öröklés,ingatlan

Zoltanuss!

Itt van (Válás, vagyonmegosztás) :

http://www.jogiforum.hu/forum/35/11550#…

(Most már csak az a kérdés, hogy ezt a topikot vajon megtalálod-e. ;) )

T. vzoli
köszönöm megtalaáltam ,de ez a fórum nem olyan jó felépítésű mint az index !!!

Ott van sorszám, lehet konkrét személynek reagálni stb.

Zss.

Zoltanuss,
igaz itt sorszám nincs, azonban ha konkrétan valakinek akarsz válaszolni, gondolom a nevét nem gond bepötyögni...

Üdvözlök minden Fórumozót!

Közös tulajdon megszüntetése témakörében van kérdésem.

Az ügyünk röviden:

Örököltünk 1/2 - 1/2 tul. hányaddal egy lakást, amely pill.-lag nem lakott és a másik örökös viselkedése egyértelműen az 1/1 felé "hajlik". Csakhogy nem a törvény adta kereteknek megfelelően. Bejárásunk nincs a lakásba, valamit tenni kell.
Még csak annyit, h. mindkét félnek van hol laknia, és a hagyatéki már megvolt.

Tisztában vagyok vele, h. a közös megegyezés (valaki megváltja a másik részét, vagy a közös értékesítés) lenne a legkifinomultabb és talán a leggyorsabb mód, sajnos azonban eleddig nem így viselkedett, és nem szeretném magamat hamis illúziókba ringatni.

Kérdéseim:

• Mivel kezdjem? Ki mit ajánl? (a bírósági kereset beadása előtti lehetőségek is érdekelnének)
• Számomra is jogos a használati díj követelése? (nem lakott a lakás, de sztem jár, jól gondolom?)
• Kinek milyen tapasztalatai vannak a sokat emlegetett közös tul. megszüntetéssel? (bírósági hercehurca, esetleges árverés)

Szivesen veszek bármilyen hozzászólást, akinek van már vmilyen infoja ilyen üggyel kapcsolatban, esetleg ötlete.

Előre is köszönöm mindenkinek a segítséget.

„Mivel kezdjem? Ki mit ajánl?”

Az attól függ, mit szeretnél.

(Nem erről jutott eszembe:
A hölgypáciens a fogorvosnál kijelenti:

• Nem bírom a gyökérkezelést, inkább szülnék még egy gyereket.

Mire az orvos:

• Döntse el, hölgyem, mert akkor úgy állítom a széket.)

Leginkább értékesíteni szeretnénk.

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.

A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Hát, ezek érhetőek el bíróságon. Per nélkül , közös megegyezéssel meg minden, amiben - ennek tudatában . meg tudtok egyezni.

üdv. ObudaFan, KBS.

Nagyon köszi a gyors válaszokat.

Ismét egy ellentmondó kitétel:

"A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti."

ezzel szemben, amint közben informálódtam:
http://www.apeh.hu/…ngatlan.html

"Az ingatlanra az adós kivételével bármelyik tulajdonostárs árverezhet.
Az árverésen a tulajdonostársakat elõvásárlási jog nem illeti meg."

Valamit én mint magánszemély-laikus félreértek talán? Ha jól értem az árverezés is értékesítés...

Kellemes estét és hétvégét,
Dávid

:) Ezt a héten elég alaposan megtárgyaltuk. Javaslom, keress rá.

Annyi, hogy általában a végrehajtási árverésen a tulajdonostársakat elővásárlási jog nem illeti meg, de ez alól kivétel a közös tulajdon megosztása, ahol a vh. árverésen is van elővásárlási joga a tulajdonostársnak.

ObudaFan,

Köszönöm a választ.
És KBS, elnézést, a többi topik témát is át fogom nézni + a kereső.

Üdv:
Dávid

Nincs miért elnézést kérned, azon mosolyogtam, mennyire egybevágott a kérdésed azzal a témával, amivel a héten majd a legtöbbet foglalkoztunk.

Azt hiszem, kimaradtam valamiből. :)

:
Itt lesz valahol. Engem meggyőztek arról, hogy a következetes gyakorlat szerint árverési vétellel szemben nem érvényesül a tulajdonostársak elővásárlási joga. Én pedig - reményeim szerint - megmutattam, hogy ezt a gyakorlat az anyagi jogból nem feltétlenül következik; ugynaúgy - vagy még helytállóbban - levezethető belőlük az is, hogy ilyenkor is megilleti a nem adós tulajdonoskat az elővásárlási jog.

