Válóper előtt!

Ha az autó a vagyonközösség ideje alatt lett vásárolva KÖZÖS pénzből, akkor mindegy hogy melyikőtöknek a nevére szólnak a kocsi papírjai, az éppúgy fele-fele vagyoni érték mint esetleges bármely más ingóság.

Véleményem szerint ha nem tudsz elszámolni az autó árával, akkor értékarányosan levonásba kerül egyéb járandóságodból.

Ja: és „a házassági életközösség megszűnéskor”. Ami nem azonos a bontó határozat meghozatalának időpontjával

„"...ha nincs közös vagyon, és a megtérítésre köteles félnek különvagyona sincs...”"

Üdvözlet mindenkinek! Korábban már jártam itt, a válás már a kereset megfogalmazásánál tart, s azóta sajnos az érdekek még inkább kiéleződtek, a vagyonmegosztás vonatkozásában is. Először egy értelmezést szeretnék kérni, a következő § vonatkozólag: "(3) A házastársak vagyonrészét a házassági életközösség megszűnésekor meglevő közös vagyonból lehetőleg természetben kell kiadni. Ugyancsak természetben kell kiadni a házassági életközösség megszűnésekor meglevő különvagyont is. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, vagy számottevő értékcsökkenéssel járna, a megosztás módját vita esetén a bíróság állapítja meg.(4) A hiányzó közös, illetőleg különvagyon megtérítésének nincs helye, ha a házassági életközösség megszűnésekor nincs közös vagyon és a megtérítésre köteles félnek különvagyona sincs." Nos ha eladom az én nevemen lévő autómat és azt pénzt pl. elkártyázom , elásom..stb. a bontópernél így már hiányzik, nincs akkor nincs is mit szétosztani? Ugyanez a kérdés vonatkozna a saját folyószámlámon lévő összegre is?!

Azért ha úgyis legalább az első tárgyalás itt lesz, ha már megegyezés várható legalább ebben a kérdésben, és ez keersztülvihető, érdemes bírói egyezséggé tenni.

Köszönöm szépen a gyors válaszokat. Valamivel nyugotabb lettem. Elvileg tervezve van már egy okirat amit ügyvéd jelenlétében kívánok közösen aláírni a jövö héten. De azt hiszem addig is lesznek még csatáink.

A vagyonközösség megszüntetése nem tartozik szükségképpen a bíróságra. Azonban nem árt ha meg tudtok egyezni azt okiratba foglaljátok, lehetőleg ügyvéd előtt.
Ha nem tudtok megegyezni, akkor a bontóper keretében vagyonjogi pert kell indítani a másik feéllel szemben.

Igen tanukkal lehet bizonyítani a házassági életközösség megszűnését - ahogy te írtad az elköltözését -, hiszen a közös szerzés vélelme is a megszűnés napán szűnik meg.

12 éves gyereket már meghallgathatnak - vagy bíróság vagy pszichologus szakértő útján- , és figyelembe kell venni a gyermek akaratát is.

Hát a válás már vissza fordíthatatlaná vált. Sajnos már nagyon eldurvúlt a helyzet. A vagyonközösség megszűntetéséhez is bírosághoz kell fordulni? Már nem sok idő van a tárgyalásig,két hét, igy nem bíztos hogy ez már menni fog. Tanukkal esetleg lehet bizonyítani hogy elköltözött? Elvileg a gyerek elheyezésben meg egyeztünk. Nálam marad. A gyerek sem akar vele menni, ragaszkodik hozzám. Bár 12 éves még csak, gondolom a gyereket már azért meghallgattják erről. Nem is igazán alkalmas a gyerek nevelésre. Jelenleg nem is dolgozik. sajnos olyan társaságba került ami nem a jó irányba terelné őt.

Nem ártana ideiglenes intézkedésként kérni a vagyonközösség megszűnésének a megállapítását. Egyelőre a közös tulajdon közös - az elvitt autó is, az ingóságok is.

