Gyerektartás és láthatás

Kedves Meshi!

A kapcsolattartásról természetesen rengetegféle vélemény létezik, én értelemszerűen a magamét mondtam el, de bízom benne, hogy egykori családjogi bíróként meg pszichológusként ez picivel kompetensebb az átlagnál. :-) Változatlan meggyőződésem, hogy azokra a bizonyos "lyukakra", amikor uram bocsá' két hétig nem beszél a gyermekkel, nagyon nagy szükség van az egészséges személyiségfejlődéséhez, hogy megtapasztalja, 2 hetet simán ki lehet bírni Ön nélkül, ez a fokozatos felnövekedés, felnőtté válás része. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az Ön szülei, nagyszülei stb. idején ha ők elmentek egy-két hétre a gyermek nélkül, vagy a gyermek ment el pl. egy táborba, senki sem beszélt a másikkal telefonon, pl. azon egyszerű okból, hogy még nem létezett mobil, és ettől még egészséges felnőttek lettek, vagyis a mobiltelefon előtt sem lettek a gyermekek lelki sérültek, sőt! És nincs de!

Ami a hétközi kapcsolattartást illeti, érdemes lenne a kapott e-maillel bemenni a gyámhivatalba, és készíteni egy jegyzőkönyvet a bejelentéséről, miszerint az apa nem gyakorolja a hétközi kapcsolattartási jogát, ezért további ellentétes megálalpodásig Ön nem áll minden héten fölösleges késznlétben. Ezzel meg tudja előzni azt a problémát, hogy ha egyszer mégis élne vele előzetes bejelentés nélkül, akkor elmarasztalják. Üdv:

Tapasztalati úton szerzett tudás alapján azt mondom:
Amíg nincs szabályozva a láthatás, végleges elhelyezés, vagy akár közös szülői felügyelet, /ami a legjobb, ha mindkét szülő akarja/, addig mindkét szülőt azonos jogok illetik meg, a gyermek életét érintő minden kérdésben.
Ez viszont képlékeny dolog, hiszen nem tud nyilván mindkét szülő azonos időt tölteni a gyerekkel, és nem akkor, amikor akarja.
Ez az az időszak, amikor elindulnak a kisebb csaták, és elkezdik ráncigálni a kedves szülők a gyereket,/ mintha egy ellopott váza volna, amit néha visszaveszek/

Ilyenkor érdemes minden bizonyítékot gyűjteni, és akár a legbanálisabb dolgot is bejelenteni a gyámhatóságon. És induljon a harc. Legalábbis ezt vettem ki a beíró soraiból.
Márpedig ebben a szülők a saját konfliktusukért, a gyerek sérül. Sajnos.

Kedves Grád András!

Ha bíróság ideiglenes intézkedéssel az anyánál helyezte el a gyerekeket, az mennyiben hat az apa szülői felügyeleti jogára?
Ha a fenti végzésben nem tér ki a kapcsolattartás szabályozásásra is, abban az esetben mire van lehetősége az apának? Bármikor, bárhol találkozhat a gyerekekkel?
Ha az apa ezt a végzést megfellebbezte, annak van halasztó hatálya, vagy előzetesen végrehajtandó, mint a gyermektartásra vonatkozó ideiglenes intézkedés?

Köszönettel:
Tündér

Kedves Grád András!

úgy érzem, a volt férjem Önnel konzultált nem-veszem-fel-a-telefont-a-2-hét-alatt-míg-nálam-van-a-gyermek-ügyben ;-)

A kapcsolattartás véleményem szerint ugyanúgy megilleti a gondozó szülőt hosszabb szünidő esetében, mint a másik szülőt az alapértelmezett helyzetben.

A kisfiú nem áll a túlzott befolyásom alatt, szerencsére továbbképeztem magam az elvált szülők gyermekeinek lelkivilágából, bár sosem mondhatom azt, hogy nem tévedek a döntéseimben.