PK 9. szám
VI. Végrehajtási árverés esetén a tulajdonostársakat elővásárlási jog nem illeti meg.
VI. Végrehajtási árverés esetében az adós tulajdonostárs nem eladó, hanem az elidegenítés az ő akaratától függetlenül, a végrehajtást kérő érdekében történik. Ennélfogva ilyen esetben az adós tulajdonostársait elővásárlási jog nem illeti meg.
Elkülönül ettől az az eset, amikor a közös tulajdon megszüntetése történik árverés útján, mert az ennek során gyakorolható elővásárlási jogot a tulajdonostársak részére a Ptk. 148. §-ának (3) bekezdése biztosítja.

Üdvözlöm a Fórumozókat. Tanácsot (kat) szeretnék kérni az alábbi ügyben.

A közjegyzőnk 2006. augusztus végén - 8 évvel apám halála után - végre lezárta a hagyatékot, s bár számunkra abszolút nem megnyugtatóan, mi mégis elfogadtuk volna, csak és kizárólag azért, hogy végre pontot tegyünk az ügy végére.
Apám házasságából származott 2 lány, majd 32 év után született 2 házasságon kívüli gyerek, akik egyikéről csak a temetés napján tudtuk meg, hogy ő is az apámé (de tele kérdőjelekkel)
A közjegyző általi elosztás a 4 örökös, vagyis a 2 testvérpár részére a következő:
A családi házunk - apai részének - felezése, a földek felezése és a bankban elhelyezett pénz összeg felezése.
A fentiekből a pénz legnagyobb döbbenetünkre eltűnt a bankból.
Úgy éreztük, ha mi elfogadtuk volna azt,

• hogy a családi ház 2/8 részét a 2 számunkra idegen lány megkapja - hozzáteszem: annak a háznak a részét, amit az anyám és az apám verejtékezve küszködött össze az együttélésük folyamán -,
• továbbá, ha mi elfogadtuk volna azt is, hogy a földek fele elosztásra kerüljön a 2 lány részére, - megjegyzem, annak a földnek a fele, amit nagyanyánk az 1996-os végrendeletében – amennyiben apám hal meg előbb – kettőnkre, - a húgomra és rám, mint kizárólagos örökösökre – hagyott, ékszereivel és teljes ingóságaival együtt,

akkor úgy lenne jogszerű,

• ha a bankban zárolt pénzből – aminek alapját az apám ás anyám közösen megspórolt pénze képezte, melyet apám az elköltözéskor magával vitt a válás utáni vagyoni elosztás hiányában - ne részesülhessen kizárólag csak a 2 házasságon kívüli lány!

Érthetetlen előttünk, hogy a bank hogyan adhatta ki az általunk - apám temetése napján – zároltatott (csak mi tudtuk a jelszót), ill. később a közjegyző által is hagyatékká minősített pénzösszeget.
Kérdezem: hogyan tudták mindezek ellenére ezt a pénzt felvenni? Mi a hagyatéki tárgyaláson felkértük arra a közjegyzőt, hogy a bankban levő pénzt a kamatokkal együtt kérje ki. Erre ő nem mutatott hajlandóságot, mivel szerinte aggodalomra semmi ok, a pénznek a bankban meg kell lennie. Ha még sincs ott, akkor bírósághoz lehet fordulni a jogos tulajdonunkért. Mi ezt most megtettük.
A hagyatékba szerencsére belekerült a lányok anyja által felmutatott betétkönyvekről készített fénymásolat, melynek alapján a közjegyző írt a banknak egy levelet, hogy a náluk elhelyezett pénzösszeg hagyaték tárgyát képezi. Tehát a banknak nem lett volna joga ezt a pénzt kiadni. Mikor azonban anyám az utolsó hagyatéki tárgyalás után a bankban érdeklődött, közölték vele, hogy még 2004. februárjában a pénzt kivették a bankból. A lányok anyja a pénzfelvételkor már hónapok óta halott volt. 2006. szeptemberében egy banki ügyintézőtől kapott információ szerint ezt a pénzt a lányok egyike vette fel.
Mi mindvégig törekedtünk az egyezségre. Próbáltunk szót érteni úgy az anyával, mint a lányaival, eredmény nélkül. Abba is belementünk volna, hogy a közjegyző általi felezést is elfogadjuk, és a bankban levő pénzből kifizettük volna a ház házasságon kívüli lányokra eső részét, természetesen az 1998-as felmért adatok alapján. Az ügy 9 éve lezáratlan, s úgy érezzük, nem a mi hibánkból. Tudniillik nem a húgom és én miattam húzódik ennyi ideje ez az ügy. A lányoknak kellett bebizonyítani, hogy jogosultak erre az örökségre.
Ezzel összefüggésben megjegyzem: miért nincs az apám nevén egyik házasságon kívüli gyerek sem? Az apám többszöri kérdésemre sem vállalta be a kisebb gyereket. Vajon miért? Mert nem hitte sem ő, sem mi, hogy a gyerek az övé.

