öröklés,ingatlan

Ha ez egy színlelt szerződés volt, akkor a törvényes örökös ennek megállapítása és kötelesrész iránt perelhet. Ha nem , kötelesrészt sem követelhet.

Tisztelt ObudaFan!
A 2008.04.15. 20:40 perces üzenete az öröklönek szólt, vagy nem. Kérem válaszoljon!
Öröklö.

Javítás:
Az előző üzenetben: 2008.04.14. 20:40 percre gondoltam. Elnézést.

Neked válaszolt ObudaFan.
Meg kell mutatni azt az eltartási szerződést egy jogásznak, mert így látatlanban érdemi választ nem tud adni senki.

A Ptk. 586 - 590 §-ok foglalkoznak a tartási szerződéssel, melyet megtalálsz itt balra a "szolgáltatások" menűsor "törvénytár" rovatban, és ott a Ptk. rövdítésre klinkelj rá.

Külön annyit még, hogy 1. a szerződő felek szolgáltatás - ellenszolgáltatás dolgában tetszőleg megállapodhatnak, 2. az eltartottnak nem okvetlenül kötelező az eltartottal együtt laknia, 3. azért az elég rendhagyó, hogy még az eltartott fizetett az eltartónak...

Szóval meg kell mutatni azt a szerződést egy jogásznak, mert könnyen lehet, hogy az tényleg színlelt szerződésről van szó, és akkor bíróság előtt megtámadható.

Monalisa1! Thank You!
sajnos szerződés nincs tulajdonomba, tehát így nem tudok jogászhoz fordulni,
Mivel halála előtt 1 hónappal tudtam meg, hogy eltartási szerződést kötött.

A hagyatékátadó közjegyző majd fog adni egyet, illetve kérhető tőle másolat.

Kedves Fórumozók!

Egy öröklési jogi problémában szeretném a segítségeteket kérni:

1. Tehető-e érvényes végrendelet, illetőleg köthető-e öröklési szerződés egy jelzáloggal és elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlanra vonatkozóan?
2. Az öröklési szerződés esetén joga, avagy kötelezettsége a szerződéses örökösnek az elidegenítési és terhelési tilalom földhivatali bejegyeztetése?

Előre is köszönöm segítségeteket.

(ádám)

Végrendeletben lehet róla rendelkezni, és öröklési szerződés is köthető rá. De az utóbbiba az eltartó oldalán nem tanácsos belemenni. Ha ugyanis a jelzálogjogosult elárverezteti az ingatlant, neki nem lesz mit örökölnie, és nagy valószínűséggel soha nem látja viszont az addig teljesített tartás értékét sem.

Az elidegenítési és terhelési tilalom a jogosult oldalán jog. Természetesen nem kötelessége bejegyeztetni - de anélkül nem tudja érvényesíteni; pontosabban bejegyzés nélkül ez a joga csak kötelmi jogként létezik.

Köszönöm szépen a választ.

Sziasztok,
a következő kérdésben kérek szépen segítséget:
egyik szülő halála után a nyaraló és az öröklakás 1/4-1/4 részét megörökli a két gyermek. Az örökösödési illeték alapjának megállapításakor számít az életben maradt házastárs haszonélvezeti jogának értékcsökkentő hatása? Ha jól tudom igen, de mindkét ingatlan esetén?
Köszi, Gábor

A túlélő házastársat mindkét ingatlanra megilleti a haszonélvezet.

Ha a testvéreddel az örökségből "belátható időn belül" pénzt is akartok látni..., akkor hármasban adjátok el a nyaralót, és a vételárból mindenki az őt megillető rész szerint részesül - az adásvételi lebonyolító ügyvéd majd kiszámítja.

Sziasztok!

Én egy örökléssel kapcsolatban szeretnék néhány kérdésre választ kapni.
Édesanya és Édesapa halála után két fia szóban megállapodott, hogy mindenen fele-fele alapon osztoznak. Majd két héttel utána kiderült, hogy van egy 2003-as végrednelet, amit az idősebb fiú talált meg, mert állítólag ő tudott róla. A végrendelet teljes egészében kézzel írott, és nincs hitelesítve sem tanúval, sem pedig közjegyzővel. Ebben az szerepel, hogy szinte mindent az idősebb fiúra hagyott az apa, a kissebb fiú pedig csak azt a lakást kapja amiben most él. Ezek után az idősebb fiú szóban azt mondta, hogy őt nem érdekli a végrendelet, mindennek a felét odaakarja adni, cserébe csak annyit kér, hogy a balatoni nyaraló teljes egészében az ő nevére kerüljön, de persze ezt akkor használhatja a kissebbik fiú amikor akarja.
Kérdésem lenne, hogy egyáltalán érvényes-e így ez a végrendelet, hogy nincs hitelesítve?
Ha érvényes akkor ez a szóbeli megállapodás figyelembe vehető-e a vagyon osztásakor, vagy kell erről egy megállapodási szerződét írni, hogy érvénybe lépjen a végrendelettel szemben?
Úgy, jár-e a köteles rész és mennyi a kissebbik fiúnak, ha az édesanya halálakor minden az édesapára szállt?

