Gyerektartás és láthatás

Akkor csak beszélgetés szintjén:
Nem szívesen mondom, de a pszichológusnak sokszor nem sikerül eltalálni, hogy mi a baj, és mi a megoldás. Tudod, ez az elvált szülők közötti probléma amolyan könnyen előcitálható indok. Ismeretlenül persze, még akkor sem tudnám megmondani, hogy mi van, ha pszichológus lennék. :)
A kérdésedre a lenti volt a válasz, de a körülmények személyes ismerete mellett, több lehetőséged is van. Egyik, hogy ha az apuka megtudja, a gyerek ennyire ragaszkodik hozzá, esetleg változik valami.
A másik, a gyerek éppen a kamaszkorban van. Ehhez a legszeretőbb teljes családban is hozzátartozik a „világ elleni tiltakozás”. Ilyenkor általában békén kell hagyni, nem faggatni, nem siránkozni és tanácsokkal bombázni, csak egyszerűen elfogadni, és a háttérben azért elérhetően ott állni.
Ha jól tanultam meg, akkor a legtöbb empátia éppen a kamaszkorban van bennünk. Egy megfelelő időpontban folytatott beszélgetés arról, hogy mi miért alakult úgy a családban ahogy, hogy a dolgok mennyire nem véglegesek, hogy sem az anyák, sem az apák nem tökéletesek, és senki nem hibáztathatja önmagát a dolgok alakulásáért, hogy talán a papának idő kell, és belátja, hogy rosszul éli az életét, stb. Ha megérti, sem az apjára, sem önmagára nem fog haragudni. Szerintem, ennyit lehet tenni. Persze, egy jó pszichológusnak jobban menne, mint neked vagy nekem, de honnan tudod, ki a jó? Illetve, mennyi pénzed van erre, mert egy-két hivatalos beszélgetés alatt még feloldódni sem lehet.

Köszönöm Kaméleon a válaszodat!Nehéz dolog ez,hogy mit is kéne csinálni,hogy jó legyen.Én a szívem szerint hagynám,viszont a gyerek nagyon ragaszkodik az apjához.(nem is értem miért)Már ott tartunk,hogy különféle magatartási problémái lettek,elvittem pszichologushoz,aki egyértelműen ezt a viselkedését arra vezette vissza,hogy a gyermek az apja nemtörödöm viselkedése miatt tiltakozik így a "világ" ellen.

Ha a gyerek akarata szerint a kapcsolattartás kívánatos (vagyis a gyerek nem jelenti ki a hivatal előtt önállóan és befolyásmentesen, hogy nem akar az apjával találkozni), akkor a kapcsolattartás joga a nagykorúságáig megilleti és a különélő szülő számára kötelezettség marad.
Nem csak a gondozó szülőt, hanem a kapcsolattartót is lehet bírságolni azért, ha a kapcsolattartási kötelezettségének nem tesz eleget. Ha a gyámhivatalhoz fordulsz, ezt meg is kell tenniük. (Volt arra példa, hogy a hivatal úgy ítélte, ebben az esetben semmit sem kell tennie, de egy OBH felülvizsgálat megállapította, hogy az külön élőt ugyanúgy bírságolni kell)

Viszont, biztosan megpróbálnak erről lebeszélni, és nem is alaptalanul, mert annak a kapcsolatnak, amit a szülő kényszerből tart, semmi haszna, nem fogja a gyerek érdekét szolgálni. Fordított esetben van értelme, hiszen a gyerek általában nem befolyásmentesen tiltakozik, és a kezdeti kötelező láthatást hosszú távon a belátó szülő kellemessé és kívánatossá tudja tenni. Te tudod, hogy mennyit bír, milyen ügyes a gyereked.

Sziasztok!
A volt férjem hónapok óta nem él gyermekláthatási jogával.Ezt a Bíróság határozta meg,amit én soha nem akadályoztam.A volt férjem elmondása szerint mivel elmúlt 16 éves a gyermekünk,ő már nem kötelezhető,hogy látogassa illetve elvigye magával.(ennyit az "apai" érzésről).Kérdésem az lenne a gyermek hány éves koráig kötelezhető az apa a láthatás betartására?