Mindenesetre nem tartom normálisnak azt sem, hogy a kisfiúnak két élete van, ahol meg kell felelnie, egy az apjánál, egy a velem töltött idő alatt és apuka a saját világából teljesen kizárhatja az anyát, aki viszont kénytelen beengedni őt a sajátjukba, merthogy az az alapértelmezett.
A kérdésem az, vajon a Gyámhivatal is hasonlóképpen fog egy ilyen bejelentésre reagálni, vagy van erről más jogi vélemény is? Nem fogok beletörődni, hogy lesznek fekete lyukak a szünidők alatt, amikor 2 hétig, 1 hónapig nem tudhatok róla semmit, azt sem hogy hol van, azt sem, hogy hogy van, mi van vele, mert az ex így dönt. Tudom, a válás mindenkinél veszteséget okoz, de ez nem lehet egyenlő a másik fél tudatos bosszantással.

A fentieken kívül megkérdezném, hogy a volt férj a végzésben meghatározott hétköznapi kapcsolattartást mindig kihagyja. Erről egyszer írt egy mailt, hogy munkahelyi elfoglaltságai miatt, bla-bla-bla, a végzés szerint azonban ez még mindig megilleti. Magyarul megjelenhet előzetes bejelentés nélkül abban az időpontban és vihetné a gyermeket, nekem erre készen kell álljak? Vagy lobogtathatom a mailt, amit írt, ha esetleg nem talál otthon? A két éven még belül vagyunk. Jobban járhatok és védem magam, ha ezt még most jelzem a bíróság felé, vagy csendben várjam meg a 2 év leteltét és utána lépjek, vagy hagyjam az egészet?
köszönöm, m

Kedves Pözümi!

Elolvatam, amit írt. Nem ígérkezik könnyűnek az apa végleges kizárása a gyermek életéből, mondjuk úgy, hogy nagyjából 0 az esély, és nem is lenne jó. Értem én, hogy nem egy matyóhímzés az apa, de még egy ilyen apa is jobb a gyermeknek, mint a semmilyen (amint egy prostituált, italozó stb. anya is jobb a gyermeknek, mint egy semmilyen). Úgyhogy barátkozzon a gondolattal, hogy majd Önnél helyezi el a gyermeket a bíróság az apa kéthetenkénti kapcsolattartásával, és sokat ront a gyermek életén, ha nem adja oda, feltéve, hogy az apa a kapcsolattartásokra igényt tart. Ha nem, az más, és igen sajnálatos. Üdv:

Kedves Meshi!

"Miben különbözök én tőle, miért tekintendő a nála töltött szünidő másnak, mint a nálam?"

Abban, hogy a fenti 2 hetet leszámítva az év többi 50 hetében (nyilván a minden 2. hétvégét leszámítva) Ön van a gyermekkel. Vagyis az Önnel való tartózkodása az "alapértelmezett", ez a 2 hét a kivétel. Nyugodtan vegyen erőt magán, és ne hívogassa, semmi baja nem lesz! A gyereknek meg ne ígérje, hogy felhívja, ha előre tudja, hogy úgysem fog menni, mondja helyette azt, hogy T már olyan nagy fiú vagy, akinek semmi baja nem lesz, ha 2 hetet eltölt az apukájával, és közben nem beszélünk telefonon. És közben ne feledje, hogy a gyerekek 100-ból 100-szor azt mondják, amit az éppen velük lévő szülő hallani szeretne. És őszintén: Nem olyan Önnek, mintha hájjal kenegetnék, amikor olyasmit mond, hogy a 2 hét közben fel szeretné hívni, meg hogy gyakran gondol arra, hogy Ön mit csinál? Üdv:

Kedves Galga és Meshi!

