gyermekláthatás-kérdés Derill-hez


Vikus # 2005.08.15. 19:01

Kedves Derill!
Először is, elnézésedet kérem, ha tiszteletlen lennék, tegezni foglak, a fórumot olvasva úgy láttam, így szoktátok.
Kérdést szeretnék feltenni Neked gyermekláthatás ügyében.
Próbálom röviden leírni esetünket, nem untatva a részletekkel (bár ezekben, a gyermekekkel kapcsolatos ügyekben éppen a részletek azok amiket -tapasztalatom szerint-nem igazán vesznek figyelembe a bíróságok)
Párommal 2 éve élünk együtt, neki van egy kisfia, ő most lesz 2 éves. A gyermek édesanyjával már a kisfiú születése előtt sem éltek együtt( állítólag én voltam az a céda, aki szétrombolta az ő -minden szempontból tökéletesen eltervezett -életüket).
Tehát a dolgok a kisfiú 2 hónapos koráig nagyjából rendben mentek, párom imádja/imádná a fiát, leutazott hozzá(100km) amikor csak az anya engedélyezte. Ekkor még senkinél sem volt elhelyezve a kicsi, de párom nem is tartotta ezt szükségesnek, úgy gondolta egy gyermek- nek az édesanyja mellett van a helye, ő pedig aktívan részt kívánt venni gyermeke életében, követve a fejlődését, kialakítani a kötődést, az apa-gyermek kapcsolatot, fizette a tartásdíjat( 30ezer forintot, ezt senki nem állapította meg, mi gondoltuk úgy, hogy ennyi megközelitőleg elég egy gyermek nevelésének hozzájárulásához)
A kisfiú 2-3 hónapos kora után nem tette lehetővé az anya a láthatást, akkor párom olyan körülményeket tapasztalt az anyánál, hogy megmondta neki nem járul hozzá, hogy a kisfiút ő nevelje. Gyámhatósághoz fordultunk, majd bíróság, a végeredmény siralmas, nem mesélem el a bíróság anyapártiságát, legyen elég annyi, hogy egy anyának minimum tömeggyilkosnak kell lennie ahhoz, hogy ne neki ítéljék a gyermeket, nálunk hazugságokkal, sirdogálással, "elhagyotazaszemét7hónaposterhesennel" meg lehet nyerni egy ilyen pert.
A miértekre senki nem volt kíváncsi. ami a legszörnyűbb, a kisfiú közben majd 1 éves lett, párom ezalatt egyszer sem látta a picit. Még jó hogy a gyermek érdekeit nézik a hatóságok, mi? Tehát az ítélet: a pici 3 éves koráig havi 2x 3 óra az anya lakásán.(jó kis visszalépés, ahhoz képest, hogy mi szerettük volna nevelni) Ez a dolog többé-kevésbé működött is 8 hónapig.
Most pedig úgy néz ki, kezdődik minden előről. Történ ugyanis, hogy még tavasszal a párom megkérte a gyermek édesanyját, hogy szeptembertől amikortól a kisfiú bölcsibe jár , engedje, hogy elhozhassuk hozzánk, nekik (az édesanya és új párja) is kényelmetlen, hogy 2 hetente odajárnak,(párom és édesanyja kaptak engedélyt a láthatásra) párom sem sokat kap a 3 óra alatt a kisfiúból, szeretné jobban megismerni, nem csak egy program szeretne lenni az életében, -mint azhogy ebéd után lemegy a játszótérre, 2 hetente pedig jön apa- hanem szeretné látni felkelni, evés közben, álmosan, játék közben, része akar lenni az életének.(szerencsére a kisfiú hamar megbarátkozott apukájával, mindig örült neki, ha ment hozzá, elfogadta)
Erre akkor ígéretet kapott. Örültünk, mint majom a farkának. Végre nem csak a fényképeit nézhetjük, megismerhetik a nagyszülők. dédik nagynénik, én , a 8 éves kislányom.
Vettünk is nagy örömünkben kiságyat, autós ülést. Aztán jött a hidegzuhany, A mostani, utolsó előtti láthatson párom rákérdezett, akkor áll -e a szeptember. "Milyen szeptember? Mondatam volna lyet? Lehet, de már nem emlékszem. Nem erről szó sem lehet. Még a szemközti játszótérre sem viheted le."
Azt hiszem érthető (én megértettem), hogy párom kikelt magából. Igen kiabált az anyával.
Most kaptunk egy levelet, miszerint az anya fenyegetve érzi magát, és kéri, a láthatást tegyék át a gyermekjóléti központba.
Kérdésem a következő: Van -e arra lehtőségünk, hogy akár ezen a tárgyaláson, akár egy később benyújtott keresetben kérjük, hogy elhozhasuk a gyermeket 3 éves kora előtt? ( a gyermekelhelyezési, kapcsolattartási per még nem volt 2 éve, úgy tudom ezen idő alatt csak különösen indokolt esetben lehet változtatást kérni).
Vagy ez a dolog már lefutott ügy, a párom csak vesztesként jöhet ki belőle?
Miért van úgy beállítva, mint egy bűnöző, csak azért mert része akar lenni a fiú életének?
Mikor lesz túl az édesanya saját megbántottságán, sértődöttségén, mikor kezdi el nézni gyermeke érdekeit?
Most megint eltelik pár hónap, azalatt szintén nem láthatja a kisfiát, megint maradnak a fényképek és a sírás.
Hát nem sikerült éppen rövidre, de ezügyben mindig elragadnak az indulatok.
Tehetetlennek érzem magunkat.
Én is anya vagyok, soha nem tudnék ilyet tenni. Mert látom, hogy a lányom imádja az apját, szüksége van rá. Hiába van mellettünk a párom, hiába szeretik egymást kölcsönösen, egy gyermeknek joga van az édesapjhoz, a mi elrontott kis életünkért nem neki kell fizetniük.
Tehát nem értem a bosszúhadjáratot.
Nem kapok választ a miértre.
Köszönöm, ha válaszolsz az egyetlen konkrétan feltett jogi kérdésemre, és bocsánat, hogy kiöntöttem a szívem.