Tisztelet sagit!

Ebből is látszik a jog anyapárti!!Még mindig ott tartunk apák elnyomva,ez látszik egyes bírósági-gyámügyi döntésből.
Egy apának nagyon nehéz a helyzete ebből a szempontból,sajnos.

Üdvözlettel

Tisztelt Fórumozók!

A kérdésem a következő lenne:

Válásunk után 2 évvel a gyámhatóságon újramódosítottuk volt feleségemmel a láthatást, melyben kaptam + heti 2 délutánt. Ezekután több okból is gyermek elhelyezésit indítottam volt feleségem ellen melyet sajnos elvesztettem noha minden tanu engem igazolt de ez nem volt elég. DE a tárgyalás végén volt feleségem a bíróságtól a hétközbeni láthatások megszüntetését kérte (melyet a Gyh előtt kötöttünk) bosszúból. Melyet a bíró jóváhagyott ??????
Hogyan lehetséges az hogy neki 1 szavára korlátozzák a láthatásom míg nekem 1 éven át meg kellett szakadnom hogy tanukat vigyek...

köszönöm a választ előre is...

Szerintem hagyd.

„Kérdezz meg egy jogászt,mert itt nem igazán kapsz választ a kérdésedre.Én ha gyerekeimről lenne szó nem egy laikus hozzászólottól várnám a választ.”

Ha Te így tennél, vajon miért szórod tele a fórumot a hihetetlen helyesírási hibákkal tűzdelt véleményeddel és tanácsaiddal?
Tátika177, több figyelmet én sem szeretnék szentelni neked, most utoljára még annyit:
Nem csak az otthon tébláboló, alap iskoláit kettes eredménnyel épphogy átvészelő, 70-es IQ-val rendelkező, fogkefét néha látó Mónika show rajongót hívják itt „laikus”-nak, hanem azt a szintén nem jogászt is, aki már több diplomával, sok év munkatapasztalattal, és átlagon felüli érzelmi és értelmi IQ-val rendelkezik, és esetleg éppen ilyen ügyekkel foglalkozik nem csak a magánéletében, de a munkája során is.
Hogy a kérdező a választ hasznosnak érzi-e, maga is el fogja tudni dönteni, zöldségeket ne itt beszélj!

Egyébként:
„A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen, és a gyermeket nevelő szülő köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.
A kapcsolattartás gyakoriságát, időtartamát és módját és helyét, a jogszabályok nem határozzák meg.
A kapcsolattartást a gyámhatóság vagy a bíróság fogja rendezni elsősorban egyezség létrehozásával, és ennek során a szülők a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás gyakoriságáról és időtartamáról, a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről, az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról, valamint egyéb formáiról megegyezhetnek.
Egyezség hiányában a gyámhatóság illetve bíróság - a kapcsolattartás céljának megfelelően - a szülő méltányos érdekére, körülményeire és a gyermek korára, egészségi állapotára, előmenetelére tekintettel a gyermek érdekében dönt.
A gyermekelhelyezés során, a bíróság súlyos véteknek és a gyermek érdekeivel ellentétesnek fogja minősíteni, ha a gyermeket valamelyik szülő el akarja idegeníteni az a másiktól, és megakadályozza kapcsolattartásukat. Ez a viselkedés a gyermek nevelésére való alkalmasságot kérdőjelezi meg.”

lisa100

Kérdezz meg egy jogászt,mert itt nem igazán kapsz választ a kérdésedre.Én ha gyerekeimről lenne szó nem egy laikus hozzászólottól várnám a választ.Az tudom,biztos forrásból 3 éves kórig a gyerekeidet nem vagy köteles kiadni a kezeidből.Nagy jó ötlet,hogy apuka menjen látogatni,és mikor már nagyobb lesz a picurka akkor együtt vigye el apuka a 2 tesót!!

Kívánom neked,hogy a legjobb megoldás szülessen.

