öröklés,ingatlan

Kedves praetor!

Köszönöm a gyors választ!

Praetor, nem is öröklés jogcímén követeli a feleség a vételár felét, hanem házassági közös vagyonként. Egyáltalán nem biztos, hogy esélytelenül.

Sziasztok!

Az öröklési illetékem befizetésére megkaptam a részletfizetési kedvezményt, viszont most szeretném eladni az ingatlan. Ha eladom, akkor egybe ki kell fizetnem azonnal az öröklési illetéket?
Lakást szeretnék venni a kapott pénzből, viszont ha lejön belőle az öröklési illeték, akkor meg vagyok lőve.

Nincs valami kiskapu?

Ezek szerint (ha jól értem) követelheti a gk. vásárlásától az elköltözéséig a kocsiba kifizetett törlesztés felét?

A teljes vételár felét. Papíron még mindig házastársak voltak. Csak perben lehetne bizonyítanod, hogy mióta nem éltek együtt, de nem érné meg, többe kerülne a pereskedés.
Fele a feleségedé, fele az elhúnyt házastársáé, vagy nevezzük édesanyának.

pontosítok: eladási ár fele

Kedves Kriszta11!

Nagyon úgy néz ki, hogy mindenképpen pereskednünk kell vele, mert itt van pl. az özvegyi jog (haszonélvezet) amire valószínűleg igényt fog tartani. Gondolom ezt a kocsi "felének" követelése után. Természetesen ezt nem fogjuk annyiban hagyni, mivel jópár éve elköltözött apósom saját házából az ő tulajdonában levő lakásába.

Köszi a választ!

„Természetesen ezt nem fogjuk annyiban hagyni, mivel jópár éve elköltözött apósom saját házából az ő tulajdonában levő lakásába.”

Ettől még a kocsi közös vagyon, ha az elköltözés előtt lett megvéve.

Sziki!

Ha már egyszer megkaptad a részletfizetési kedvezményt, akkor ettől függetlenül bármikor eladhatod az örökségedet.

Ha viszont ez ingatlan figyelj oda az új adózási szabályokra.

Üdv,

GW

Márciusidusát olvasva:
az autót közösen vették, de hitelből, és az életközösség a vásárlást követő 1 év után megszakadt.
Rosszul gondolom, hogy az autó szétköltözéskori értékét kell alapul venni a vagyonmegosztáshoz, majd úgy megállapítani a tulajdoni hányadokat, hogy a vételárból az 1 év alatt kifizetett összeg 50-50%, az életközösség megszakadása utáni törlesztés viszont, csak az após részére számolható el?
Mondjuk így kb. valami olyasmi jönne ki, hogy asszonynak 15%, apósnak 85%, a tul. hányad, az életközösség megszakadásakor az autó X Ft-ot ért, ennek a 15%-a illeti a különélő nénét.
Nagyon rosszul gondolkodom?

„Rosszul gondolom, hogy az autó szétköltözéskori értékét kell alapul venni a vagyonmegosztáshoz, majd úgy megállapítani a tulajdoni hányadokat, hogy a vételárból az 1 év alatt kifizetett összeg 50–50%, az életközösség megszakadása utáni törlesztés viszont, csak az após részére számolható el?”

Rosszul.

Köszönöm, tömör válasz volt.
Egy barátom bontóperes és vagyonmegosztásra vonatkozó keresetlevelét írta így meg az ügyvéd. Mivel ott voltam, tudom, hogy így számolt, valamint az általa megírt és beadott kereset itt van a gépemen.

(Ugyanígy, hitel igénybevételével történt a vásárlás, 2 évvel később szakadt meg az életközösség, akinél az autó maradt, fizeti tovább a hiteleket. A teljes fizetendő vételárból kiszámította, hogy mennyi az induló tőkeösszeg, mennyi a 2 év alatt fizetett törlesztés, ennek fele, a teljes vételár %-ában meghatározva, a távozó házastárs tulajdoni hányada lett, másik fele + a hátra lévő törlesztés összege, a tulajdonossá vált házastárs tulajdoni hányada lett. A vagyonmegosztás alapjaként pedig, az autónak, az életközösség megszakadásának időpontjában meghatározott forgalmi értékét jelölte meg.)