Vikus # 2005.08.16. 06:04

Szia!
Közben eszembe jutott még pár kérdés.
Kérhetjük-e a gyámhatóságtól, hogy amíg döntés születik (a kisasszony a kapcsolattartás újra szabályozását kéri a bíróságtól, valamint azt, hogy amíg döntés nem születik-az augusztusi beadástól gondolom ismét több hónap-ne keresse a lakásán) valamilyen más helyszínen biztosítsák a láthatást? Vagy ez most így jogos, hogy a kisfiúval kialakított kapcsolatát veszélyeztetik azzal, hogy most megint nem láthatja hónapokig, aztán mire 2 és fél éves kora körül kezdhetik újra egymás megismerését? Csak azért mert az anya beállította egy agresszív állatnak? Igen, kiabált vele, mert ez már nem is tudom hanyadik aljas húzása volt, de fizikai erőszakról szó sem volt. (ezt párom édesanyja is tanúsíthatja).
Másik kérdésem: Amikor a párom felhívja a gyermeke édesanyját, és kéri a kisfiát a telefonhoz, hogy legalább a hangját hallja, az anya lecsaphatja a telefont? Nem is beszélhet vele?
Annak idején a párom édesanyjnak is engedélyezték a láthatást, úgyanazokkal a feltételekkel, mint a páromnak. Ez a kedves levélke viszont csak a páromnak szól, ettől függetlenül a nagymamának sincs joga a 2 hetenkénti láthatásra?
Köszönöm a válaszod.

derill # 2005.08.16. 09:22

Ezt elcsesztétek kicsit. Az elsőfoku határozatot meg kellett volna fellebbezni, semmi sem indokolja azt a csökevényt, hogy 3 éves koráig ne vihesse el az apa. Ugyanis ma már országokat átutaztatnak az anyák a gyermekükkel, csak amikor az apának lenne láthatása, akkor „viseli meg a gyermeket az utazás”. Ez a döntés főleg vidéki biróságoknál jellemző (valahol lemaradtak a középkorban). Az Emberjogi Egyezmény értelmében tilos a diszkrimináció, a szülőknek azonos jogaik vannak gyermekeikkel kapcsolatban, tehát ebbe beleértendő az is, hogy az apa is a gyermeke életének részese lehessen. A szülők ugyan elválnak, de a gyereket ettől még nem szabad elszakitani a különélő szülőtől. Kéthetente pár óra felügyelet melletti kapcsolattartás csak arra jó, hogy a gyermeket felzaklassák, hiszen kéthetente megjelenik egy számára vadidegen pasi (akit közben már el is felejtett, mivel az anya családjának bármely férfitagját , sőt még a postást is sürübben látja, mint a vér szerinti apát), aki ölbe akarja venni, aki a két óra alatt játszani akar vele, közeledni akar, a gyerek meg frászt kap, hogy mit akar ez az idegen bácsi. Persze sir, anyuka meg hivatkozik: „de hát fél az apjától”. Mindenki félne, ha kéthetente egy vadidegen pasi ölbe akarná venni.