Elnézést ha félreérthetően fogalmaztam, de nem akartam kioktatni senkit sem a pénzügyeinek a kezeléséről. Mindenesetre 150.000 ft feletti havi fixnél érdemes ránézni a citibank oldalára, mivel a 0 forintos számláikhoz tényleg nullforintot kell fizetni, ha esetleg jelenleg fizetsz olyan dolgokért hogy utalás, pénzfelvétel, havi számlavezetési díj...stb... ezek nullszaldósak náluk(csak a belföldiek).Cserébe egyösszegű havi rendszeres minimum 150.000-et kérnek hogy tedd be aztán elköltheted. Mellesleg megjegyzem hogy a pénzfelvétel bármilyen bank bármilyen ATM-éből ingyenes, mivel a bank rendezi helyetted a költségeket még akkor is ha pl.:OTP-s ATM-ből veszed fel a pénzed.
Én így gondoltam a pénzügyek felülvizsgálatát, hiszen ha már havi 500 ft-ot meg tudsz spórolni, akkor az 12 hónap alatt azt jelenti, hogy 6.000-rel többet költhetsz mondjuk a gyermekedre karácsonykor. Én így gondolkodom pénzügyekben. Valamint mivel még nemrég költöztél albérletbe és azt írtad hogy a bútorokat és egyebeket otthon hagytad, ezért néha látogass el (ha nem ismernéd) a depo.hu-ra, mert jól jöhet hogy melyik boltban kapható ugyanaz a hűtő vagy mosógép (találsz ott mást is) mondjuk 5.000-rel olcsóbban...(vagy akár 10.000-rel is).
A 99%-os gyerekkel mi van és a pénzzel kérdésemet pedig boccs de a jogászoktól kérdeztem csak nem írtam oda, mert csak...
Édesapám most költözik új albérletbe kertes családi ház (két szobás)frissen felújítva. Nem nagy, és az is igaz hogy Budapesttől messze van (30 km) 20.000-ért, viszont vonatbérlettel és bkv bérlettel is még mindig 50.000. Vidéken sem jobb a helyzet óvodailag, mint a fővárosban, tehát ilyen téren nem nyernél semmit. Apropó óvoda, biztos hogy mindent megpróbáltál, nem hiszem de remélem most segítek egy kicsit a jogászoknak azt a kérdést kéne feltenni, hogy:
Melyik is az a törvény amelyik kötelezi a szülőt a gyermek óvodába járásáról való gondoskodásra 5 éves kortól?
Nincs véletlen egy hasonló rendelet, vagy hasonló, amelyik segíthetne neked elhelyeztetni a gyermeket?
Mellesleg a lakhelyedhez legközelebbi óvodát is kötelezik ilyen esetekben (5 éves kor felett) a gyermek felvételére.
Ezt hívják az ovisok létszám feletti kvótának (mindig van betervezve a létszám felett pár fő).Remélem segítettem, én is előkereshetem neked, de az időbe telik.Egyszerűbb, ha egy családjogban jártasabb ember segít neked.

A Magyar Államkincstárat pedig a telefonálással felejtsd el, kb annyi az esélyed hogy felveszik a telefont, mint a lottón a hármas, de inkább a négyes.Viszont ha felveszik a következőt fogják mondani (most spórolok neked a telefonszámlán):
Menj be az Árpád híd pesti hídfőjénél (rendőrpalota mellett) található épület földszintjén található MÁK ügyfélszolgálatiba.
Na ott balra átlósan iratkiadási üvegablakos néninek (sorszámot nem kell kérni de sorbanállásos ablakocska) mond el két-három rövid mondatban hogy külön költöztél és nálad a gyerek, meg hogy még nincs bírósági végzésed a válásról, mert folyamatban van. Erre ő összeállítja a paksamétát és átadja neked a kitölteni való dokumentumokat, valamint elmondja hogy mit kell saját kezűleg megírnod (ha kell).
Miután kitöltötted akkor beállhatsz a sorszámkérők közé, de a sorbanállást ha lehet ne hétfőn kezd el, mert akkor hat napi hidegélelmet vigyél magaddal.
Ha rám hallgatsz akkor postán adod fel az iratokat, a következőképpen:
Ajánlott tértivevényesen csak az egyik nem elég (furcsa de gyakran eltűnik ha csak simán adod fel...szinte mindig...).
A levelet az állandó lakhelyed szerintinek kijelölt máknak add fel (még egy furcsaság, de Budapestiek Ceglédhez tartoznak...no comment...) és készíts mindenről másolatot biztos ami biztos, de az eredetit add fel.

