Gyerektartás és láthatás

Talán először érdeklődj, hogy áll az ügy.

Köszönöm szépen :)

Bodzaa

Ahhoz, hogy akadályoztatás esetén aznap ne legyen kapcsolattartás, hanem azt pótolni kelljen, nem kell módosítani semmit. Ez a Korm. r.-ből következik.

ObudaFan

A gondom az, hogy anyuka mindenre hívatkozva a láthatást állandóan akadályozza. Mentségül arra hívatkozik, hogy köv. héten pótolja, de sokszor a gyermekeknek akkor is "programja" van. A programok nem kötelező iskolai programok, de azt akarja, hogy ha Ő kijelenti, időben, hogy a gyermekek nem érnek rá, akkor én ezt szó nélkül fogadjam el. Ezért írta ezt a bírónőnek.
Ezek szerint csak nekem súgalja ez a levél azt, hogy ő dirigál, nem foglalkozik a törvénnyel, sőt azt a maga szája ízére akarja formálni?
Attól félek, hogy már nem látok reálisan, de nekem ez a levél arról szól, hogy ő diktálhasson és én mindenen fejet hajtsak.... és ehhez kéri a bíróság hozzájárulását...
Kérdésem csak az lenne, hogy érezhető-e az erőszakossága, vagy csak én érzem így?

A gondozószülőnek az a dolga, hogy a láthatásra előkészítse a gyermeket, miközben kiszűri az esetleges akadályoztató körülményeket. (Egy középiskolás már mondhatja: alkalmasint jobb dolga/probramja is adódik mint az apjával időzni - ez ha nem rendszeres akkor a másik szülőnek el kell fogadnia, azonban joggal tart igényt a kapcsolattartás mielőbbi pótlására. Egy kisiskolásnak nincs annyi "elfoglaltsága" még.)

Az ex azt ír a bíróságnak amit akar, a te dolgod az, hogy a tárgyaláson azokat ellenérvvel lesöpörd az asztalról - különben a bíróság még azonosul azokkal. Szóval ne hagyd hogy se a te sem a bíróság fejére nőjjön a volt feleséged.

Keménység, következetesség, határozottság és kiszámíthatóság = meggyőző benyomás a bíró előtt, de a volt nejed előtt is...

"Mona"
laikus hozzászóló

Ha a gyermekkel együttélő szülő a kapcsolattartást indokolatlanul akadályozza, akkor a különélő szülő 30 napon belül fordulhat a gyámhatósághoz.

A gondozó szülő számára hol és milyen módon szabályozza a törvény milyen formában és milyen módon kell tájékoztatnia a láthatásra jogosult szülőt a gyermek egészségi állapotáról illetve az iskolai előrehaladásáról? Illetve a betegség miatt elmaradt láthatás esetében mit tekintünk betegségenk, mik a szállíthatóság feltételei?
Válaszokat előre is köszönöm!

Szóból ért

a kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően a másik szülőt minden lényeges követelményről tájékoztatni kell.

Az általános gyámhatósági gyakorlat az elvitellel járó kapcsolattartást akadályozó betegségnek az "ágyban fekvést" igénylő betegségeket tekinti. Általában nem hiszik el, ha a gyermek iskolába tud menni, de a másik szülőhöz nem.

A személyes kapcsolattartást, a beteg meglátogatását általában ezek sem gátolják, a kapcsolattartást pedig pótolni kell.

Tisztelt Fórumozók!

A következő kérdésekben szeretnék tanácsot kérni:

Az anya megtagadta a láthatást (már sokadszorra). A szabályozás szerinti köv. héten sem adta át. Most 23-án sem volt hajlandó rá. Az utóbbi kettőt SMS-ben jelezte. Mivel 300 km-rel arréb lakik már el sem indultunk a gyerekért (hiszen jelezte). A költözése miatti "új" gyámhatóság szerint a régi végzések és figyelmeztetések elévülnek 1 éven belül. (Már évek óta küzdünk és van már a régi városból is figyelmeztetése). Az elmaradt kapcsolattartás pótlását szerintük már szabályozták (rá egy hétre kell). Ha akkor sem adja nem tudnak mit tenni, ezért az elmaradt napok pótlását nem rendelhetik el.

És végül szerintük akkor is meg kellett volna próbálnunk az átvételt, hiszen az anya most hivatkozhat arra, hogy meggondolta magát, de mi nem voltunk ott..... Este 9-kor még nem akarta átadni.
Már sokszor jártunk így, hogy felmentünk és néztük az üres ajtót, vagy könyörögtünk a kaputelefonon keresztül, sőt már rendőrt hívtunk. Az elmúlt évben a gyerek végigsírta a Karácsony estét, mert az "anyja" közölte vele, ha nem megy haza Karácsony estére akkor nem kap ajándékot. Az anyával NEM LEHET semmilyen kompromisszumot kötni. A gyh-tól kértük mediátor bevonását, de nem hajlandók rá, mert az anyának is kérnie kellene.

