Válóper előtt!

A bíróság a házastársak utolsó közös lakásának használatáról csak kérelemre dönt, magától "nem ír elő" semmit.

Lehet kérni azt is, hogy a bíróság a lakás kizárólagos használatára az egyik házastársat jogosítsa, bár ennek komoly törvényi feltételei vannak.

A bontóperben is lehet kérni - "egy lépésben" - az ingatlan közös tulajdonának a megszüntetését, de az ebben történő döntésnek előkérdése a lakáshasználat szabályozása. És a felek bíróság nélkül maguk is megegyezhetnek abban pl., hogy közösen értékesítik az ingatlant, és az árat elosztják, vagy egyikük megvásárolja a másik részét.

Sziasztok!
Egy ismerősöm problémájának megoldását keresném:válásra kerül sajna sor. Egy két szintes házban élnek, 3 kis gyerekkel. Egyik sem akarja elhagyni a házat. Kérdés: ilyen esetben a bíróság közös használatot ír elő? Kérdés még: ha közös használatot ír elő a bíróság, akkor aztán lehet-e közös tulajdon megszüntetésével próbálkozni, ezen belül a tulajdonostárs kifizetésével, vagy az értékesítéssel? Vagy ennek nincs értelme, ha a Ptk felsorolása sorrendiséget ad meg és ott is első a természetbeni megosztás? vagy el lehet intézni egy lépésben is azt, hogy csak egy tulajdonos maradjon? Köszi szépen!

Amennyiben az ingóságok is közös szerzemények voltak, akkor a fele téged illet. Ha mindebből a téget megillető részt is elvitte, akkor szerintem az betudható az ő 1/3-ad házrész vagyoni értékébe.

Tételes összeállítás kell az ingóságokról, és azok mostani becsült/vélelmezett értékéről. Ennek egyeznie kell a házrész azonos értékével.

Innentől tárgyalhattok...

Nem akarom tovább rabolni seni idejét, de kérdezném, hogy az nem számít, hogy már ingóságokban megkapta a férjem a ház értékének 1/3 részét, pedig talán még ez sem járt volna. Mindent elvitt a nagyobb értékű mozdítható dolgok közül. Csak a közösen vásárolt TV mosógép és 1 szobányi bútor maradt. Míg az autó 2 millió, /ebből 1 milliót közösen fizettünk ki, lakáskassza 800.000.-Ft, és az üdülési jog 1 millió. A házunk pedig értékbecsléstől függően most ér 12-15 milliót, az átadott értékeket pedig 5 éve vitte el. Az akkori értéke a háznak pedig sokkal kisebb volt.
Köszönöm az eddigi válaszokat.
Lona

Kedves vzoli!
Egy tartásdíjjal kapcsolatban fordítva is áll amit írsz: könnyen előfordulhat egy olyan helyzet, hogy a havi rendszerességel érkező gyerektartásdíj valami ok miatt egyszer csak nagy hírtelen elmarad, akár véglegesen is...

A lakáson meg ott marad a férj 1/3-ad tulajdoni hányada!...

Mi a párommal lemondtunk a tartásdíjról - a gyerekek kapták helyette az apai tulajdonrészt a lakásból - , és bár nehéz éveket éltünk meg, de máig sem bántuk meg ezen döntésünket.

A magunk részéről arányában értékesebbnek tartottuk az ingatlanhányadot, mint holmi bizonytalan tartásdíj...

Persze Lona11-nek a saját helyzetét-, körülményeit- lehetőségeit kell ismernie jól. És ennek alapján a bölcs mérlegelés.

Monalisa1!

Mármint a gyámhatóság dönt, ha jól tudom. És ha bele is megy ilyesmibe: a gyerek érdekeit középpontba állító, igen nagy súlyú indokokkal támogatott érvelés alapján.

Másrészt manapság - legyen valaki bármilyen jól képzett is - egy bizonytalan helyzet van a foglalkoztatás minden területén: igen könnyű munkanélkülivé válni.

