öröklés,ingatlan

Üdv a fórumozóknak !

Lenne egy kérdésem : pár napja feltettem egy kérdést, de nem tudom hová.
Van e itt valami módszer amivel megtaláhatom ?
Ha tud valaki segítsen !!!
Üdv. :Z.

Az elsőfokon eljárt bíróságra kell beadni végrehajtási lap kibocsátása iránti kérelmet. Ha kérsz kamatot, akkor jár. Annyi a szankció, hogy kifizetheti még a vh. költségeket is.

Üdv mindenkinek!Engem az érdekelne,hogy ha megnyerek egy pert kötelesrész ügyben,akkor a bíróság azt milyen módon tudja kifizettetni,jár-e kamat,és ha nem történik kifizetés akkor az illető számíthat-e bármilyen szankcióra.Jelen esetben az illetőnek egy családi ház van a nevén,de közösen a férjével.Előre is köszönöm ha valaki tud segíteni!

1. Igen, 18 millió forintig 11% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 15% 35 millió forint feletti rész után 21% .
2. Nem. Ebben a "mama" fog illetéket fizetni.
3. Ebben az esetben is a mamának kell megfizetni ez után az 50% után az illetéket. A másik 50% után csak azért nem kell, mert az valójában nem öröklés, csak annak megállapítása, hogy az házastársi közös vagyon címén eddig is az övé volt.

Szeretnék válasz kapni,hogy:

• 1. : apámnak /aki most elhunyt/ volt festménye, ékszerei, akkor az is illeték köteles lesz-e? És hány %-os?
• 2. :ha illeték köteles lenne akkor érvényes ez a kérdés: Megtehetik-e a gyerekek,hogy lemondanak ezekről az ingóságokról az édesanyjuk javára,és akkor a mamának nem kell utána ill-et fizetni?
• 3. : Édesapánk nevén van /volt/ a nyaralónk. A fele részt édesanyánk örökli,neki ugye nem kell illetéket fizetni, de a másik felére a 2 gyereknek kell. Ha a két gyerek szintén úgy nyilatkozik most,hogy lemondanak az édesanyjuk részére, /a cél ezzel,hogy 100%ban a mama legyen a tulajdonos/, akkor a gyerekek mentesülhetnek-e az ill. fizetés alól, és a mamára "rászállhat"-e a 100%os tulajdon jog illeték mentesen?

Azért kérdezem ez utóbbit,mert ha a Parlament egyszer netalán tán hozna egy örökösödési adó eltörlési törvényt, /remélhetőleg az édesanyánk még sokáig él/, akkor édesanyánk halála után már nem kellene nekünk illetéket fizetni! Vagy ha ez így nem megoldható, akkor van-e valamilyen lehetőség, ilyen cél megvalósítására?

köszönöm

Nincs mit.

ObudaFan: koszonom a segitseget!

Akos

11%. Mivel valakinek a különbözetről is meg kell fizetnie az illetéket, az adóhatóságnak ezt a megállapodást be kell jelenteni.

Üdv!

Talán tudtok segíteni, a helyzetem a következő:

Tavaly novemberben édesapám hagyatéki tárgyalásán megitéltek nekem 2.5 millió forint köteles részt, amit az örökös (apám elettársa) kézpénzben fizet nekem ki, amint eladta a lakast, amit örökölt. Most szólt, hogy megvan az összeg, illetve csak kevesebbet tud fizetni: 2.3 millio forintot. Mivel pontot szeretnék tenni az ügy végére, ezért beleegyeztem, hogy csak ennyit fizet ki.
A kérdésem pedig a következő: a készpénzben kifizetett köteles rész után hány százalék örökösödési adót kell fizetnem? Illetve az előre megállapított összeg után vagy a valóban kifizetett, 200 ezerrel kevesebb utan adózok?

A segítségeteket elöre is köszönöm,

Tisztelettel Gebri Ákos

Kedves adrivik!

Az alanti hozzászólók: ObudaFan és Kovács_Béla_Sándor mindketten jogászok, én csak mint laikus hozzászóló...

Anyukádat kérd meg, hogy olvassa el a hozzászólásokat - legfőbb amit ők írtak, és "fogadjon" nekik szót, abből nem lesz utóbb baj.

Egy temetkezési vállalkozónál előzetesen megkérdezni egy temetés várható középarányos költségét, és az anyukád annyit vegyen is ki előre a bankból.

A többi pénzzel édesanyád nem rendelkezhet mert az elhalálozással már nem jogosult a nagymama pénzét - mint hagyatékát - kezelni., a halál bekövetkezésének pillanatától a piás nagybácsi a tulajdonos/bankbetétes. A bank szerintem nem is adhatja ki a pénzt az édesanyádnak, de ha mégis kiveszi a mamád a különbözeti pénzt (...) lehet hogy büncselekményt követ el!...

Az rendes, hogy a nagypapát magatokhoz veszitek.
A haszonélvezetről már írtam - remélve jól?...

Majd lesz a hagyatéki tárgyalás, és a közjegyző adja majd át a bankbetétet a nagybácsinak mint örökséget - a hagyatéki zárlattal...

Igen, erről szeretném meggyőzni az anyukámat, hogy nem veheti ki csak úgy, és jóhiszeműen tovább adja, mert abból még baja lehet.
De ha kiveszi a temetésre szánt összeget, ezt ki határozza meg, hogy mennyit. És a többit ki teszi vissza?
És ki felel azért , hogy a kamatokat megkapja a nagyapa.
És ha nem hallgat meg az anyukám és mégis úgy tesz ahogy tervezi, tehát azonnal oda adja a maradékot akkor milyen következményei lehetnek?