Amig nem születik uj döntés, addig mindenképpen az anya lakásán az anya köteles a kapcsolattartást biztositani. Tehát apuka menjen nyugodtan oda, és ha nem engedélyezi az anya a kapcsolattartást jelentse a gyámhivatalnak. A gyámhivatal köteles intézkedni, és ha szeptember 1 után kiszabnak egy birságot, majd az anya ujra akadályozza, feljelentést tehettek a rendőrségen kiskoru veszélyeztetése miatt.

Mivel az anya most kérelmet nyujtott be a biróságra, itt az ideje, hogy Ti ellenkeresettel éljetek. Kérjétek, hogy mivel a gyermekkel az apának jó a kapcsolata, minden második héten péntek estétől vasárnap estig, minden szünidő felében (egyik évben az első másik évben a második felében), minden második évben szentestén, szilveszterkor, augusztus 20-án, a gyermek születés és névnapján, minden évben az apa és a Te és gyermeked születés és névnapján, továbbá minden páros ünnep egyik napján (egyik évben az első napján, másik évben a második napján) az apa elhozhassa a gyermeket.

Hivatkozzon arra is, hogy az anya és közte a kapcsolat nem tul jó, az anyának egyetlen célja, hogy mig a tartásdijat megkapja, kapcsolattartást ne kelljen biztositania, tehát kéri, hogy a felügyelet melletti kapcsolattartást egyrészt szüntessék meg, másrészt az időtartamát terjesszék ki, és rendelkezzenek arról is, hogy az anya köteles a kapcsolattartásokra a gyermek összes személyi okmányát (utlevél, diákigazolvány ha majd lesz, TAJ-kártya) átadni a gyermekkel együtt, ugyanis neki uj családja van, és amennyiben nem kapja meg a gyermek utlevelét, akkor nem tud az uj családjával sem külföldön nyaralni, holott ez a lehetőség az anya részére adott.

Javaslom, hogy keressetek ügyvédet, aki mindebbe segit. Nem árt, ha jártas a hasonló ügyekben. Az időtartamokból pedig ne engedjetek.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Vikus # 2005.08.16. 09:57

Szia!
Nagyon köszönöm a gyors válaszodat, nem is tudod mennyit jelent egy-egy ilyen biztató szó. Amint kézhez kaptuk a levelet, amit az édesanya ügyvédje írt, felhívtuk,-teljesen véletlenül épp a a láthatási nap előtt egy nappal kaptuk meg-és megkérdeztük, akkor most már a holnapi láthatáson sem jelenhetnek meg? A válasz szerint sajnos nem, tanácsként az hangzott el, hogy idézem: "próbálják meg szépen megkérni X-et,(az anyát) hátha engedélyezi.
Ezek szerint ez sem volt igaz.
A tárgyalás valóban vidéken történt, a mostani is ott fog zajlani-gondolom ugyanazzal a bírónővel-remélem változott az álláspontjuk és a nézetük az eltelt 8 hónap alatt gyermekláthatás ügyben.
Párom most végső elkeseredésében azt vette a fejébe, hogy ő ugyan nem fizet tartásdíjat amíg nem láthatja a fiát.
Tudom, nem hangozhat el ilyen mondat" amíg nem fizetsz nem láthatod a gyermeket-amíg nem láthatom nem fizetek"( néhány esetben azért célravezető lenne, legalább mindkét fél érdekében állna betartani az előírásokat).
Õ mégis azt mondja, ez az utolsó fegyver a kezében-nem túl jó ötlet igaz?
Tudom etikátlan, de mondanál nekünk egy ügyvédet? Olyat, aki hasonlóan a gyermek érdekeit képviseli, aki már nem a megbélyegzés és karóbahuzatás elve szerint képvisel?
Megírom az e-mailünket, ha nem akarod itt, a fórumon.
Nagyon köszönök mindent.

