öröklés,ingatlan

Feleségem édesapja meghalt.
Az apai részt testvérével fele-fele arányban örökölték.
Az örökölt 1/4 - 1/4 részekre édeasanyjuknak természetesen haszonélvezeti jog került bejegyzésre.
Időközben az "édesanya" testvérével és annak feleségével (együtt laknak) tartási szerződést kötött.
(Megjegyzem a tartási szerződés kötésének időpontjában egy munkanélkülivel és egy GYES-sessel)
Így a ház immáron 1/2 részben a testvér 1/4 részben annak felesége tulajdonába került.
Az "édesanya" haszonélvezeti joga természetesen a tartás fejében átadott tulajdoni hányadokra
változatlanul meg van.
A kérdésem a következő. Van-e lehetőség az "erősen megváltozott" tulajdonviszonyra tekintettel valamilyen módon a feleségem tulajdonjogának megváltását kérni?
Esetleg más jó tanácsot is szivesen fogadunk.
Illetve érdekelne, hogy a tartási szerződés "névlegessége" úgy nagy általánosságban milyen módon fogható meg.
Előre is köszönöm!

Sziasztok,
tegnap kicsit 'patt-helyzetbe' kerültünk, ezért kérem a segitségeteket:
2000 ota vagyok élettársi kapcsolatban párommal. Helyzetünk 2 éve változott ugy hogy elköltöztem, de betegsége miatt naponta látogatom, fözök, orvoshoz viszem, anyagilag segitem. Bejelentett lakcimem közös, maradt a régi.
2004-ben megvásároltam házának 1/3-t, mint különállo lakást.
Társam szeretne kisebb 500eFt-os hitelt felvenni, de ehhez a bank be akar vonni engem is mint tulajdonos és ados-társ, amit én már nem akarok, hiszem felém is van még 900eFt tartozása. 2 nagykoru, jol keresö gyereke is van. Az egészségi állapota sajnos labilis.
Élettárs vagyok-e hivatalosan?
Hogyan tudna banki hitelt felvenni, hogy én ne legyek adostárs?
Ha baj történne, kit terhelne ez a felvett adosság?
Köszönöm elöre is a választ.

Sziasztok!
Tanácsot szeretnék kérni,mire készüljek a hagyatéki tárgyaláson? Édesapám meghalt,a második feleségével lakott abban a lakásban,aminek a tulajdonilapján Apánk,a nővérem és én vagyunk bejegyezve tulajdonosnak.(Édesanyám és az Öcsém már korábban meghalt)Kérdésem:most mi van?A második feleség mennyit örököl(csak ő lakik ott),vagy most haszonélvező lesz? Kérhetem-e hogy kifizessen és akkor övé lesz a tulajdonjog?,vagy örököltem is meg nem is?Látok belőle egyszer velami hasznot? A második feleségnek is van 2 lánya. Előre is köszönöm a válaszokat! Izabella

ObudaFan lényeget szólt. Esetleg még mellé szeretném kiemelni azt a mozzanatot, hogy nem biztos hogy önként és dalolva fizetik a többlethasználati díjat és ekkor irány a bíróság. Csak hát egy-két dolog miatt meg lehet, hogy a bíróság ezt a használatot ingyenesnek fogja tekinteni...

Ti 1/14 mértékig jogosultak vagytok használni az ingatlant. Ha ezt azért nem tudjátok, mert ő nem engedi, akkor többlethasználati díj igényetek lehet. De ez 1/14 részre nem lesz sok.

Na, hogy 12/14 tulajdoni hányaddal rendelkező személy beköltözhet-e egy ingatlanba (amire másnak nincs birtoklást kizáró vagy korlátozó joga) még egy jogban járatlan személytől is h*lye kérdés szerintem...

Egy kis Ptk:
„139. § (1) A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.
140. § (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. (2) A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak - ha a törvény másként nem rendelkezik - szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.