Kedves lisa100,
Nem szabály, hogy 3 éves korig nem lehet elvinni a gyereket. A gyerek igényeire és szükségleteire tekintettel lesznek, és ha csecsemőről van szó, aki mellhez kötött :), akkor nyilván őt nem vihetnék el egy egészségesen működő viszonyban sem, csak két etetés között. A legjobb, ha a láthatás kérdéseiben megegyeztek, és ezt az egyezséget hagyatjátok jóvá.
Nyilván úgy, hogy első a gyerek, és mindkettőtöknek tartható és megfelelő legyen a megállapodás. Te is tudod, hogy a 4 éves gyerek már boldogan keresi a mamáén kívüli társaságot is, és ha nincs különösebb zavar, akkor 2-3 napot simán elvan másik lakásban, másik ágyban, másik ismerős és szeretett személlyel.
A testvérek együtt tartása nem az ilyen esetekre vonatkozik.

Kiszi, szerintem nem kell hivatkozásokat keresned, a bíróság tudni fogja, mit vizsgáljon, és hogyan kell megítélni az ilyen munkahelyváltást. Én ezt ismerem:
„„Ha a kötelezett a tartásdíj leszállítását jövedelmének csökkenésére hivatkozással kéri, körültekintően kell vizsgálni, mi volt a jövedelemcsökkenés oka, és az a tartásra kötelezettnek felróható-e, mi indokolta a munkahely-változtatást, és miért nem a szakképzettségének megfelelő munkakörben helyezkedett el, s amennyiben a szakmájában dolgozna, miként alakulnának kereseti, jövedelmi viszonyai, s mennyiben haladná meg az igazolt jövedelmét. Csak ezen bizonyítás ismeretében hozható érdemi döntés.
A Legfelsőbb Bíróság egyik határozatának indokolása szerint az alperestől elvárható alapvető szülői felelősség megköveteli azt, hogy az alperes körülményeinek alakításakor a tartásra szoruló kiskorú gyermekével szemben fennálló tartási kötelezettségével előre számoljon.
A megváltozott gazdasági viszonyok, a munkahelyek megszűnése, munkanélküliség veszélye maga után vonhatja az új munkahelyek keresését, ezért a munkahely-változtatással előállt hátrány nem róható a tartásra kötelezett terhére, ha annak célja nem a tartásdíj alapjának kimutatható csökkentése. Ugyancsak nem róható a munkahely-változtató, illetve feladni kényszerülő kötelezett terhére az a körülmény, amikor a munkahely-változtatás indoka nem a tartásdíj-fizetési kötelezettség kijátszására való törekvés. (PK 77.)””

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni. Most vagyunk a válás küszöbén a férjemmel és szeretném megkérdezni, hogy milyen lehetőségeink vannak.
Van egy 4 éves és egy 5 hónapos fiúnk. Milyen láthatási feltételeket kell biztosítanom? Valahol olvastam, hogy nem viheti el őket a pici 3 éves koráig, sem együtt, sem külön külön.Nem szeretném megszakítani közte és a gyerekek között a kapcsolatot, én abba is belemennék, ha jön bármikor és láthatja őket.

Várom a válaszokat.

Köszönettel:
LISA

Sziasztok!

Van egy apuka, aki ellen megítéltek egy igen komoly tartásdíjat, majd ezt követően otthagyta az igen jól fizető állását és beadta (2 év után persze) a gytdíj leszállítása iránti keresetet. Az eset összes körülményét nézve nagyon kilóg a lóláb... Pont erről szólt a PK 108-as állásfoglalás, de azt 2006-ban az LB hatályon kívül helyezte (meg ne kérdezzétek miért).

A kérdés, hogy tudna valaki ebben az ügyben a PK helyett bármi mást mondani? Legalább egy BH-t, mert ilyet sem találok! :( Elvileg elrizsáztam, de jó lenne valami precedens, vagy állásfoglalás.

Így van. Az viszont nem mindegy, hogy mindenki a helyén „színesít”-e. Ha nem, akkor nem hozzájárul a harmóniához, hanem tönkreteszi azt.
Ne keverjük a visszafogott, udvarias véleménynyilvánítást a tolakodással vagy a pletykálkodással.
Nyilván senki nem tökéletes, én sem, de azért mielőtt másokhoz szólnánk, érdemes elgondolkodni a Gandhiéhoz hasonló mondásokon:
„Csak akkor beszélj, ha a csendnél értelmesebbet tudsz mondani.”

kaméleon

Legyen igazad!!

