Most hogy mondjam? Vannak úgynevezett hagyatéki terhek. Ilyenek például az örökhagyó tartozásai vagy az illő eltemetés költségei. Ezeket a hagyatékból levonják, kifizetik - és csak a maradék az örökség. Ha a hagyatékban , mondjuk, egyetlen ingatlan van, akkor persze, vagy mégis kifizetik az örökösök az ilyen terheket, vagy az ingatlant terhelten kapják meg, aminek árverés lehet a vége.
Elsőroban köteles résszel kapcsolatban kérdeznék.
Több mint fél éve apukám meghalt. Semmit nem hagyott hátra maga után, így hagyatéki tárgyalás sem volt. Viszont 3 éve elajándékozta az ingatlanját egy barátjának, mert komoly tartozása volt egy bank felé, bírósági ítélet is született a tartozással kapcsolatban és a megajándékozott még tanúként is szerepelt a perben. A megajándékozott féllel felvettem a kapcsolatot és szóban már sikerült is megegyezünk a köteles részről (vagyis elismerte a köteles részt), de sajnos nem tartotta magát a megbeszéltekhez, és most jelentősen kevesebbet akar fizetni.
Tudomásom van róla, hogy a megajándékozott kért az önkormányzattól adó-és értékbizonylatot, de sajnos erről nem ad információt.
Tehát a helyzet: a köteles részt elismeri, csak az értékén megy a vita. Ha a megajándékozott elárulná/bemutatná a hivatalosan meghatározott összeget, nyilván könyebb lenne megegyeznünk peren kívül.
A kérdésem az lenne, hogy ha pert indítok, akkor egy ilyen esetnél az mennyi idő lehet, mire a bíróság meghozza az ítéletet?
Jó eséllyel indíthatnék pert eredeti állapot helyreállítása címén is, amiért az ingatlan el lett ajándékozva, nehogy a bank beterhelje (fedezetelvonás)?
Lehet hogy rosszat írok, de ha édesapád halálakor nem maradt semmi, akkor nincs öröklés, így pedig kötelesrész sem.
Bárki életében bárkinek eladhat és/vagy elajándékozhat bármit, ezzel a majdani örökségét kurtitja- nullázza le...
A kötelesrész mint öröklés eleve másként működik., idegen tulajdonostól eleve nem lehet az elhunyt után "kötelesrészre" jogot formálni.
Ha az illető mégis felajánlj egy szerényebb összeget, szerintem fogadd el köszönettel - és bármiféle vita nélkül.
Dehogynincs kötelesrész.
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne.
Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.
Így elsőre kb. másfél-két évnyi pereskedés. A fedezetelvonás nem is áll meg, de felesleges is, a kötelesrészt ugyanis pénzben kell kiadni.
Ha te mondod akkor bizonyára úgy van.
Ugyanakkor az elhunyt apa után érdemlegesen nem maradt semmi örökölni való...
Előzőekben egy ingatlant ajándékozott (?) a barátjának, akitől pénzt kapott (!), amivel rendezhette a banktartozást. Szerintem igazából nem ajándékozás történt hanem adásvétel...
Azt hol olvastad, hogy a barát pénzt adott a tartozás rendezésére? Illetve azt, hogy a tartozást egyáltalán rendezték?
Na jó, a részletekbe nem menjünk bele, mivelhogy igazából nem ismerjük.
Csupán azt, hogy az én olvasatomban: az apának volt egy jelentős banki tartozása, a barátja VÉLEM kp. kisegítette, ellenértékként "kapta" ajándékba ama bizonyos ingatlant. (Az ingatlannal kapcsolatos papírokat kell megnézni, hogy az mikor és hogyan került a másik férfi tulajdonába, és hogy főleg ő ezzel kapcsolatban mit ad elő majd a bíróságon...)
Kicsit részletezem.