Remélem tudtam segíteni, valamint a MÁK weboldalán tájékozódj az irodák címéről és a nyitvatartásokról is, mert ott is lehetnek furcsaságok, ide kattints:

http://www.allamkincstar.gov.hu/

Tisztelettel:Csecskedi Péter - Sárga Ember

Egy ma már 6 éves gyermeket nem szükséges az anya lakásán látogatni, azaz amikor láthatás van az apa viszi - hozza., a volt felek akár nem is látják egymást mert a gyermek kiszalad/leszalad az apja elé aki őt a kapuban várja. Aztán el az apával a láthatás 1-2 napjára és/vagy hetére.

Vagyis 5 év után újra kellene szabályozni, lévén nem kisdedről van már szó.

Ha nem tudod a férj munkahelyét/címét, a bíróság kérésére köteles az információt megadni, egyuttal jövedelemigazolást becsatolni.

Ha eddig bármi gubanc nélkül önként rendben teljesített - sőt, a letiltásra nem adott okott.

A keresetben kérni kell a t.díj aktuális meghatározását., egy eltartott gyermek esetében általában 20% a reális. (A többit az anya teszi hozzá a sajátjából...)

A mindennapos telefonhívás valóban zavaró lehet, vagyis az apa részéről hagyni kellene a srácot önállósodni már...

"Lisa"
laikus hozzászóló

Üdvözlöm Cathy!
A családjogi törvény 2 évben határozza meg azt az időtartamot, amikor ítélet vagy bíróság által jogerősen végzés formájában jóváhagyott egyezség esetében csak lényeges "körőlmény változás" esetén változtat. Ez az időtartam lejárt, tehát törvényi akadály nincs annak, hogy újabb kérelmét elbírálják. Automatikusan nem von tartásdíjat a munkahely, erre akkor köteles, ha a férj önként nem fizet és végrehajtás van a munkabérére. Mint Ön is írta többet is fizet a kötelezett összegnél. Természetesen a bíróságnak köteles megadni a munkahely a jövedelmi adatokat, de ehhez igényérvényesítési kérelmet kell beadni.

Üdvözlök mindenkit!

Szeretnék szakszerű segítséget, tanácsot kérni a következő problémámban: 5 évvel ezelőtt kiléptem egy élettársi kapcoslatból akkor 1 éves gyermekemmel. A bíróság hivatalosan megállapított gyermektartásdíj mértéke az apa fizetésének 20%-a, minimum 8000 ft. Az apa magától utal 12000 ft-ot havonta, nem a munkahely vonja le a fizetéséből. ez a határozat 5 éve jogerős. én azóta nem léptem, most viszont szeretném felülvizsgáltatni a jövedelmét, valamint kérni, hogy a munkahely automatikusan utalja az összeget. ezt kérhetem így egy keresetben a bíróságtól? sajnos nem tudom, pontosan melyik cégnél dolgozik..ezt nekem kellene tudnom vagy a bíróság hivatalból megkéri a szükséges adatokat?
valamint a 2004-es határozatban benne foglaltatik, hogy "az apa a gyermeket az anya lakásán látogathatja". ez azt jelenti, hogy köteles vagyok beengedni a lakásba?? mert az az igazság, hogy én nem szoktam, kérem, hogy inkább vigye el valahova, szervezzen közös programokat.
valamint telefonon mi a normális kapcoslattartás a gyerekkel?? mert manapság naponta többször hivja a gyereket, aki örömmel beszél vele. engem viszont zavar, mert mintha ellenünk hangolná a gyereket. ezzel szemben tehetek valamit?

előre is köszönöm a segítséget!
Cathy

Márpedig ez tipikus, bántó, bugyuta általánosítás volt..... bárkitől is íródott volna, ez van.