Könnyen előállhat egy olyan helyzet, hogy a havi rendszerességgel érkező gyerektartás létfontosságúvá válik, mert egyrészt egy ingatlant pénzzé alakítani nem megy egyik napról a másikra; másrészt meg ha menne is: azután is lakni kell valahol. Azért ezt is érdemes fontolóra venni.

Osztani-szorozni bizonyára a párod csak tud, mármint a ház 1/3-ad vagyoni értéke és/vagy a tartásdíj 11 éven keresztül még.

Véleménymem szerint a házrésze biztosabb lehet(ne) számodra mint évtizednyi gyerektartás - annak esetleges bizonytalanságával....

Alapvetően te döntöd el: havi pénz vagy x számú tégla.

Köszönöm a válaszokat!
Arnerius! Én is azt gondolom, hogy az 1/3 is közös tulajdon, hiszen közösen fizettük. Amikor elköltözött megegyeztünk abban, hogy viszi a közösen vásárolt autót, aközösen fizetett lakáskasszát, és megkap egy 1 milliót érő üdülési jogot. Megkapta, eladta, felélte... Akkor a házon kívűl ez volt minden nélkülözhető és mozdítható vagyonunk. Eddig minden rendben volt, fizetett önként vállalt gyermektartási dijat, de most új helyzet van /egy új barátnő személyében/, most már úgy gondolja, hogy a ház értékének a fele az övé, persze erről hajlandó lemondani a gyerekek javára, de akkor nem fizet gyermektartási díjat, vagy csak saját belátása szerint. Ha így haladunk akkor lassan az egész házat akarja.
ObudaFan!
Úgy reméltem, hogy az általa kért dolgok pont fedezik az ingatlan értékének 1/3-át, ezen már nem akarok forintoskodni, csak még min 11 év amíg fizetnie kell a gyermektartási díjat, én erről nem kívánok lemondani. Vagy rosszul látom?
Ügyvédhez megígérte, hogy eljön, de aztán lemondta. Nem igazán szeretnék pereskedni, szeretnék megállapodni, eddig a helyzethez képest nagyon jó, mondhatni "baráti" viszonyunk volt.

Mégegyszer mindenkinek köszönöm.
Esetleg várok további ötleteket, hogyan győzhetném meg arról, hogy a megegyezés a legjobb????
Lona

A tulajdoni arányon ajándék visszakövetelése jogcímen lehet változtatni, mert a tényleges különvagyoni hozzájárulástól eltérő mértékben lett végül megállapítva.

Az 1/3 is közös vagyon, ha csak abban külön nem állapodtak meg, hogy az a férj külön vagyona. Mindenesetre a részletet viszont közösen fizették, tehát lenne mindenesetre lenne megtérítési igénye.
Az így a férjnek jutó kis részre lehet, hogy könnyebb egyszerű lakáshasználati jogot kikötni, és tulajdonilag ezt később rendezni. (csak lehetőség az előző mellett)

Lona!
Amit az életközösség megszakadása után szereztél, az már nem közös vagyon.
Tényleg jó lenne megegyezni, mert ez így igen hosszú pereskedés lesz máskülönben. Az ingatlanra a tulajdonjogod mérrtékét megállapíttathatod a leírt arányoknak megfelelően, majd ő indíthat egy közös tulajdon megszüntetése pert, te meg ezzel párhuzamosan pereskedhetsz a tartásért. Ezzel szemben a megállapodás az lehetne, hogy valamivel kevesebb tartásdíjat fizet, és ezért lemond a lakásban minden tulajdoni hányadáról, és ezt az egészet bírói egyezségbe foglaljátok.

Szvsz ne nagyon törődj vele.

Ha a bíróság nálad helyezte el a gyermeket, akkor te jó(jobb szülő) vagy mint a másik jelenleg a gyerek szempontjából.

Az a lényeg, hogy tartsd be az ítéletben foglaltakat, azaz pl. a másik szülű láthatási jogát ne sértsd meg.
Meg pl. ha a gyermek látni akarja a nagyszülejét, akkor hadd lássa, ha az nem káros rá.

Ha ezeket nem tartod be, akkor esetleg pert indíthatnak a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt.