Apukám tartozása a mai napig fennáll, sőt jelentősen kamatozott. Egy behajtócég "vette meg" a tartozást. Felvettem a céggel a kapcsolatot és megmutattam nekik a birtokomban lévő ajándékozási szerződést, ők pedig a bírósági ítéletet és a pontos tartozást.
Amikor a fennálló tartozással kapcsolatban folyt a per, éppen akkor ajándékozta apukám a barátjának az ingatlant. A behajtó cég felajánlotta, hogy megtámadhatjuk közösen a szerződést - mivel fedezetelvonás történt - és megállapodunk egy összegről a tartozást illetően, mivel ha nyerünk nyilván örökségnek számít az ingatlan, amit visszakapunk. Ennek értékesítéséből ki tudnám fizetni a tartozást és még maradna is kb. annyi, mint amennyiben az ajándékozott féllel megegyeztünk a köteles részről.
Amikor apukám halála után szóban megállapodtam a megajándékozottal, akkor ő azt mondta, hogy igazából színlelt adás-vételi szerződés az ajándékozási szerződés, csak azért így kötötték, mert apukám szomszédját akarták megkerülni, mivel a szomszédnak elővásárlási joga lett volna, ha el akarja adni az ingatlant. Csak éppen arról nem beszélt (minő véletlen), hogy valójában a banki tartozás miatt történt az ajándékozás. Először még azzal fenyegetett a megajándékozott, hogy nem fizet semmit, és ha perre kerül a sor, okiratokkal bizonyítja, hogy adás-vétel történt (meg hogy apukámat eltartotta). Csakhogy akkor a szomszéd megtámadhatja, hogy őt miért nem kérdezték meg az ingatlan vásárlásával kapcsolatban (vagyis szerintem csak blöfföl).
Azóta elismerte a köteles részt (ügyvédje által küldött levelet), és mint alább írtam szóban meg is állapodtunk jó pár hónapja az összegről, csakhogy elkezdte húzni az időt, és változtatgatott az összegen és a fizetés módján. Most itt tartunk. Eddig türelmesen vártam és próbáltam peren kívül elintézni a dolgot. Kénytelen leszek ügyvédhez fordulni. Ezért kérdeztem, hogy egy ilyen helyzetnél kb. milyen lefolyású lehet a dolog.
Valóban nincs reális esély az ingatlan visszajuttatásához (annyira nyilvánvaló, hogy miért történt)?
Azt "imádom" amikor valaki egy történetet csak apránként adagolva (...), míg aztán csak kiteljesedik az egész és akkor már egész másról szól a kérdezés.
Szinlelt adás-vétel ill. ajándékozás semmis, bíróság előtt megtámadható., ingatlan tulajdonjogával kapcsolatban nincs elévülés.
Béla, ha esetleg neked lenné még valami hozzáfűzni valód.
"Na jó, a részletekbe nem menjünk bele, mivelhogy igazából nem ismerjük."
Gondoltam megkönnyítem a helyzetet.
Akkor könnyítetted volna meg a helyzetet ha eleve elsőre leírod mindazt amit így utólag most, akkor a két jogásztól: ObudaFan és Kbs valószínűleg másféle válasz került volna leírásra - segítőleg.
No, először is, a színlelt szerződés, meg a fedezetelvonó szerződés az két külön dolog. Attól, hogy ez az ajándékozás esetleg fedezetelvonó volt, még nem biztos , hogy a színleltség is bizonyítható. Ha pedig ez így van, akkor a behajtó cég már pénzénél van, te viszont nem egy fedezetelvonás megállapítására irányuló perrel.
Ha meg azt bizonyítja a másik fél, hogy valójában adásvétel történt, akkor kötelesrész sem jár.