Máris okosabb lettem, mert a haszonélvezetet eddig csak ingatlannál hallottam. De mint írtam, anyukámék azonnal elhozzák a dédipapát, mert egy percet sem bírna az alkoholista fiúval élni, ez nem gond. Már ki alakítottak neki egy lakrészt.

Egy haszonélvezet arról szól, hogy "élvezi hasznát és viseli terheit." Ennek alapján a bankbetét kamatait a nagypapa élvezi élete végéig, vagyis a nagymama fia bár megörökli magát a tökeösszeget, de számára abból piálás nem lesz amíg a nagypapa él...

A bankban lévő pénzből a temetést le lehet rendezni, a többi - a legalább a 3/4 rész - marad a bankban., a kamatot a nagypapa időszakonként felveheti és azzal tetszése szerint rendelkezik.

Tehát édesanyád az EGÉSZ összeget nem veheti ki, csak annak egy kisebbik részét - a temetés költségeire.

Pont ez a kérdéses számomra, hogy a 2 milliót, ami a nagymama nevén van és az anyukám is kiveheti, -így van a szerződés a bankkal- az anyukám ki kell hogy vegye a halála után a temetésre. Nem hibázik-e ezzel. Mert így nem kerül be a hagyatékba, hiszen Ő azonnal oda akarja adni a maradékot a nagymama fiának. Nem lehet-e ebből baja? És egyáltalán ebből a pénzből a nagyapát nem illeti semmi? A házastárs nem örököl?
A nagyapa a pénzzel kapcsolatosan milyen haszonélvezettel élhet?
A házzal kapcsolatosan nem tart igényt semmire, mert az én szüleim , pontosabban a fia és anyukám a nagyapát azonnal magukhoz veszik.

A haszonélvezettel terhelt takarékbetétet kiveheti egyáltalán az örökös? Akkor miben áll a haszonélvezet?

Nem illetékköteles, és a fia örököl, a nagypapa haszonélvezetével terhelten. De nem kell ezt neki kivennie azonnal, várja meg a hagyatékátadó végzést.

Sziasztok!
Mivel már többször kaptam jó tanácsot itt, most a szüleim kérésére fordulok hozzátok.
A kérdés megválaszolásához néhány információ.
A nagyszüleim 40 éve házasok, de mindkettőnek saját gyermeke van, 1-1 fiú, előző házasságaikból. Közös gyerek nincs. A nagymamám lakásában élnek. Mindkettőjüknek saját nevén van takarékkönyvben 2-2 millió Ft. Ebből kívánják a temetést intéztetni és a maradék öröklődik. A takarékkönyvek kezelését az anyukámra bízták, aki történetesen a nagyapa fiának felesége. A nagymama fia alkoholista, semmiről nem tud mert a nagymama fél, ha megsejti mennyi pénze van már éltében elkunyerálja. /Ez a félelem nem alaptalan, mert minden hónapba megjelenik a nyugdíjért/.
Kérdésem. Ha a nagymama hal meg előbb, akkor az anyukám, vagyis a nagyapa fiának felesége azt tervezi kiveszi a 2 milliót és a nagymama fiának adja szó nélkül. Jogilag rendben van-e így? Nem lehet-e baja abból, hogy halála után már örökségnek minősül és esetleg illeték köteles stb. Egyáltalán , nem a nagyapa örököl?
Remélem át lehet látni ezt a bonyolult helyzetet és kapok választ a helyes megoldásra.

Várható örökségről szóló lemondást írtam alá édesapámmal és féltestvéremmel 1984-ben. Megtámadható ez a lemondás? Az 1984-et követő években jelentős vagyon növekedés történt. A lemondás gyermekeimre nem tér ki, Ők örökölhetnek?
Az Örökhagyó már nem él.

Köszönöm szépen a kielégítő válaszokat..Valamerre elindulok ebben az ügyben.

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.

A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Ha a hitelből kifizetted a testvéred részét, a lakás már 100%-ban a tiéd, eladod, a hitelt lerendezed, a többi pénzzel szabadon rendelkezel.

Amit az ismerősöd ajánlott az badarság...

zsupszo,
végtelen időkik senki nem ülhet valaki másnak a vagyoni értékén. Vagy ki tudod a testvéredet vásárolni vagy ha nem egyezik bele a lakás közös értékesítésébe, akkor nincs más mint bírósághoz fordulni.

Mivel 50%-ban tulajdonosa vagy a lakásnak, a másik 50%-ra próbálj jelzáloghitelt felvenni, és abból ki tudod vásárolni a testvéred részét.

Legjobb és a leginkább költségkimélő megoldás a közös értékesítés, aztán hogy "a" félpézzel a testvéred mit tud kezdeni, az már ne a te szívfájdalmad legyen.

Kérném valaki segitségét, vagy adjon nekem tanácsot a következöben:
3 éve, apánk halála után ránk maradt egy panellakás, azaz hagyatéki tárgyalást követöen kettönk nevén van. Testvérem azota is benne él, eladni nem akarja, kifizetni nem akar/tud,utcára nem tehetem.
Mit tudok én tenni ez ellen. Nagy szükségem lenne a pénzre.Valaki egyszer ajánlotta, hogy adjam el a lakrészemet a banknak. Látezik ilyen? Vagy mit tegyek?

Nem egészen.

Hanem a Ptk. 616. § -a rendelkezik a túlélő házastárs haszonélvezeti jogának megváltásáról:

Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.

A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból - természetben vagy pénzben - olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne.
Ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.

A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni.