öröklés,ingatlan

Az édesapám új házasságot kötött, a házasságból született egy féltestvérem. Én nem éltem a családdal együtt, de jelenleg is tartjuk a kapcsolatot.

Tudom, hogy a féltestvérem nevén van az összes örökölhető vagyon.

Tehetek-e valamit önmagamért úgy, hogy ne kelljen apámnak életében vitatkozni a feleségével, mert az, hogy a féltestvérem nevén van minden, a feleségének az ötlete.
Ráadásul a féltestvérem ilyen-olyan okból, de nem dolgozott, azaz mindene ami van, azt az apánknak, illetve az anyjának köszönhet.

Köszön a segítséget...

KBS :-) mit mondjak, nem nem dobtál fel. Erre már én is gondoltam. De most,amikor már többe került ez a lassan 10 év, mint amennyit maga az örökség ér ?/majdnem/.

Ha nem vagy elégedett a megbízott ügyvéddel, kereshetsz másikat. Ez bizalmi viszony, nem nagyon megy, ha nincs meg a bizalom.

Kedves KSB, tényleg van ügyvédünk, ám ő csak azt csinálja, amit én mondok neki. Önállóan semmit. Áttanulmányoztam a PTK. hagyaték és örökösödés részét, abból próbálok :-(

Zsupszo, ezt ajándékozásnak hívják, és magasabb az illetéke, mint az adásvételnek.

Van ügyvéded, ditta53. Nem volna célszeű, ha belebeszélnénk a kolléga dolgába.

Ezzel most mit akartál mondani, ObudaFan?

Üdv mindenkinek!
Azt szeretném "csak" kérdezni, hogy egy közös lakásról, amit testvéremmel szüleink halála után örököltünk, testvérem javára lemondhatok-e. Értem ugy, hogy testvérem maradna a lakásban, és én nem eladom a részem neki, hanem lemondok a javamról. Van-e ilyen lehetőség, és ha igen milyen illetéket von ez maga után? Közjegyzöi dij? Átiratási illeték, vagy bármi "kiadás"?

Üdvözlöm a Fórumozókat. Tanácsot (kat) szeretnék kérni az alábbi ügyben.

A közjegyzőnk 2006. augusztus végén - 8 évvel apám halála után - végre lezárta a hagyatékot, s bár számunkra abszolút nem megnyugtatóan, mi mégis elfogadtuk volna, csak és kizárólag azért, hogy végre pontot tegyünk az ügy végére.
Apám házasságából származott 2 lány, majd 32 év után született 2 házasságon kívüli gyerek, akik egyikéről csak a temetés napján tudtuk meg, hogy ő is az apámé (de tele kérdőjelekkel)
A közjegyző általi elosztás a 4 örökös, vagyis a 2 testvérpár részére a következő:
A családi házunk - apai részének - felezése, a földek felezése és a bankban elhelyezett pénz összeg felezése.
A fentiekből a pénz legnagyobb döbbenetünkre eltűnt a bankból.
Úgy éreztük, ha mi elfogadtuk volna azt,

• hogy a családi ház 2/8 részét a 2 számunkra idegen lány megkapja - hozzáteszem: annak a háznak a részét, amit az anyám és az apám verejtékezve küszködött össze az együttélésük folyamán -,
• továbbá, ha mi elfogadtuk volna azt is, hogy a földek fele elosztásra kerüljön a 2 lány részére, - megjegyzem, annak a földnek a fele, amit nagyanyánk az 1996-os végrendeletében – amennyiben apám hal meg előbb – kettőnkre, - a húgomra és rám, mint kizárólagos örökösökre – hagyott, ékszereivel és teljes ingóságaival együtt,

akkor úgy lenne jogszerű,

• ha a bankban zárolt pénzből – aminek alapját az apám ás anyám közösen megspórolt pénze képezte, melyet apám az elköltözéskor magával vitt a válás utáni vagyoni elosztás hiányában - ne részesülhessen kizárólag csak a 2 házasságon kívüli lány!

