Gyerektartás és láthatás

kedves Monalisa!

az esetleges elvétellel az apa fenyegetőzött, amikor mondtam, hogy ha nem hajlandó magától többet fizetni, hivatalos útra viszem a "követelésemet". Egyébként már maga az 5000 ft megállapítása is felháborító volt: én a váláskor nagyon jól kerestem, ő pedig még arra sem vette a fáradtságot, hogy jövedelemigazolást hozzon a tárgyalásra, ott előadta, hogy alkalmi munkákból él, és még őt sajnálta a bírónő... Hogy miért nem szóltam? Csak mert megfenyegetett, hogyha a verésekről is szólok, meg bármiben ellene vallok, elvágja a torkom... Az ügyvédem meg azt mondta, hagyjam, hamarabb szabadulok... (én akartam válni...)

Bölccsen tetted, hogy elváltál az ilyen férfitől. A t.díj. dolgában pedig amít javasoltam.

Hogy a további erőszakosságot elkerüljed, az átadás-átvátel időpontjában lehetőleg mindig legyen veled valaki., nem okvetlenül férfi hanem egy szem- és fültanú.

Bölcsen...

A Csjt. 72/A. §-ának (2) bekezdése szerint a gyermekelhelyezés megváltoztatását a 18. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn - két éven - belül, illetőleg a határidő letelte után is csak abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll. E rendelkezés alkalmazásánál a körülmények lényeges megváltozását a gyermek érdeke szempontjából kell vizsgálni. Nem elég tehát a körülmények lényeges megváltozása (pl. az elvált házastárs új házasságkötése, lakáshelyzetének rendeződése, anyagi viszonyainak javulása), hanem azt is vizsgálni kell, hogy az elhelyezés megváltoztatása szolgálja-e a gyermek érdekét.
Ha a szülők az életközösség megszakadása után peren kívül megállapodtak a gyermek elhelyezésében, és a megállapodásnak megfelelően a gyermeket a szülő huzamosan gondozta, az ellene indított - gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti pernek minősülő - per csak akkor vezethet sikerre, ha a jogszabály által megkívánt kettős feltétel fennáll.
Mindennek azért van nagy jelentősége, mert előfordul, hogy az a szülő, aki közvetlenül nem maga neveli a gyermeket, a másik fél zaklatására használja fel a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti per indításának lehetőségét. A szülő gyakran éppen azzal bizonyítja a gyermek nevelésére való alkalmatlanságát, hogy a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt sorozatosan - nemegyszer rövid időközökkel - egymás után indított perekkel nyugtalanítja a gyermeket megfelelően gondozó szülőt, és zavarja a gyermek neveléséhez elengedhetetlenül szükséges nyugodt légkört. Az ilyen törekvés nincs tekintettel a gyermek érdekeire, ezért bírósági védelmet nem kaphat.
Ugyanígy kell megítélni azt a szülőt, aki tartási kötelezettségét nem teljesítette, vagy az alól kibújni igyekezett, s aki csak a másik szülő által ellene indított tartási perben támaszt igényt arra, hogy a bíróság a gyermeket nála helyezze el.
A gyermekelhelyezéssel kapcsolatban felmerülő kérdés az is, hogy miként kell értékelni annak a szülőnek az új házasságkötését, akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte. A gyermek életében is kedvező fejlemény lehet szülőjének új házasságkötése, ha az új házastárs a gyermek nevelésére képes és alkalmas olyan személy, akitől kellő erkölcsi, anyagi támogatásban részesülhet, s aki a közös otthonban nyugodt légkört képes biztosítani.
Az új házastárs gyermeknevelésre alkalmatlansága, a gyermekkel szembeni ellenszenve, a környezet olyan alakulása, melyben a gyermek nyugodt, egészséges fejlődésének feltételei nincsenek biztosítva, a gyermek elhelyezésének megváltoztatását eredményezheti.
A szülő új házasságkötése tehát önmagában nem elegendő ok a gyermekelhelyezés megváltoztatására. Erre akkor kerülhet sor, ha megállapítható, hogy a szülő új házasságkötésével kialakult új környezetre tekintettel az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll.
Vonatkozik ez arra az esetre is, ha az új házasság következtében a családban mostohagyermekek nevelkednek együtt. Ez a körülmény sem ok az elhelyezés megváltoztatására, hiszen a mostohagyermekek között kialakuló egészséges kapcsolat még kedvező is lehet a gyermekek számára. Az elhelyezés megváltoztatása válhat viszont szükségessé akkor, ha a mostohatestvérek között olyan tartósan rossz kapcsolat alakul ki, amelyre tekintettel ez az intézkedés szolgálja a gyermek érdekét.
Abban az esetben, amikor a szülők a gyermek elhelyezéséről egyezséget kötöttek, és utóbb az egyik szülő a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt pert indít, gondosan vizsgálni kell, letelt-e a Csjt. 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidő, illetőleg a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét valóban súlyosan sérti-e, az egyezség megváltoztatása a gyermek érdekét szolgálja-e, továbbá hogy valóban megváltoztak-e azok a körülmények, amelyek a gyermek korábbi elhelyezését indokolták. A tárgyalás gondos előkészítésével érhető el, hogy a veszélyeztetett gyermek azonnali bírósági segítséget kapjon elhelyezése megváltoztatásához, de az is, hogy kitűnjék, vajon nem alaptalan perlésről van-e szó. Ha igen, akkor a jól előkészített első tárgyaláson indokolt befejezni a pert a kereset érdemben történő elutasításával, a lehető legrövidebbre csökkentve azt az időt, amely alatt a gyermeket megfelelően tartó szülő zaklatása fennáll.