Kritika az kritika!Vélemény az vélemény ennyi!Te ilyen vagy más meg olyan ettől szép az élet a sok színes,és színtelen embertől!

Legyen szép napod!

Tátika177, a jó Isten áldjon meg! Minden figyelmeztetésen átsiklottál, hogy a fórum jellegét tartsd tiszteletben, és ha a tudásod nem elegendő az érdemi válaszadásra, szorítkozz a kérdésfeltevésre.
Kellemetlen, de ha provokálod, azt hiszem itt az ideje, hogy szóljak: még ha a hozzászólásaid tartalmát nem is boncolgatjuk, a fogalmazásod, a hihetetlenül rossz helyesírásod, a képzavaraid minősítenek.
Mielőtt néptanítóvá nőnéd ki magad, légy szíves ezeket a hibákat kiküszöbölni! Ahhoz, hogy másokat kioktass, minimálisan a helyes fogalmazás, és legalább egy általános iskola 5. osztályában már megkövetelt szintű helyesírás szükséges!

Aki ismer, az tudja, nemhogy nem kritizáltam soha a láthatóan kisebb tudással, szégyenteljes helyesírással megjelenőket, sőt, az ilyen kritikával szemben, még védtem is őket. Ha segítséget kérnek.
Most azonban elfogyott az én cérnám is. Ne tévedjünk nagyot, ez itt még nem a Mónika show.

sió

Te nagyon érzékeny vagy ám!
Senki nem firtassa a férfiasságod,és nem ítélkezek senki felett sem!!Mért is tenném??Én úgy érzem sérti a férfi büszkeségedet,mert leírtam az igazat.
Bárki mondja,hogy nincs igazam az előbbi hozzászólásomba az hazudik.Igen is a nők,és a férfiak külömböznek,és épp ettől kerek 1 család.
Egy kicsi baba mikor világra jön anyja táplálja,anyja nyugtatja meg.Ettől Te sem meg mi anyák se leszünk többet vagy kevesebbek.Szeresd a gyermeked de ne legyél ennyire önző,és fogad el azt egy anyát,mind egy apát senki sem pótolhat.Mindenkinek meg van a maga szerepe családon belül,és egyik szülő sem jobb mind a másik.Úgy érzem kicsit ebből a szempontból alsóbb rendűnek érzed magad.Most gondolj bele akit annak idején tiszta szívből szerettél neki nemzetél babát,most ellene vagy.Te választottad ki,hogy tőle lesz családod.Gondolom nem kényszerített téged,hogy legyen köztetek szexuális kapcsolat.

Nem bántani akarlak,csak ne legyél ilyen.

Minden jót kívánok neked!!

sió

Te nagyon érzékeny vagy ám!
Senki nem firtassa a férfiasságod,és nem ítélkezek senki felett sem!!Mért is tenném??Én úgy érzem sérti a férfi büszkeségedet,mert leírtam az igazat.
Bárki mondja,hogy nincs igazam az előbbi hozzászólásomba az hazudik.Igen is a nők,és a férfiak külömböznek,és épp ettől kerek 1 család.
Egy kicsi baba mikor világra jön anyja táplálja,anyja nyugtatja meg.Ettől Te sem meg mi anyák se leszünk többet vagy kevesebbek.Szeresd a gyermeked de ne legyél ennyire önző,és fogad el azt egy anyát,mind egy apát senki sem pótolhat.Mindenkinek meg van a maga szerepe családon belül,és egyik szülő sem jobb mind a másik.Úgy érzem kicsit ebből a szempontból alsóbb rendűnek érzed magad.Most gondolj bele akit annak idején tiszta szívből szerettél neki nemzetél babát,most ellene vagy.Te választottad ki,hogy tőle lesz családod.Gondolom nem kényszerített téged,hogy legyen köztetek szexuális kapcsolat.

Nem bántani akarlak,csak ne legyél ilyen.

Minden jót kívánok neked!!