A tulajdonostársak a dolog használatát (birtoklását) megállapodással szabadon rendezhetik. A tulajdonostársak jogos érdeke körében a tulajdoni hányad mértéke alapvetően meghatározó, de nem kizárólagos mérlegelési szempont. A közös tulajdon tárgyának ugyanis lehetnek olyan sajátosságai (pl. a terepviszonyok, az épület elhelyezkedése, műszaki adottságai stb.), amelyek miatt már eredetileg sem volt biztosítható a tulajdoni arányoknak megfelelő használat. Ha a közös tulajdon használata a tulajdoni hányad által indokolt mértéktől eltér, a többlethasználatért megfelelő ellenértéket (a gyakorlat szóhasználata szerint: többlethasználati, használati díjat) kell fizetni. Ilyen esetben azonban a díj fizetésének kötelezettsége független attól, hogy a többlethasználatot a tulajdonostársak szerződése, szótöbbséges határozata vagy a bíróság ítélete alapította-e, de attól is, hogy a többletet birtokló tulajdonos ahhoz jó- vagy rosszhiszeműen jutott-e. A térítendő ellenértéknek az a célja, hogy helyreállítsa a tulajdonostársak között a jogaik és törvényes érdekeik által indokolt, de az eltérő mértékű használat folytán megbomlott érdekegyensúlyt.
Azt, hogy a többlethasználatért milyen mértékű ellenszolgáltatást kell téríteni, a közös tulajdonban álló dolog sajátosságaiból: így annak használati értékéből, felszereltségéből, műszaki állapotából, hasznosítási módjából, a használat egyéb sajátosságaiból, a dolog hasznaiból kiindulva kell megállapítani, amelynek során számításba kell venni a használattal együttjáró költségek viselésének módját is (nem lehet közömbös ugyanis, ha például a többletet birtokló tulajdonos magára vállalta a teljes fenntartás költségét).
A bíróságnak - a többletet birtokló fél ellenkérelme folytán - elsődlegesen abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a többlethasználat ingyenességében a felek megállapodtak-e vagy sem. Ilyen vita tipikusan akkor merül fel, amikor a díjra jogosult tulajdonostárs az eltérő arányú birtoklást tudomásul véve csak hosszú idő eltelte után érvényesíti igényét. Ilyenkor az igényérvényesítés elmaradásának okainak és a felek viszonyának vizsgálata alapján dönthető el, hogy azt a többlethasználat ingyenességében ráutaló magatartással történt megállapodásnak kell-e tekinteni vagy sem.
”

Kedves ObudaFan!

Nem mi akarjuk meghatározni az ingatlan hasznosításának a módját,mert azt csinálnak ott amit akarnak,baromira nem érdekel minket.A kérdés az volt,hogy joga volt-e mindenféle kérdezés nélkül beleköltözni abba a részbe,melybe anno mi laktunk csak azért,mert az eltartási szerződések által 6/14-ed tul.joga lett.

Azért, lássuk be, 1/14 résszel elég ambíciózus elképzelés lenne, hogy ti határozzátok meg az ingatlan hasznosításának módját. A legtöbb, amit tehettek, az az, hogy közös tulajdon megszüntetése iránt pert indítotok, és kéritek az ingatlan értékének 1/14 részét, meg többlethasználati díjat.

Édesapánk sajnos tavaly nyáron meghalt, s egy osztatlan közös tulajdonban örököltünk a hugommal 1/14 részt Budapesten a XXII.kerületben. Szüleink az ügyet próbálták 23 év alatt a többször is elintézni, de a kedves rokonok elzárkóztak ettől. Legutoljára 2002-ben tettek kísérletet erre, de az ügyvéd által kért 1millió Ft helyett csak 250 ezer Ft-ot akartak fizetni, melyet a Szüleink nem fogadtak el. 23 évvel ezelőtt Szüleink ki szerették volna adni albérletbe ezt a lakrészt úgy, hogy az albérlők 1 évig fizetnek lakbért s utána az övék lehet. Erről papír is készült ügyvédnél, de mire aláírásra került volna sor, az albérlőket a „kedves” rokonok elzavarták. Ebbe a papírba bele van írva, hogy kizárólag Édesapám tulajdonát képezi a lakrész, de sajnos, mint említettem nem került aláírásra. Anno nagymamánk eltartási szerződést kötött az egyik fiával, s miután a nagymamánk meghalt, ezzel a nagybátyánkkal kötöttek eltartási szerződést az unokabátyámék. Azóta a nagybátyánk is meghalt. Unokabátyánk a családjával beköltözött abba a lakrészbe, melyben anno mi is laktunk, s az eltartási szerződések által neki és feleségének 6/14-6/14 tulajdona lett. Ezt a lakrészt az óta ő fel-felújítgatta. A hagyatékot felvették, közel 1.200.000 Ft után kell illetéket fizetnünk. Minket a testvéremmel be sem engedtek az udvarra és a nagynéném teljesen ki volt akadva, hogy „mikori értéket akarnak felvenni, mert ez nem ilyen állapotba volt”.Ezeket aláírjuk,mert tényleg csinálgattak ezt-azt,de azért egy szakértővel meg szeretnénk bizonyosodni,hogy az állításaik igazak-e.
A kérdésem az lenne,hogy joguk volt-e ebbe az ingatlanba beleköltözniük,joguk volt-e felújítgatni és hogy ha már használták ezt a részt,kérhetünk-e használatért valamit?
Köszönöm a segítségeteket. Tina