A Csjt. 72/A. §-ának (2) bekezdése szerint a gyermekelhelyezés megváltoztatását a 18. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn - két éven - belül, illetőleg a határidő letelte után is csak abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll. E rendelkezés alkalmazásánál a körülmények lényeges megváltozását a gyermek érdeke szempontjából kell vizsgálni. Nem elég tehát a körülmények lényeges megváltozása (pl. az elvált házastárs új házasságkötése, lakáshelyzetének rendeződése, anyagi viszonyainak javulása), hanem azt is vizsgálni kell, hogy az elhelyezés megváltoztatása szolgálja-e a gyermek érdekét.
Ha a szülők az életközösség megszakadása után peren kívül megállapodtak a gyermek elhelyezésében, és a megállapodásnak megfelelően a gyermeket a szülő huzamosan gondozta, az ellene indított - gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti pernek minősülő - per csak akkor vezethet sikerre, ha a jogszabály által megkívánt kettős feltétel fennáll.
Mindennek azért van nagy jelentősége, mert előfordul, hogy az a szülő, aki közvetlenül nem maga neveli a gyermeket, a másik fél zaklatására használja fel a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti per indításának lehetőségét. A szülő gyakran éppen azzal bizonyítja a gyermek nevelésére való alkalmatlanságát, hogy a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt sorozatosan - nemegyszer rövid időközökkel - egymás után indított perekkel nyugtalanítja a gyermeket megfelelően gondozó szülőt, és zavarja a gyermek neveléséhez elengedhetetlenül szükséges nyugodt légkört. Az ilyen törekvés nincs tekintettel a gyermek érdekeire, ezért bírósági védelmet nem kaphat.
Ugyanígy kell megítélni azt a szülőt, aki tartási kötelezettségét nem teljesítette, vagy az alól kibújni igyekezett, s aki csak a másik szülő által ellene indított tartási perben támaszt igényt arra, hogy a bíróság a gyermeket nála helyezze el.
A gyermekelhelyezéssel kapcsolatban felmerülő kérdés az is, hogy miként kell értékelni annak a szülőnek az új házasságkötését, akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte. A gyermek életében is kedvező fejlemény lehet szülőjének új házasságkötése, ha az új házastárs a gyermek nevelésére képes és alkalmas olyan személy, akitől kellő erkölcsi, anyagi támogatásban részesülhet, s aki a közös otthonban nyugodt légkört képes biztosítani.
Az új házastárs gyermeknevelésre alkalmatlansága, a gyermekkel szembeni ellenszenve, a környezet olyan alakulása, melyben a gyermek nyugodt, egészséges fejlődésének feltételei nincsenek biztosítva, a gyermek elhelyezésének megváltoztatását eredményezheti.
A szülő új házasságkötése tehát önmagában nem elegendő ok a gyermekelhelyezés megváltoztatására. Erre akkor kerülhet sor, ha megállapítható, hogy a szülő új házasságkötésével kialakult új környezetre tekintettel az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll.
Vonatkozik ez arra az esetre is, ha az új házasság következtében a családban mostohagyermekek nevelkednek együtt. Ez a körülmény sem ok az elhelyezés megváltoztatására, hiszen a mostohagyermekek között kialakuló egészséges kapcsolat még kedvező is lehet a gyermekek számára. Az elhelyezés megváltoztatása válhat viszont szükségessé akkor, ha a mostohatestvérek között olyan tartósan rossz kapcsolat alakul ki, amelyre tekintettel ez az intézkedés szolgálja a gyermek érdekét.
Abban az esetben, amikor a szülők a gyermek elhelyezéséről egyezséget kötöttek, és utóbb az egyik szülő a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt pert indít, gondosan vizsgálni kell, letelt-e a Csjt. 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidő, illetőleg a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét valóban súlyosan sérti-e, az egyezség megváltoztatása a gyermek érdekét szolgálja-e, továbbá hogy valóban megváltoztak-e azok a körülmények, amelyek a gyermek korábbi elhelyezését indokolták. A tárgyalás gondos előkészítésével érhető el, hogy a veszélyeztetett gyermek azonnali bírósági segítséget kapjon elhelyezése megváltoztatásához, de az is, hogy kitűnjék, vajon nem alaptalan perlésről van-e szó. Ha igen, akkor a jól előkészített első tárgyaláson indokolt befejezni a pert a kereset érdemben történő elutasításával, a lehető legrövidebbre csökkentve azt az időt, amely alatt a gyermeket megfelelően tartó szülő zaklatása fennáll.