derill # 2005.08.16. 11:16

Nyilván az ő ügyvédje igyekszik neki kedvezni, és blöfföl. Nem anyuka kénye-kedvétől függ a láthatás, hanem az ítélet tartalmából. Amig az van hatályban, aszerint kell biztositania. Esetleg irjatok egy levelet az ügyvédnek, hogy sziveskedjen ügyfelét jogkövetésre bírni, ellenkező esetben minden elmaradt kapcsolattartás esetében a gyámhivatalhoz fordultok, továbbá természetesen a költségeitek megtéritését is kérni fogjátok - merthogy az is jár. Jelen esetben a férjed és nagymama (ugy emlékszem azt irtad neki van még szabályozott kapcsolattartása), plusz a két tanu, akit magatokkal visztek, ha ott nem tudjátok a tanukérdést megoldani. Kieső szabadidő, benzinköltség - sokba fog kerülni neki.

Párod csak fizessen, mert büncselekmény, ha nem fizeti. Nem függ össze ugyanis a kettő. Az anya jogsértése nem indok az apa jogsértésére.

Nem tudom változott-e, de megfogod ezt ami itt van, kinyomtatod, és becsatolod hozzá. Láttam már olyan birót, aki ragaszkodott a maga elveihez, de láttam már olyat is, aki átgondolta ujra az egészet. Végül is nem maradhatunk a középkorban. Egyik apuka mesélte aki német állampolgár, hogy balkáni a jogrendszerünk (az ő szemükben). Mondtam, hogy nem a jogrendszerrel van baj, hisz az európai. Az alkalmazókkal van gond. Egy balkáni szemléletet igen nehéz megváltoztatni, és ha egy ilyen szemléletü ember döntéshelyzetben van, az sajnos visszaveti a jogalkalmazást. Küldd az emailt.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Vikus # 2005.08.16. 11:29

Köszönöm a segítséget és küldöm az email címet.

Vikus # 2005.08.16. 13:46

Szia!
Leírom ide neked,hogy pontosan mit írt az ügyvéd. Tudod olyan nehéz elhinni, hogy egy több mint két éves, folyamatos falakba ütközések után, nekünk is jogunk van valamihez. Konkrétan ahhoz, hogy páromék odamenjenek, és gyakorolják a jogaikat.
Megnéznéd, hátha szakértő szemmel van benne egy olyan szó, ami felett átsiklotunk, és ami mégsem engedélyezi a láthatást.
Tehát:
Tisztelt X y!
Y z ügyfelem nevében és képviseletében írok Önnek.
Ügyfelem elmondása alapján Ön sajnos nem tartotta be azon írott és íratlan szabályokat, melyek lehetővé tennék gyermekével való kapcsolattartást ügyfelem lakásában.
A fentiek alapján ügyfelem nem tud eleget tenni azon bírósági egyeszségnek amelyet Önök megkötöttek az elmúlt év decemberében és kéri a kapcsolattartás újra szabályozását, melyről szóló kereset levelet mellékelten megküldök Önnek.
Ügyfelem az Ön agresszív magatartása miatt tart Öntől és kéri, hogy amíg döntés nem születik ne keresse lakásásn.

Bocs, de az anya ígéretei már annyiszor magasba emeltek, és onnan olyan nagyokat estünk pofára, hogy már nem merjük elhinni a jót. És amiket te leírtál azok jó dolgok.
Mi a véleményed erről a levélről?
köszönöm szépen.

derill # 2005.08.16. 16:17

Válaszoljátok meg:

T. Ügyvéd Ur!

Sajnálatos módon ügyfele magatartása nem tette lehetővé a zavartalan kapcsolattartást, ami viszont a Csjt. 92. §. (1) bekezdése értelmében kötelessége. Kérem, sziveskedjen odahatni, hogy ügyfele a továbbiakban biztositsa a zavartalan kapcsolattartást a végzésnek megfelelően, ellenkező esetben a gyámhivatalhoz fordulunk végrehajtási kérelmünkkel, ugyanis a jogerős bírói végzés köti az Ön ügyfelét. Természetesen viszontkeresettel fogunk élni annak érdekében, hogy a kapcsolattartást kiterjesszék, és végre az anya akadályozó magatartása nélkül is kapcsolatot tarthassak gyermekemmel.

Természetesen kompromisszumos megoldásként arra hajlandó vagyok, hogy amennyiben az anya véleménye szerint a lakásán nem lehet szó kapcsolattartásról, a gyermeket a lakásról elhozzuk és a kapcsolattartás végén visszavisszük.

Sajnálatos módon ügyfele egyetlen célja, hogy a kapcsolattartást valamilyen módon akadályozza, ennek érdekében mindent elkövet, a provokációtól sem riad vissza és ez minden, csak nem zavartalan kapcsolattartás.

Kérem, hivja fel ügyfele figyelmét a Btk. 195. §-ára, mely értelmében szeptember 01-től vétség a kapcsolattartás akadályozása, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel bűntethető.

dátum, aláirás.

Meglátjuk mit válaszol.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Vikus # 2005.08.16. 16:42

Szia!
nagyon köszönöm.
Hogyan lehetséges, hogy vannak még segitőkész emberek?

Vikus # 2005.08.17. 09:46

Szia derill!
Most beszéltünk az általad ajánlott ügyvéddel, jövő héttől már Pesten van, akkor felkeressük, de úgy néz ki elvállalja az ügyet.
Õ már kevésbé volt derülátó a 3 éves kor előtti elhozatallal kapcsolatban, nem tartja valószínűnek, de azt mondja, most, hogy az anya változtatást akar, meg lehet próbálni, persze kell látnia a bírósági végzést is.
A levelet is elküldtük az anya ügyvédjének, most várunk.
Köszönök minden segítséget, a fejleményekről tájékoztatlak majd.

Vikus # 2005.08.23. 17:26

Szia derill!
Írtam e-mailt, megnézed?

Vikus # 2005.08.27. 16:29

Szia,
írtam pár sort e-mailben

Vikus # 2005.09.10. 15:13

szia derill!
most nem tanácsot kérek, csak tájékoztatlak a fejleményekről.
Ma megint leutazott a párom ( +mi tanúként)
az aktuális kapcsolattartásra, ami ismét, immár harmadszorra meghiúsult.
Az ügyvéd úr (találkoztam vele már én is, tényleg szimpatikus, abszolút profi, maximálisan bízunk benne, köszi, hogy ajánlottad) hétfőn átfaxolta, illetve postázta a gyám.hat-hoz a beadványt az eddigi elmulasztott kapcsolattartásokról. Nagyjából azt, amit Te küldtél e-mailben, kiegészítve, kérte benne, hogy biztosítsák a következő kapcsolattartást.
Ehhez képest ma amikor odaértünk, fel akartunk csengetni, a kaputelefon nem működött. Jött-ment arra pár ottlakó ember, kérdeztük, az összes kaputelefon rossz-e?
Nem, nekik nincs róla tudomásuk, az övék működik. Párom erre hívta telefonon az anyát, hogy ott vagyunk be szeretnénk menni, az anya telefonja persze ki volt kapcsolva. Az egyik lakó beengedett a lépcsőházba, ott a folyosón lévő csengőn, ami szintén az anya lakásához tartozik, becsengettünk. Az működött, hallottuk, az anya ennek ellenére nem jelent meg.
Jött viszont a közvetlen szomszéd, ő közölte, hogy kár csengetnünk, nincsenek otthon, elmentek nyaralni már legalább egy hete.
Párom édesanyja felhívta az anyai nagyszülőt, aki közölte, nem tudja hol van a lánya, nem tud segíteni.
Jöttünk haza ismét leforrázva, az anyát azóta sem lehet elérni telefonon, vagyis a párom már több mint 6 hete semmit sem tud a fiáról.
Kitüzték a tárgyalást okt. 18-ra, addig még van 2 láthatás, megyünk rendületlenül, bár tudjuk, hogy hasonlóképpen fognak zajlani azok is, de nem adjuk fel.
Kívánom minden ilyen "anyának", hogy csak annyit kapjon vissza, amennyit ő adott.
Bele szakadna a szívűk, ezt garantálom.

