öröklés,ingatlan

„ezért mi úgy gondoljuk,”
Rosszul gondoljátok.

Hirdetni persze hirdethettek, amit csak akartok, de el nem adhatjátok azt, ami nem a tiétek. (Nemo plus iuris...)

Köszönjük a választ. :)

Tisztelt Fórum!
A következő ügyben szeretnék segítséget kérni.
A nagymamám 2009 novemberében elhunyt. 1/1 tulajdonosa volt egy 35 nm-es lakásnak melyben az elvált fiával élt.Ő be is van oda jelentkezve. De volt egy lánya is ( az én anyám) aki sajnos 2007-ben meghalt.Nekem két húgom van.
Ilyen esetben ha nem volt végrendelet,ki örököl? Jól tudjuk hogy a lakás fele (az anyai rész ) a mi örökségünk? Ha igen ilyen esetben kell e illetéket fizetni?Mivel unokái vagyunk.
A másik gond az hogy a nagybátyám szociális segélyből él és a lakásban marad,viszont kétséges hogy fogja e tudni fizetni a rezsit? Ha nem fizet ránk testálhatják a tartozást?
Milyen megoldás lehetséges hogy hozzájussunk az örökséghez?
Köszönöm.

Testvéreiddel az anyai részt közösen örököltétek mind unokák és a ti illetékfizetési kötelezettségetek 18 M Ft-ig 6% - és ezt megosztjátok egymásközt.

A lakásrezsit a négy tulajdonostárs egymásközt megosztva fizeti., ha a nagybátyátok nem fizet akkor az ő része hármótokat terheli azzal hogy az ingatlan eladásakor ezt tőle levonásba helyezhető.

Bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól a tulajdonközösség megszüntetését mely valószínűleg árverezéssel végződik - de ez senkinek sem jó...

Négyötöknek közösen el kellene adni a lakást., azt hogy a nagybátyátoknak nem marad annyi amiből a saját önálló lakhatását meg tudná oldani az már nem a ti problémátok.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Javítva: a rezsiből a víz-, villany- esetleges egyedi fütés a lakáshasználót terheli, DE ha nem tudja és/vagy akarja fizetni akkor javasolt átvállalni helyette nehogy jelzálog/árverezés legyen a dolog vége. Az ezen többletkiadás utólag részetekről levonásba helyezhető vele szemben.

Tisztelt Fórum!

Egy igen kínos ügyben szeretném a tanácsukat kérni.
Tavaly meghalt édesanyám és édesapám egy év alatt.Négyen vagyunk testvérek és egyenlő részben örököltük a házat.Mikor édesanyám elment édesapám egyedül maradt és én jóhiszeműen rábeszéltem öt,hogy fogadja oda nővéremet 4 gyerekével mert őket akkor épp utcára tette a volt férje,Édesapám nem nagyon akart belemenni a dologba,de aztán halála előtt 3 hónappal annyira rossz állapotba került,/gégerákos volt/,hogy kénytelen volt beleegyezni.akkor a nővérem megígérte,hogy ha apa elmegy mivel tudja,hogy az összes testvérének szüksége van az örökségére egyből kiköltözik.Aztán apa meghalt tavaly októberében.És onnantól kezdve a nővérem teljesen megváltozott.Nem áll szinte egyikünkkel sem szóba,sőt a házból sem akar kimenni.És itt jön az én nagy problémám.Sajnos férjem elvesztette tavaly az állását amiből kényelmesen fizethettük a saját házunk hitelét,de mivel ez az állás elveszett,most bajban vagyunk,alig tudjuk fizetni a költségeket.Havi 180,000 forintból élünk úgy hogy ebből 50,000ft csak a jelzáloghitel és van 3 gyermekünk is az egyik kisfiunk pedig tartósan beteg.Szükségem lenne az örökségemre amit rám hagytak a szüleim,De most mit tehetek?Hogyan adhatnám el a lakást ha ő nem hajlandó kimenni?A végén nekem kell az utcára mennem a gyermekeimmel!Pedig megígérte,hogy nem tesz keresztbe nekünk.16,000,000 forintra értékelték a házat és igy 4,000,0000ft az én részem,és az én jelzáloghitelem is ennyi!Pont elég lenn,hogy egyenesbe jöjjünk!Kérem segítsenek,mit tehetek hivatalosan?

egy anya

Osztatlan közös tulajdon esetében bármelyik tulajdonostárs lakhatja az ingatlant azzal, hogy túlhasználat esetén arányos havi "bérleti" díjat kell fizetnie a többieknek.

