Ha valaki nem fizeti a havi kölcsöntartozását a bank felbontja a szerződést - EZT cáfoljad meg, kérlek. Az a lelketlen fiatalember évek óta se anyagi támogatás se ápolást/gondozást nem bíztosított a szüleinek.
Rendben. Tehát létezik olyan, hogy öröklési szerződés, ami után nem jár köteles rész az utódoknak, megírása után a bácsi teljes öröksége a miénk. A kérdés már csak az, hogy akkor anno az ügyvéd mi a francért nem ilyet iratott, miért a végrendeletet gondolta megoldásnak? Borzasztó dühítő dolgok ezek...
Az hogy valamivel kapcsolatban leírod azt az egyetlen szót hogy "tévedés" - ez kevés... Szerény véleményem szerint le kellene írnod a jogászi okfejtésedet is.
Béla!
Én ekként látom a dolgot.
Amit ObudaFan javasol azt jelenti, hogy azzal az öröklési szerződéssel a ház fele része - a bácsi 50% tulajdoni része - maradéktalanul a tiétek lesz, a néni által is aláírt végrendelet alapján a néni házrészének fele a tiétek, fele mint kötelesrész a két gyereket illeti. Tehát ha a bácsi írj egy ilyen öröklési szerződést, onnantól 75%-ban a tulajdonosai vagytok a háznak. Ügyvéddel kell megíratni!
Ez elég rossz széria volt, monalisa.
Javaslom írjon a bácsi egy nyílatkozatot, melyben hogy pénzt a fiától nagyon rég nem kapott már., a kettőjük ápolását/gondozását hosszú idő óta te és a feleséged végzi, a kórházba is csak ti látogattátok, a házkörüli munkákat is csak ti végzitek. Javaslom közjegyzővel hitelesítteni az írását.
Fontos "dokument" lesz ez a ti kezetekben amikor a bácsi halála után a két gyerke egyből támadni fog majd...
És mielőbb a nyílatkozat megírása, mert bár ma szerencsére jó egészségnek örvend a bácsi, de mégis csak 85 éves már...
Ezt most nem értem. Öröklési szerződés? Õ is végrendelkezett a részünkre, mi az az öröklési szerződés, mire gondolsz?
Ha nem lehet megegyezni, legalább a bácsi írjon alá veletek is egy öröklési szerződést. Ebben az esetben legalább az ő hányadás kötelesrészmentesen megkapjátok, ha megnyeritek a pert.
Köszönöm a hozzászólásokat. Nem maradt más: megpróbálunk megegyezni a 2 gyerekkel. Nekünk tetszik az a ház, felvennénk hitelt, kifizetnénk nekik a felét, és akkor megmaradna nekünk az ingatlan. Emellett a bácsit élete végéig ápolnánk. Nagyon remélem, hogy nem utasítják vissza a dolgot, igazából a srácnak akkor maradna több, ha megnyerné ellenünk a pert, hiszen akkor a nevén marad a ház és nekünk gyakorlatilag nem maradna semmi... Józan paraszti ésszel azt mondom, hogy erre semmi esélye, de vajon igazam van-e? Õ az életjáradéki szerződésben vállalta:
Előfordulhat-e, hogy mindezek ellenére nem bontják fel az életjáradéki szerződést, és Õ nyer? Hivatkozhat pl. arra, hogy fél éve külföldön dolgozik, dehát: 1. csak fél éve, az előtte levő 5 évben sem teljesítette a dolgokat, 2. külföldről is lehet pénzt küldeni, 3. egyáltalán mentség lehet-e, hogy Õ kiment külföldre, vagy ez teljesen mindegy. De mondom, az előtte levő 5 évben sem teljesítette a dolgokat.
A lényeg az, hogy szeretnénk elkerülni a teljes pofáraesést. Fel akarunk készülni arra a lehetőségre, ha a fiú végig akarja játszani a dolgot. Csak én vagyok naív, ha azt gondolom, hogy csak mi nyerhetünk?
Akkor mégis csak jobb, ha most kifizetjük a 2,5 %-ot. Köszönöm a választ.