Sziasztok.A kezemben van egy jegyzőkönyv/határozat/ gyerektartásról amit lehet én értek félre.Így szól a rész amit nem értek:"A végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül felhívja a/férjem munkáltatóját/azzal hogy 2008.október 1-től a folyamatos tartásdíjat a felek megállapodásának megfelelően a fentiek szerint/havi 30.000,-/ vonja le munkavállalója/férjem neve/munkabéréből és az közvetlenül utalja ki a jogodult,a felperes kezeihez állandó lakcímére/nekem/.A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható.A munkáltató a gyerektartásdíj levonásáért kézfizető kezesként felel."És a végén ez áll:Záradék:A fenti egyezséet jóváhagyó végzés a mai 2008.szeptember 23.napján jogerőre emelkedett.".A kérdésem hogy mikortól is kéne hogy a munkáltató nekem fizessen?már most kéne kapnom pénzt vagy csak a jövő hónaptól?És még egy kérdés:Sajnos nem írták bele hogy a férjemnek mikortól és hanyadikáig kell fizetnie az elmaradt összeget ezt önként vállalta 3 hónap alatt.Ha nem fizet csak egyet egyösszegben behajtható végrehajtható.Tehát neki ebben a hónapban kell e küldjön a gyerekekre pénzt,vagy ahogy a munkáltató mondja majd csak az októberi béréből amit novemberben kap kézhez?Köszönöm a segítségeteket mert lehet hogy én értelmezem rosszul de nekem már most kéne hogy utalják az első hónapo és a férjemtől is kéne hogy érkezzen az első törlesztés.

Az elsőt mostantól. A másodikra vonatkozó részt viszont nem idézted, úgyhogy csak találgatni lehetne.

Szia Óbudafan!A férjem részéről ennyi van a jegyzőkönyvben:Az alperesnek 2008.06.01.napjától kezdődően mindösszesen 90.000,-hátralékos gyerektartásdíja keletkezett,mellyel kapcsolatban kötelezettséget vállal az alperes arra,hogy fenti gyerektartásdíjat a folyó havi tartásdíjon felül önként mfizeti meg a felperes részére,átvételi elismervénnyel vagy postai úton.Egy részlet megfizetésének az elmulasztását követően a hátralék egy összegben esedékes és végrehajtható."ennyi van benne és félek attól hogy a férjem hivatkozhat arra hogy nincs benne hogy mikortól is kell neki fizetni az elmaradását,mert szerintem a jogerőre emelkedéstől ami szept.23.tehát ebben a hónapban úgy gondolom tőle is kéne kapnom,tehát összesen 60.000,-et kéne kepnom három hónapig mert ugye háromszori kifizetést kért.tehát úgy néz ki,hogy 30.000,-/ ez az alapösszeg/Ha ebben a hónapban nem fizet hivatkozhat arra hogy nincs benne induló dátum,vagy novemberben kérhetem az egyösszegű behajtást?Kösziönön az előző válaszodat is. a munkáltató,30.000,-a férjemtől.

