öröklés,ingatlan

Édesapám 2007.06.14-én elhunyt. Ingatlanját 2004.12-ben elajándékozta egy idegennek. Ajándékozási szerződést kötöttek, amiben az ingatlan értékét egymillió forintban állapították meg, ami már akkor is valamivel többet ért. A ptk. 661. törvénye alapján jár a köteles rész - ami az ingatlan értékenek a fele - nekem és az öcsémnek, hisz felesége nem volt édesapámnak.
A kérdésem az lenne, hogy ezt a köteles részt mindenképp érvényesíteni lehet-e, nem érhetnek-e meglepetések közben. A kizáró tényezőket elolvastam, ez nem vonatkozik rám és öcsémre sem.
A következő kérdésem pedig az lenne, hogy mivel az ingatlanárak nagyon megugrottak az utóbbi időben, és a mostani értéke minimum 2,5 millió Ft, ezért érdemes lenne-e felértékeltetni, ebben az esetben a bíróság figyelembe veszi-e ezt a tényezőt, és biztos-e az, hogy a felértékelt összeg alapján kötelezik az ajándékozottat a kötelesrész megfizetésére? Nem érhet-e olyan meglepetés esetleg, hogy a felértékelés kifizetése után a perköltséget is fizetnem kell, és nem kapok szinte semmit, vagy semmit?
Amennyiben adóssága volt esetlegesen édesapámnak, azt ez esetben örökölhetem-e, hiszen a köteles rész nem öröklési, hanem kötelmi igény, vagyis nem öröklök semmit tulajdonképpen, hanem az ajándékozott személy a kötelmi igény alapján fizet, lehetőség szerint pénzben.
Ha az örökség csak adósságból áll, amit ha így van, én öröklök nagykorú öcsémmel, akkor a visszautasítása a köteles részünket befolyásolhatja-e?
Ha semmi örökséget nem hagy édesapám, akkor milyen útja van a kötelesrész érvényesíttetésének? Ki fogja az ajándékozottat kötelezni? A helyi illetékes közjegyzőhöz kell fordulni, vagy máshoz?

Nagyon szépen köszönöm előre is válaszukat!

„biztos-e az, hogy a felértékelt összeg alapján kötelezik az ajándékozottat a kötelesrész megfizetésére?”
Nem. Sőt.

Ha nincs hagyaték, akkor a megajándékozott fogja kifizetni a köteles részeteket. Az örökség visszautasítása nagy hiba lenne.

Ha folyik a hagyatéki eljárás, akkor lehet a közjegyzőhöz fordulni, de ha vita lesz a kötelesrész tekintetében, akkor polgári pert kell indítani. Amíg nem indul meg a polgári per, ne keress meg ingatlanszakértőt. A kötelesrészt ilyenkor elsősorban az ajándékozáskori érték alapján kell megállapítani, de a bíróság ettől eltérhet az összes körülmény mérlegelése alapján. Mivel így interneten keresztül az összes körülmény úgysem lesz felderíthető, az a tanácsom, hogy ha per lesz, a bíróságon indítványozd, hogy mai értéken vegye figyelembe az ajándékot. A bíróság pedig csak akkor rendel ki szakértőt, ha hajlik is erre.