Érthetetlen előttünk, hogy a bank hogyan adhatta ki az általunk - apám temetése napján – zároltatott (csak mi tudtuk a jelszót), ill. később a közjegyző által is hagyatékká minősített pénzösszeget.
Kérdezem: hogyan tudták mindezek ellenére ezt a pénzt felvenni? Mi a hagyatéki tárgyaláson felkértük arra a közjegyzőt, hogy a bankban levő pénzt a kamatokkal együtt kérje ki. Erre ő nem mutatott hajlandóságot, mivel szerinte aggodalomra semmi ok, a pénznek a bankban meg kell lennie. Ha még sincs ott, akkor bírósághoz lehet fordulni a jogos tulajdonunkért. Mi ezt most megtettük.
A hagyatékba szerencsére belekerült a lányok anyja által felmutatott betétkönyvekről készített fénymásolat, melynek alapján a közjegyző írt a banknak egy levelet, hogy a náluk elhelyezett pénzösszeg hagyaték tárgyát képezi. Tehát a banknak nem lett volna joga ezt a pénzt kiadni. Mikor azonban anyám az utolsó hagyatéki tárgyalás után a bankban érdeklődött, közölték vele, hogy még 2004. februárjában a pénzt kivették a bankból. A lányok anyja a pénzfelvételkor már hónapok óta halott volt. 2006. szeptemberében egy banki ügyintézőtől kapott információ szerint ezt a pénzt a lányok egyike vette fel.
Mi mindvégig törekedtünk az egyezségre. Próbáltunk szót érteni úgy az anyával, mint a lányaival, eredmény nélkül. Abba is belementünk volna, hogy a közjegyző általi felezést is elfogadjuk, és a bankban levő pénzből kifizettük volna a ház házasságon kívüli lányokra eső részét, természetesen az 1998-as felmért adatok alapján. Az ügy 9 éve lezáratlan, s úgy érezzük, nem a mi hibánkból. Tudniillik nem a húgom és én miattam húzódik ennyi ideje ez az ügy. A lányoknak kellett bebizonyítani, hogy jogosultak erre az örökségre.
Ezzel összefüggésben megjegyzem: miért nincs az apám nevén egyik házasságon kívüli gyerek sem? Az apám többszöri kérdésemre sem vállalta be a kisebb gyereket. Vajon miért? Mert nem hitte sem ő, sem mi, hogy a gyerek az övé.

Mi csupán a temetés napján szembesültünk először azzal, hogy feltehetően még egy örökös van. A rendelkezésre álló információink szerint nem megnyugtatóan bizonyított, hogy a kisebbik házasságon kívüli lány vérszerinti leszármazottja az apámnak.(nagyon a határt súrolja az eredmény, ráadásul további vizsgálatokat is kellett kérni, hogy kihozzanak egy határ közeli eredményt. Mi semmilyen vizsgálaton nem vettünk részt, melynek célja a vérszerinti rokoni kapcsolat megállapítása lett volna. Az tény, hogy a lányok testvérek, anyai részről biztos. De közös-e az apjuk? Efelől erős kétségeink vannak. Miért van a fiatalabb lány anyakönyvi kivonatában az „apa ismeretlen” bejegyzés? Miért csak 7 évvel apám halála után, 2005-ben született válasz arra, hogy a lányok testvérek?! Miért nem törekedett az apaság kérdésének tisztázására a lányok anyja. Ő 2003-ban halt meg, a haláláig volt rá 5 éve.
Most a bíróságon van az ügy. Az első tárgyalási napra csak az ügyvédjük jött el, és halasztást kért, merthogy aznap kapta meg az ügyet. Hihető, nem? Legközelebbi kitűzött nap február. Azaz elkezdőtt a 10. év.!!!
Az ügyvédünk szerint 50% az esélyünk a nyerésre. Ja, és ráadásul az anyám szeretné eladni a házat, merthogy ő lakik a családi házban - a fele ugyanis az ő nevén van - de nem tudja, mert a lányok nem egyeznek bele, mivel később többet fog érni a ház. Nem nonszensz, hogy a legkisebb tulajdonnal rendelkező akadályoz?
Már kezd elegem lenni az ügyből. Mit lehet ilyenkor tenni??
Ehhez kérnék segítséget. Előre is köszönöm.

PK 9. szám
VI. Végrehajtási árverés esetén a tulajdonostársakat elővásárlási jog nem illeti meg.
VI. Végrehajtási árverés esetében az adós tulajdonostárs nem eladó, hanem az elidegenítés az ő akaratától függetlenül, a végrehajtást kérő érdekében történik. Ennélfogva ilyen esetben az adós tulajdonostársait elővásárlási jog nem illeti meg.
Elkülönül ettől az az eset, amikor a közös tulajdon megszüntetése történik árverés útján, mert az ennek során gyakorolható elővásárlási jogot a tulajdonostársak részére a Ptk. 148. §-ának (3) bekezdése biztosítja.

:
Itt lesz valahol. Engem meggyőztek arról, hogy a következetes gyakorlat szerint árverési vétellel szemben nem érvényesül a tulajdonostársak elővásárlási joga. Én pedig - reményeim szerint - megmutattam, hogy ezt a gyakorlat az anyagi jogból nem feltétlenül következik; ugynaúgy - vagy még helytállóbban - levezethető belőlük az is, hogy ilyenkor is megilleti a nem adós tulajdonoskat az elővásárlási jog.