Sziasztok!
nézelődtem máshol is, de nem tudom hogy hová írhatnám. elnézést, ha nagyon elvétettem a topicot.
szóval az a lényeg, hogy meg lettem fenyegetve azzal, hogy fel leszek jelentve, mert félrevezettem a bíróságot, és megsértettem a gyermekem nagyanyjának a személyiségi jogait. most lett vége a tárgyalásnak, ahol nekem ítélték a picit.
ez mit takar? mivel jelenthet fel????
köszönöm a válaszokat

Kedves Kovács Úr!

Ön szerint a vázolt esetben mire tarthat igényt a férjem, ill. mi az ami nekem és a gyerekeimnek jár?
Közben megnéztem a papírjaimat. A lakásomat 1.180.000.-Ft-ért adtam el, 1991. márciusban, júniusban vettünk házat 1.550.000.-Ft-ért, 400.000+70.000.-Ft kölcsönnel, és csak a kölcsönt fizettük közösen, így akár az 1/3 sem illetné meg őt, ha jól gondolom, hiszen csak az a rész a közös szerzemény amit együtt fizettünk.
Az 1/3-nak megfelelő részt (autó, lakáskassza formájában)megkapta, már fel is élte. Kérheti, hogy a gyermektartásdíjról, ill annak meghatározott mértékéről a ház ráeső része miatt mondjunk le? Majd saját belátása szerint fizet, mondta, de én ebben nem bízok.
Köszönettel. Lona

Az a vagyontárgy, amely már a házassági életközösség előtt is megvolt - és a helyébe lépő érték is - különvagyon. Ugyanígy a házassági életközösség megszűnése után szerzett vagyon is.

A tartásdíjról való lemondáshoz a gyámhatóság hozzájárulása is szükséges. Nagyon megnézik, mikor járulnak hozzá.

Kedves Fórumozók!

Válás előtt állok és néhány dologban szeretnék tanácsot kérni.
1990-ben házasodtunk össze, ekkor saját tulajdonomban lévő lakásban laktunk. Még ez évben született első gyermekünk. A következő évben lakásomat eladtuk, és közösen vásároltunk ingatlant, melynek kifizetéséhez kölcsönt vettünk fel, ez a vételár kb. 1/3-a volt. Egy ügyvéd intézte az eladás és a vétel iratait és ismerve a hátteret a tulajdonjogot is 2/3-1/3 arányban jegyeztette be. Ez akkor még nem bírt nagy jelentőséggel számomra, ma azonban már örülök ennek.
2000-ben született meg második gyermekünk. 2002-ben férjem elköltözött egy új szerelem miatt, ekkor sajátkezüleg írt egy nyilatkozatot, (1 tanú írta alá - a szomszéd, de a dátum sajnos lemaradt róla/ mely szerint csak az autójára, )én fizettem ki a határidőre bevállalt 600.000.-Ft-os törlesztő részletet, de akkor már az új barátnő meg volt csak én nem tudtam róla/a befizetett lakáskasszánkra és egy általam vásárolt üdülési jogra tart igényt.
Azóta /5 éve teljesen külön élünk. Vállalta és fizeti is a saját maga által meghatározott 30-40 e. Ft-os gyermektartási díjat. Eddig különböző okok miatt nem adtam be a keresetet, ő sem tette ezt meg, bár neki nem volt erre különösebb oka. Most új kapcsolata van, és kezdi megváltoztatni az akkor tett ajánlatát.
Megjegyzem nem kívánom kisemmizni, de igazolhatóan én "vittem" többet a házasságba, nem miattam romlott meg a házasságunk, a gyerekeket nem akarta és nem is akarja elvinni (még szerencse, mert 1-2 óránál többet nem is bírnak ki egymás mellett) Szeretnék vele úgy megállapodni, hogy se a bíróság előtt ne legyen vitánk, se egymás előtt ne kelljen köpködnünk egymásra. Most éppen az a javaslata, hogy, ha már az enyém marad a ház, akkor ő nem fizet tartásdíjat, ami csak annyi problémát jelent, hogy ez nem az én pénzem, a kicsi még csak 7 éves, nem mondhatok le valamiről ami neki/k/ jár, ráadásul mi lesz, ha nem lesz munkahelyem...
Igyekeztem mindent leírni, bocsánat, ha hosszúra sikerült, de már nagyon szeretnék tisztán látni, és olyanok véleményét meghallgatni akik kívülről "látják" a helyzetet.
Azóta az autót eladta, lakáskasszát felélte, az üdölési jog éves díját pedig még most is én fizetem.
Amit az elmúlt 5 évben vásároltam amióta külön élünk /ill. pl. a bankszámlámon lévő pénz/ az nem számítható már közös szerzeménynek?
Várom hozzáértők véleményét. Üdv. Lona

