Segítségkérés derilltől

pappa!

Természetesen minden hozzászólásnak örülök és köszönök. Nagyon hasznos tanácsokat kaptam már olyanokkal, akik átéltek hasonlókat és utólag már higgadt, nyugodt fejjel mondják el, hogy mit tegyek.
Örülök az ilyen hozzászólásoknak is, mert objektívebb, mint az enyém, aki épp részese az eseményeknek.

De szerintem nálatok kiinduló szituációd is teljesen más volt, mint nálunk.

Kérdezőné!

Köszönöm szépen a bíztatásodat, tényleg jólesik.
Tisztában vagyok vele, hogy a bíróság előtt milyen fontos szerepe van a felhozott dolgok bizonyításának, akár pro, akár kontra.

Mivel nálunk 3+1 szereplős a dolog, sajnálatos módon csak a fiam az, aki tud azokról, amiket írtam. Nagyváros Bp., itt nem szólhatok minden este a szomszédnak, hogy legyen szíves jöjjön már át mindennap 23 órakor és nézze meg, hogy ketten vagyunk a gyermekkel, ugyanez a "gyermek veszélyeztetése" téma is. Nyilvánvaló, hogy a feleségem mást fog állítani, már el is kezdte ezt.

Igazából nekem nincs taktikám, van egy - véleményem szerint - egészséges igazságérzetem, meglátjuk, hogy mire lesz elég. Még az elején elmondtam a feleségemnek, hogy tőlem nem kell majd tartania a bíróság előtt, mert csakis az igazat fogom mondani, de azt mindent, mert az tükör lesz saját magának.

Annyival azért kiokosítottak, hogy ne menjek elébe, hogy figyelmeztetem az elkövethető hibákra. Legyek türelmes, mert magától fogja elkövetni a bakikat. De erről írtál Te is és ez nagyon igaz.

Persze, kérd szakember tanácsát, de mivel nyilvánosan teszed ezt, hát a nem jogászok segitő szándékú hozzászólásait is elviselheted, talán még el is gondolkodhatnál rajtuk.
Sajna pont ez a "téma" az, ami érzéseken múlik, és amin érzések múlnak. Éppen a saját gyereked érzései, aki szép lassan rá fog menni arra, hogy te hadat viselsz az anyja ellen pont úgy, mint az "anyatigrist" eljátszó nőszemélyek szoktak az apák ellen. Bocs, én nem tenném le a nagyesküt rá, hogy kettőtök között te lennél a gyereknevelésre alkalmasabbik.

Tamás123!
Alább olvastam egy-két kérdésed, és hozzászólásod! Én személy szerint csak azt tudom neked javasolni, hogy igenis az utolsókig menj, hogy mindent tudj bizonyítani, amit állítasz, persze az egészséges keretek között! Pont ezért szükséges taktikáznod, és amennyire csak lehet (ha lehet maximlisan) hagyd ki a gyereket ebből! A taktikázás esetében a nyuszika kiugrasztása a bokorból, hogy dőljön bele a saját kardjába.... Ha végiggondoltan, okosan, tökéletes forgatókönyvvel, miben az ő lehetséges reakcióit vázolod fel és erre alapozva mindent előkészítesz, te magad is meg fogsz lepődni az eredményen! A feleségedet pedig beszéltesd, a bíróságon pedig majdan nyilatkoztasd, előbb utóbb el fog veszni, önmagát fogja meghazudtolni... stb
Amit nem tudsz bizonyítani, de állítasz, szóval ezzel szemben egy tagadás lesz, ez bizonytalanságot szül, de valódi tényállást soha.

Igen, rengeteg olyan nő van, aki ebben a helyzetben eszközként használja gyermeke apját, sőt akár a gyereket is. És tényleg bármi kitelik, ez személyiségbeli kérdés.
De neked mindentől függetlenül, mindenre fel kell készülni! Ezért írtam amit fent írtam.
Tarts ki!

pappa!

Én például "agyonvertem" öt ével ezelőtt a feleségemet, két tanúval tudja igazolni.

(igaz, hogy látlelet nem készült, gondolom az okát kitalálod)

pappa

Ne haragudj meg, de nem tudom miről beszélsz, mert 2 dologról beszélünk.

Mi az, hogy letagadná? Nem egy ügyvéd hölggyel beszéltem, aki le van döbbenve, hogy mire képesek ilyenkor a nők. Idézek: "Nem anyarigrisek, hanem maximálisan eszköznek használják a gyermekük apját"

Másik: Ugyanebben a topicban, talán Derilltől olvastam (de elnézést Derill, ha nem Tőled), sok nőtől még az is kitelik ilyenkor, hogy a saját gyermeke apját pedofíliával vádolja meg.