Azt hiszem, kimaradtam valamiből. :)

Nincs miért elnézést kérned, azon mosolyogtam, mennyire egybevágott a kérdésed azzal a témával, amivel a héten majd a legtöbbet foglalkoztunk.

ObudaFan,

Köszönöm a választ.
És KBS, elnézést, a többi topik témát is át fogom nézni + a kereső.

Üdv:
Dávid

Annyi, hogy általában a végrehajtási árverésen a tulajdonostársakat elővásárlási jog nem illeti meg, de ez alól kivétel a közös tulajdon megosztása, ahol a vh. árverésen is van elővásárlási joga a tulajdonostársnak.

:) Ezt a héten elég alaposan megtárgyaltuk. Javaslom, keress rá.

üdv. ObudaFan, KBS.

Nagyon köszi a gyors válaszokat.

Ismét egy ellentmondó kitétel:

"A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti."

ezzel szemben, amint közben informálódtam:
http://www.apeh.hu/…ngatlan.html

"Az ingatlanra az adós kivételével bármelyik tulajdonostárs árverezhet.
Az árverésen a tulajdonostársakat elõvásárlási jog nem illeti meg."

Valamit én mint magánszemély-laikus félreértek talán? Ha jól értem az árverezés is értékesítés...

Kellemes estét és hétvégét,
Dávid

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.

A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Hát, ezek érhetőek el bíróságon. Per nélkül , közös megegyezéssel meg minden, amiben - ennek tudatában . meg tudtok egyezni.

Leginkább értékesíteni szeretnénk.

„Mivel kezdjem? Ki mit ajánl?”

Az attól függ, mit szeretnél.

(Nem erről jutott eszembe:
A hölgypáciens a fogorvosnál kijelenti:

• Nem bírom a gyökérkezelést, inkább szülnék még egy gyereket.

Mire az orvos:

• Döntse el, hölgyem, mert akkor úgy állítom a széket.)

Üdvözlök minden Fórumozót!

Közös tulajdon megszüntetése témakörében van kérdésem.

Az ügyünk röviden:

Örököltünk 1/2 - 1/2 tul. hányaddal egy lakást, amely pill.-lag nem lakott és a másik örökös viselkedése egyértelműen az 1/1 felé "hajlik". Csakhogy nem a törvény adta kereteknek megfelelően. Bejárásunk nincs a lakásba, valamit tenni kell.
Még csak annyit, h. mindkét félnek van hol laknia, és a hagyatéki már megvolt.

Tisztában vagyok vele, h. a közös megegyezés (valaki megváltja a másik részét, vagy a közös értékesítés) lenne a legkifinomultabb és talán a leggyorsabb mód, sajnos azonban eleddig nem így viselkedett, és nem szeretném magamat hamis illúziókba ringatni.

Kérdéseim:

• Mivel kezdjem? Ki mit ajánl? (a bírósági kereset beadása előtti lehetőségek is érdekelnének)
• Számomra is jogos a használati díj követelése? (nem lakott a lakás, de sztem jár, jól gondolom?)
• Kinek milyen tapasztalatai vannak a sokat emlegetett közös tul. megszüntetéssel? (bírósági hercehurca, esetleges árverés)

Szivesen veszek bármilyen hozzászólást, akinek van már vmilyen infoja ilyen üggyel kapcsolatban, esetleg ötlete.

Előre is köszönöm mindenkinek a segítséget.

Zoltanuss,
igaz itt sorszám nincs, azonban ha konkrétan valakinek akarsz válaszolni, gondolom a nevét nem gond bepötyögni...

T. vzoli
köszönöm megtalaáltam ,de ez a fórum nem olyan jó felépítésű mint az index !!!

Ott van sorszám, lehet konkrét személynek reagálni stb.

Zss.

Zoltanuss!

Itt van (Válás, vagyonmegosztás) :

http://www.jogiforum.hu/forum/35/11550#…

(Most már csak az a kérdés, hogy ezt a topikot vajon megtalálod-e. ;) )

Balra az Adattárban a "keresőben" megtalálhatod - ha csak el nem szállt a beírást követően...

Írd be a keresőbe a "fórum téma címe" és/vagy a "fórum üzene szövege" megjelölésnél azt a rovatcímet ahová a kérdést eredetileg szántad, aztán a megjelenő x számú beírás között az utóbbi néhány nap terjedelme közt remélve rátalálsz saját beírásodra.

Ha mégsem, akkor újra kell gépelned...