Nincs mit.

Koszonom Obudafan!!!!!!

Ha nem jelenik meg, akkor nem fog tartást kapni, mert nem is fog kérni. Ha a tanúk nyilatkozataiból kétségtelenül kiderül, hogy helyreállíthatatlanul megromlott a viszony, akkor fel fogja bontani a házasságot.

Kedves Obudafan,
Koszonom a gyors valaszod.
Igen mar februarban volt az elso kor, ott mar mondta a birono, hogy legkozelebbre azaz majusra mar az ugygondnok is kell, azt mar az ugyved intezi, illetve a tanuk. Ez azt jelenti, ha megsem jelenik meg az alperes, de mar lesz ugygondnok, meg tanuk, hogy a bontast megkezdik? Ha meg sem jelenik, mivel biztos, hogy o nem tartozkodik Magyarorszagon, akkor hogyan itelhetnek meg neki eltartast? Ha mondjuk a birosag elkezdi a bontast, akkor mikor lesz szerinted ennek az egesz cirkusznak vege? Semmi kozos vagyontargy nincsen, minden ami a lakasban van a hazassag elotti szerzemeny, szomoru hogy mellette hiaba nagyon jol kerestem minden penzt o elte fel ha meg nekem ez nem tetszett, akkor megvert.
Mi tortenik akkor, ha mondjuk megjelenik de azt mondja, hogy o nem akar valni? (hulye lenne, marcsak a tartozkodasi engedelye miatt is)-bar ketlem hogy eljonne, de ha megis valahogy megtudna, hogy akkor van a kovetkezo targyalas.
Abban az esetben hogyha en most jelenleg nem dolgozom csak alkalmi munkam van es mellette tanulok, igy is itelhetnek neki meg eltartast?
Koszonom a valaszodat megegyszer!

A bíróság nem fog várni 3 évig, de nem is lesz ítélet a 2. tárgyaláson, hacsak meg nem jelenik, és egyezséget nem köttök az ingó vagyon, a lakáshasználat és a házastársi tartás, illetve az erről lemondás kérdésében. Ha nem jelenik meg, és a BM lakcímnyilvántartó sem tud lakcímet felmutatni, először hirdetményi idézés lesz. Ha erre sem jelentkezik, ügygondnok. Ezek költségeit meg kell előlegezned. Ezek után bizonyítanod kell a házasság megromlását (pl. tanúkkal), majd kimondják a válást.
A tartozást nyilván másik perben kellene érvényesíteni, ha a vaygonmegosztás során nem lehet úgy megosztani a vagyontárgyakat, hogy ez is beszámításra kerülhessen.