Már nincs kihez fordulni annyira elkeseredett az egész család.
Önök szerint igazuk van? Kihez forduljunk?
ui: Ez a 300 km Pécs-Sopron (tehát nix autópálya, csak köd meg szarvasok)

köszönöm: esőcsepp

ha jelzi a gondozó szülő a kapcsolattartás elmaradását, akkor pótlást kell kérni, ha nem jelzi, és feleslegesen mennek le, akkor pótlást és az útiköltség megtérítését.

Ha a pótlás is elmarad, akkor kérni kell a gyámhatóságot az eljárásra - intézkedjen a kapcsolattartást szabályozó határozat végrehajtása iránt.

Ezeket minden egyes esetben meg kell tenni - kivétel nélkül.

Tisztelt Wasp!

Igyekeztünk mindezt megtenni (meg is tettük), de a Gy.H. elutasította, igaz telefonon, hogy pótoltatni lehessen az elmardásokat, vagy végre valami pénzbüntetést lehessen kiszabni.
Már a régi elmaradások miatt is kértük a kötségtérítést, amit a régi Gy.H. meg is ítélt, de az anya költözés miatt, és a folyamatban lévő gyermekelhelyeztés megváltoztatása iránti per miatt, no meg az anya "fellebezése" miatt hivatalból elhalasztódott, majd az "új" Gy.H. elmondása szerint el is évült....
Most kértünk lehetőséget egy megbeszélésre a mi lakhelyünk szerinti Gy.H.-nál. Hátha többre megyünk.

Köszönöm a választ.
esőcsepp

„Igyekeztünk mindezt megtenni (meg is tettük), de a Gy.H. elutasította, igaz telefonon, hogy pótoltatni lehessen az elmardásokat, vagy végre valami pénzbüntetést lehessen kiszabni.”
Írásban kell kérni minden határozatot. (és írásban, illetve személyesen kell benyújtani a nyilatkozatokat, kérelmeket) Az, hogy telefonon azt mondják "nem lehet", kb csak annyira bír joghatállyal, mint a jogifórumon egy hozzászóló véleménye, de sokszor még annyira sem megalapozott.

„Már a régi elmaradások miatt is kértük a kötségtérítést, amit a régi Gy.H. meg is ítélt, de az anya költözés miatt, és a folyamatban lévő gyermekelhelyeztés megváltoztatása iránti per miatt, no meg az anya „fellebezése“ miatt hivatalból elhalasztódott, majd az „új“ Gy.H. elmondása szerint el is évült…”
Az elévülésnek csak polgári jogi értelemben lehet jelentősége. Hány év telt el a határozat óta? Több mint 3?

„Most kértünk lehetőséget egy megbeszélésre a mi lakhelyünk szerinti Gy.H.-nál. Hátha többre megyünk.”

Nem hinném, mert nem lesz illetékes. Az illetékes gyámhatósághoz kell fordulni, és a megfelelő alakisággal, azzal kikényszeríthető az eljárás, ami aztán jogszerűség szempontjából kontrollálva is lesz.

Elnézést kicsit csípősebb hangnemért - rossz szokás - de mindig felbosszant, ha a gyámhatóság lepattintja az ügyfelet a közigazgatás kávészabályára hivatkozva.

(kávészabály: ha lebeszéljük az ügyfelet az eljárás indításáról, akkor nincs több dolgunk, nem kell tovább gondolkozni, mehetünk kávézni)

KORREKCIÓ

az elévülési idő természetesen 5 év, nem 3
(csak veszélyes üzemmel foglalkoztam nemrég, és ráállt a kezem.)

A kérdés tehát helyesen: a gyámhatóság költségek megtérítésére kötelező határozatának meghozatala óta több mint öt év telt el?

Van esetleg valakinek konkrét tudása, állásfoglalása, stb. arról, hogy valóban megvalósultnak kell-e tekinteni a kapcsolattartást, ha azt a gyerek megkezdte, majd fogta magát és hazament?

A fenti állásfoglalást adó gyh. ugyanis nem tud magyarázatot adni a „csak”-on kívül, és amennyit eddig hibázott, nagyonis lehetségesnek tartom, hogy ez sem jó állásfoglalás. Időkorlát sincs, tehát, szerintük mindegy, hogy mennyi időt maradt.