Bocsi valamiért elcsúszott nem figyeltem de remélem tudod követni.Köszi

Sziasztok!
Tartásdíjjal kapcsolatosan az alábbi történt velünk.
Alperessel peres eljárás során egyezség útján 2 gyermek után 10-10 eFt min., de mbér után 40 %-os tartásdíjban állapodtunk meg. AZ ítélet után azonban alperes megszüntette munkaviszonyát és külföldre távozott, azóta is él. ezt követően nem fizetés miatt végrehajtási eljárás lett kezdeményezve, amiben a beadott vh. irat 1,5 "feküdt", majd behajtásra került a min. tartásdíj, a külföldi munkabér nem lett figyelembe véve. Ez törvényes így, nem kellett volna a kinti mbér után is fizetnie alperesnek?

Kérhetem-e halmozottan beteg gyermek után a tartásdíj összegének megállapítását?
Alperes a gyerekekkel szinte nem is tart kapcsolatot (kb. 2 év 1 alkalom).

Mit tehetünk?

Köszönöm

anya23

Kérd.

marcsuika!

Figyelembe kell venni. Ha a végrehajtó erre nem hajlandó, végrehajtási kifogással élhetsz.

ObudaFan
Köszönöm.

Nincs mit.

Szia óbudafan.Köszönöm a válaszod.Tehát mind a két helyről már ebben a hónapban kapnom kell?.Még egy kérdésem lenne,ez mondjuk a válás és vagyon megosztás fórumához tartozna.Ha a főbérlővel írunk egy papírt ,hogy a tartozás fejében ami a lakásban van/nem sok/a tartozás fejében /az van felé bőven/amíg ki nincs fizetve az övé minden,akkor ebből követelhet-e valamit a férjem válás esetén?Valamint van egy lizingelt autó a nevemen amit hitelátvállalással talán tovább tudok adni.Nem kérek érte semmit csak vigye el akivel tárgyalok róla mert nem tudom fenn tartani.Gyakorlatilag május óta egyedül fizetem használni nem tudom mert nincs jogosítványom.Tényleg követelheti a két évig fizetett /addig használtuk együtt/600.000,-felét?Vagy hivatkozhatok valamire mert nem fogom tudni neki kifizetni.Viszont sikerült lenullázni a hitelkártyámat amin 300.000,-volt ebből 250.000,-et amíg itthon volt /megjegyzem két fizetésre volt minden alapozva/ezt is én fizetem május óta egyedül a gyerek számítógépének utolsó két vagy három részletét már egyedül fizettem ki.Megköszönném ha erre is válaszolnál.Szia

„Ha a főbérlővel írunk egy papírt ,hogy a tartozás fejében ami a lakásban van/nem sok/a tartozás fejében /az van felé bőven/amíg ki nincs fizetve az övé minden,akkor ebből követelhet-e valamit a férjem válás esetén?”

Ebből egy szót sem értek. Ki tartozik mivel kinek?

A lízingautóból tényleg követeleti az együttélés alatt ráköltött összeg felét.

Obudafan!Mi tartozunk a főbérlőnek.

Üdvözlet!Problémám a következő:van egy fiam-nemsokára 17 éves lesz,középiskolás.Ovodás kora óta nem élünk együtt,azóta rendszeresen,2 hetente 2 napot,nyaranként több hetet volt nálunk.Mivel anyjával nem voltunk házasok,sem erről sem a gyerektartásról nincs papir. Eddig minden normálisan működött,egészen tavalyig.Akkor az anyja belépett egy szektába és azóta folyamatosan probléma van a láthatással,csak szombantonként jöhetett,akkor is pár órára,anyja még ekkor is telefonokkal zaklatta.(látszott a gyereken,hogy tart az anyjától)Először arra hivatkozott,hogy sokat kell tanulnia, azért nem jön, aztán meg, hogy vasárnap istentiszteletre kell mennie.Gondoltam, helyzet jobb lesz, ezért nagyon nem feszegettem a vasárnapokat.Nem lett, sőt most már ott tartunk, hogy sem telefonon (ami rossz és szinte az én hibám, mert nem veszek újat, nem veszek kártyát bele stb.)sem emailen nem lehet elérni a gyereket, augusztus óta nem láttam.Még akkor ő mondta, hogy pár szombaton dolgozik és azért nem jön-azóta se kép, se hang,csak az anyja pár levele, hogy a gyerek tanul(nem igaz),nem fizetek eleget, nem veszek neki semmit(ezek sem igazak!)
Fordulhatok-e birosághoz csak a láthatással kapcsolatban-van valakinek ilyen tapasztalata?Mi ennek a menete, költsége,mennyi ideig tarthat egy per?
Gyámügy birósági végzés hiányában nem tud tenni semmit..Csak annyit mondtak, hogy gyt. sem kellene fizetnem..

egyáltalán te vagy az apa? volt teljes hatályú elismerő nyilatkozat? Ha nem akkor érdekes helyzet...

