Gyerektartás és láthatás


ObudaFan # 2007.12.03. 21:01

Tisztázzuk: általában nem tartom szerencsésnek az ügyfelek ügyvéddel meg nem beszélt magánkezdeményezéseit, és konkrétan a kérdező által leírtaknak meg szerintem nincs értelme.

Ebből meg nem következik, hogy bárkinek ne válaszolnék a kérdésére, de az meg részemről nem lenne túl etikus, ha én, aki csak innen ismerem az ügyet, próbálnám úgy mondani az okosságot, hogy van egy meghatalmazott jogi képviselő, aki meg belülről és mélyebben ismeri az ügyet. Én is nagyon nem szeretem, ha az ügyfél azzal jön oda, hogy ez és ez a jogász ezt és ezt mondta, és most én ezért csináljam azt. Mert általában az derül ki belőle, hogy vagy az ügyfél nem tudta jól elmondani a másik jogásznak az ügy lényegét, vagy az nem értette meg, vagy nem ért hozzá.

Bóden # 2007.12.03. 21:27

Kedves ÓbudaFan! Köszönöm!
Nem is vitatkozni akartam, elhiszem, hogy sok olyan ügyvéd van, aki tényleg alaposan felkészül, de valahogyan nem sikerült ilyenre vaktában, első kapkodásomban rátalálni. Meg a másodikra sem sikerült :)
Csak folyton azon aggódom (orvoshoz kéne' fordulnom), hogy ahogyan én nem veszem egy kalap alá a jogi képviselőket, de még a bírókat sem, úgy nyilvánvaló legyen, hogy nem minden "önjáró" ügyfél azért "önjáró" (milyen jó kis kifejezés), mert mindent jobban akar tudni. Vannak esetek, amikor muszáj.
Ha az ember kellően intelligens (és szerény is:)), nem oktatja ki a tök(élet)lenkedő képviselőjét, talán csak rákérdez, felvet, megtalálja magának a bizonyítékot és élvezi, hogy az ügyvéd hű, de megörül a jó ötletnek! (Mint, ahogyan én próbálkozom.)
Tegyük hozzá, a legbutább kérdéseinktől ilyen módon, még meg is kíméljük a képviselőinket. (Ezek Rátok zúdulnak)
Az is fontos, hogy az ember a sorstársainak is segíthet a saját példáival. (Vagy árthat)
Az írásaidból úgy érzem (nem ismerlek), nem adnál be véletlenül rossz papírokat, és talán 2 hétnél előbb hívnál vissza, ha keresnélek és az ügyvédem lennél. A segítségednek pedig mindig nagyon örülök (a másokénak is), és nagyon hálás vagyok érte.

ObudaFan # 2007.12.04. 17:16

A legbutább kérdések is jobbak, mint ha az ember azzal szembesül, hogy az ügyfele megint milyen iratot nyújtott be ide, vagy oda, amivel romba is döntötte az eddigi munkát. :)

kali # 2007.12.07. 10:16

Egy egészen pici gyereknél, aki nemrég született, az időszaki kapcsolattartás hogy müködik? Ha a bírósági papírban az van hogy "kettős ünnepek másnapján..... viheti és hozhatja..." Akkor ez azt jelenti hogyha 6 éves kortól vannak a nyári szünetek is megosztva akkor onnantól kell a kettös ünnepeket is gyakorolni?

A másik kérdésem hogy ennek hol találom meg a pontos szabályozását? melyik tv melyik paragrafusában? Mert csak olyat találtam hogy az időszakos láthatást nem kell potolni, de azt sehol sem hogy ez már a gyerek születésétől értendő? És h akkor mennyi idő a láthatás?

amatőr # 2007.12.07. 11:34

Ha a bírósági papírban az van hogy "kettős ünnepek másnapján..... viheti és hozhatja...”"

Az azt jelenti, hogy a bírósági határozat meghozatalától kezdve kell a kettős ünnepeken az időszakos kapcsolattartást biztosítani, nem pedig a gyermek 6 éves korától.

Olyan rendelkezés, amit Te keresel, nincs.

Hogy a kettős ünnepek másnapján hány órától hány óráig tart a kapcsolattartás, annak a bírósági határozatban benne kell lennie.

ObudaFan # 2007.12.07. 11:40

A bíróság, illetve a gyámhatóság ilyenkor meg szokta határozni azt a pontos időpontot, amikortól a másik szülő el si viheti magával, stb.

monalisa1 # 2007.12.07. 11:42

A gyerek 3 éves koráig a láthatás/kapcsolattartás - az ő nyugalma és kiegyensúlyozottsága érdekében - az otthonában történik, az anya passzív jelenlétében. Esetleg közös séták/levegőztetés hármasban..., vagyis úgyszintén az anya jelenlétében.