Vagy bármelyik tulajdonostárs bírósághoz fordulhat és kérheti a közös tulajdon megszüntetését., egy ilyen per 1-2 évig is eltarthat és nincs ingyen. (A legtöbb esetben bíróság által elrendelt árverezés tesz pontot a problémára, de ez egyiknek sem igazán jó...)

Meg kellene probálni közösen eladni a házat -a mai túlkinálat miatt reálisan belátva csakis áron aluli eladási ár járhat sikerrel-, aztán a pénzzel mindenik azt csínál amit akar ill. tud.

"Lisa"
laikus hozzászóló

„azzal, hogy túlhasználat esetén arányos havi „bérleti“ díjat kell fizetnie a többieknek.”
Ez meg nem igaz.

Oké, akkor többlethasználati díj.

Tisztelettel kérnék választ az alábbi kérdéseimre:
Az özvegynek van(volt) 2 fia, egyik elhunyt, maradt 1 haz a fiu után. Kérdesem: egyedüli örökös a mama vagy
közösen fele-fele arányban öröklik az elhunyt házát?
Másik kérdésem a mama eleadhatja e a fele házat
birtokon kivülinek, azaz idegennek ?
(A ház hatoság által fell lett értékelve 20 milliora)
Válaszát várva maradok Tisztelettel
András Tarcsai Burgenlandbol
A ház Pest külsö kerületeben van.

Ha a fiúnak nincs végrendelete, gyermeke ( esetleg unokája) vagy felesége, akkor mindent az édesanyja örököl, a testvére semmit.
Milyen fél ház? Eladhatja bárkinek, de a másik fél tulajdonosának elővásárlási joga van, azaz amennyiért vinné a harmadik személy, annyiért megveheti ő is.

Tisztelt Fórum!
A következő ügyben szeretném a segítségüket kérni. Édesapám 2008 októberében meghalt. 2009 januárban volt a hagyatéki tárgyalás, mindent én, a gyermeke örököltem. Azonban amikor édesapám testvére átadta nekem az édesapám házának a kulcsát szomorúan tapasztaltam, hogy teljesen üres. A hagyatékátadó végzésben szerepel, hogy a házban található bútorok, mobil garázs, hűtőszekrény stb. mind az én tulajdonom. Ezek azonban eltűntek. A mobil garázs látható helyen édesapám testvérének az udvarán áll.
Érdemes-e ebben az esetben pert indítani? Illetve van-e valamiféle elévülési idő, ami ezt megakadályozza?
Válaszukat előre is köszönöm!

Az elévülési időn bőven belül vagy. De a perindítás előtt nem kellene előbb egyszerűen felszólítani a nagybácsit (nagynénit), hogy adja ki az ingóságaidat? Ha muszáj, lebegtetheted a büntető feljelentést is: lopás, sikassztás, ilyesmi...

Tisztelt Fórumozók!

Tegnap halt meg édesapám,aki kizáró gondnokság alatt állt,és a testvére,keresztapám volt a gondnoka.Azzal tisztában vagyok,hogy mint örökösnek,nekem kell állnom a temetés költségeit.Kérdésem a következő lenne:

Mivel ketten voltak testvérek,így a ház 50-50% tulajdonban volt.Most én örököltem az édesapám részét.Gondolom a hagyatéki tárgyalás után az enyém lesz az 50%.Mivel abszolút nem vagyunk szinte még beszélőviszonyban sem,azt szeretném tudni,mi jöhetne szóba?
Ha nem akarja/tudja kifizetni a részem,vagy eladni a házat,mit tehetek?

A segítő válaszokat előre is köszönöm

Pert indíthatsz a közös tulajdon megszüntetése iránt.

Köszönöm a gyors választ.És ennek egészen pontosan mi a menete?Bocs,de ehhez nem értek.:(

Legjobb, ha megbízol egy ügyvédet.

Sziasztok!
Hajmeresztő ötletem támadt, érdeklődnék, hogy a gyakorlatban megvalósítható-e.
Ketten örököltünk egy ingatlant + hiteltartozást. A hagyatéki tárgyalás még nem volt meg. A másik örökösnek APEH-tartozása van. Úgy gondolom, hogy amint a nevére kerül a ház egy része, azonnal ráterheli az APEH a tartozást, mielőtt még el tudnánk azt adni. (Javítsatok ki, ha nem így van!)
Megoldható-e jogilag, hogy az egész ingatlan az én nevemre kerüljön, így a másik fél "megszabadul" az APEH-tól, cserébe a hiteltartozást teljes egészében ő vállalja be.
Írnánk a közjegyzőnél egyből a hagyatékin (vagy ügyvédnél?) egy kötelezvényt, nyilatkozatot (nevezzük bárminek), hogy amint eladásra kerül az ingatlan, annak felét köteles vagyok átutalni a másik örökösnek. Ugyanakkor olyan okirat is készülne, amelyben a másik fél bevállalja a hiteltartozást, és nekem ehhez a továbbiakban semmi közöm.
Válaszoljatok, légyszíves, hogy megoldható-e így ez jogilag, és hogy ezzel valóban "megszabadul"-e a másik fél az APEH-tól - hiszen nincs mire terhelni az adósságát.
Előre is köszönöm szépen a válaszokat! Remélem, érthetően fogalmaztam...
Üdv.: Bubus