Segítégeket előre is köszönöm
Tóth MArianna

Valószínűleg érvényes a végrendelet, de azért látni kellene, mert a folyamatos oldalszámozástól a közös végrendelkezés tilalmáig van 8-10 ok, ami hiányában lehet érvénytelen is akár.

Kötelesrész jár, de hát itt azért valószínűleg a másik ingatlan értéke a kötelesrészt el is érheti.

A szóbeli megállapodás is érvényes, csak egyrészt nehéz bizonyítani, másrészt a megtévesztett fél megtámadhatja.

Köszönöm szépen a gyors választ.
Még egy kérdésem/kérésem lenne.
Az osztályos egyezségnek mit kell tartalmaznia?
Esetleg egy mintát nem tudnál küldeni Nekem?

Köszönöm,
T.M.

A felek megállapodását a hagyaték felosztásáról.

Kedves Szakértők!
Édesapám múlt hónapban meghalt. A lakás fele fele arányban a szüleink nevén van. Apu részét öcsémmel örököljük meg. Valakitől azt hallottuk, hogy amennyiben lemondunk Anyu javára a hányadunkról, úgy nem kell utána örökösödési adót fizetnie. Őszintén szólva ezt nem nagyon hiszem el, de ha úgy lenne, mi lennénk a legboldogabbak. Tényleg létezne ilyen kiskapu?
Az sem tiszta számunkra, hogy a lakás értékének hány százalékát kell majd fizetnünk.

Köszönöm: M.Á.

Okosan teszed, hogy nem hiszed el.

Tehát akor semmilyen megoldás nem létezik, hogy faragni tudjunk a költségeken.. Szomorú..

Az alábbi kérdésekben szeretnék segítséget kérni:
1, Ha valaki az Önkormányzat által fenntartott Öregek Otthona javára szeretne végrendelkezni, akkor az önkormányzatnak kell-e a végrendelet elkészítésekor bármiféle nyilatkozatot tennie, arra nézve, hogy ö lesz a végrendeleti örökös, pl.el kell-e fogadnia az örökséget.
2, Ha a végrendeleten a 2 tanúnak az aláírása és a személyi igazolvány száma szerepel, de a lakcíme nem attól még érvényes a végrendelet?

1. Nem kell elfogadnia - tudnia sem feltétlenül kell róla. A hagyaték megnyílta után, ha akarja, visszautasíthatja az örökséget.
2. Szokásosan oda szoktuk írni a tanúk lakóhelyét (nem láttam még olyat, ahol ez hiányzik), de a törvényből tulajdonképpen nem következik, hogy elengedhetetlen lenne.

Idemásolom:

Ptk. 629. § (1)

b. két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével - aláírják; vagy

c. aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi.553

(2) A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és - ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges - mindkét tanú aláírásával.

Segítségre lenne szükségem!
A múlt héten meghalt előszőr anyukám, utána a nagymamám...
Sajnos már most elkezdődött valami a családon belűl.
Nagymamám írt egy kézi végrendeletet amiben rám hagy minden ingó és ingatlant, anyu is lemondott a részemre.
Sajnos anyu meghalt így ez már lényegtelen.
Viszont amikor a nagypapám meghalt nem volt hagyatéki - nagyim valahogy "elfelejtette"...
Anyunak volt egy testvére aki ugye örököl a nagypapa után.
Kérdésem az lenne hogy mire számítsak hogy oszlik meg az öröklés, és a köteles rész ebben az esetben mit jelent?
Persze anyu testvére mélyen hallgat a végrendeletről - azthiszi már nincs meg - amit azthiszem a hagyatékihoz is be kellene mutatni...
Segítséget előre is köszönöm!!

Be kell mutatni. A végrendelet szerint történik a hagyaték felosztása, amiről pedig az nem rendelkezik, az a törvényes öröklés szabályai szerint.

Kedves Fórumozók/ Kedves Szakértők!

Egy öröklési problémában szeretném a segítségeteket kér­ni:

Édesapám 2007.október 8.-án meghalt. Mivel én vagyok az egyetlen gyermeke, a szabályos öröklés menetével megegyezően megörököltem az addig az ő nevén lévő lakóingatlant. 4 millió Ft-ra értékelték fel. Azzal aonban nem vagyok teljesen tisztában, ha édesapám még tavaly halt meg,a hagyatéki papírok 2008.január 31.-ével születtek meg,ezért a lakás eladását csakis 2008-tól tudom kezdeményezni, ezen esetben a 2008-tól érvényes jogszabályok érvényesek rám ( 5 év után adómentes csak az ingatlanból szerzett jövedelem), vagy mivel a halál 2007-ben történt, így még a régi szabályok szerint járhatok el.. azaz nem kell adót fizetnem, amennyiben 1 éven belül adom el azt ?
És még azt sem tudom igazán, 2007.október 8-tól kell számítani az ingatlanszerzést (apukám halálának dátuma), vagy 2008.01.31-től (hagyatéki papírok kiadásának dátuma)?
Ez a 2008-ban induló adózásos mizéria az ingatlanszerzés évétő indul, vagy attól amelyik évben el akarom adni azt ?

Válaszaitokat előre is köszönöm !!
Üdv, Puma83