Amikor már elmúlt 3 éves, akkor lehet majd elvinni egy-egy délutánra és/vagy hétvégére, fokozatos szoktatással.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.12.07. 12:46

Olvastad az ítéletet, monalisa?

monalisa1 # 2007.12.07. 14:36

Nem.
De nem hiszem hogy egy még csak pici/kicsi gyereket "odaadásra" itélnének., egy itélet/rendelkezés a gyerek 18 éves koráig értendő.

kali # 2007.12.07. 15:56

Hu... nem lettem okosabb, ezért leírom hogy mi hogy van az ítéletben.

  1. tartásdíj fizetés
  2. 3 éves korig az anya lakóhelyén van láthatás minden páros hétvégén
  3. 3 éves kortól elviheti az apuka páros hétvége szombatján
  4. 6 éves kortól már hétvégékre viheti el
  5. 6 éves kortól a náyri szünet van meghatározva hogy mettől- meddig
  6. (na ezt szó szerint bemásolom) "Ezen felül kettős ünnepek másnapján jogosult az alperes a gyereket reggel 9 órától magával vinni, és köteles őt délután 16 órára az alperesnek visszavinni."

Ennyi.Akkor ez mit jelent? hogy miután még nem viheti el, igy kettös ünnep másnapján 9-16 óra között a gyerekkel lehet az anya lakásán?
Semmilyen utalás nincs egy törvénybe se hogy az ilyen időszakos kapcsolattartás hogy müködik ha nincs leszabályozva?
És akkor ilyenkor mi a teendő? Az apa mehet a gyerekhez? vagy ha az anya nem mond időpontot akkor mit lehet tenni ilyen napokon?

amatőr # 2007.12.07. 17:02

A 4. és 5. pont szövegét ha esetleg szóról szóra beírnád, megtisztelnél és talán tudnánk segíteni értelmezni.

Mert így - számomra legalábbis - nem egyértelmű a dolog.

ObudaFan # 2007.12.07. 17:04

És az ítéletet nem lehet úgy értelmezni, hogy csak a 6 éves kortól induló időszakra vonatkozik az 5.?
Ha nem, akkor a kapcsolattartás megváltoztatását kell kérni, mert ez így betarthatatlan.

kali # 2007.12.07. 18:00

Irom:)

4. Az alperest a gyermek 6 éves korát követően minden naptári évben a nyári szünidőben 3 hét egybefüggő kapcsolattartás illeti meg, melynek kezdő időpontjáról a felek minden év április 30-ig kötelesek megállapodni.
Külön megállapodás hiányában a rendkivüli kapcsolattartási időszak minden év augusztus 1. 9 órája, a záró nap augusztus 21. 16 óra.
5. Ezen felül kettős ünnepek másnapján jogosult az alperes a gyereket reggel 9 órától magával vinni, és köteles őt délután 16 órára az felperesnek visszavinni.

ObudaFan # 2007.12.07. 19:53

Ahogy nem szabad ítéletet szerkeszteni. Szerintem ha nem lehet megállapodni, módosítást kell kérni.

Apatosaurus # 2007.12.07. 21:13

Sziasztok!

Új felhasználó vagyok, ezért bocs', ha esetleg olyat kérdek, ami már korábban elhangzott.

Kérdésem a tartásdíjjal kapcsolatos, illetve annak felhasználásáról, ugyanis nagy a gyanúm, hogy az exem nem csak a gyermekekre költi. Van-e valamlyn hivatalos módja annak, hogy ellenőrizzem/ellenőriztessem a tartásdíj felhasználását? További kérdésem a témával kapcsolatban az, hogy melyek azok a költségek, amelyek elfogadatók a tartásdíj felhasználásával kapcsolatban?

Ha valaki tud ezekre a kérdésekre válaszolni, akkor előre is köszönöm!

_Wasp_ # 2007.12.08. 01:02

Nincs ellenőrzési lehetőséged. Ha nem a gyerekre költi, nem tudsz mit csinálni.

Nem számíthatsz be költséget sem tartásdíjjal szemben.


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

ElizaBetty # 2007.12.08. 06:52

Sziasztok!
Gyermektartás csökkentésével kapcsolatban szeretnék érdeklődni.A férjem jövedelmének 20%-át, de minimum 10.000 ft-ot fizet gy.t. cimén.A nyáron leköltöztünk a szüleinkhez családi okok miatt. A férjemet most műtötték, májtranszplantációja volt, rokkantnyugdíjas,az össz jövedelme 36.000 ft, más jövedelme nincs. Én gyesen vagyok az egy éves közös kisfiúnkkal. Most adtunk be egy keresetlevelet, hogy csökkentsék a gyerektartást.Szeretném megkérdezni, hogy mennyi esélyünk van, hogy csökkentsék, és hogy mennyi lehet a max. összeg, amennyit fizetnünk kellene? Még így is többet fizetünk a 20%-nál, de hogy a rokkantnyugdíjból is levonják...
Válaszotokat előre is köszönöm!
Betty

ObudaFan # 2007.12.08. 13:43

1-2 eter Ft csökkentést el lehet érni. A legkisebb minimumösszeg, amit az utóbbi években láttam, 8000 Ft volt.