Még annyit kérdeznék, hogy ingatlan öröklésénél ugyanúgy tölti ki a közjegyző az iratokat a hagyatékin, mint az ügyvéd egy adásvételnél? Tehát aláírat egy papírt, amit aztán hivatalból köteles továbbítania az APEH-nak?
Azaz a kérdésem: az APEH azonnal megtudja, ha ingatlan került valakinek a nevére, és ha tartozása van az illetőnek, akkor azonnal leterheli?

Tisztelt Jogi Fórum!
A következő kérdésre szeretnék választ kapni Önöktől:
Szüleim elváltak, édesapámnak van egy 1/1-es tulajdonú háza,amelyen 10,5 M Ft jelzáloghitel van. Édesapám újraházasodik, milyen joggal bír az új feleség öröklés esetén? (Mit örökölhet az új feleség?Ingatlan sorsa, adósság sorsa? (három gyermeke van az édesapámnak)
Édesapámat kizáró gondnokság alá kívánjuk helyeztetni, jó eséllyel meg is nyerjük a pert, elmeorvosi szakértői vélemény alapján. Most házasságot kíván kötni az élettársával,hogy őt jelöljék ki hivatalos gondnokául, és vagyonkezelőjének. Ezért is érdekel minket,hogy ki ilyenkor az örököse?
Köszönettel:
Házacska

A házastárs nem törvényes örökös, ha vannak leszármazók. Haszonélvezetet kap azonban a teljes hagyatékon. És annak sincs akadálya, hogy végrendelttel nevezze őt örökösnek a házastársa.

(Nem olyan könnyen helyeznek ám egy felnőtt embert cslekvőképességet kizáró gondokság alá.)

bubuska11

Úgy van ahogy írod: hajmeresztő az ötleted - maradjunk is ennyiben.

Ha mégis az általad felvázolt uton akarsz továbbmenni akkor konzultálj ügyvéddel: átnézi az össze papírt és pár nap mulva mond valamit.

Más. A halálozás pillanatától tiétek az örökség, azt a hagyatéki tárgyalástól függetlenül is árulhatjátok már - tanácsos 75-80%-ban a reális ár alá menni hogy ebben az ingatlanforgalmazási pangó időszakban egyáltalán legyen rá vevő.

Az örökrész egymásnak átadható, ezt a hagyatéki tárgyaláson kell bejelenteni., az örökségi illeték fizetése is ennek megfelelően majd.

Azonban mind a bankot mind az adóhivatalt kérdezni kell - muszáj, mert az egymás ide-oda vállalása dolgában dönt szavuk van.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Köszönöm szépen a választ, asszem, ez nem lesz járható út.
Más. Egyre cifrább a helyzet: a másik örökös előállt azzal, hogy számlákkal bizonyítja, mennyit költött a házra, és mennyit költött az örökhagyóra.
Csak van egy kis bökkenő: amikor ezek a számlák keletkeztek, akkor az illető a tulajdonosa volt ennek a háznak egy tartási szerződés révén, tehát a saját házára költött, és tartási kötelezettségből költött az örökhagyóra. Aztán összevesztek, és felbontották a szerződést.
Ilyenkor behajtható rajtam a számlákkal bizonyított összeg? Ugye, nem?

Ha az örökhagyóval elszámoltak egymással, akkor nem. Tudni kellene, hogyan szüntették meg a tartási szerződést.

Rájött az örökhagyó, hogy az eltartója nem tartja el. Plusz jöttek az APEH-felszólítások, és megijedt az örökhagyó, hogy ráterhelik a házra a tartozást. (Tudom, hogy elidegenítési és terhelési tilalom miatt úgysem tudta volna ráterhelni, de ők ezt nem tudták.) Igazából csalódott az "eltartóban" az "eltartott". Ez ellentmond annak, hogy mennyi sok pénzt költött rá a másik örökös, de most akkor is ezzel jön. Mi a helyzet ilyenkor? Mi közöm lehet ahhoz, hogy elszámoltak, vagy nem számoltak el? Hogyan lehet azt bizonyítani???