T.ObudaFan
Önhöz fordulok segítségért, mert korábban már Öntől kaptam kérdésemre választ. Akkor édesanyám nevében kérdeztem Önt. Most sajnos saját nevemben. Édesanyám azóta meghalt...A nevén 1/2 tulajdonban van egy ingatlan, aminek a másik fele az én nevemen van. Együtt laktunk ezidáig. Én még 1983-ban ajándékozási szerződéssel kaptam meg az ingatlan felét, hogy tudjak Otp- kölcsönt felvenni az építkezésünkhöz. Férjemmel építettünk itthon a meglévő öreg ház bővítéseként egy 36 m2-es lakást. Az ajándékozási szerződésben az áll, hogy anyukám halála esetén a nevén lévő fél ház már a nővéremet illeti, én már semmilyen igénnyel nem élhetek. Nem is akarok. Megmutattam az ajándékozási szerződést egy ügyvédnek, ő azt mondta, hogy ez nem végrendelet, ettől függetlenül engem illet az édesanyám 1/2 tulajdonának a fele, másik fele meg a nővéremet. Kérdésem a következő: Én szeretném megtartani az ingatlant, mivel egybe van a miénkkel. Megváltanám a nővérem részét. Mi ennek a módja? Ebben a fájdalmas helyzetben hogyan járnánk jobban a nővéremmel? A hagyatéki értékelés már megtörtént, az öröklési rész 2,8 millió .
Köszönettel várom szives válaszát.
Üdv. Zsuzsanna

Azt a szerződést nem egy ügyvédnek kell megmutatni, hanem a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnek.
A kollégának abban igaza van, hogy a szóban forgó okirat nem végrendelet - abban viszont téved, hogy ne befolyásolná az öröklést. Szerintem az öröklésről való visszterhes lemondásként értékelendő, márpedig akkor az egyedüli örökös a nővére. Vagyis az örökléssel osztatlan közös tulajdon jött létre. Ezt megszüntethetik egyezséggel, de szükség esetén bírói úton is.

Sziasztok!

Van egy 100%-os saját tulajdonú lakásom. Kérdésem az lenne, ha ne adj Isten történik velem valami, mondjuk haláleset, akkor végrendelet, illetve saját gyerek híján ki örökölné a lakásomat?Felfele visszaszállna a szüleimre?Élletárs számít valamit?Ha végrendeletet írok kivel kell hitelesíttetni?Megírhatom én is és elég csak hitelesíttetni?Segítségeteket előre is köszönöm.

Házastárs, aztán a szülők.
A végrendelet érvényes lehet magánvégrendeletként, letett magánvégrendeletként és közvégrendeletként is.

Gabesz84
Végrendelet hiányában lakásodat és minden ingóságodat a szüleid örökölik., lakásingatlan öröklése esetén az I. csoportú örökösöknél az illeték 18 millió forintig 2,5%, 18 millió fölötti rész 35 millió forintig 6%. Ha végrendelkezel és az élettársadra hagyod a lakást akkor ő III. csoportú örökösként 18 millió forintig 8%. 18 millió fölötti rész 35 millió forintig 12%-otlesz majd köteles fizetni.

Az örökség tiszta értéke a megszerzett, illetékfizetési kötelezettség alá eső vagyon meghatározott törvényi szempontok szerint csökkentett forgalmi értéke. Tehát a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagytékot terhelő tartozásokat (pl. lakáshitel tartozás), illetőleg az egyéb terhek értékének (pl. temetési költség) az egy-egy örökösre eső részét.

http://www.ingatlanjog.lap.hu

Végrendeletet te magad is készíthetsz és ha azt az elejétől végig saját kezűleg írod és alá is írod +dátum akkor nem kell kezes.

Az örökhagyó akként is rendelkezhet hogy a örökség haszonélvezetét x-re és y-ra hagyja, míg a tulajdont valaki másra. (A hagyatékozásnál arra figyelni kell hogy a haszonélvezet joga erősebb mind a tulajdonjog!)

De akár már most el is ajándékozhatod a lakásodat (...) kikötve hogy életed végéig a haszonélvezet a tiéd. De ezt a lépést elöbb jól át kell godolni...

Én csak mint laikus hozzászóló.