Érdekes lenne pl. egy nyári egy hónapos, vagy a mostani 1 hetes kapcsolattartást megvalósultnak tekinteni, ha a gyerek (természetesen a gondozó szülő tanácsára) egy óra, vagy egy nap múlva már megy is.

kaméleon: nem konkrét állásfoglalás, és nem tárgyi ismeret, csak "vélemény" és "beszélgetés" szintjén

A kapcsolattartás egy jogviszonyt takar, aminek van jogosultja, és kötelezettje. A kötelezett akkor teljesít megfelelően, ha pontosan a kötelezettségét körülíró szabályok szerint teljesít. Ez nem csak a gyermek átadására, de a visszavételére is vonatkozik.

A polgári jogi jogviszonyokban - nem megfeledkezve a kölcsönös együttműködés követelményéről - úgy kell eljárni, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható.

Az, aki alapos ok nélkül arra bíztatja a gyermeket, hogy a kapcsolattartásra jogosult jogait magatartásával csorbítsa, nyilván nem jár el megfelelően.

A kapcsolattartásra jogosult azonban a gyermek felett ideiglenesen felügyeletet gyakorol, így az ő közreműködése (legalább halgatólagos beleegyezése) is kell elvileg ahhoz, hogy a kiskorú gyermek az általa kijelölt helyről távozzon. (Ha a gyermek már nagykorú, akkor ez a probléma végképp szóba sem jöhet)

Még egy gondolat: a családjogi törvény által megfogalmazott követelmény, miszerint annak alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni, is hasonló eredményre vezet, hiszen a kapcsolattartás jogszerű gyakorlása a gyermek érdekét is szolgálja, az ezt akadályozni célzó magatartás minden esetben jogellenes lesz.

„A fenti állásfoglalást adó gyh. ugyanis nem tud magyarázatot adni a „csak”-on kívül, és amennyit eddig hibázott, nagyonis lehetségesnek tartom, hogy ez sem jó állásfoglalás. Időkorlát sincs, tehát, szerintük mindegy, hogy mennyi időt maradt.”

meg lehetne kérdezni akkor az okos ügyintézőt, hogy ha egyszer nincs időkorlát a visszaadásra, akkor az apuka vajon megteheti-e azt, hogy egy héttel késve adja vissza a kiskorú gyermeket a gondozó szülőnek, illetve a gondozó szülő megteheti-e azt, hogy a gyermek átadása után rögtön visszaveszi, így a láthatást 5 percre korlátozza.

Vajon ezt hajlandók lennének írásba is adni? Nem hiszem.

Nevetséges, komolyan mondom.

Köszönöm, akkor egyformán gondoljuk. Ez megnyugtat, mert a szerencsétlen szülő nevében mostmár kissé határozottabb elvárásokat fogalmaztam meg a gyh. felé, és bár nagyon udvariasan írtam, kétségem nincs, hogy a „gyámnénik” megsértődtek. Mivel más ügyéről van szó, fontos, hogy az igazságérzetem ne késztessen túlzásokra, különben többet ártok, mint használok.

Az adott esetben a bukásra álló nyolcadikos gyereknek nem engedték, hogy tanulás helyett korlátlanul tévézzen, ezért úgy döntött, hazamegy, mert az anyja megengedi. A másik lakás a szomszéd. Az anyja pedig magukra zárta az ajtót, kopogásra nem jött ki, telefont nem vettek fel.

A gyámhatóság külön apai kérésre sem járult hozzá, hogy a gyerek ne legyen jelen a másik szülővel folytatott ilyen vitákon, és miután a gyerek előtt közölték, hogy ha elkezdte a kapcsolattartást, akkor bármikor hazamehet, a következő alkalommal ugyanezt csinálta.
Ekkor, mivel a nagybátyjával volt benn, és az nem engedte el, bezárkózott a szobájába, felhívta az anyját, aki azt tanácsolta neki, hogy hívja ki a rendőrséget, mert az apja és a nagybátyja megsértik a személyiségi jogait. A rendőr ki is jött, de neki az volt a véleménye, ami nekem is, és a gyerek maradt. Csakhogy, most ezután megérkezett a gyámhivatal végzése, ami a szülőket mostmár írásban is tájékoztatja arról, hogy az az álláspontjuk, hogy a gyerek közben bármikor mehet, a kapcsolattartást megvalósultnak kell tekinteni.

A (pedagógus) anyától levélben számon kérve a rendőrség bevonását, azt írta, hogy ezt nekik szakember tanácsolta, ugyanis, ha az apja nem engedi a gyereknek, hogy menjen, akkor megsérti a személyiségi jogait, és rendőrt hívhat. Nem viccelek, minden írásban van.