Még ha megtűzdeljük azokkal a nagyon okos kifejezésekkel magyarázatunkat, akkor is annak sikeredett.

Tisztelt Tanár úr!
Nem általánosítottam és szerintem nem is voltam bántó, hanem az eddigi gyakorlati és élettapasztalataim alapján fogalmaztam meg "galga"-nak egy prejudikiális véleményt. ( A prejudikális jelzőt a metajuridikáta ellenpárjaként használom.) Szegény nővérem volt ebben a helyzetben, mint "galga" cca. 20 éve. Én finanszíroztam az ügyvédi hátteret és végig kisértem a folyamatot. Mind nővérem, mind gyermeke megsínylette, mert mint "galga" nem tudta sem sajátmaga sem a gyermeke megélhetését biztosítani.

Meshi, szeretnélek megerősíteni abban, hogy sorstárskánt nagyon megértelek, és becsülöm, hogy a helyzethez képest ilyen intelligensen viselkedsz!

Galga, kérlek írj egy elérhetőséget, szeretnék írni Neked.

Tisztelt Grád András! Megtenné, hogy a pár hozzászólással lentebb lévő kérdésemre válaszol? Nagy segítség lenne.

Köszönettel:

Pözümi

Kedves Grád András!
köszönöm a válaszát, eléggé el is gondolkodtam rajta, érzéseim kettősek. Egyrészt felfogom, hogy el kell engedni a gyermekemet, hiszen neki is meg kell tanulnia a világot, és tudom min ment keresztül ő is az elmúlt két és fél év, mondhatnám viharos válása alatt, ami hamarabb ér(t)ő gyermekké tette. Sajnos nálunk a kapcsolattartásokba is csúszik "hiba", ami a volt férjemmel való nem-beszélünk politika eredménye. Tudom, ebben én is hibás vagyok, ketten jutottunk el idáig, és most a gyermek issza meg a levét.
A nem-veszem-föl-a-telefont-ha-hívod viselkedésben a volt férjem bosszúállását vélem felfedezni, nem pedig az Ön által leírt önállóvá nevelést.
A másik oldal, ami fölmerült bennem, hogy ha nekem jogom és kötelességem ezalatt a két hét alatt nem tartani a kapcsolatot a gyermekemmel, még telefonon sem, akkor ehhez joga és kötelessége van apukának is, mikor nálam van? Miben különbözök én tőle, miért tekintendő a nála töltött szünidő másnak, mint a nálam? Ha apuka fölhívhatja a gyermeket nálam, akkor engem miért korlátoz önkényesen? Mert én az anyja vagyok a másnemű gyermekemnek és feltételezhető, hogy magamhoz láncolom?
Így viszont a gyermek hite rendül meg bennem, mert elindulás előtt a lelkemre kötötte, hogy "Anya ugye felhívsz majd? Szoktál hiányozni, és akkor mindig arra gondolok, vajon mit csinálhatsz éppen?" És én megígértem neki, hogy néha felhívom, apuka jóvoltából még pár szót sem válthatok vele.

Most akkor kinek van igaza? Eltelnek a szünidők, fölnő a gyermek és sérült felnőtt lesz belőle, aki az szüleiben sem bízhat. Apja azt mondta, nem is hívtam, én azt mondom hogy hívtam, csak a szüleiben csalódik, ez sem egészséges, kinek higgyen, ő döntse el ezt a hatéves kis fejében?
meshi

Kedves Galga meg Meshi!