KBS köszönöm válaszát.
Ha jól értelmeztem az öröklési törvény szerint nővérem átengedheti örökségét nekem ingyen is. Akkor neki nem kell örökösödési illetéket fizetni, csak nekem.
Visszterhes vagyonátruházáskor pedig neki is ki kell fizetni a 2,5 % örökösödési illetéket, és nekem is ugyanennyit?
Hagyatéki osztályos egyességgel is megkaphatom az örökrészét. Jól tudom? és akkor kinek mennyi illetéket kell fizetni? Ebben az esetben a nővéremnek adót is kell fizetnie ?
Köszönöm előre is a választ.
Zsuzsanna

„Hagyatéki osztályos egyességgel is megkaphatom az örökrészét. Jól tudom?”
Ez is lehetséges, de az eredeti kérdésből ítélve az Önök ügyleti szándéka nem ez.

Elnézést a tudatlanságomért....azért próbáltam itt érdeklődni, hátha okosabb lehetnék....akkor mi lehet a legjobb ami mindkettőnk számára az lenne? A közjegyzőt nem érdekli hogyan egyezünk meg a nővéremmel. Viszont nekünk se mindegy hogy mennyit fizetünk még azért, amit az anyukánk élete során összekuporgatott...

A következő lenne a problémám:

Édesanyám meghalt, és nem sokára lesz a hagyatéki tárgyalás. Van két autónk, mindkettő anyukám nevén, illetve a házunk apukámmal felesben. Hárman vagyunk testvérek, én 24 vagyok, most már dolgozom, de a húgom még főiskolás, az öcsém pedig csak 14 éves. Kérdésem az lenne, hogy mivel a ház fele anya után hármunkra esik, akkor most nekünk ki kellene fizetnünk a ház felére eső illetéket? 14 éves öcsémre, illetve húgomra mint tanulóra, nem keresőre nincs illetékmentesség? Ha nem tudunk fizetni, akkor elvehetik a házat? Milyen szankciók lehetnek, ha nem tudjuk az illetéket befizetni? Illetve igaz, hogy anyukám nevén volt a két autó, de az egész családé, illetve apukámé is volt ugyanúgy, hiszen ketten vették. Akkor most azért, hogy a mienk, illetve apukámé legyen papíron, fizetnie kell érte illetéket, amúgy a gyakorlatban az övé volt mindig is?

Nincs félretett pénzünk, mert az összes elment anyukám gyógyítására, illetve a temetésre.

Tanácsát szeretnék kérni, mit lehet ilyen helyzetben tenni!

Én, mint nem jogász, csak egy kérdésedre tudok választ adni:

A kiskorú örökösöknek nem kell megfizetniük az örökösödési illetéket, arra haladékot kapnak nagykorúságukig.
Ha már nagykorú, de még nincs keresete, akkor véleményem szerint méltányosságból további halasztást kell kérni.

Neked pedig - szintén méltányosságból - kérni kell az illetékhivataltól a részletfizetést.

A többire majd egy jogász válaszol, reméljük.

czberni!
Én is csak mint laikus hozzászóló: a ház 50%-át bár ti örököltétek hárman mint testvérek, de a fél házrészre apukátokat élete végéig haszonélvezeti jog illeti. (Tehát tulajdonképpen mostantól amíg ő él az egész házon mint 50 tulajdonrész és 50% mint haszonélvezet egyes egyedűl ő rendelkezik - igaz a részeteket el nem adhatja.)

Az ingatlanrész öröklése dolgában a hármótokra vonatkozó öröklési illeték dolgáról nyuszi66 helyesen szólt.

Az autókkal kapcsolatban az a helyzet, hogy azok fele tulajdonjogát is ti örököltétek az édesanyátok után, de az édesapátokat itt is megilleti a tulajdonrészetekre a haszonélvezet joga, bagyis az apukátok diszponál a kocsik fölött is.

Gépkocsi öröklése esetén az illeték köbcentiméter x 15 Ft-tal, de csak a fele érték, és az is megosztódik hármótok közt.
Aztán végül is amelyikőtök nevére lesz iratva az autó, ő megváltja a két testvér és tán még az apukátok tulajdonrészét is a jelzett 15 Ft-tokkal.