Ha az örökös visszautasítja az örökséget, a leszármazóje a helyébe lép.
De az unoka számára nem 2,5% az illeték, hanem 6.
Kedves KBS !
Köszönöm a kiegészítést.
A hosszan tartó bizonytalan végkimenetelű pereskedés egyébként sem lett volna szerintem megoldás. Így, hogy jogilag nem is lehetséges kikényszeríteni az örökrészt pénzben kifejezve, ezért valószínüleg meg kellene állapodni az özveggyel, de ez sem lehetséges, hiszen mai infóm alapján az özvegy a haláláig benn kíván maradni a lakásban és ebből nem enged.
ObudaFAn által felvázolt esetben egyébként szerintem az 1/8-ad helyesen 1/6-od lett volna, ugyanis az özvegy rendelkezik 1/2-del (bent lakik a lakásban) és a másik 1/2-ed részt (ezen van haszonélvezeti jog) örököltük hárman, ami háromszor 1/6-od rész.
Újabb kérdésem lenne az előző válaszok mérlegelése után:
A hagyatéki tárgyaláson lehetséges-e eleve a 4 unoka nevére iratni az örökségünket (számításaim szerint tehát kétszer 1/6-od részt), mert úgy gondoljuk, ha most nem tudunk hozzájutni a pénzbeli megváltással az örökségünk értékéhez, akkor hosszú távon jobban járunk, ha csak egyszer fizetünk, vagy fizetnek 2,5 %-os illetéket az unokák. (Egy unoka még gyermekkorú három pedig felnőttkorú.)
Köszönettel várom a választ.
Hogy a kitagadás megállt volna-e, az azért nem egyértelmű, nem tudjuk, hogy ez az életmód, ami az ilyen fokú eladósodáshoz vezetett, miből is állt. A tartási kötelezettség megsértése a bírói gyakorlat szerint persze valóban nem, de esetleg az erkölcsstelen életmód.
De mivel kitagadás nem volt, gyakorlatilag ez mindegy is. Kitagadás hiányában a kötelesrész jár.
Juszuf78,
én csak annyiban, hogy az örökségből való kitgadás nem állt volna meg - annak nagyon szűk és szigorú kritériumiai vannak -, mert az hogy a lelketlen gyerekek nem látogatták és tevőlegesen nem segítetették az idős, beteg szülőket, ez még nem ad okot rá.
A házba annyiban rendezkedjetek be hogy amint a bácsi is elmegy majd (...) egyből fogják követelni az örökségüket, vagyis mielőbb pénzt akarnak látni a dologból - joguk lesz hozzá. (Vélem a háznak a bácsi volt a fele tulajdonosa, az özvegységgel pedig hasznolélvezete lett a másik 50%-on, így amíg ő él addig az ő hozzájárásulásával nyugodtan élhettek a feleségeddel.)
Ha van/lesz annyi pénzetek - esetleges bankkölcsönt is beleszámítva - hogy a ház másik felét az örökösök felé kifizetitek, akkor semmi probléma, ellenben záros határidővel költöznötök kell = az örökösökkel közösen eladjátok a házat, és viszi mindenki amennyi a vételárből őt megilleti.
És a magam részéről még annyit: ismeretlenül is őszinte nagyrabecsülésem Neked és a Feleségednek amiért ilyen szépen melléje álltatok a két idős embernek.
Esetleg valaki a lentebb vázolt problémámra? Köszönöm.
Ja, tényleg utalt rá, hogy bent lakik. Akkor nem jó.
tomas64 már mondta: nem lehet a megváltást kérni az özvegy által lakott ingatlanra. Tehát az ObudaFan által vázolt megoldás nem megoldás.
Köszönöm mindkét választ, sokat segítettetek.
Azért van megoldás, csak igen hosszú ideig elhúzódik. Első lépésben a hagyatéki tárgyaláson kérni kell az özvegyi jog megváltását. Ebben az esetben az özvegy tulajdoni hányadként kap egy gyerekrészt (jelen esetben 1/8 a már meglévő 4/8-a mellé). Ezek után közös tulajdon megszüntetése pert lehet indítani, ahol az özvegy vagy kifizeti mindenki másnak a tulajdonrészét, vagy az ingatlant árverezni kell.