Ne haragudj, de kifejezetten szakember tanácsát szeretném kérni, mivel a téma nem érzéseken múlik majd.

Azt nem igazán értem,miért vinnéd pszichológushoz a gyereket,ha semmi baja.Adjon neked igazolást arról,hogy amit a gyerek mesélt neked, az a valóság?
Talánbizony nem kellene a gyereket terhelni, nem kellene felhasználni őt semmilyen cél érdekében!

Tamás123, hidd el, hogy a feleséged abszolút jogosan csinálja,amit csinál. Lényegtelen annak bizonyitása, hogy mostanában otthon van-e vagy nincs. Gondolod,hogy letagadná, hogy megszakitotta veled az életközösséget? Nem fogja letagadni, mert válni akar.Életközösséget megszakítani pedig mindenkinek szabad.
A gyereket elviszi, aztán hazaviszi, te sokat vagy a gyerekkel. Mi ezzel a bajod?
Nem tartom jó ötletnek, hogy feljelented a feleségedet. Egyrészt a gyereked anyja, másrészt pedig még hamis vádba is beleszaladhatsz valahogyan. A helyedben vigyáznék az ilyesmivel.

Tamás123: mostantól vezess naprakész naplót, aztán azt majd vagy elfogadja a bíróság mint bizonyítás vagy nem. (Mindensetre hasznos lehet, akár már csak a visszaemlékes okán is.)

Kérheted hogy a bíró majd szószerint rögzítse a jegyzőkönyvben az általad elmondandókat, bár ennek nemigen fog örülni...

Bocs hogy közbeírtam, és én csak ennyit.

Szia Derill!

Egy fontos dolgot szeretnék Tőled kérdezni.

Hogyan fogom én azt igazolni tudni, ha szükség lesz rá, hogy a feleségem öt hete úgy 3-4 naponta benéz hozzánk szinte csak ruhát cserélni?
Négyszereplős a dolog, fiam,feleségem, én , és a feleségem pasija.
Szorul-e ez bizonyításra, mert csak a fiam erre a tanúm. Ha ez nem elég, kérlek írd meg, hogy mit tegyek, hogy a valódi eseményeket tényleg valódinak fogadják el.

Teljesen hasonló a kérdésem, az alább írt "gyermek veszélyeztetése témában"

Lementem a rendőrségre, írásban feljelentést tettem, továbbá a Jegyzői Gyámhatóságon is felvették a jegyzőkönyvet.

Csak a gyermek saját elmondása a bizonyíték (egy gyermek mindig őszinte, teljesen magától kezdte el az alább említett sztorit)

Megkérlek arra, hogy légy szíves írd meg a módját annak, hogy mit tegyek, hogy a valós tények valójában valósnak szerepeljenek a bíróság, stb előtt.

A rendőrség szerintem nem fog foglalkozni a dologgal.
Ha kell, elviszem holnap a gyermeket pszichológushoz, bármi, de azt szeretném, hogy a tények tényleg tényekként állják meg majd a helyüket, ha szükség lesz rá.

Ebben szeretném a tanácsodat kérni.

Nagyon köszönöm.

Kedves Törpilla: javaslom olvassad el ObudaFan hozzászólását (= ő jogász) a házasság ideje alatt KÖZÖSEN kapott ajándékok dolgával kapcsolatban, melyet ezen topicban 2006.06.02. 00.25.23-kor és 00:22:02-kor írt.

Segítséget szeretnék kérni.
Már 3 éve tarta a vállóperem.
A férjem a házasság alatt közösen kapott tárgyakra már a vállóper ideje alatti dátummal a rokonaival ajándékozási papírokat iratott.
Az lenne a kérdésem, hogy ezt a bíróság elfogadja, ill. figyelembe veszi-e vagy mindent közös vagyonként kezel.

Nagyon köszönöm előre is.

Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni.
Problémám a következő:
Lakás öröklési szerződést kötöttünk a fiam számára 13 évvel ezelött ügyvéd közreműködésével. Földhivatal bejegyezte az öröklési jogo még 1993-ban. Örökhagyó meghalt. Közjegyző megállapította, hogy a szerződés alakilag hibás, nem fogadjál el.
( a tanúk csak az utolsó oldalt írták alá )
Kifizettük az Önkormányzati lakás vételárát, kifizettük a hátralékait, fizettük a közösköltségét, havi emelkedő pénzt adtunk neki stb.stb. + az a rengeteg minden amit nem tudunk igazolni.
Hagyatékátadó végzés kézhezvétele: máj 22 (szomszédbácsi) elrakta valahova.
Újból kikértem: megkaptam jún 9.
Közjegyző ügyintézője javasolta, hogy dátumként a máj 22-t vegyem figyelembe.
Hellebbezést megírtam, holnap beadom.
Hogy csináljam?
Hellebbezésben elóször csak a lakásról írjak, vagy egyszerre kell beadom a pénzigényemet?
Fellebbezéshez az( igény benyújtásához) kellenek most a részletek:
pld 13 évre visszamenőleg a közösköltség igazolások, aláírások, megállapodások stb. kifizetések.
vagy egyelőre elég 1 oldalon összesítve? Dokumentumokat késöbb csatolva?
Ügívéd nélkül adom be. Kozben ráérek ügyvédet keresni,
SOS! Holnap jár le a 30nap a perindításához!!!
Mi az esélye annak, hogy a bíróság a fiamnak itéli a lakást?
Lehet-e egyezkedni az állammal, ha több az igényem mint a lakás megállapított
ára?
Hogy kell számítani a kamatot?

Tamás123, figyelj, te a feleségeddel leéltél 20 évet, tehát nehogy már most hirtelen, mert megsértett, meg gyomorszájon vágott, vagy nem is tudom, hogy szoktál fogalmazni - elfelejtsd, hogy a gyereked anyja, a volt társad. Beszélj vele felnőtt pasi módjára, magyarázd el neki, hogy ne csináljon őrültségeket a gyerekkel. Nem a hatóságok és a be- meg feljelentgetések segitenek ilyenkor, hanem az értelmes emberi beszéd.
Annyit azért hosszú együttélések során szokott tudni az ember a másikról biztosan, hogy van-e jogsija vagy nincs. Legegyszerűbb, ha megkérdezed. Ne feledkezz el az egyszerű,emberi megoldásokról.

Derill!

van jogsim, de már nem emlékszem, hogyan van ez szabályozva. Ha véletlenül ez az útszakasz el van zárva a közforgalom elől, akkor megtehetné ezt a feleségem jogsi nélkül? Főként, hogy az autóban ül a gyermek is.

Szia Derill!

Beírom ide is és nagyon megköszönném, ha segítenél, hogy mit tegyek, kihez forduljak.

Ma is ketten vagyunk a fiammal és teljesen magától elkezdett mesélni, hogy ezen és a két héttel ezelőtti hétvégén is a feleségem vezette a pasija kocsiját egy olyan ~ 10 km-es útszakaszon, ahol nincs forgalom.
A fiam elmondása alapján, 60, ill 120 km/h-ás sebességgel vezetett a feleségem. Látta a mutatót, a pasi is említette. Idehívtam a fiamat az ablakhoz, a Soroksári út mellett lakunk és kérdeztem tőle, hogy amik az utcán mennek autók olyan gyorsan vezetett anya? Azt mondja, sokkal gyorsabban. Azt mondja a fiam, hogy be sem volt kötve biztonsági övvel.

A lényeg: A feleségemnek nincs jogosítványa, legalábbis soha nem említette, de még csak vezetési gyakorlatáról sem tudok ezeken kívül.

Derill!

Úgy érzem, hogy kötelességem lépni mindenképp, megítélésem szerint kiskorú gyermek veszélyeztetéséről van szó.

Kihez forduljak? Gyámhivatal, gyámügy, rendőrség, bíróság?

A rendőrségre tippelek.
Ha igen, bejelentést vagy feljelentést tegyek-e?

Megkérdezzem-e a feleségemet előtte, hogy van-e jogsija, vagy ez már a rendőrség dolga?

Elfogadja-e a rendőrség (pszichológus bevonásával) a gyermek elmondását bizonyítéknak?

Légyszi mond meg mit tegyek.

Nagyon köszönöm előre is.

2. A házassági vagyonjog
Csjt. 27. § (1) A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj.

Csjt. 28. § (1) A házastárs különvagyonához tartozik:

1. a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,
2. a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,
3. a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,
4. a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

(2) Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.

Csjt. 29. § (1) A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat rendeltetésük szerint mindegyik házastárs használhatja.
(2) A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Mindegyik házastárs kívánhatja, hogy a másik járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy fenntartása vagy értékcsökkenésének elkerülése végett szükségesek.
(3) A vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket elsősorban a közös vagyonból kell fedezni, ha pedig az erre nem elegendő, a házastársak kötelesek a költséghez különvagyonukból arányosan hozzájárulni.
Csjt. 30. § (1) A vagyonközösség fennállása alatt, továbbá a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik.