Ha rosszul irtam, jogász bizonyára kijavít majd...

A kiskorú örökös az öröklési és az ingatlan-nyilvántartási eljárási illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-mentesen fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt.

Az eltartásból örököltem egy tanyás ingatlant, amit most,ha eladok 2,5-3 m Ft-t ér.
Ezután én úgy tudom a 40% forrásadót be kell fizetnem.
A problémám annyi,hogy az eltartás megkötésekor az eltartottnak 15 e Ft-tal hozzá kellett járulnom, hogy a számláit,gyógyszereit ki tudja fizetni, tehát én kb. 1,1 m Ft-ot fizettem oda az eltartottnak, tehát kb az örökségem 1 m Ft, mert 1,1 m Ft után már a jövedelemadómat kifizettem.
Tehát, ha az ingatlan összértéke után forrásadót kell fizetnem úgy érzem egy része után kétszer fizetek adót.
Ui.: Az eltartásiszerződés 2000-ben köttett.Az eltarott 2007. januárjában hunyt el.
Tisztelettel:
Egy adófizető polgár

Kissé tévesen közelíted meg a kérdést.
Szereztél egy ingatlant 2007. januárjában. Annak akkor volt egy forgalmi értéke. Most eladod. A személyi jövedelemadó alapja a szerzéskori érték és az eladási ár különbözete lesz. Az, hogy a tartás értéke mennyi volt, közömbös.

Több hiba is van. Az adó mértéke sem 40%, meg hát ez 5 évnél régebbi szerzés, tehát a végösszegből 20% le is jön, úgyhogy nem olyan vészes a helyzet.

Édesapám meghalt. A testvéremmel megromlott a viszonyom, aki a jogerős hagyatéki végzés után a ház - amelyben édesanyámmal lakom - 1/4 részét követeli. De mint kiderült az ingatlan tulajdonosa teljes egészében édesanyám. Fizetni nem akarok neki és az lenne a kérdésem, hogy peres úton követelheti a ház 1/4 részét arra hivatkozva, hogy a ház édesapám és édesanyám között közös vagyon? Miért kellenne fizetnem neki, ha az ingatlan tulajdonosa édesanyám, aki az ingatlant a szüleitől örökölte.
A testvérem még azt mondta, hogy édesanyám csak régi házat örökölt.... Valóban a szüleitől örökölte az ingatlant, a házat 30 évvel ezelőtt a szüleim lebontották és egy új házat építettek rá. A szüleim közösen építették fel a házat, de valamilyen oknál fogva az édesapám nevére nem lett tulajdonrész bejegyezve.

Ha az ingatlan nem képezte a hagyaték tárgyát, akkor testvéred semmit nem követelhet.
Esetleg peres eljárásban megpróbálhatja bizonyítani, hogy az elhunyt ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjogot nyert, de ehhez a hagyatékátadó végzést kellene megtámadnia.

Nem a testvérnek kell bizonyítania egy esetleges perben. Ugyanis törvényi vélelem áll a közszerzeményi jelleg mellett.

Ki kellene számítani a ház értékét, és egy méltányos összeget felajánlani a testvérnek. Tulajdonképpen a kérdezőnek is járna - de ha ő nem kéri...

Tett rá célzást, hogy a hagyatéki végzést megfogja támadni.... De ahhoz, hogy bebizonyítsa konkrét iratokra van szükség?? Vagy elég, ha 2 embert előállít és azt mondja, hogy a szüleim közösen építették fel a házat??

A kérdező szerint az édesanyja örökölte szüleitől az ingatlant, ebben az esetben szó sem lehet közszerzeméynről, akkor az ingatlan a túlélő házastrs különvagyona. Ennek ellenkezőjének bizonyítására gondoltam.

Nem figyelsz, Pentike! Nem kell bizonyítania egyáltalán. Anyukádnak kellene bizonyítania, hogy a különvagyona.

Te sem figyelsz, tomas64.