„Szoval a kerdesem csak annyi hogy mik az eselyeink es hogy ,mennyire bevett szokas a szobeli vegrendelet elfogadasa.Erdemes e megjegyezni hogy a tanu jo barat annak akitvaloszinuleg kedvezettje lesz a vegrendeletnek?”

Sajnos csak korlátozozzan értem amit leírtál, de ha jól sikerült kisilabizálnom, akkor ez vonatkozik rátok:

A törvény a szóbeli végrendelet tanújának személyére, a saját és hozzátartozói érdekeltségére az írásbeli végrendelet tanújára vonatkozó szabályokat ([lásd Ptk. 631-632. §]) rendeli alkalmazni.

632. § (1) Az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közreműködő személy, illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta.
(2) A tanú, illetőleg a hozzátartozója részére szóló juttatás akkor sem érvénytelen, ha a végrendelkezésnél - rajta kívül - két tanú működött közre.

érdekes lehet továbbá, hogy a szóbeli végrendelet tételének két feltétele van: az életet fenyegető rendkívüli helyzet, és az, hogy az örökhagyó más alakban végrendeletet alkotni nem, vagy csak jelentékeny nehézségek árán képes.

E két törvényes feltételnek a végrendelkezés idején együttesen - vagyis egyidejűleg és egymás mellett kell fennállnia. Ha a szóbeli végrendelet tételekor bármelyik feltétel hiányzik, a végrendelet érvénytelen.

Így például, ha az életét fenyegető rendkívüli helyzetben lévő örökhagyó a kórházba kerülését követően felkészül a végrendelet alkotására, a tanúkat is magához rendeli, ugyanakkor a szóbeli végrendelet megtételének napját megelőzően, de az azt követő napokon is a nevének aláírására képes állapotban van és nem okozott volna súlyos megrázkódtatást, hogy a tanúknak a végrendeletet tollba mondja, e törvényi feltétel hiányzik, a végrendelet érvénytelen.

Adott esetben e feltétel megléte szakértői vélemény beszerzését is indokolhatja, így különösen akkor, ha az írásbeli végrendelet tételében az örökhagyót mozgáskorlátozottság - bénulás - akadályozza. Abban az esetben, ha az örökhagyó jobbkezes volt és bal kézzel soha sem írt, a végrendelet bal kézzel történő aláírása mint lehetőség egymagában az írásbeli végrendelkezés jelentékeny nehézségének megállapítását jelenti. Vizsgálni kell tehát, hogy az örökhagyó képes lett volna-e olyan erőfeszítésre, hogy az írásra soha sem használt bal kezével a nevét aláírja, illetőleg ez az aláírás azonosításra alkalmas, hiteles aláírásnak minősült volna-e (BH1994. 483.).

(itt a vonatkozó jogszabályhely:)
635. § (1) A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.
(2) Az írásbeli magánvégrendelet tanújának személyére nézve, valamint az ő és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozások a szóbeli végrendeletre is irányadók, a tanú írni tudása azonban a szóbeli végrendelet érvényességének nem kelléke.

Nagyon extrém helyzetnek kell ahhoz előállnia, hogy békeidőben egy szóbeli végrendelet érvényes legyen.