Mivel egyrészt bontós bíró voltam, másrészt a pszichológia a másoddiplomám, értem én ezt a "nem-beszélhetek-vele-egy-hétig" pánikot, de szeretném ha valahol legbelül belátnák, hogy egy jó szülőnek el kell tudnia engedni is a gyermekét. A felnőtté válás egy folyamat, ami nem 18 évesen kattan egyet, hanem napról napra alakul. Egy normális 5 éves gyermeknek az égvilágon semmi baja nem lesz, ha nem hívja fel az anyja 1 vagy 2 hétig. Azok a gyermekek szoktak később neurotikus felnőtté válni, akikbe mintegy beleplántálja valamelyik szülőjük, hogy soha ne érezze magát biztonságban, ha ő nincs mellette. Sokat lehet így ártani a gyereknek, merő jószándékból. Vagyis igazából ezekre a hívásokra nem a gyereknek van szüksége, hanem Önöknek, és ezzel jobb idejében szembesülni. (Aztán azzal, hogy a másik szülő mennyit tud beszélni, találkozni a gyermekkel.) Úgyhogy javaslom a gyerek nem hívogatását az 1-2 hetek alatt, az ő érdekében. Meg kell tanulnia megállni a lábán, apránként, most még csak az apjával, később majd egy táborban a sulival már egyedül is. Aki nem tud leválni a gyermekéről, apránként, már most elkezdve, az később pokollá teszi az életét, gondolom nem kell mesélnem a felnőtt gyerekükön nevetségesen csüngő megöregedett anyukákról, akik miatt a gyerek nem fog tudni megházasodni, vagy ha mégis, borítékolva a válás. És szeretném, ha értenék, hogy nem bántani szeretném Önöket, hanem idejében segíteni, mert az ember nem látja a saját fejét kívülről... Üdv:

Köszönöm meshi! Ez tényleg segítség, mert azt gondoltam, hogy a volt páromnak kell nyilatkoznia, hogy már nem ő kéri a családi pótlékot. (Gondolom az elmúlt 5 hónapit azért majd utalja)Sajna ezek azok a dolgok, amikkel nem akartam erőszakoskodni, meg keménykedni, hogy valamiféle normális viszony maradhasson. De nem nagyon van mód tovább várni. Neked pedig sok erőt! Kirázott a hideg a hátamon, amikor olvastam, hogy akár napokig nem beszélhetsz a fiaddal.Ennél rosszabb nincs!!!

galga

Kedves galga!
olvastam a hozzászólásod (engedd meg a tegeződést, egyidősek lehetünk), átérzem a helyzeted, talpra fogsz állni, vagy már talpra is álltál, de ez némi időt és főként kitartást igényel. a családi pótlékkal kapcsolatban, ha jól tudom elég egy nyilatkozatot tenni a hivatalban, hogy te neveled a gyerkőcöt, és hogy egyedülállóként, az még valamivel magasabb is. Nem kell róla válási papír, elég a bejelentés, most hirtelen nincs meg a telefonszám, ahol megadják a szükséges felvilágosítást, de a neten rá lehet keresni, a MÁK intézi. Legalább ezt kérd át, hogy te kapd. minden jót!
a jogászoknak -tisztelet a kivételnek - meg nézd el ezt a más modort (bár amit kaptál az tényleg kicsit erős volt), nap mint nap ilyen ügyekkel találkoznak, mint a miénk és néhány kérdés tényleg csak akkor tisztázódhat, ha kívülálló személy teszi föl, mert mi a fától nem látjuk az erdőt.
minden jót neked és az ötévesnek!
meshi

