öröklés,ingatlan

És nincs lelkiismeret-furdalása...
Köszönöm válaszát!
A "kirekesztett"

Nézze: az az ő vagyona, ha elkártyázza vagy elissza, ahhoz is joga van. Ha el akarja ajéndékozni, természetesen megteheti.

Ha elajándékozza, akkor esetleg lehet szurkolni, hogy 15 éven belül szenderüljön örök nyugalomra - akkor még ugyanis jár a köteles rész.

Üdvözlet mindenkinek!

Szüleim 26 éve elváltak, édesapám újra nősült. Felesége szinte sajátjaként fogadott el minket testvéreimmel. Minket édesanyámnál helyeztek el. Közben mindhárman felnőttünk, családot alapítottunk. Egyik testvérem sajnos 14 éve meghalt, egy gyermeke maradt. Édesapánk tavasszal elhunyt. Felesége is igen rossz állapotban van. Papám elhunyta után mi viseljük gondját a feleségének.
Közös gyermekük nem született, a mostohaanyám egyetlen rokona a bátyjának a lánya (és az ő családja), de ők is nagyon messzi laknak mostohaanyámtól, így nem tudnak neki semmiben segíteni.
Kérdésem, hogy ha mostohaanyám állapota rosszabbodna, netán elhalálozna, akkor - amennyiben nem hagy végrendeletet (zavart a tudata, nem tudom, hogy ez mennyiben zárja ki végrendelet hagyását) - számíthatunk-e valamilyen örökségre?

Végrendelet hiányában nem.
Ha nincs cselekvőképességet kizáró vagy korláto gondokság alá helyezve, akkor teheth magánvégrendeletet, de ezt megtámadhatják. A legjobb talán a közvégrendelet tétele lenne. Azt is megtámadhatják ugyan, de akkor sokkal nagyobb fokú beszámíthatatlanságot kell bizonyítaniuk; olyat, ami megalapozná a cselekvőképességet kizáró gondokság alá helyezést is.

Üdvözlet Mindenkinek!
A végéről kezdem: anyósom elhalálozása után a férjem testvére kéri a köteles részt a szülei lakásának a feléből. Ezt a lakást az önkormányzattól a szülők a férjem nevére vásárolták meg 1984.évben. A másik fiúk Németországban élt már és csak úgy kaphatott állampolgárságot, ha itthon nincs ingó és ingatlan vagyona. A közjegyző szerint ez a férjem részére ajándék, amennyiben ez ajándék és megfizetjük az illetéket akkor is kell köteles részt a férjem nevén lévő lakásból adni? Amennyiben köteles rész illeti meg a sógoromat, akkor én kérhetek-e térítési díjat a szülei gondozásáért. Anyósom 4 éve nem volt tudatánál, pelenkázni kellett, gondoskodni róla. Anyósom kizáró gondnokság alá volt, apósom részleges gondnokság alá van helyezve. Én vagyok a gondnok. Az utolsó 4 évben még az ennivalójukról is én és a férjem gondoskodott, azelőtt is bármi ügyintézni való volt mi oldottuk meg. Sógorom sem anyagilag, sem közvetlen ellátással nem segített a szüleinek. A temetés költségeinek felét a mai napig nem fizette ki a sógorom. Kérhetem-e kamatostul és mi az eljárás? Per?

Elég sok kérdés egyszerre. Épp csak azt nem tudjuk, mikor haltak el az örökhagyók...

Apósom még él. Anyósom 2006.novemberében.

Akkor a 84-es ajándékozás már nem számít bele a kötelesrész alapjába.

Az illeték kiróhatósága meg már elévült.

Tisztelt Kovács Úr!

Édesapám 2001. áprilisában elhunyt (2000-ben diagnosztizálták, hogy rákos). Gondozását a húga vállalta el (a távolság miatt ezt én nem tudtam volna kivitelezni). Halála után derült ki, hogy 2001. januárjában a húgának ajándékozta részét (ez egy ház 1/2 része). Ez volt az összes vagyona.
Annyit hozzá tennék, hogy egyedüli gyermek vagyok, szüleim válása óta nem igazán tartottuk a kapcsolatot édesapámmal.
Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben is járna e a köteles rész nekem?