Hiába tanácsoltam volna, hogy fogadjon ügyvédet?

Ezt az életközösség megszakadást mindketten elismerték. A másikban bizonyítás kérdése.

Az sem számít. Az az autó teljes egészében közös vagyon. Nem az a része, amit már törlesztettek belőle, hanem az egész.

Ismét köszönöm a segítséget!
Eddig azt hittem, minden logikus. (Most az a kis fény is kialudt, ami eddig pislákolt a fejemben.)

Az egyszerűség kedvéért én leszek az elköltöző férj: szóval, vettem egy autót, befizettem 500 ezret, törlesztettem havi 30 ezret, majd, 24 hónap múlva elköltöztem.
Asszonynál marad az autó, fizeti tovább a részleteket. 3 év múlva elválunk, vagyonmegosztunk. A feleség jóval többet fordított (és még fog) az autó kifizetésére, mint én (igaz, csak ő használja). Az eredeti eszmefuttatás szerint, kb. 28%-72% a tulajdoni hányadunk.
Ha jól értem Óbudafant és KBS-t, nem az autónk 3 évvel ezelőtti értékének 28%-a, hanem annak (vagy a jelenlegi forgalmi értéknek??) az 50%-a járna nekem?

Mondjuk, ez nekem jó hír lenne, de veszettül igazságtalannak (és logikátlannak is) érzem.

(Egyben bocsánatot is kérek, hogy bár egy itteni kérdés alapján, de nem a topicnak megfelelő témát boncolgattam.)

„. Ha jól értem Óbudafant és KBS-t, nem az autónk 3 évvel ezelőtti értékének 28%-a, hanem annak (vagy a jelenlegi forgalmi értéknek??) az 50%-a járna nekem?

Mondjuk, ez nekem jó hír lenne, de veszettül igazságtalannak (és logikátlannak is) érzem.”

Akinél a vagyontöbblet van, az köteles azt a másik félnek megtéríteni a jogalap nélküli gazdagodás címén. De ez kötelmi igény, és nem érinti a tulajdoni viszonyokat.

Kaméleon!

27. § (1) A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj.
28. § (1) A házastárs különvagyonához tartozik:
„a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,

2. a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,
3. a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,
4. a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

(2) Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.
30. § (1) A vagyonközösség fennállása alatt, továbbá a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik.”

Szóval: az autó a házasság alatt került a tulajdonotokba, tehát a házassági közös vagyonhoz tartozik, osztatlan közös tulajdon áll fenn rajta. Az ehhez kapcsolódó hitelt is úgy kell tekinteni, mintha azt ketten vettétek volna fel. Amíg együtt éltetek, a közös vagyonból törlesztettetek, vagyoneltolódás tehát addig nincs. Amikor elköltözött, és az életközösség megszakadt, a vagyonközösség is megszűnik, a jövőre nézve, azaz már nem a közös vagyon javára szereztek, hanem a külön vagyonotokba (pl. a fizetésetek ezután már nem közös). Ha a közös vagyonba tartozó hitelt te fizeted egyedül, akkor az elszámoláskor (házassági vagyonközösség felbontásakor) megtérítési igényed lesz a másik fél felé. Ezzel egyidejűleg persze a kizárólagos autóhasználatért ő kérhet túlhasználati díjat, és a kettő ki is egyenlítheti egymást (a pontos összegeket ismerni kellene)

Ettől azonban mind az autó ( a mostani forgalmi értékén), mind a rajta lévő hitel (a jelenleg fennáló tőketartozás) közös, és így is kell vele számolni vagyonmegosztáskor.

Köszönöm szépen a kimerítő választ, a boldogsághoz pillanatnyilag ennyi is elég volt! :)
Gondolom, nem egy válófélben lévőnek vannak hasonló gondjai.

(Most sajnálom csak igazán, hogy annak idején mégsem a jog felé kanyarodtam.
Nyílván, nem elég törvények szövegét értelmezni, meg logikusan gondolkodni, ezt mindenkinek el kell ismerni.)