én pedig ebben nem szeretnék belefolyni hogy itt veled,/ neked bizonygassam az igazamat.
megint ítélkezel más felett, és megint a nőt helyezed a férfi fölé.
vita itt részemről lezárva.

sió

Te is tudod meg mindenki tudja,hogy egy szerelmes éjszakán teljesíteni nem nehéz,de mikor egy nő állapotos lesz nem olyan könnyű ám.Ezt minden nő,sőt édesapa aki oda figyel párjára tudja.Az a 9 hónap nem olyan fényes,és sokszor nem örömteli.Férre ne érts nem arról van szó,hogy nyüg kihordani egy életet,és életet adni egy pici babának.Én a mai napig szenvedek minden nem jön a rosszullétek görcsölések,fájdalmas lábak,és fájdalmas medence tágulás feszülés.Utána jön a szülés,és az nem valami heppy érzés.Mi közbe a férjek jobb eseteben várják ölbetett kézzel a babát.Egy anyát egy nőt igen is tisztelni kell azért,hogy ennyit áldoz a picurunkért.

Látod Te is azért nyomozol a feleséged után,hogy Te nevelhesd a gyereket.Mert Te valami folytán be akarod bizonyitan jobb vagy nála.Látod ezzel is az Ő képességét akarod felül múlni.Nálatok is macska egérharc van.Szerintem a gyereked édesanyja másképpen állna hozzád ha Te is békés szándékkal közelednél feléjük.Mind egy én ebbe nem szeretnék bele folyni Te-Ti dolgotok!!

Vadszamóca,

Köszönöm, hogy ilyen részletes képet adtál arról, milyen helyzetben vagytok. Én szívből kívánom Neked hogy mielőbb rendezni tudjátok a családon belüli viszonyaitokat. Pozitív, ha menyeddel továbbra is jó kapcsolatot tudsz ápolni, én azt gondolom ,az unokához is ez lesz a kulcs.
Mindazonáltal ha bíróságon a láthatás kerül terítékre továbbra is csak azt tudom javasoni Neked, próbálj meg háttérben maradva a fiadban megbízni, mert ezt az állapotot neki kell elrendeznie. Törekedjetek a jó kapcsolat megtartására, a gyerek érdekében.
További sok sikert!

tátika177

Azért annyit megjegyeznék, hogy minden élet más-és más.
Az itt névtelenül tanácsot kérő bármit írhat ezt jól látod. Amit pedig ír, nyilván azért írja, mert ezt érzi, gondolja, megtörtént vele, stb.

Tehát tanácsot kér!

A fentiekből fakadóan, aki válaszol szakemberként az abból tud választ fogalmazni amit olvas. Én itt rossz választ, vagy elutasítást nem láttam még jogtudó ember részéről! És itt közbe kell szúrnom, hogy nekem is sokat segítettek, segítenek! Ingyenes tanácsadás, és ragyogó dolog ez, amiért nem győzök napi szinten hálálkodni!

Az egyik nő védi a másik nőt hozzáállást pedig elítélem. Minden ember egyforma.
Már megbocsáss de furcsa megnyilatkozásod volt „ Az én véleményem szerint az édesanyákat tiszteletbe kell tartani, még is világra hozott nekünk unokákat, és Ő nélkülük nincs unoka sem.” Beírásod.
El kell hogy áruljam a szűznemzés nem létezik. Anyuka akkor tud utódot világra hozni, ha van férfi segédlet is előtte kilenc hónappal. A két ellenkező nemű ember kell az utódokhoz felállást nem lehet überelni.
Azt hogy a jog szerint a szülőknek azonos jogaik vannak sok nő elfelejti. Sok nő a válás után azt gondolja, hogy neki nem kell a férfi, ezért nem kell a gyereknek sem. Te, aki boldog kapcsolatban élsz nyilván el sem hiszed hogy egy boldog kapcsolat egyik napról a másikra el tud romlani, és sajnos főleg az anyák azok akik jogot formálnak a gyerekekre. Bebizonyított tény, hogy az apa nélkül felnőtt gyerekek érzelmi hiányt szenvednek. /hiába van esetleg mostoha apa!/ Ezt a jogot formáló nők saját bosszúvágyuk, vagy érzelmi sivárságuk folytán nem veszik tudomásul. Elindul a harc, olyan harc, ahol nincs győztes, csak három vesztes!
Mennyivel jobb lett volna, ha anya nem sajátítja ki a gyerekét hanem a közös szülői felügyelet intézményében együtt az apával, de külön háztartásban felnevelik néhai szerelmük gyümölcsét!