Mi csupán a temetés napján szembesültünk először azzal, hogy feltehetően még egy örökös van. A rendelkezésre álló információink szerint nem megnyugtatóan bizonyított, hogy a kisebbik házasságon kívüli lány vérszerinti leszármazottja az apámnak.(nagyon a határt súrolja az eredmény, ráadásul további vizsgálatokat is kellett kérni, hogy kihozzanak egy határ közeli eredményt. Mi semmilyen vizsgálaton nem vettünk részt, melynek célja a vérszerinti rokoni kapcsolat megállapítása lett volna. Az tény, hogy a lányok testvérek, anyai részről biztos. De közös-e az apjuk? Efelől erős kétségeink vannak. Miért van a fiatalabb lány anyakönyvi kivonatában az „apa ismeretlen” bejegyzés? Miért csak 7 évvel apám halála után, 2005-ben született válasz arra, hogy a lányok testvérek?! Miért nem törekedett az apaság kérdésének tisztázására a lányok anyja. Ő 2003-ban halt meg, a haláláig volt rá 5 éve.
Most a bíróságon van az ügy. Az első tárgyalási napra csak az ügyvédjük jött el, és halasztást kért, merthogy aznap kapta meg az ügyet. Hihető, nem? Legközelebbi kitűzött nap február. Azaz elkezdőtt a 10. év.!!!
Az ügyvédünk szerint 50% az esélyünk a nyerésre. Ja, és ráadásul az anyám szeretné eladni a házat, merthogy ő lakik a családi házban - a fele ugyanis az ő nevén van - de nem tudja, mert a lányok nem egyeznek bele, mivel később többet fog érni a ház. Nem nonszensz, hogy a legkisebb tulajdonnal rendelkező akadályoz?
Már kezd elegem lenni az ügyből. Mit lehet ilyenkor tenni??
Ehhez kérnék segítséget. Előre is köszönöm.

Üdv mindenkinek!
Azt szeretném "csak" kérdezni, hogy egy közös lakásról, amit testvéremmel szüleink halála után örököltünk, testvérem javára lemondhatok-e. Értem ugy, hogy testvérem maradna a lakásban, és én nem eladom a részem neki, hanem lemondok a javamról. Van-e ilyen lehetőség, és ha igen milyen illetéket von ez maga után? Közjegyzöi dij? Átiratási illeték, vagy bármi "kiadás"?

Ezzel most mit akartál mondani, ObudaFan?

Van ügyvéded, ditta53. Nem volna célszeű, ha belebeszélnénk a kolléga dolgába.

Zsupszo, ezt ajándékozásnak hívják, és magasabb az illetéke, mint az adásvételnek.

Kedves KSB, tényleg van ügyvédünk, ám ő csak azt csinálja, amit én mondok neki. Önállóan semmit. Áttanulmányoztam a PTK. hagyaték és örökösödés részét, abból próbálok :-(

Ha nem vagy elégedett a megbízott ügyvéddel, kereshetsz másikat. Ez bizalmi viszony, nem nagyon megy, ha nincs meg a bizalom.

KBS :-) mit mondjak, nem nem dobtál fel. Erre már én is gondoltam. De most,amikor már többe került ez a lassan 10 év, mint amennyit maga az örökség ér ?/majdnem/.

Az édesapám új házasságot kötött, a házasságból született egy féltestvérem. Én nem éltem a családdal együtt, de jelenleg is tartjuk a kapcsolatot.

Tudom, hogy a féltestvérem nevén van az összes örökölhető vagyon.

Tehetek-e valamit önmagamért úgy, hogy ne kelljen apámnak életében vitatkozni a feleségével, mert az, hogy a féltestvérem nevén van minden, a feleségének az ötlete.
Ráadásul a féltestvérem ilyen-olyan okból, de nem dolgozott, azaz mindene ami van, azt az apánknak, illetve az anyjának köszönhet.

Köszön a segítséget...

Van még egy lezáratlan családi ügyünk...

Férjem testvére ismeretlen körülmények között elhunyt. Legalábbis egy ismerőssel történő találkozásból ez derült ki.
Van-e értelme bolygatni a dolgokat úgy, hogy tudjuk alkholista volt és a családdal évek óta nem tartott kapcsolatot ráadásul, mindez tavaly júniusában történt.