derill # 2005.09.10. 17:05

Ne aggódj, ezt a birósági tárgyaláson majd felhasználja az ügyvéd, egyébiránt meg a legközelebbi kapcsolattartás után esetleg bejelentést is tehettek a rendőrségen a Btk. 195. § (4) bekezdése alapján. Nem kell feljelentés, merthogy közvádas, elég, ha bejelentitek, hogy nem kaptátok meg a gyereket. Anya ellen akkor már a tárgyaláson lesz egy folyamatban lévő büntetőügy is. Meglátjuk hogy reagál.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Vikus # 2005.09.10. 17:42

köszönöm.
bízom benne, hogy jól alakulnak a dolgok, lelkileg sem olyan könnyű ezt megélni. Két hét múlva lesz a kisfiú második szülinapja, úgy néz ki, megint a postás fogja átadni a szülinapi csomagunkat, épp úgy, mint tavaly...
Kérdeznék valamit. Az anyának van ügyvédje, szerinted ő adta neki ezt a tanácsot, hogy teljesen zárkozzon el?
Õ azért tisztában van az anya jogaival és kötelességeivel, el tudod képzelni, hogy ezt javasolja, kapcsolja ki a telefont, ne engedjen be, vágjon el minden utat az apa felé? Lehetséges, hogy egy szakember, aki tisztában van ennek a viselkedésnek a következményeivel, ilyet mondjon?

derill # 2005.09.10. 20:47

Ha ő adta, bajban lesz, mert a kapcsolattartás akadályozása most már büntető tényállás, tehát felbujtóként a tettesre vonatkozó bűntetési tételek vonatkoznak rá.

Ugy járhat, mint az az ügyvédnő, akinek az ügyét a tegnapelőtti népszabadság hozta, tehát érdemes elgondolkodni az ügyvédeknek azon, hogy milyen tanácsokkal látják el az anyukákat.

Itt ugyanis ráadásul az történik, hogy az anyát meg fogják birságolni, sőt büntetőjogi felelősségre is vonják, ha már volt kiszabva birság. Az anya pedig ez esetben lehet, hogy elmondja, ha az ügyvédje adott neki ilyen tanácsot (sőt szerintem tuti, hiszen saját magát mosni akarja, és tudja is, ha a Ptk-ra hivatkozik, miszerint tévedésben volt, mert ügyvédje adott neki ilyen jogi tanácsot, miszerint ez jogszerű. Tehát ő ez esetben nem lesz büntethető (a tévedés büntethetőséget kizáró ok), mig az ügyvéd viszont akár tettesként is felelhet.)

Ettől persze még lehetséges, épp itt van a tegnapelőtti népszabadságban a példa rá, http://www.nol.hu/kereses/?…

Gázolásra biztatott egy ügyvéd

Népszabadság • F. Gy. A. • 2005. szeptember 8.
Õrizetbe vett egy ügyvédnőt a Budapesti Rendőr-főkapitányság, miután adataik szerint megbízást adott egy gyáli férfinak arra, hogy gázolja el egyik ügyfelének haragosát.

Dr. B. Gyöngyi ügyvédtől egy társasházi perpatvar egyik érintettje kért tanácsot, miképpen vethetne véget az évek óta tartó viszálykodásnak szomszédjával. Éva - nevezzük így a segítséget kérőt - és egyik szomszédja, N. F. már kölcsönösen és többször is beperelték egymást, majd hogy megszabaduljanak a másiktól, kölcsönösen vételi ajánlatot tettek haragosuk lakására. A napokban dr. B. Gyöngyi VII. kerületi irodájában azt javasolta Évának: az a megoldás, hogy valaki egy egyirányú utcában gázolja el N. F.-et. "Ha meghal, akkor meghal."

Éva - a rendőrség szerint bizonyíthatóan - nem kívánta haragosa halálát, az viszont nem lett volna ellenére, ha az illető egy kiadós verést kap. Az ügyvédnő végül azt mondta, van egy ügyfele, aki megoldja a problémát. Még aznap felhívta L. Zoltánt, és megbízta a férfit N. F. elgázolásával. Azzal azonban nem számolt, hogy ügyfele igencsak neheztel rá, amiért a bíróság letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Bosszúból L. színleg elfogadta ugyan a megbízást, majd azonnal bejelentést tett a rendőrségen.

A BRFK nyomozói az akcióosztály munkatársaival kedd délután VII. kerületi irodájában őrizetbe vették az ügyvédnőt, és kezdeményezték előzetes letartóztatását. Erről várhatóan pénteken dönt a bíróság. Fülöp Valter, a BRFK osztályvezetője lapunknak azt mondta: az adatgyűjtés során arra a következtetésre jutottak, hogy az ügyvédnő számolt annak a lehetőségével, hogy N. F. a gázolás következtében életét veszti, ezért emberölés előkészületével gyanúsítják. Éva csak tanú az ügyben, mivel ő pusztán haragosa megveretésébe egyezett bele, a büntetőjog azonban a testi sértés előkészületét nem szankcionálja.

