeke, akinek az Édesanyja, nem veszi át a közjegyzői leveleket.
Jelenleg is bizonytalan most a járvány miatt, hogy meg lesz-e tartva a hagyatéki eljárás, amiben a két gyerek lesz a testvérem részére az örökös.Gondolom valahogy a közjegyző ráírja az örökrészt a N.o.-i gyerekre. Amit ráadásul tetemes adósságok is terhelnek néhai testvérem után.
A kérdésem az, mivel hagyatéki után értékesíteni szeretnénk az ingatlant, ( elhanyagolt és romos, szinte lakhatatlan és csak a rezsiszámlák jönnek alapdíjakkal, de jönnek....)plusz vidéken lakom, az ingatlan meg Bp.-en, így sem bírom még a számlákat sem ideirányítani, a szolgáltatók kötik az ebet a karóhoz, hogy hagyatéki után...kénytelen vagyok a számlákért is elutazni..hogyan lesz lehetőségem, felkutatni Németországban a kislányt? Avagy német gyámügy fog helyette dönteni?
Teljes a kétségbeesés ez ügyben.Ha nem tudjuk megtalálni a kislányt kint, hogyan fogok megszabadulni ettől a tehertől?
Köszönöm a választ, üdvözlet...

Cseresznye.

Tisztelt Jogifórum! Németh Katalin vagyok és az igazságomat szeretném bebizonyítani poligráfos vizsgálattal !! Egy örökösödési perben állok amelyben én vagyok a felperes.Az édesapám készített a halálos ágyán egy végrendeletet a húgom szerint aki az alperes. Ez nem volt az édesapám végakarata ezt tudom csak nagyon nehéz be bizonyítani !!!Ezért szeretném a vizsgálatot kérni!!!Milyen esélyem van ehhez a vizsgálathoz ,hogy a húgom alá vesse magát?? Várom mielőbbi segítségüket és válaszukat!!! Köszönöm maradok Tisztelettel:Katalin Ui:Ez a végrendelet nagy részben engem és a családomat károsodásként érinti!!!! Minden téren!!!

Ebből a szempontból a tartozás is ingóságként viselkedik.

Szép Napot!

Egy nem teljesen tisztázott kérdésem lenne örökléssel kapcsolatban.

Párom édesapja elhunyt, várhatóan autót és ingatlant is örökölni fog, de elég nagy valószínűséggel hitelt is.

Azt már tudom, hogy apósom felesége, és párom együtt fogják megörökölni az ingóságokat, azonban a hitelek is ketté oszlanak? Együtt kell majd fizetniük a hátralévő tartozásokat, vagy ez egy az egyben a leszármazottra, ez esetben a páromra száll át? Ha a felesége adóstárs volt, akkor is egy része páromra száll, ha jól értem?

Köszönöm előre is,
BLTZ.

Köszönöm szépen a segítségedet, a tájékoztatásod szerint fogok eljárni a közjegyzőnél a támpontjaid alapján.

testvér60,

Szerintem ezt meg kellene beszélned a közjegyzővel, mit fogad el.

Szerintem :

1. Két tanús magánokirattal szerintem benyújthatod Te is, legfeljebb egy két tanús meghatalamazást is csináljatok.
2. Szerintem itt nincs összeférhetetlenség. Ha a nevében mondanád le a hagyatékot, és te örökölnél, az lenne esetleg ellenérdekltség, de így nem. Az ő nevében nem kell nyilatkoznod semmit (ti. ha nem jelenik meg, nem tesz semmit, a törvény szerint kapja a hagyatékot).
3. Ő biztos. Egyéb, nem közeli hozzátartozó esetleg másik közjegyző vagy ügyvéd előtti meghatalmazással, de annak meg nem sok értelme lenne.

De mondom, beszéld meg az eljáró közjegyzővel.

Köszönöm nagyon válaszod, még írnék ha segítenél a válaszaiddal továbbra is:

1. Egy nagykorú fiam van (unokám nincs), ő is visszautasítja: csak személyesen tudja a közjegyzőnél vagy leírja, aláírja és én benyújthatom ezt?
2. Édesanyám nehezen mozog, ezért engem akar meghatalmazni, de ha én visszautasítom az örökséget így az övé lenne az enyém is, akkor ellenérdekű féllé válok-e vele szemben és érvénytelen lenne ez a meghatalmazás?
3. A Hagyatéki tájékoztatóban felsorolt meghatalmazotti lehetőségek közül már senki sem él rajtam (és feleségem,fiam) kívül. Így ki lehet meghatalmazott, feleségem esetleg?

Köszönöm

helyettes₀₁₇,

„Legegyszerűbb, ha az unokaöccsök a hagyatéki tárgyaláson olyan osztályos egyezséget kötnek, amely szerint a kocsit egyedül a végső tulajdonosnak kiszemelt személy szülője örökli”

Ez bizonyosan nem lehetséges. Osztályos egyezséget csak az örökösök köthetnek egymás között.

„nem mindenben osztom drbjozsef álláspontját, mert szerintem önmagában az osztályos egyezség megkötése nem illetékmentes,”

Természetesen, unokaöcs/unokahúg öröklése illetékköteles, olyan értelemben kell fizetni, hogy megszerzik az örökséget. Úgy értettem, hogy maga az osztályos egyezségben "átadott" vagyon külön pluszban nem illetékköteles, ellentétben azzal, mint ha megszereznék az örökséget, és utána ajándékoznák el, ami így dupla illeték lenne.
A ténylegesen megszerzett vagyon után kell illetéket fizetni.