3. A házastársak lakáshasználatának rendezése
Csjt. 31/A. § (1) A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát, így megállapodhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja. A megállapodást közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
(2) A házasság felbontása esetén a bíróság csak a kiskorú gyermek lakáshasználati jogára figyelemmel rendezheti a lakás használatát a házastársak megállapodásától eltérően.
Csjt. 31/B. § (1) Ha a lakásban a házastársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén - kérelemre - a bíróság dönt a lakás használata felől.
(2) A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát - életkörülményeinek megfelelően - általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van.
(3) Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve. Szolgálati lakás esetében azonban a bérlőt a lakás elhagyására nem lehet kötelezni.
(4) A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakásának használatát megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi. Nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár.
(5) Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi.
(6) A bíróság - a házastársak egyikének kérelmére - a bérlőtársi jogviszonyt akkor is megszüntetheti, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni, és a lakáscsere folytán mindkét házastárs megfelelő lakáshoz jut. Ilyen esetben a bíróság meghatározza, hogy melyik lakásba, melyik volt házastárs költözzék. Ilyen kérelemnek akkor is helye van, ha a bíróság a lakás használatáról már egyéb módon döntött. A 18. § (3) bekezdését ilyen kérelemre nem kell alkalmazni.
Csjtr. 4. § (1) A bíróság a bérlőtársi jogviszonyt a házastársak cserelakásokba való költözésének elrendelésével akkor szünteti meg, ha a cserelakást felajánló személy a per tárgyalásán szóban vagy pedig teljes bizonyító erejű okiratban a csereszerződés lényeges feltételeire kiterjedő nyilatkozatot tesz, és a jogerős határozat meghozatalát követő harminc napon belül a szerződés megkötését vállalja.
(2) A bíróság a volt házastársat akkor is kötelezheti arra, hogy a volt közös lakást másik megfelelő lakásra - értékkülönbözet fizetése ellenében - cserélje el, ha a második házastársat korábban a lakás kiürítésére kötelezte, de a lakásban maradó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékét nem fizette meg, az erre irányuló végrehajtás nem járt eredménnyel, és kiegyenlítésére a közös vagyonból sincs lehetőség. Az értékkülönbözetet a használati jog ellenértékének kifizetésére kell fordítani. A kereset előterjesztésének, illetve a cserére való kötelezésnek feltétele, hogy a másik házastárs a lakás kiürítésére vonatkozó kötelezettségét teljesítse. Az (1) bekezdésben foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell.
Csjt. 31/C. § (1) A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére jogosult.
(2) A lakáshasználati jog ellenértéke - közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén - a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete. Bérlakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke legalább a hasonló önkormányzati bérlakásra - a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetére - az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelő összeg, függetlenül attól, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik.
(3) A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel, arányosan megilleti. A távozó házastárs igényelheti az értéknövelő - meg nem térült - ráfordítások költségét is, ha a ráfordítás a használati jog ellenértékében nem fejeződik ki. A jogosultnak járó összeg - különös méltánylást érdemlő esetet kivéve - a használati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb nem lehet, kivéve, ha a bíróság az egyik házastárs különvagyonában levő lakás vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat, vagy ha a lakásnak a házasságkötést megelőzően önálló bérlője a lakásban maradó házastárs volt.
(4) Ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére nem képes, illetőleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként, ha kéri, a házastársi közös vagyon rá eső részét az ellenérték összegével csökkenteni kell.
(5) A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes.
Csjt. 31/D. § Bérlakás esetében, ha valamelyik házastárs a lakást a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, a bíróság - a visszamaradt házastárs kérelmére - az eltávozott házastárs bérlőtársi jogviszonyát megszünteti. A házastárs azonban a használati jog ellenértékének rá eső részét igényelheti.
Csjt. 31/E. § A házastársak lakáshasználatának rendezése során a végrehajtási eljárásra a lakásbérletre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

Az örökölt vagyon különvagyon mindaddig, amig az meg van. Ha felélitek, akkor közös vagyonná válik. Azonban mivel mindvégig ebben a lakásban laktatok, ezért un. "lelépési dij" (lakáshasználati dij) jár neked, tehát nem két bőrönddel kell távoznod.