Igen jól érted!
A tulajdonjoggal járó hátrányok azonban az állagörökösé, ezért, ha az ingatlant az örökhagyó halálakor jelzálogjog terhelte, azzal együtt száll át az öröksökre.
Egyezség hiányában az özvegy használja az ingatlant, amíg meg nem hal, vagy újabb házasságot nem köt. Így rendelkezik a Ptk.
Kedves tomas64 !
Köszönöm a gyors válaszát.
Ha jól értelmezem, akkor csak közös megegyezéssel értékesíthető az ingatlan, és ebből a bevételből lehetne megváltani az özvegy haszonélvezeti jogát ,ugyanis az özvegy az ingatlanban lakik. Kikényszeríteni, (mint pl. közös tulajdon megszüntetése) a haszonélvezet megváltását ezek szerint nem lehet lakás esetében.
De hát akkor mi a megoldás, ha esetleg nem lehet megegyezni ?
A jelzálogjogból eredő hátrányokat is örököljük ?
Elnézést az újabb kérdésekért, megköszönöm, ha ezekre is válaszol.
Válaszomban nem tértem ki arra, hogy az állagörökösök és a haszonélvezeti jog örököse egyezségben megállapodhatnak a hagyatéki eljárás során az özvegyi haszonélvezeti jog pénzbeni megváltásáról, az előbb az egyoldalú korlátozásról és megváltásról beszéltem.
Az özvegyi haszonélvezeti jog az örökösök által tulajdonolt állagon holtigtartó, (vagy újabb házasságig) és korlátlan. A közvetlen leszármazó örökösök azonban kérhetik a haszonélvezeti jog korlátozását, ezt bármikor megtehetik. (Ági örökösök nem)
Az özvegyi jog pénzbeni megváltást minden örökös, és maga az zvegy is krheti. A megváltás nem terjedhet ki az zvegy használati tárgyaira, és az általa lakott lakásra sem.
A hagyatéki tárgyalás kitűzése a közjegyző feladata, a halálesetet követő néhány hónapon belül erre általában sor kerül.
Az alábbi öröklési ügyben kérném a segítségüket:
Édesapánk sajnos váratlanul elhunyt. A második feleségével közös tulajdonukban van egy ingatlan, aminek reá, mint örökhagyóra eső részét (50 %) a három gyermeke örököljük. Erre az 50 %-os tulajdoni részre a feleségének (aki kettőnknek nem az édesanyja) özvegyi joga (haszonélvezeti joga) van. Az örökösödési illeték megfizetése esetén, mi az örökhagyó három gyermeke, tulajdonjogot szerzünk háromszor 1/6-od részben. Az ingatlant egyébként az összértékéhez képest nem túl nagy értékü jelzálogjog terheli. (Valószínű, hogy kezességet vállaltak a közös harmadik gyermekük javára)
Kérdésem, hogy az özvegyi jog megváltása kérhető-e úgy is, hogy az ingatlant közösen értékesítjük és az özvegy eképpen váltja meg a haszonélvezetet. Így szerintem mindenki megnyugodna, mert az özvegy kissebb lakást tudna venni (szerintem édesapánk halála után egyedül nem tudná az ingatlant fenntartani) és mi is megszabadulhatnánk a közös tulajdonjoggal járó kellemetlenségektől. Van-e erre lehetőség, kikényszeríthető-e a megváltás, bírói úton, az ingatlan eladásával, ha az özvegy nem akarja eladni, vagy nincs semmi esély, tulajdonosnak kell lennünk. Ha az özvegy az ingatlanban kíván maradni, akkor szerintem pénzbeni megváltásra nincs esély anyagi okok miatt. Hagyatéki tárgyalás még nem volt. Kérdés, hogy erre a halálesettől számítva mennyi időn belül kerül sor ?