Ha a vagyon megosztásában meg tudtok egyezni, az jelentősen lerövidítheti a procedúrát, és kevésbé lesz kényelmetlen. Hát még, ha a gyerekelhelyezésben is dűlőre jutnátok. Annál egyszerűbb és kényelmesebb csak az lenne, ha nem is válnátok el egyáltalán.

Sziasztok! az lenne a kérdésem, hogy március 22.én lesz az első tárgyalásunk. A feleségem már januárban elköltözött, a gyerek velem mardat. Ha ilyenkor Õ esetleg hitelt fesz fel, vagy esetleg adóságot csinál az érint engemet még? Ha igen mennyiben? Illetve elvitte az egyik kocsit és az már az ővé lesz? (én adnám azt) Szívességilakásban éltünk de csak egy évig. Õ nem volt ide bejelentve. rajtam keresztül lehet valamilyen követelése az ingoságokból? (szüleim lakása)

Köszönöm.

Köszönöm a válaszokat, azt valóban kihagytam a "mondandómból", hogy két külön ügy a bontóper ls a testi sértés miatti büntetőjogi per.

1. Most a gyermekelhelyezési perről beszélünk, vagy egy büntetőeljárás indult? A gyermekelhelyezési perben nem, ha büntetőeljárás indult, akkor igen, a tanúnak kell kérnie ezt a védelmet.
2. Hogy mit bizonyítanak a fotók, annak eldöntéséhez a fotókat kellene látni.

Sziasztok!

Az alábbiban szeretnék segítséget kérni.

Válófélben vagyok a feleségemtől, a gyereket már 7 hónapja elzárja. Szeptemberrben odamentem az iskolához, hogy megbeszéljem a feleségemmel, hogy a hétvégére elvinném a gyermeket, 11 éves.

A feleségem új élettársa egy rúddal támadt nekem, a gyerek is és a feleségem is végignézte a történteket.

Egyből rendőrségre, mentem, majd látlelett, majd fényképek a sérülésekről.

Egy tárgyalás volt, a férfi tagadja, a feleségem azt állítja nem volt ott.

Volt ott egy tanú, akire emlékszem, hogy látta az esetet, a fiam osztálytársának az anyukája.

A kérdésem az lenne.

1. Megidézhetem-e úgy tanúnak, hogy a neve ne kerüljön feleségemék tudtára.

Ennek két oka van. Nem szeretnék neki később kellemetlenséget, továbbá amennyiben a tárgyalás előtt megtudják a nevét, tuti, hogy lefizetik.

2. Vagy: elég erős bizonyíték-e a a feljelentés, a látlelet, a sérülés képei, de arról is van fotóm, hogy utána hárman beszállnak a kocsiba.

Köszönöm

amatőr!

Köszönöm szépen a nagyon korrekt válaszodat.

Mondom, nem ismerjük a megállapodás részleteit.
A házastársi közös vagyon szempontjából mindegy, ki mennyit keresett vagy nem keresett: fele-fele.
Gyermektartás díjat legfeljebb hat hónapra visszamenőleg lehet kérni.

Még annyit hogy a lakást az értékszámításnál csak a ráépítést veszik figyelembe ugye? A telek.... nem? Mert igy ugye kisebb az értéke.

A szüleim nagy részét megcsinálták. A szocpolból gipszkartonból megcsináltuk a közfalakt. És arra hiovatkozhatok hogy a páromnak 7 éve nincs jövedelme hivatalosan? És gyerektartást kérhek visszamenőleg attól a hónaptól amikor elköltözött?

A ráépítés ingatlannyilvántartáson kívüli szerzési jogcím - tehát akkor is lehet rá hivatkozni, ha nem jegyezték be. Persze, nem árultad el, hogyan szólt a megállapodás, de a szocpolból ítélve úgy, hogy a férjeddel tulajdont szereztek. S annak a fele bizony az övé. Vagy szerinted nem közösen szereztétek?

Tamás 123!