Ez meg a folytatás, akit érdekel: http://www.nol.hu/cikk/376713/

Mivel egyre több ügyfél rohangál magnóval, nem árt, ha az ügyvédek is odafigyelnek, hogy kinek mit javasolnak.


dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Ritus08 # 2009.11.17. 16:03

Sziasztok!
A kérdésem a gyerekekkel való kapcsolattartásról és láthatásról szólna.
Párom volt felesége, Pestről elköltözött Győrbe, rögtön a válás kimondása után. Páromnál lehetnének a gyermekek minden hónap utolsó 3 hétvégéjén. Sajnos a távolságból adódó anyagi vonzat miatt ezt nem tudjuk megvalósítani. Az anyuka erre hivatkozva, szeretné megvonatni a láthatást, mondván nem érdeklődik az apa gyermekei iránt.
A kapcsolattartás hiányosságait telefonos úton próbáltuk kicsit pótolni, de ezt az anya teljesen megtiltotta. A gyermek telefonját elvette, mivel ingyen beszélhetett volna rajta apa és gyermekei. Azt mondta, ha beszélni akar velük, fizesse meg az árát. Azóta nem tudni mi lett a tőlünk kapott telefon sorsa. A nagyobbik gyerek telefonját néha engedi bekapcsolni, de felvenni nem. A gyerekeknek szó szerint megtiltja. Ha elmegy a gyerekekért az sem jobb. Elég gyakori, hogy csak rendőrségi segítséggel jöhetnek a gyerekek. Sajnos ezt sikerül mindig úgy megtekernie, hogy ő jól jöjjön ki belőle. Már megszokott forgatókönyv, hogy egy-két órát kötekedik, aztán a kiérkező rendőrökkel közli, hogy bántalmazta a volt férje, és sajnos ezt mindig be is veszik neki, legalább is úgy tűnik. Egyedül már nem is megy, csak kísérettel, hogy legyen, aki tanúsítja, hogy nem bántotta őt a párom.
A gyámügyhöz fordultunk, aki apa meghallgatása nélkül, feltétel nélkül megbízva az anya szavainak hitelességében, páromat marasztalta el, hogy nem foglalkozik gyerekeivel, felejtse el a jogait is. Annyit fűztek a telefonos kapcsolattartáshoz, hogy kérjen rá engedélyt a bíróságtól, mert csak akkor köteles az anya engedni azt.
A kapcsolattartásnak ez a formája valóban csak akkor engedélyezett, ha bíróság engedélyezi????????
A másik kérdésem pedig az lenne, hogy létezik bármi mód arra, hogy egy férfi is be tudja bizonyítani, hogy kivételesen az igazság nem egy nő mellett van?
Előre is köszönöm, a segítséget.

Ritus

monalisa1 # 2009.11.17. 17:16

Ne legyen már annyira papucs az apuka, vagyis rá kell borítani az asztalt az ex-re de a gyámügyesre is - nagyon nem rendjén vannak a dolgok.

És nincs 1-2 órás könyörgés., vár 5-10 percet aztán jöjjön el - hétfőn egyből menjen jegyzőkönyvet csínáltatni a gyámügyre. Mindig legyen vele egy tanú - akár egy normálisan gondolkodó szomszéd is lehet az. Néhány ilyen jegyzőkönyv után elkezdik bírságolni az ex-et mivelhogy akadályozza a kapcsolattartást.

Ha a telefonálás másképp nem megy akkor nincs más mint a bíróságtól kérni, hogy hétközben x és y időpontban, esetenként 15-15 percre beszélhessen az apa a gyermekeivel. (Ha az anya akadályozza, ujabb bírság szabható ki rá.)

Amikor az apa viszi-hozza a gyermekeket, akár busz akár vonat jelentős utazási kedvezmény áll rendelkezésre - élni kell vele. (Kicsit strapásabb mint a kocsival történő háztól-házig utazás, de egy autóhasználatnál nem csak benzinköltség van...)