Válaszát előre is köszönöm!

Így első blikkre igen. Ami kérdésessé teheti mégis, az az, hogy valóban ajándékozás történt-e, nem pedig visszterhesen ruházta át az édesapja azt az ingatlant.

Nem figyeltem eléggé: viszont a nagynéni jó eséllyel élhet elévülési kifogással. A köteles rész iránti igény ugyani kötelmi jellegű, érvényes rá az 5 éves általános elévülési idő.

Köszönöm válaszát!
Tulajdonképpen az "ajándékozás" megjegyzést a Földivatalból kikért dokumentumon láttam, a húg neve mellett.
Furcsának tartomttam viszont, hogy édesapám halála után, semmilyen hivatali (közjegyző, ügyvéd, stb.) értesítést nem kaptam az estleges örökösödési tárgyalással kapcsolatban

Mert nem volt hagyaték, így hagyatéki tárgyalás sem. A köteles részi igényt az elévülési időn belül be kellett volna jelenteni, fel kellett volna szólítani a nagynénit a fizetésre.
Így már nem sok remény maradt az érvényesítésére.

Esetleg ha azt tudod bizonyítani, hogy csak az elmúlt egy évben kerültél abba a helyzetbe, hogy érvényesítsd ezt az igényt, akkor ezt még megteheted.

Igen, ez az az a "nem sok" remény. :)

Ez így van, csak ne mondja a kérdező utólag, hogy mi nem mondtuk. :)

Köszönöm válaszukat!
Sokat segítettek.Azért jó tudni mi járt volna. Már csak azért is megérte, mert talán mások okulnak az estemből.Sajnálom, hogy nem hamarabb találtam rá erre a fórumra : (

Üdvözlet!
A problémám elég összetett:

1. Házasságban született 18 hónapos fiam apja nem a volt férjem (2007 jan.-ban elváltunk). Apasági keresetet szeretnék benyújtani a gyermek nevének és tartásdijának rendezése érdekében. Jobbanmondva nem szeretnék pereskedni, szeretném ebből a biróságot kihagyni. A gyermek apja elismeri hogy Õ a vér szerinti apa. Módomban áll ez?
2. A gyermek a vérszerinti apa halála után örököse lesz a többi törvényes leszármazottal együtt?
3. Lehetősége van a gyermeknek arra, hogy a későbbiekben apasági keresetet inditson?

Köszönöm a válaszokat.

Természetesen.
A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja.
Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha

• a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és
• a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb mint a nyilatkozó.

  Ilyen elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Ha a törvényes képviselő tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolhatja.

  A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. Ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg.

Az elismerést és a hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseleti hatóságnál jegyzőkönyvbe kell venni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.

Ja, és:
2. Igen.
3. Ha nincs most apasági elismerő nyilatkozat, és most a gyermek nevében gyámhatósági hozzájárulással te sem indítasz most apasági pert, akkor nagykorúvá válásától számított 1 évig a gyermek megteheti. Ha lesz elismerő nyilatkozat, akkor meg a vélelem megdöntése iránt indíthat majd pert.

Mint emlitettem a probléma az, hogy házasságban éltem a gyermek fogamzása idején, igy a törvény a volt férjemet mondja ki apának.

Így van, azt előbb akkor is perben kell megdönteni, ha a volt férj maga is állítja, hogy nem az ő gyermeke. ég akkor is, ha már száz éve nem éltetek együtt, csak éppen még a bíróság nem mondta ki a bontást. Szóval ez a per megkerülhetetlen.

A perindítás érdekében fordulj a gyámhivatalhoz, az a kk. gyermeked részére eseti gondnokot fog kirendelni, egy ügyvédet. A gyermeked lesz a felperes, a vélelmezett apa (=volt férjed) az alperes és akár egy tárgyaláson el lehet "boronálni" az egész ügyet, feltéve, hogy a volt férjed, a vér szernti apa és Te is megjelensz és mindannyian egyezően nyilatkoztok arról, hogy nem a férjedtől származik a gyermek.

Helyesbítek: ..... a volt férjedtől....