Itt neked azt kell tudni bizonyítani, hogy az örökhagyó csak színleg és csak azért ruházta őrá a vagyont, hogy majd ha már nem lesz tartozás, akkor visszakapja, vagy neked visszaadja. Tehát, hogy az átruházásra irányuló szándék is színlelt volt. Ez meg egyrészt nagyon nehéz lesz, másrészt éppen te vagy arra kényszerítve, hogy bizonyítsd, hogy rosszhiszeműen járt el az örökhagyó.
És akkor még mindig meg kell nézni, hogy mi marad az ingatlanból a tartozás kifizetése után.
Kérdezném: és mi van akkor ha "nem kéri" az ingatlant, vagyis nem akar örökölni semmit, de ezzel együtt az apja halálával visszamaradt tetemes adóságot sem kívánja felvállalni. Tehát mintegy mossa kezeit...
Mindezzel esetleg elkerülendő egy hosszú -, költséges- és bizonyára nem könnyű jogvitát.
A behajtócég meg mehetne a sóhivatalba...
És elesik a köteles résztől... Végül néhány millió ide vagy oda...
El kell kezdeni számolni.
Irta, hogy a tőketartozás után a felhalmozódott kamat már tetemes összeg, valamint mire egy per jogerős lesz (...), a kamat ketyeg tovább...
Mondjuk a perből/örökségből hozzájut 100 forinthoz, ezzel szemben ide-oda meg ki kell majd fizetnie 150-et. Én erre gondolnék...
Köszönöm, ObudaFan is ezt mondja...
Nem, én azt mondom, hogy el kell kezdeni számolni. Mivel nem ismerjük az ingatlan értékét és a tartozás mértékét, nem tudhatjuk, megéri-e. Lehet, hogy igen.
Igaz...
Nekem nem az az első számú célom, hogy nagy pereskedésbe kezdjek. De ha a megajándékozott nem hajlandó a köteles részt kifizetni, akkor nyomást gyakorolhatnék a fedezetelvonás miatt, ha a behajtó cég megtámadja az ajándékozást. Én pedig a köteles rész miatt perelek.
És mint írtam, ha bizonyítja a megajándékozott, hogy színlelt szerződés volt ez az egész, akkor a szomszédját fogja magára haragítani (beszéltem vele), mert megtámadhatja a valójában adás-vételi szerződést, mivel elővásárlási jogát figyelmen kívül hagyták.
Szerintem az emberem sarokba van szorítva. Nem tudja eladni az ingatlant, mert kicsi. Nem akar az adó- és értékbizonylatról információt adni, nyilván mert többet kellene fizetnie a mostani felajánlott összegnél (és ráadásul az általában a piaci ár alatt szokott lenni).
Szóval azt szeretném a megajándékozottal megértetni, hogy jobb lenne, ha a korábban megbeszélt összeget kifizetné (egy fillérel se kérek többet, pedig gyanítom többet is lehetne), különben többe lesz ez neki, mint gondolta volna.
Tudom, nehéz a mai világban elhinni, de engem erkölcsileg jobban zavar a megajándékozott eljárásmódja, mint anyagilag.
Segítséget szeretnék kérni.
Anyu meghalt 23 éve akkor a ház fele Apué lett haszonélvezeti joggal, Anyu részének egyik fele a Nővéremé aki Apu nevel t lánya és az enyém lett. Apunak van egy élettársa akivel 4 éve összeházasodtak. Sajnos Apu nagyon beteg. Azt szeretném kérdezni, hogy ilyenkor jogilag Apu részét ki örökli?
bringas,
kicsit pontosítanád?
„"Anyu részének egyik fele a Nővéremé aki Apu nevel t lánya”"
Most akkor vérszerinti rokonod vagy a szüleid örökbefogadták vagy ...??
„Apunak van egy élettársa akivel 4 éve összeházasodtak”
Ha összeházasodtak, akkor a házastársa, nem az élettársa.
Öröklés szempontjából nem mindegy.
Féltestvérem. Anyunak édes lánya. Összeházasodtak tehát az élettársa.
Bocsi a pontatlan fogalmazásért