24 eves magyar allampolgar no vagyok, 20 evesen hazassagot kotottem egy afrikai fiuval. A hazassag utan rogton minden megromlott, nagyon sokat megvert, nem dolgozott en tartottam el, stb. Gyerek nincs, a lakas amiben mi laktunk a hazassag elott lett az edesanyam altal megveve, vagyis en vagyok a tulajdonosa, edesanyam pedig a haszonelvezo rajta. 2006 aprilisban a ferjem vegleg elhagyta Magyarorszagot, eshat o egy dolog miatt szerette volna folytatni a hazassagot hogy a tartozkodasi engedelye meglegyen.
En jelenleg sem tudom, hogy o hol tartozkodik, mivel 2006 aprilisaban lattam utoljara, illetve egyszer utana beszeltunk telefonon, ahol azt mondta, hogy azzal vagyok akivel akarok, de el ne valjak a tartozkodasi engedelye miatt. En ennek ellenere beadtam a valast, 2007 februarban volt az elso kor..es 2007 majusban lesz a masodik.
Erdeklodni szeretnek, hogy mire szamithatok...ha nem jelenik meg akkor elinditjak mar a bontast? Tudom, hogy ugygondnok lesz neki kirendelve a 2. korre, nem tudom hogyha en azt tudom igazolni, hogy o nem dolgozott, illetve hogy elutazasa elott 700.000 forint hitelt vettem fel neki, hogy uj eletet tudjon mashol kezdeni, illetve meg mindig tartozik edesanyamnak tobb mint 1 millio forinttal amit meg azert kapott az edesanyamtol kolcsonbe, hogy sajat vallalkozast inditson..de a cege csodbe ment, a birosag igy is megallapithat neki valami plusz penzt, eltartast? Ha megsem jelenik meg a targyalason, akkor mi a teendo? Mivel se gyerek, se kozos lakas, es nagy valoszinuseggel nem fog megjelenni a 2. targyalason sem, a birosag meddig huzhatja ezt a valast? Mi tortenik akkor, ha megis megjelenik a targyalosan es o azt fogja allitani, hogy nem akar valni, illetve hogy minden az en hibam? Vagy itt az sem szamit, hogy ki miatt ment tonkre a hazassag, a lenyeg az, hogy vegervenyesen tonkrement? Olvastam valahol, hogy a birosag varhat 3 evig...3 evnyi kulonelest kell biztositani...akkor lehet, hogy 3 evig fog menni ez a cirkusz a valasom korul?
valaszra varva,
tisztelettel,
Sz.

(Csak egy laikusként írok.)

Nekem nagyon nem tűnik életszerűnek az, hogy a volt férjedet holmi végrendeletszerűséggel ('gyámnevezéssel') korlátozhatnád a gyerekkel kapcsolatos jogaiban. (És eddigi tapasztalataim szerint ami nagyon nem tűnik életszerűnek, ami a józan ésszel szemben áll, azt a jog általában nem festi rózsaszínűre.)

Feltételezem, hogy gyereked apja, a volt férjed - azon túl, hogy a gyerek nálad van elhelyezve - semmilyen más módon nincs korlátozva a gyerekkel kapcsolatos jogaiban. (Ill. feltételezem, hogy semmi olyasmit nem követett el a gyereke ellen, ami miatt gyereknevelésre való alkalmatlansága nyilvánvaló lenne.)

Ha pedig ez így van, és ha - ne adj Isten - veled történik valami, akkor a gyerek a volt férjedhez kerül; ebben biztos vagyok.

Ha belegondolsz:

Kinek van több joga a gyerekhez: az apjának; vagy netán a testvérednek, a szüleidnek, a szomszédnak, vagy Mari néninek Piripócsról?

(És itt a 'jog' szót nem a jogtudomány, hanem az általános erkölcsi rend által definiált fogalmak egyikeként használom.)

Szerintem - téged nem számítva - a volt férjednek van a legtöbb joga a saját gyerekéhez.

Amire te gondolsz - gyámság ill. gyámnevezés - az tkp. a szülői felügyeletet helyettesítő intézmény.

De amíg van szülői felügyelet gyakorlására, gyermeknevelésre alkalmas szülő: miért kellene őt helyettesíteni gyámmal?

(Nem akartalak elkeseríteni.)

Akkor is.

Sziasztok,
arra lennék kiváncsi, hogy lehet-e rendelkezni arról, hogy ha velem bármi történik(vegyük a legrosszabbat...), akkor a gyermekemet anyukámék vagy a testvérem nevelje fel.
Vagy ilyenkor automatikusan a volt férjemhez kerülne a gyerek?(ugye nem...) még akkoris, ha semmilyen kapcsolatuk nincs egymással?