Nem tudom, csak remélem jó helyre írom a kérdésemet - minden használható információt, segítséget előre is köszönök!
Ha jól tudom, az örökség (lakás és festmények) az öröklö saját különvagyonát képezik egészen a haláláig - soha nem válik közös tulajdonná. A kérdésem: ugyanez a helyzet, ha az örökhagyó halálakor már 4 éve éltünk együtt, illetve 3 éve házasok voltunk és kezdettől fogva az adott lakásban éltünk (a később örököltben)? Végrendelet nem készült! (nem akarnám hosszú lére ereszteni a dolgot, de 12 évi együttélés után, saját örökségem közös felélése után, "csak leugrom egy doboz gyufáért"eset, a lakás kétszeri elárverezését családi kölcsönből én akadályoztam meg stb... most elvárná volt férjem, hogy menjek a börőndjeimmel, ahova csak akarok).
Köszönettel, Hoping

Erre amit leirtál. Meg arra, hogy a Te rokonaidnak tulajdonképpen ugyanakkor van kapcsolattartási lehetősége, amikor neked. Az anya indokolja meg, hogy miért ne hozhatná el a nagyszülő, vagy bármelyik rokonod. Egyetlen kifogása lehet ez ellen, ha bizonyitja, hogy ez a rokon veszélyezteti a gyereket. Ezt mégcsak valószinüsiteni sem tudta, tehát teljes mértékben indokolatlan arra hivatkoznia, hogy azért nem adja oda a rokonodnak, mert: "csak". Az ügyvéded pedig amikor megmondja az indokot, kifogásolja meg, ha olyan jellegü az indok.

derill!

Elsőfokon a bíróság úgy szabályozta a láthatást, hogy elvitelkor a nagyszülők is hozhatják a gyereket, hiszen, amennyiben a munkám miatt nem tudnék érte menni, úgy ne sérüljenek a gyerekek jogai. Az exfeleségem megfellebbezte ezt, mondván, a nagyszülők láthatását a törvény sehogyan nem szabályozza, ergo, nehogy már vigyék tőlük a gyereket (a saját szülei sem). Fellebbezésében megjegyezte, hogy az igazságügyi pszichológus azt írta, hogy amíg a nagyszülőknél volt a gyerek, érezhető volt, hogy az anya ellen nevelték (az most mindegy, hogy ezt az állítását semmivel nem tudta alátámasztani). Benne van azonban az is a szakértői jelentésben, hogy a gyerkőc nagyon ragaszkodik a nagyszülőkhöz.
Kérdés: mire tudnék hivatkozni a másodfokú tárgyaláson, hogy ne csak én (a volt férj), hanem a nagyszülők is hozhassák a gyereket az elsőfokú ítélet szerint? a gyerkőc és köztem a távolság 400 km, a nagyszülők nyugdíjasok, tehát elvileg jobb a mozgásterük, mint egy dolgozó apukának.

Válaszod köszönve, Hejt...

Köszönöm a válaszodat Derill!

Egyébként a Btk. általad idézett részét ismertem, ez alapján valóban nem minősül annak, azért kérdeztem rá, mert egy ügyvéd mondta ezt nekem.

Végső soron akkor az lenne a kérdésem:

Hogy 2006.-ban, Magyaroszágon az egy jogilag tiszta dolog-e, hogy egy anya(?) egyik napról a másikra elmegy a gyermektől (néha azért benéz ruhát cserélni), majd a távozásától követő 2-3 héten belül, a tudtom nélkül napokra a pasijához viszi a 10 éves közös gyermekünket.

Elnézést kérek, de normálisan gondolkodó embertársaim nevében is azt kérdezem, hogy ez hazánkban ma egy elfogadott dolog?

Mit takarnak akkor a jogban a

• hűtlen elhagyás
• közös otthon elhagyása
• a gyermek szülői felügyeleti jogának időszakos nem gyakorlása

és különösképp mit takar a

• családi élet felelőtlen megbontása?

Ismételten szerteném kiemelni, hogy a feleségemmel való kapcsolatot már hetekkel ezelőtt lezártam, csak a gyermekünket érintő kérdésekben vagyok hajlandó vele kommunikálni.

Nem igaz. Ez már logikailag sem stimmel. Az anya oda viszi a gyerekét, ahova akarja, és az apa is. Ilyen alapon, hogyha elmennél nyaralni mondjuk egy társasággal, és a gyerekedet is vinnéd, Te is elkövetnéd. Próbáld logikusan végiggondolni.

Tamas123, Obudafan már megválaszolta a kérdésedet a másik topikban, nyilván láttad.

Szia Derill!

Egy ügyvéddel beszéltem és azt mondja, az hogy a feleségem a barátjához viszi a közös gyemekünket pl. 4 napra, az a családi jogállás megváltoztatásának minősül.

Az ügyvéd azt említette, hogy fontos körülmény, hogy a pasijához (nem rokonhoz, stb.) viszi, valamint az, hogy napokat ott tölt a gyermek és ott is alszik.

Ez lenne a kérdésem, hogy igaz-e az ügyvéd állítása vagy sem.

Köszönöm a válaszodat.