Mível a gyermekelhelyezés dolgában anno nem a bíróság döntött, a 16 életévét betöltve már minden különösebb nélkül elköltözhet otthonról - próbáld magadhoz venni. Talán még nem késő kiragadni a szekta karmai közül...

Ha nálad lesz, a gy.tartásdíj megmarad, illetve valójában őrá költődik majd.

Volt elismerő nyilatkozat,természetesen.Nem hiszem, hogy jó ötlet kiszakitani onnan-és nem az anyjára gondolok, hanem az összes haverja, barátja ott lakik.Azzal rontanék a helyzeten, mindenkit megutálna.Csak a törvényes jogaim szeretném a lehető legnormálisabb módon érvényesíteni.És az anjya hülyeségei miatt nem mondok le a gyerekről.

Én csak javasoltam egy esetleges megoldást, te "sírtad", hogy az utóbbi időben nincs kontakt a sráccal - több okból se.

Az anyát neked kell tudni megpróbálni "világi" útra visszaterelni...

Mível az eddigi láthatás/kapcsolattartás gyakorisága nincs írásba lefektetve, a gyámhatóságnál nemigen tudsz érdemben eljárni.

Ami anno el lett mulasztva az most üt vissza.

Fordulhatnál a bírósághoz, de mire a jogvita befejeződik a srác már eléri a 18. életévét, onnantól pedig...

hmm

én úgy gondolom, hogy kérni kell a bíróságon a kapcsolattartás megállapítását.

és meg kell próbálni (picit erőszakosan) élni vele. Ez alatt azt értem, hogy nem hagyni lerázni magad a passzív viselkedéssel.

Amíg viszont nincs megállapítva kapcsolattartás, addig meg lehet jelezni anyunak, hogy ha az adott hónapban nincs meg az ÖSSZES kapcsolattartás (ahogy megállapodtatok, szóval legalább 2x2 nap) annak rendje és módja szerint, nincs egyetlen forint tartásdíj sem. Hátha hat.

Ha viszont meg van állapítva a kapcsolattartás, akkor meg lesz nyilván állapítva a tartásdíj is. Ahogy gondolom, ez nálad, mint önként is rendesen fizető elvált szülőnél nem probléma.

Ezután (18 év felett) ha a gyermeked nem tartja veled a kapcsolatot még mindig rendelkezésedre állhat a tartás megszüntetése iránt indított kereset... ami nem cél, viszont nyilván legyen a gyermek tudatában, hogy legalább minimális tisztelet (legalább minimális kapcsolattartás) jár annak a szülőnek aki anyagilag gondoskodik róla.

Szerintem rendezni kéne legkésőbb most a tartásdíj, kapcsolattartás kérdését. Mindenkinek egyszerűbb lenne.

Ehhez első lépésként azt javaslom, hogy próbálj megállapodni a gyerek anyjával... itt eszköz lehet: "neked is érdeked a tartásdíj időben és összegben pontos megkapása" A kapcsolattartás általános/átlagos mértékét több fórumban megtalálod. Ezt a hatóság jóváhagyja, és kész. Egyszerűbb a helyzet.

Ha viszont nem akar megegyezni és önként nem teljesít, akkor sajnos csak a bírósági út marad... aminek persze több kockázata és hátránya van....

Köszönöm a hozzászólásokat!
Felmerült még bennem pár kérdés:bíróságra csak a láthatás miatt mennék,külön is foglalkoznak ezzel vagy gyt,láthatás 1 "csomag"?(gyt miatt menjen az anyja ha akar)Ügyvéd nélkül is lehet ilyen ügyet intézni?
A szülői felügyeletről való lemondás megakadályozza, hogy pl.én érdeklődjek a fiamról az iskolájában? Mi az,amihez nem lesz ettől jogom a fiammal kapcsolatban?