"Mona"
laikus hozzászóló

monalisa1 # 2009.11.17. 17:20

Szerencsétlen gyerekek, a láthatás kezdetekor az 1-2 órás "műsor" a két szülő közt, mely megadja az alaphangot az egész láthatás idejére., gombóc mindenki gyomrában, már előre is.

kisokos # 2009.11.18. 07:39

Ritus08,

Elköltözni nem ilyen egyszerű. Ha az apa nem járul hozzá, akkor első körben a gyh-nál tehet panaszt. Ki kell vizsgálni, hogy ez mennyivel jobb a gyermeknek (nem az anyának!) és hogyan fog ezentúl működni a kapcsolattartás.

A telefonos kapcsolattartás valóban nem kényszeríthető ki, ha a válási határozat nem szabályozza. Kérni kell agyh-tól, hogy az új szabályozásba ez is kerüljön bele.

A gyh-k működését, felkészültségét sok kritika éri, ezért fontos, hogy aki hozzájuk fordul, az rendesen felkészüljön, esetleg vegyen igénybe ügyvédet is. Nem szabad hagyni, hogy szóban lerázzanak. Ha elutasítanak, akkor írásban is panaszt kell tenni, vagy jegyzőkönyvet felvetetni. Ez azért fontos, hogy adott esetben eséllyel fordulhassatok felülviszgálatért a felettes szervhez. A nyakukra kell járni.

esőcsepp # 2009.11.18. 11:38

Üdvözlet mindenkinek!

Engem is érdekelne, hogy hogyan lehet a telefonos kapcsolattartást szabályozni. Jól értettem, hogy enélkül nem minősül a kapcsolattartás akadályozásának, ha nem engedi a gondozó szülő?
És hogyan lehet ezt szabályozni? Mi az általános? Pl. minden eset 19. 00-től 19. 15-ig? És ha akkor időnként dolgozik a jogosult szülő (orvos, és műtőben van)? Akkor feljelentheti a gondozó szülő, hogy nem élt a kapcsolattartás jogával?

Köszönöm.
esőcsepp

kisokos # 2009.11.18. 11:47

esőcsepp,

Ha vmi nincs szabályozva, akkor nem értelmezhető az, hogy akadályozzák. Ahogy köszönni sem kötelező, úgy a telefont felvenni sem. Morálisan elítélhető, de jogi úton nem érvényesíthető szankció.

És hogyan lehet ezt szabályozni? Mi az általános? Pl. minden eset 19. 00-től 19. 15-ig?
Igen, nagyjából így.

És ha akkor időnként dolgozik a jogosult szülő (orvos, és műtőben van)?
A jogosultnak joga van, amellyel vagy él, vagy nem. Kötelessége a kötelezettnek van, neki nincs választása. Ha a jogosult nem él vele, akkor a dolog annyiban marad (persze miért kér vmit, ha nem akar/tud élni vele). Ha a kötelezett nem biztosítja, az olyan, mintha az elvitelt nem biztosítaná. Vagyis jogszabály által meghatározott szankciók érvényesíthetők.

esőcsepp # 2009.11.18. 11:54

Tisztelt kisokos!

Köszönöm a választ. Jövő héten aktualizáljuk a kapcsolattartás módosítását és ez az infó most nagyon jól jött.:)
További szép napot kívánok.

esőcsepp

esőcsepp # 2009.11.18. 11:58

Csak még annyit szeretnék mondani, hogy nehéz olyan általános időszabályt hozni, amit minden esetben, éveken át tartani lehet, hiszen ebben a példában az orvosnak időnként ügyelnie is kell :)

évicsibe # 2009.11.18. 12:28

Sziasztok,
csak annyit szeretnék hozzászólni, hogy én magam már láttam olyat, hogy a jogosult (tehát a különélő szülő) ellen indítottak a gyámhivatal előtt eljárást, mert nem élt a kapcsolattartási jogával. Először figyelmeztette őt a Gyámhivatal, - mert a kacsolattartási jog kötelezettség is,- aztán egy idő után bírságolták a papát.

A vége az lett, hogy kacsolattartás szűkítése iránt indított az apa pert.

Tudom, hogy nem ez az általános, de van ilyen is. Mondjuk ez a telefoni kapcsolattartás körében kicsit furcsa.

Mi általában azért kérjük a telefoni kacsoltattartás pontos szabályozását, mert nem állhat a gyerek minden este glédában, hogy most akkor csörög - e a telefon vagy nem. Ha van egy meghatározott nap és azon belül egy időintervallum, amikor telefoni kapcsolattartás lehet, az mindkét fél számára követhető és teljesíthető.