No, azt meg is spóroltátok. A perköltségeket viszont nem.
Tudom, hogy nektek már késő, igazából másoknak mondom - hátha tanulnak belőle. (Bár soha senki semmiből nem tanul.)
T. KBS.!
Persze, lehet, hogy nem a színlelt adás-vételi szerződés volt a legjobb módja a leendő örökség rendezésének, de édesanyánk úgy gondolta, hogy ezzel örökösödési illetéket is megspórolunk.
Üdvözlettel
Barna
„édesanyám szerette volna a lakás ügyét még életében elrendezi. Mégpedig úgy, hogy a bátyám kapja a lakást természetben és a fél lakás értékét pénzben nekem kifizeti.”
Ennek nem az adásvételnek álcázott ajándékozás a legcélszerűbb módja.
Kedves Fórumozók!
Minden kedves hozzászólás nagyon tanulságos számomra és köszönöm szépen.
Valóban a vitatott lakáson kívül , van hagyaték - egy nyaraló. A nyaraló felét én öröklöm, de ennek a fél nyaralónak az értéke kevesebb, mint a lakásból esetleg rám jutó köteles rész.
Vajon kérhetem-e, hogy inkább a lakásból természetben kapjam meg a köteles részt / azaz bizonyos hányadban tulajdonostárs szeretnék lenni/. Vagy csak a pénzbeni ellenértékére számíthatok?
Különben édesanyám szerette volna a lakás ügyét még életében elrendezi. Mégpedig úgy, hogy a bátyám kapja a lakást természetben és a fél lakás értékét pénzben nekem kifizeti.
Erre volt is néhány ajánlata a bátyámnak e-mailben, melyek megvannak nekem kinyomtatva, - de sajnos nem tudtunk az összegben megegyezni anyánk haláláig. Utána pedig már a bátyám nem akart erről az egészről beszélni és azt mondta a lakás az övé.
Üdvözlettel
Barna
Igen, csak ha jól értem, itt azért volt hagyaték, ami a kérdezőre jutott, és könnyen lehet, hogy az a kötelesrészre betudásra elég is volt.
Csatlakozom. Viszont ha ajándék, akkor a köteles rész alapjába beszámít, feltéve, hogy az örökhagyó halálát megelőző 15 éven belül történt.
Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta (osztályrabocsátás).
Mivel még adásvételnek is színlelték a felek a szerződést, aligha lehet arra következtetni, hogy osztályra bocsátás kötelezettségével adta volna. Véleményem szerint ez így esélytelen.
T. tomas64!
Nagyon köszönöm a válaszodat.
Üdvözlettel
Barna
Szerintem jó úton jársz, mert már megtámadtátok az adásvételi szerződést. Ha adásvételnek álcázott ajándékozás örtént, annak oka vélhetően a magasabb illeték kikerülése lehetett, és a jogszabály megkerülésére irányuló szerződés a Ptk. szerint semmis. Ebben az esetben az ingatlan - érvényes átruházási jogcím hiányában - a hagyaték tárgyát képezheti. VAgy az estleg a körülményekből az osztályrabocsájtási sándék megállapítható lesz, de az ingyenes juttatás tényének bizonyítása nélkül egyik megoldás sem űködik.
T Tomas64 !
A juttatás valójában ingyenes volt. Bár megjelöltek bizonyos árat a szerződésben, de bizonyítható, hogy a bátyám azt nem fizette ki édesanyánknak és anyánk arra nem is tartott igényt.
Ez csak egy formaság volt.
Anyánk nem akart igazságtalan lenni velem szemben, de miután meghalt a bátyámnak már esze ágában sem volt többet a fél lakás árát ideadni.
Szerintetek mit tehetek?
Üdvözlettel
Barna
Véleményem szerint nem. A nyilatkozatból nem derült ki az sztályrabocsájtási szándék. Ráadásul a juttatás nem ingyenes volt,hanem visszterhes.
T. Fórumozók!
Az oszályrabocsájtással kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy az az én esetemben vajon alkalmazható-e.
Édesanyámnak két ingatlana /egy lakás és egy nyaraló/ volt. A lakást még életében adás-vételi szerződéssel, irreálisan alacsony áron a bátyámnak eladta, a nyaralót 1/2- 1/2 arányban megörököltük. Még nem záródott le a hagyatéki tárgyalás, mert az adás-vételi szerződés érvénytelenítése miatt pert indítottam a bátyám ellen.
Ugyanis édesanyánk még életében azt kérte, hogy bár a bátyám nevére iratja a lakást, de ő a fél lakás árát adja oda nekem.
Ez ügyben e-mailen tett is a bátyám néhány ajánlatot, még édesanyánk életében, de olyan keveset ajánlott, hogy nem tudtunk megegyezni. Közben édesanyánk meghalt és most már azt mondja a bátyám, hogy a lakáshoz nincs közöm.