Kedves Fórumozók!
6 éves gyermekem hétfő óta az apukájánál van, szünidei kapcsolattartáson, két hétig. Korábbi tapasztalatokból kiindulva ("ez a szünidő csak az övé, ne zaklassam, hogy beszélni akarok a kisfiúval") exnek szóban az átadáskor jeleztem, hogy hívni fogom majd a kisfiút, 3-4 naponta, kora esti időpontokban, kértem vegye majd föl a telefont, szeretnék vele pár mondatot váltani. Már akkor is félvállról válaszolt, hogy nem fogja felvenni.
Tegnap és ma is hívtam, nem vette föl, hagytam hangüzenetet, kértem hívjanak vissza, de nem reagált. Azt gondolom, engem is megillet a telefonos kapcsolattartás arra az időre, amikor nála van a gyerkőc, vagy ezt önkényesen megtilthatja? Nem beszélve arról, hogy hiányzik, ez az első egy hetes távollét. Sajnos a volt férjemmel a kommunikációnk elmérgesedéséből adódóan azt sem tudom (rá sem mertem kérdezni), merre járhat, merre lehet a kisfiúval, bízom benne, jó helyen, jól van. De ebbe próbálok beletörődni, mert ha jól tudom, jogi úton úgysem követelhetem meg, tájékoztasson erről. A kapcsolattartás ügyében hétfőn tegyek bejelentést a gyámhivatalban, ha addig nem tudok vele beszélni? A dologhoz még hozzátartozik, hogy jogerősen magánlaksértés ügyében megrovásban részesítette a bíróság, ezt az ítéletet is vigyem be, vagy ez a két ügy nem nincs hatással egymásra? Két és fél év után reméltem már lezárul minden jogi ügyünk, de úgy látszik, ex-szel nem lehet másképp, csak hivatalosan, a hosszú jogi utakon, drágán, ügyvéddel, mert a szép szóból nem ért és nem is hajlandó kommunikálni.
köszönöm.

Nem, nem téved, kedves Sárga Ember! Igaza van, sok esetben a pénz áll a középpontban. Szeretném, ha már nálam is így lenne egy kicsit. Így 5 hónap után, amikor még a családi pótlékot is a volt párom kapja( adminisztratíve még nem tudta rendezni a számlára utalást, de én hiszek, és biztosan meg fogom kapni). Éppen arról beszéltem, hogy pénzért nem szívesen pereskednék. Úgy jöttem el, hogy még a közösen szerzett bútorokat, berendezéseket sem hoztam, csak amit még én vittem oda. Mert sokkal többet veszítettünk, mint egy mosógép, vagy mosogató.
Volt egy kérdésem. De már nincs. Elhagyom az oldalt. 14 éves korom óta folyamatosan dolgozom, így végeztem el az egyetemet, és mondhatom, hogy viszonylag jó hírem van a saját szakmámban (talán ezért kaptam Pesten rögvest állást). De még senki nem sütötte rám, hogy felelőtlen, pénzszóró, élősködő és pénzéhes ember lennék. Az óvodával kapcsolatosan - ezek szerint feleslegesen - már többször elmondtam, hogy kényszer volt, és nem választás. Éppen a lakhelyünkhöz közeli ovikba nem vesznek fel. Az albérlet pedig lehet kb. 10 ezerrel kevesebb, de akkor vehetek bérletet, ami ugyanennyi. Én Budapestre nem felmenekültem, hanem itt kaptam azonnal új állást, új lehetőséget a boldogulásra. De nem magyarázkodom. Elég volt.
Attika! Az életünket az az apa tette tönkre, aki kihúzott alólunk otthont, családot, munkát. És az elmúlt 5 hónapban egyszer nem kérdezte meg: boldogultok?
Köszönöm Grád Andrásnak, Lisának és Pözüminek a segítő tanácsait, hozzászólásait!

galga

Én is biztosra veszem, hogy bántó volt, de nem hiszem hogy ez lenne a véleménye Dr. Attikának.

Ennyi erővel felelőtlenül vállalta a gyereket az az anyuka akit gyerekével együtt a zebrán ütött el egy részeg autós a piroson áthajtva.
Sajnos manapság egyre több dolog van ami nem csak rajtunk múlik, és hát ez is ilyen (nem minden esetben).
Felelőtlenül maximum albérletet választott, de erre pedig a választ is megkaptuk:" Alant írta valaki, hogy öt éves gyermekkel felmenekült Budapestre egy élettársi kapcsolatból. "

Statisztikai felmérések igazolják, hogy az esetek 98%-ában a menekülés ész nélkül történik! :)
Azért tanácsot adni lehet:

1.Olcsóbb albérlet és feltételezem, hogy az élet
egyéb területein is lehet spórolni, sürgősen
spórolni ott is.

2.Gyakorlatból beszélek. A lakhelyhez legközelebb
eső óvoda felkeresése és bombázása könyörgésekkel
nekem már bejött hasonló óvodai helyzetben.