_Wasp_ # 2007.12.08. 13:46

Az, hogy a rokkantnyugdíjból is vonják, oké. Az összegre, és a többi kérdésre nem lehet neten keresztül válaszolni.

Ez pontosan olyan kérdés, mintha azt kérdeznéd, hogy fél év múlva a montreál (vagy más focicsapat) mennyivel fog nyerni, ha nyer egyáltalán? Mert tudjuk, ki ellen játszik majd? Milyen összeállításban? (utálom a focit, nem tudom miért hoztam ilyen példát...)

Mindenesetre nem tudjuk sem a gyermek, sem az apa körülményeit. Még azt sem, hány éves a gyermek. Ha pl. 24 éves, akkor jó esély van a csökkentésre. Ha mondjuk beteg, csecsemőkorú, és az anya nem tud dolgozni a gondozása mellett, akkor akár emelkedhet is a tartásdíj. (feléve ha kéri az anya.)

Egyébként minden más csak találgatás. Az eset összes körülményét az ügyvédetek isemrheti, csak ő mondhat megalapozott véleményt.


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

Apatosaurus # 2007.12.08. 16:39

Köszi a választ, WASP. Bár nem értem, hogy miért nem lehet ellenőriztetni a tartásdíj felhasználását. Amióta elváltunk, az exem elvileg azt a lakást tartja fenn egyedül, amit ketten is alig bírtunk, ráadásul tavasszal vásárolt egy vadonatúj autót. Közben a fiamon meg mindig ugyanazt a a nadrágot látom.
Furcsa, hogy semmilyen hivatal vagy testület nem rendelkezik hatáskörrel ennek a vizsgálatára.

KDITKE # 2007.12.08. 23:38

Tisztelt Wasp miért lenne oké , hnogy a rokkant nyugdíjból is vonják ?
Az én kérdésem az lenne, hogy a GYED-ből is vonják vajon?
Köszi KDITKE

_Wasp_ # 2007.12.09. 04:25

KDITKE:
úgy emlékszem, gyed-ből nem számít bele a tartásdíj alapjába. De ez nem biztos, remélem valaki fejből tudja.

Mindenesetre a törvény így szól:

2. A gyermek tartása
Csjt. 69/A. § (1) A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. Ez a szabály nem irányadó, ha a gyermek tartása vagyonának jövedelméből kitelik, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van.
(2) A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben szolgáltatja (gyermektartásdíj).
Csjt. 69/B. § A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.
Csjt. 69/C. § (1) A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani. A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni:

  1. a gyermek tényleges szükségleteire,
  2. mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira,
  3. a szülők háztartásában eltartott más - saját, illetőleg mostoha - gyermekekre,
  4. a gyermek saját jövedelmére is.

(2) A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek.
(2) A tartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére

  1. a bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény stb.) címén juttatott összes járandóság, valamint
  2. a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj stb.).

(3) Ha a (2) bekezdés szerint nem állapítható meg tartásdíj, illetve a (2) bekezdés alapján megállapítható összeg - a gyermeket gondozó szülő jövedelmi viszonyait is figyelembe véve - a gyermek szükségletét nem fedezi, a tartásdíj megállapításánál a más, munkaviszonyból, további munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból, illetőleg a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmet (pl. megbízási díj, táppénz, nyugdíj, munkanélküli járadék, újítási díj, tőkejövedelem) is alapul kell venni.
(4) A tartásdíj alapjának megállapításánál a bíróságnak általában a keresetlevél beadását megelőző egy évi összes, a (2)-(3) bekezdés szerinti jövedelemre figyelemmel kell lennie.
(6) Nem képezi a tartásdíj alapját a költségtérítés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, illetve a hasonló jellegű egyéb járandóság.
Csjtr. 11. § A tartásdíj megállapításánál, valamint kifizetésénél a jövedelmet terhelő adó (adóelőleg), nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, és munkavállalói járulék levonása után fennmaradó összeget kell alapul venni.


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

ObudaFan # 2007.12.09. 09:36

Ha az a kérdés, hogy vonják-e, akkor vonják. :)

Vht. 68. § A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyből legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

  1. gyermektartásdíj,
KDITKE # 2007.12.09. 12:24

Nagyon szépen köszönöm a segítséget kedves ObudaFan és Wasp, még egy kérdésem lenne, honnan tudja meg a gyermektartást fizető szülő, hogy a gyermek már nem jár iskolába, ha sem az anya, sem a gyermek ezt nem közli vele ?Kihez kell ilyenkor fordulni, illetve köteles ezt az anya közölni a gyermektartást fizető másik féllel ?

ObudaFan # 2007.12.09. 12:25

Köteles, ha nem közli, akkor a tartás megszüntetése iránt indított perben őt terheli a bizonyítás, hogy még tanul.