Köszönöm, ez a kapcsolattartás végére vonatkozó szabályozás (átadás-átvétel időpontja) nem jutott még eszembe. Ezt legközelebb bevetem.
Azzal, hogy ilyenkor a kapcsolattartó szülő szülői felügyeleti joga él, semmire nem mentünk, bár, szerintem is lényeges szempont.

Üdvözlök Mindenkit!

20 éves feleség és anya vagyok,de a férjemmel nem jövünk ki,lehet válás lesz a vége VISZONT arra lennék kiváncsi,milyen alternatívák lehetségesek a gyermek elhelyezés ügyben ugyanis nekem nincs szinte senkim akihez költözhetnék,munkám sincs nem is volt mert tanutam.. így a férjet kötelezhetnék esetleg arra(ha nem tudnám vele megbeszélni nyugodtan,mert hirtelenindulatú) hogy a gyerek érdekében mivel 1 hónapos állja a férj az albérletem? Vagy milyen alternatívák vannak?

Köszönöm!

Az hogy nem jöttök ki jól az még nem ad okot/alapot arra, hogy a bíróság távozásra kötelezze az apát, vagyis tiéd legyen a lakáshasználat joga.

Szerintem a saját önös érdekében fogja az albérletet fizetni - csakhogy lakáson kívül tudjon téged, és nem a gyermekre tekintettel...

Már most kezdj azzal a gondolattal foglalkozni, hogy a kicsit inkább előbb mint utóbb bölcsibe kell majd adnod hogy munkába tudj állni., vagyis saját önálló jövedelemmel rendelkezni - amiből a továbbiakban már te fizeted az albérlet díját...

"Mona"
laikus hozzászóló

Az albérlet fizetésén kívül természetesen t.díjra tarthatsz igényt, valamint un. házastársi tartásra - ezen utóbbi néhány tízezer forint a saját megélhetésedre.

Egyetértek monalisa1 írásával...jó lenne ha nem mindig a férjünktől várnánk a megoldást. Azért "néha" a nőnek is tenni kellene valamit...

Szerintem a 10-15 ezer forintos házastársi tartásra kapott összeg (az összeg csak egy példa) nem fogja megoldani a problémádat!

Előre is köszönöm a válaszokat,rengeteg kérdésem lenne!

1. Mennyi idő után lehet jogi úton kérni a gyerektartást? A volt férjem táppénzen van és nem adja le a táppénzes papírt,hogy ne kapjunk gyerektartást...
2.Létezik e olyan,hogy ő ,azért mert "ingyenessé" tette a telefonálást velünk,akkor hívhatja őket,amikor akarja(el nem viszi őket sosem,meg sem látogatta őket,amikor kórházban voltak,még karácsonykor sem jött értük,a születés -névnapokról nem is beszélve).A gyámüggyel fenyegetőzik,mert van amikor nem tudom felvenni,és szerinte direkt csinálom...
3.Ha otthagyja a munkahelyét,akkor mennyi gyerektartást kell kapnunk,most úgy van megállapítva,hogy a fizetése 33 %át ,minimum 20.000 ft-ot.
4.H a megszületik a következő gyereke változik e ez az összeg?
5. Ha nem jön rendszeresen a gyerekekért,akkor ha "véletlenül " el akarja őket vinni,bármikor oda kell adnom őket-akár milyen programot szerveztünk már akkora?( az éven 4-szer vitte el a gyerekeket)

1. Ha nem fizet gyt-t, akkor azonnal jogi útra terelhető a dolog. Bíróságon kell kezdeményezni. Miből gondolod, hogy nem adja le a táppénzes papírt? Elég sok az OEP-nél is az átfutási idő...
2. Miért gond ha telefonál? Gondolom nem veled akar beszélni. Szerintem létezik...
3. Hát ez attól függ. Ha munkanélküli lesz, akkor abból max. 33%-ot vonhatnak csak, ha tartozást halmoz fel, akkor azt majd a következő elhelyezkedését követő első béréből kezdik vonni, úgy, hogy a mindenkori gyt-vel együtt nem vonhatnak többet, mint 50%.
4. Ha kéri a gyt leszállítását, jó eséllyel csökkenteni fogják
5. Nem. Gondolom van egy kapcsolattartási rend, azt kellene betartani és betartatni. Ha nem megy, érdemes újraszabályoztatni. Ha megy érte, szerintem hadd vigye, pláne, ha ez a gyerekeknek sem jó. Emelkedj felül:)