Ha az ideiglenes intézkedést tartalmazó végzés valóban nem került kihirdetésre - tehát a tárgyaláson a döntés nem hangzott el, a jkv. sem utal ennek megtörténtére és az általad febr. 20-án kézhez kapott határozat úgy kezdődik, hogy "végzés", nem pedig "jkv/jkv-i kivonat" -, akkor:

1. a 15 napos határidő első napja a kézbesítést követő nap, azaz február 21., azaz a teljesítési határidő márc. 7-én telik le,
2. a fellebbezési határidő utolsó napja március 7. azaz legkésőbb ezen a napon személyesen be kell vinned a fellebbezést a bíróságra, vagy ajánlott küldeményként postára kell adnod,
3. a bíróság elvileg már márc. 8-án kiállíthatja a vh-i lapot,
4. a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya az ideiglenes intézkedés végrehajtására, de lehet kérni a végrehajtás felfüggesztését, valamint a végrehajtható okirat kiállítása után akkor kell elköltöznöd, amikor a végrehajtótól megkapod a vh-i lapot, benne a felhívással, hogy x napon belül hagyd el a lakást.

Javaslom, legkésőbb akkor tegyél is eleget a végzésben foglaltaknak, feltéve, hogy addig a másodfokú bíróság - fellebbezésed hatására - nem változtatja meg.

Sürgős segítség kellene.
A lakás amiben lakom a két gyerkkel a szüleim házára lett ráépítve egy ráépítési megálapodással. A tulajdoni lapon a szüleim szerepelnek mint tulajdonosok. Az építési engedély és a szocpol felvétele viszont az én és férjem nevén van. a férjem most bekattan és perrel fenyeget mert szerinte jár neki a lakás fele. Két gyermekünk van akit én nevelek.
A bíroság mit figyel a tulajdoni lapot vagy a szocpolos és építési papírokat?

Bocs, már belezavarodom.

helyesen a kettővel alábbi:

Annyit még az előzőhöz, hogy a tárgyalás napján, február 14-én, nem lett kihirdetve a végzés.

Bocs, már belezavarodom.

helyesen a kettővel alábbi:

Annyit még az előzőhöz, hogy a tárgyalás napján, február 14-én, nem lett kihirdetve a végzés.

Jól értelmezem-e a Pp. törvényeit?

Tehát, ha a végzés kihirdetése nem történik meg a tárgyaláson, akkor a határozat közlésének időpontja megegyezik a kézbesítés időpontjával, vagyis, amikor kézhez vettem? Tehát febr. 20-a ?

Annyit még az előzőhöz, hogy a tárgyalás napján, február 19-én, nem lett kihirdetve a végzés.

Sziasztok! Az alábbi dologban szeretnék segítséget kérni.

Az alábbi ideiglenes végzést kaptam:

„A bíróság továbbá ideiglenes intézkedéssel a per jogerős befejezéséig a felek …. címen található utolsó közös lakása kizárólagos használatára az alperest, (feleségem) jogosítja fel.”

„Az ingatlant a felperes (én) 15 nap alatt köteles ingóságaitól kiürítve elhagyni”

„A végzés fellebbezésre való tekintet nélkül előzetesen végrehajtható”

„ A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül jelen bíróságon fellebbezésnek van helye.”

A végzés febr 14-i dátumú, febr. 20-án vettem kézhez.
A bírósági végrehajtásról szóló törvényben ezt olvasom:

13. § (1) A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat

1. kötelezést (marasztalást) tartalmaz,
2. jogerős vagy előzetesen végrehajtható, és
3. a teljesítési határidő letelt.

Kérdéseim a következők:

1. Én, mint felperes, melyik naptól számított 15 napon belül vagyok köteles elhagyni az ingatlant, tehát a teljesítési határidő mikor telik le ? (febr14-től, avagy a február 20-tól számított 15 napon belül)
2. A bíróság legkorábban mikor állíthat ki végrehajtható okiratot? Tehát mikor telik le a teljesítési határidő, melyik naptól számított 15 napon belül.
3. Elkések-e én bármivel is, ha a fellebbezést a kézbesítéstől (február 20-tól) számított 15 napon belül adom be?

Ezt azért kérdezem, mert febr. 14 +15 nap az holnap, vagyis március 1.

4. A vérehajtható okirat kiállítása után mennyi idő múlva kell elköltöznöm, ha nem hagyják jóvá a fellebbezést?

Köszönöm