Ezért indítottam a pert.
Mit gondoltok ezügyben az osztályrabocsájtás járható út lenne számomra?
Szíves válaszotokat előre is köszönöm.
Üdvözlettel
Barna
Pontosítok: a nyilatkozatot szóban is meg lehet tenni a megajándékozottak felé, de a bizonyítási teher a hagyaték megnyílásakor a megajándékozottakat terheli, ilyenkor a bizonyítás írásbeli nyilatkozat hiányában sokszor szinte lehetetlen.
Nem. Az örkhagyó után hagyatékát végrendelet hiányában a leszármazói öröklik. Annak, hogy gyermekei részére vásároltok ingatlant, az örökléshez semmi köze, hacsak nem az osztályrabocsájtás jogintézményét alkalmazva, a szülő az ingyens juttatásnál olyan szándéknyilatkozatot tesz, hogy az ajándékot a majdani örökségbe osztályrabocsájtással be kell számítani. A nyilatkozatot írásban szükséges megtenni.
Egy férfinak ahány gyereke van és ahogy ingatlana, a leszármazói az ő része után mindenből fognak örökölni, arányosan.
Tehát teljesen mindegy hogy abból az ingatlanból amiben most élünk egy telek vásárlásával,ami az ő nevükre megy,tehát ebből ugymond kivannak fizetve.A leendő uj lakásban is lesz részük?
Ez nem ugy van hogy akkor már csak a saját közös gyerek örököl?
Természetesen az ő tulajdonrészét gyermekei egymás közt ugyanolyan arányban öröklik, függetlenül attól, hogy kitől is született a gyermek. Természetesen ő végrendeletben ettől eltérően rendelkezhet, de a kötelesrész ebben az esetben is jár. A kötelesrész pedig mindenki törvényes örökrészének a fele.
Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Kérdésem Önhöz a következő!
Elvált férfi menyasszonya vagyok.Az ő nevén lévő ingatlanban élünk mi és két gyermeke/12,9/!
Telket vásároltunk a mi nevünkre 1/2-1/2 arányban.
A mostani ingatlant amiben élünk eladjuk,és veszünk a pénz egy részéből 1-1 telket a gyermekeknek.Ha születik egy közös gyermekünk akkor az uj ingatlanból jár valami a párom előző házasságából született két gyereknek?
Válaszát előre is megköszönöm!
Nem. ez józan paraszti ésszel is így van - vagy lehetne még ígyebbül. Mert kiindulhatnánk egyedül az örökhagyó akaratából. Akkor a köteles rész intézménye nem is létezne. Mindenki azt kapná, amit ráhagyott a néhai.
A köteles rész ehhez képest már méltányosság, tekintettel van a hagyatékból kizárt vagy aránytalanul alacsony mértékben részesített leszármazók érdekeire - ugyanakkor az örökhagyó akaratát sem hagyja figyelmen kívül.
Az magától értetődik, hogy a köteles részt nem vagyontárgyanként kell számítani és kiadni.
Nagyon köszönöm a válaszokat.
Sajnos józan paraszti ésszel nehezen érthető, hogy még abból számítják le a kötelesrész összegét /ha már egyszer úgyis csak köteles rész jár/, amit egyébként simán megörökölt az ember.
Üdvözlettel
Barna
Pontosabban köteles részre csak akkor tarthat igényt, ha a hagyatékból egyébként neki juttatot érték nem éri el azt.
Annak, hogy „örököl valaki egy fél nyaralót és egy másik ingatlanból a köteles részt”, nincs is sok értelme. Valójában örökli a nyaraló 1/2 tulajdoni hányadát. Pont. A másik ingatlanból nem örököl semmit.
Ki kell viszont számítani, mennyi lenne a köteles része, és ha az nyaraló 1/2 hányadának értéke azt nem éri el, akkor igényt tarthat a különbözetre. Tehermentesen, lehetőleg pénzben, és nem az örökhagyótól, hanem az örökösöktől.
Feltételezem, végrendelet van.
A kötelesrész mértékének megállapítására irányuló jogintézmény, a kötelesrész - jogosult törvény szerint meghatározott kötelesrészbe a hagyatékból egyéb címen megszerzett dolgok, továbbá az örökhagyótól kapott ingyenes juttatásokat a kötelesrészbe be kell számítani.
T. Fórumozók!
Szeretnék érdeklődni, hogy mit takar az a kifejezés, hogy "betudás".
Amennyiben örököl valaki egy fél nyaralót és egy másik ingatlanból a köteles részt, akkor van ennek a bizonyos "betudásnak" valami jelentősége?
Mi lenne az?
Szíves válaszotokat előre is köszönöm.
Üdvözlettel
Barna
Nincs mit.
ObudaFan, köszönöm szépen!