Azért nekem úgy tűnik, hogy manapság a válások 99%-ban szólnak a pénzről és 1%-ban a gyermek valódi hogylétéről, miközben mindenki 99%-ban beszél a gyermek hogylétéről és csak úgy mellesleg 1%-ban a pénzről.
Vagy tévednék?

Tisztelettel:Csecskedi Péter - Sárga Ember

Kedves Galga!

Engedje meg, hogy - amolyan a szó szoros értelmében fogadatlan prókátorként - elnézést kérjek a Dr.Attika által leírtakért. Biztosra veszem, hogy nem akarta megbántani Önt, még ha ettől bántó is lehetett mindez az Ön számára! Mindannyiunkkal előfordul időnként, hogy túl könnyen általánosítunk, netán egyoldalúak és előítéletesek vagyunk, és sajnos itt ez történt. Üdvözlettel:

Arra akartam felhívni a figyelmet, hogy nem minden esetben esik egybe a gyermek érdekével az, ha az édesanyjával marad.Sajnos sok olyan esetet láttam, ahol agyermekhez való "mindenáron" anyai ragaszkodás mind a gyermek, mind az anya életét tönkretette.

És még két dolog: Igen, valószínűleg jobban érezné magát a gyerek az édesapja és a számára tök idegen új nő mellett, aki nem törődik azzal, hogy hogyan éljünk az életünket, mint az édesanyja mellett, akinek egyetlen dolga most az életben, hogy új otthont teremtsen a számára! Igaza van! Tényleg! Próbáljuk meg! És a gyerek lelkéért majd Ön felel? Ön szerint ez volt a megtestesült szórakozás a részemről?
A másik: azt hiszem, ez egy jogi fórum. És nem arról szól, hogy kinek mit kellett volna tennie, hogy ne váljon el, hanem ha már így történt, mit tehet?

Drága Dr. Attika!

Megdöbbenéssel olvastam a véleményét! Ön szerint abban az esetben, ha egy apa, aki fel sem teszi a kérdést, hogy vállaljam-e a gyermeket, vagy próbáljuk-e megoldani a problémánkat, mivel van egy egy új nő, aki mindenkinél jobban érdekel, van-e bármilyen választási lehetőség? Vagy tényleg úgy gondolja, hogy inkább egy fedél alatt kellene élnünk az új barátnővel? Azzal az 5 éves gyerekkel, aki ezt fel sem tudja fogni, hogy mi történt egyik napról a másikra? Csupán pénz miatt? Ismétlem: el lettünk távolítva a lakásból! És mivel nem a síránkozó kirúgott feleségek körét szeretném gyarapítani, elkezdtem újraépíteni az életünket. Úgy látszik, ebben a világban már ez is bűn. Engem nevez felelőtlennek, amikor mi kerültünk kiszolgáltatott helyzetbe? Nem volt választásunk, mennünk kellett és munkára volt szükségem. És itt segítettek nekem, nem ott ahol éltünk! Önnek minden bizonnyal remek választása sikeredett az életében. Becsülje meg! De ne gondolja, hogy az életben minden kiszámítható, és semmi nem változik. És örüljön, hogy nem cserélik le egy 15 évvel fiatalabbra! Ezeket a részleteket nem akartam leírni, de döbbenetes, milyen könnyen mondunk ítéletet más ember életében!

galga

Felelősséggel kell házasodni (élettársi kapcsolatot létesíteni) de főleg gyermeket vállalni. Alant írta valaki, hogy öt éves gyermekkel felmenekült Budapestre egy élettársi kapcsolatból. Budapesten lakásbérlet+magánovoda rezsije kifizetése után marad 20e Ft-ja. Ahonnan eljött, ott nem kellett lakásbérletet fizetni és ha jól emlékszem óvodát sem. Mi ez ha nem felelőtlenség. Az is lehet, hogy a gyermek jobban érezte volna magát édesapja mellett és az eddig megszokott környezetében.