Meggyőződésem: szinte egy férfi sem utasítana vissza egy ilyen korrekt ajánlatot!
Ha az itt beíró vadgszamoca2010, vagy mondjuk az én feleségem ezt felismerte volna, akkor sem én, sem vadgszamoca2010 nem volna itt.

Vadszamoca!

Most aztán jókora csalódásba volt részem!!

Egész máshogyan jött le az előző írásaidból,mind ahogy most írtál.
Én most egy szerető édesanyát,és nagymamát látok.
Ami nagyon helyén való így ahogy van.
Viszont az nagyon szép dolog,hogy nem szeretnéd elvenni az édesanyjától a gyermekét.Csak szeretnéd,hogy úgy nőjön fel családi boldog lékörben.
Én mind fiús édesanya de még elmondhatom,hogy kezdő mert még pici a fiam 1,5 éves,és a másik baba aki még csak pocaklakó Ö is kisfiú nagyon felköthetem a nadrágom:))
De így igaz anya vagyunk addig még meg nem halunk,és törtetünk a gyerekekért.

Kívánom Őszintén,hogy legyen sok örömöd az unokába,és próbáljátok a legjobb megoldást meghozni,hogy se a menyed se a fiad se az unokád ne sérüljön lelkileg.

Az pedig a kislánynak nem jó ha labilis édesanyja van,rég nem jó ha öngyilkosságon töri a fejét.A kislány lelkivilágának nem tesz jót,ha viszont látja szenvedni az anyját.

Egy anya attól igazi édesanya,ha mindig a gyerek érdekeit nézi,és nem a sajátját.

Nekem mindig a gyerekeim lesznek az elsők azt utána jön a többi.Ez így normális.

Vigyázatok a kicsi lányra!!

Minden jót nektek!!

Monalisa!

Köszönöm soraidat, de szögezzük le, nem szándékozunk elvenni az anyától a kislányt. Ha én így akarnám, akkor szülnék egyet, mert még megtehetném. Nem teszem. Megtettem a magamét 3x. Most már élném a saját életemet, de azért csak segíteni szeretnék a fiamnak, hiszen egy anya haláláig anya marad! :))))

Tátika és Jamina!

Sajnálom, ha félreérthető voltam. Az "ex" menyemmel (persze a sors fordulhat, mint életemben sokszor tapasztaltam) és még lehet ismét az lesz, JÓ a kapcsolatom, msn-ezünk, telefonon beszélünk, én nem hiszem, hogy bántottam volna egyetlen sorban is. De amíg nálunk laktak, addig láttam, hogy mindig volt valami, amin összezördültek, az állandó féltékenység, öngyilkossággal (egy próbálkozása volt már sajnos, pszchiátrián is feküdt már, jóval azelőtt hogy a fiamat megismerte) való fenyegetőzés nem tesz jót egy kapcsolatnak + ha a saját szülei is idézem: "addig nem nyugszanak, míg teljesen ki nem készítik"!!!

Januárban egyik beszélgetésünkkor azt mondta, tudja, hogy ő a hibás mindenért, hogy így alakult...mire azt mondtam neki, hogy ezt felejtse el, mert egy kapcsolatban mindig ketten vannak. A fiamtól meg mindig azt kaptam, hogy mindig a "X" mellé állsz, velem szemben!!!

A teljes családot nem jól értelmeztétek - úgy értettem, hogy szülinap, névnap, karácsony, télapó és hasonló alkalmak előtt vagy után, esetlegesen azért találkozzon már az én szüleimmel is. Vagyis nem koloncként akartunk lógni a kislányon.
(Egyébként a volt menyem kért meg arra, hogy számíthat-e rám, ha majd visszamegy dolgozni (eladó), és vigyázni kellene a kislányra, vagy oviba menni érte?) Tehát előre nézünk...!