A §-okat természetesen olvastam, csupán a márciusidusa-nak adott válaszok és az általam ismert ügyvédi beadvány között véltem így jelentős ellentmondást felfedezni.
Sajnos, nem egy ismerős ügye zárult le úgy, hogy végül kiderült, az őt képviselő szakember olyan egyéni módon értelmezi a jogot, ahogyan rajta kívül senki, így a bíró sem. Végülis, arra jutottam, más lett a gyerek neve, az út is másfelől kanyarog, a végeredmény így is kb. ugyanaz az összeg lett. (Persze, még boldogabbá tenne, ha a beadványaim is azon az úton jutnának el a végkövetkeztetésig, amelyiken a bíró is elvárná.)

Köszönettel, ha bírjátok még a húrfeszítést:
(Ígérem, ez az utolsó a tárgyban.) Találtam egy hasonló kérdést, idézem a válaszokat:

„amatőr 2007.12.16. 21:51
A házassági vagyonközösséghez tartozó minden vagyontárgy (így a gépjármű) elszámolása az életközösség megszakadásakori értéken történik fő szabály szerint.”
„ObudaFan 2007.12.16. 22:52
Mivel nem az életközösség megszakadása-kori értéken történik az elszámolás, teljesen mindegy. Az más kérdés, hogy az egyik fél által visszafizetett hiteleket is bele kell számolni az arányok meghatározásakor.”
„Kovács_Béla_Sándor 2007.12.17. 08:14
„Mivel nem az életközösség megszakadása-kori értéken történik az elszámolás, ” Nem?”

?? – megszakadáskori értékén / nem megszakadáskori értékén

?? - egyik fél törlesztése beszámítva az arányok meghatározásába (tulajdoni??)

Ó, megvilágosodott.
Köszönöm az eddigi figyelmet.

Kedves Obudafan!

Az autó (amint írtam) részletre lett vásárolva, kb. egy évvel a feleség elköltözése előtt. A kezdő készpénz rész apósom előző autójának az eladásából befolyt összegből lett befizetve, amit házasságkötésük előtt vásárolt, tehát (szerintem) külön vagyon. Ebből adódóan amit követelhet, az annak az összegnek a fele, amit elköltözéséig kifizettek részletre. Egyébként rosszul írtam, nem az eladási ár felét követeli, hanem annak a felét, amennyit ért a kocsi elköltözésekor. A két összeg között pedig akkora a különbség, hogy (most is azt mondom) nem fogjuk annyiban hagyni. :-)

Üdv

Most olvasok vissza...

Édesanyám is és édesapám is betegek, idősek, vakok, és mozgássárültek- ápolásra szorulnak. Saját kérésükre szeretnének egy öregek otthonába kötlözni, ami házuk eladásából finanszírozható is lenne. Hárman vagyunk testvérek, de rajtam kívül másik 2 testvérem nem törődik velük, illetve most, miután megérezték a pénz szagot, illetve annak elvesztésének lehetőségét, közölték, hogy nem adható el a ház, mert ők oda szeretnének kötlözni. Lelkiterrorral, és egyéb verbális eszközzel félemlítették meg őket, és engem is... Ha anyukám meghal, ami sajnos igen közeli időpontnak tűnik, mi lesz édesapámmal, jogliag már nem adhatja el a házat, hogy otthnonba költözzön? a nővérem akár be is költözhet, akár adósságot is csinálhat a ház közüzemi tartozásaival? Egyelőre még nincvs, de arról híres, hogy minden helyen ezt teszi...

És mi köze van a szüleid házához a testvéreidnek? Miért is költözhetnének be? A szüleid a házukkal azt tehetik, amit csak akarnak, te meg segítsd őket ebben az "aggódó" testvéreiddel szemben.

Édesanyád halálát tényleg nem lenne célszerű megvárni, mert akkor már csak a fél ház lesz édesapádé, mega másik felére a haszonélvezet, ami valószínűleg már nem lesz elég egy otthonban való elhelyezéshez.

Az özvegy hozzájárulása nélkül nem költözhet be. Az özvegy magától értetődően csak a tulajdonában maradó 1/ hányadot idegenítheti el, viszont bérbe adhatja, más módon hasznosíthatja az egészet.