Az anya jelenlétében történő láthatás eseténél említett acsarkodás-veszekedést arra értettem, hogy összevesznek. Tudjátok ez a menyemnél is pillanat műve, és a fiamnál is... Reméltük, összecsiszolódnak, eddig nem sikerült és a fiam nem is akar már.

Ahogy írtad, egy gyereknek önálló akarata van, hogyan is akarhatod akkor, hogy visszarugdossam két lábbal???
Ez igencsak ellentmondásos vélemény.

Hogy milyen anyós vagyok?
Hivatalosan semmilyen, nem hivatalosan pedig olyan, aki a 28 éves fiának az első barátnőjével és a többiekével is a mai napig jóban vagyok, beszélgetünk, felköszöntjük egymást, mert volt egy kapcsolat és elmúlt. Sosem vettem a bátorságot, hogy földbe döngöljem valamelyikük kapcsolatát is, mindig elfogadtam a gyerekeim döntését, de ha azt látom, hogy lejtőn mennek, megpróbálom leállítani őket, hiszen ez a dolgom.

Jamina!

Fiús anyuka vagy! Remélem sosem érted, vagy tapasztalod meg, amit most én, vagy sok más. Milyen a másik oldalra kerülni. Szívből kívánom, mert hidd el, nem könnyű kezelni. Azt hiszed sosem nőnek fel, és egyetlen pillanat alatt az élet kirántja a kezedből.

A fiam...persze hogy vannak hibái... leírtam egyet is a menyeméből, vagy az övéből? Nem hiszem, hogy azt mondtam volna, hogy ezt csinálta rosszul, vagy rossz anya... sőt, ellenkezőleg, de az is igaz, hogy nem tudtak kialakítani egy tartós kapcsolatot. Előre nyomatékosítottam, hogy az általam leírtak alapján csak felületes véleményt lehet formálni, ami be is következett.

Valamelyik nap pont anyukámmal beszélgettünk egyik este, és ő mondta, ne hagyjam, hogy beletörődjön a fiam és a menyemre hagyjon mindent (láthatás), mert (húgom lánya, aki már 18 elmúlt) hiába mondja Reni (keresztlányom), hogy nem érdekli az apja (talán 6-7 éves korában látta utoljára - mert nem volt kíváncsi a lányára), sőt az apai nagymama sem, ma is lelkifájdalom gyötri amiatt, hogy "őt eldobta az apja és a családja". Bizony, hordják magukban egész életükben, és ezt nem szeretnénk.

Különben elmondanám, a menyem anyja kényszerítette ki a bírósági papírt azzal a szerető anyai felkiáltással: "ha nem adod be a bírósági papírt, akkor mehetsz amerre látsz"!!! Én meg azt próbálom bizonygatni neki, hogy nem gondolja komolyan... hiszen mégiscsak az Édesanyád!

Hát, (háttal nem kezdünk mondatot, most mégis) ez az érem két oldala...

Annyiban hibásnak érzem magam, hogy miután kb. egy éve visszaköltöztek a menyem szüleihez, viccesen azt mondtam mikor november-decemberben vissza akartak jönni, hogy amíg vége nincs a sulinak, le nem vizsgázom nincs több költözés!!! :) Gondolom ezért nem mertek szólni, hogy mégiscsak visszajönnének...
ennyit az unokám jól megszokott környezetéről!

Köszönöm mindenkinek, további szerencsés ügymenetet kívánok mindenkinek!

Kedves Sió, nem azért, hogy rontsam a kedved, de a világ nem fordult meg.
Természetesen a legtöbb dologban, ha lassan is, de azért fejlődik, tehát nyugodtan légy optimista. Csak ne várj túl sokat. Amellett, hogy ügyesen boldogulsz, egy-két dologra érdemes figyelned: ha túl sűrűn küldöd a leveleidet, keresed az anyát, azt fölösleges zaklatásnak is ítélhetik. Ha túl sokszor perled, ha túlzottan hangoztatod a jogaidat, az ő kötelezettségeit, még akkor is hátrányodra értékelhetik, ha igazad van. Szóval, figyelj a mértékre! Sok szerencsét!