Kedves Obudafan!

Koszonom a valaszod.Viszont annyit hozzatennek meg hogy igaz edesapam eletet fenyegeto helyzetben volt,de ez pontosan a beszedjet fenyegette.Hogy jobban ertsed strokot kapott ami a beszedkozpont es a test fokozatos lebenulasaval jart.Tehat eleg zavaros mert mikor megkerdeztek tole hogy hivjana-e hozza mentot akkot meg azt mondta lassa hogy nem kell neki tehat nem erezhette magat "eletveszelybe" igaz? Miutan meg mar az illeto latta hogy baj ban ekkor mar a telefont se birta tartani a kezebe azaz a benulas beindult.
Szoval egy szonak is szaz a vege eleg gyenge labakon all a ket tanunak a vallomasa vagy ezt a kozjegyzo nem veszi majd figyelembe?

Koszi elore is a valaszod

Segítséget, ill. tanácsot szeretnék kérni. Férjem édesapja ez év febr.28-án elhunyt. Férjem az egyedüli örököse. Örökölt 3.435.200.- Ft értékű ingatlant és 2.340.000.- Ft értékű ingóságot Kincstári Takarékjegyben ill. Posta Gyarapodó Betétben. A hagyatéki teher 197.780.- Ft. Szeretném tudni, hogy kb. mennyi illetéket kell majd fizetnünk. Mikor számíthatunk a hagyatéki végzésre (a hagyatéki leltárt ápr. 16-án vették fel)? Mikor vehetjük ki a takarékból a pénzt, mert nagy szükségünk lenne rá? Be kell-e jövőre az adóban vallani a takarékban elhelyezett örökséget? A segítséget, jó tanácsot előre is köszönöm!

Ha az örökhagyó az életét fenyegetô rendkívüli helyzetben volt, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetett volna és a végrendelkezô két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval elôadta, és ez alkalommal kijelentette, hogy szóbeli nyilatkozata az ô végrendelete, és az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább három hónapon át nehézség nélkül nem alkothatott volna más alakban végrendeletet, akkor a szóbeli végrendelet alpján fogja a közjegyző a hagyatékot átadni.

Sziasztok!

Eloszor is koszonom a valaszt nagyon segitokesz volt.
Hat azota megvolt az elso hagyateki targyalas, amin ugy ahogy bevallasra kerult majdnem minden,persze voltan hianyossagok.
Annyi valtozas allt be hogy allitolag szobeli vegrendeletet hagyott edesapam.Tudom hogy milyen feltetelek mellett lehet hagyni szobeli vegrendeletet es ezek talan fenn is alltak.
Azt szeretnem megtudni hogy mik az eselyeink ha a szobeli rendeletben (mar ha igaz) a masodik hazassagabol szarmazo gyereket jelolte ki edesapam. Annyit meg a tanukrol hogy mind a ketten nagyon joba vannak a volt feleseggel aki egyertelmuen iranyitja a dolgokat.Mivel a volt feleseg jonne ki a legrosszabbul abbol ha mi ketten(elso hazassagbol szarmazo gyerekek) is mint jogos ororkosok lennenk.
Szoval a kerdesem csak annyi hogy mik az eselyeink es hogy ,mennyire bevett szokas a szobeli vegrendelet elfogadasa.Erdemes e megjegyezni hogy a tanu jo barat annak akitvaloszinuleg kedvezettje lesz a vegrendeletnek?

Elore is koszonom

Na ja. De ahhoz 15 évig minima calculo élni kell. :)

Nem csak az alacsonyabb illeték miatt. :) Kitűnően ki lehet zárni kötelesrészből törvényes örökösöket vele.

Nem. Valójában ajándékozást lepleztek az eltartási szerződéssel. Nagyon gyakori dolog az alapcsonyabb illeték miatt.

Igazad lehet. Úgy gondolod, mivel az eltartási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem tartotta be az eltartó, így az eltartási szerződés csak a végrendelet feltételeinek felel meg, ezért a 3 testvér kötelesrészt kaphat, amennyiben állítását bizonyítja bíróság előtt. tanúk vannak rá, hogy a 93 éves néni csinált mindent, pl. főzött a lányára..

( Az öreglány, gyermektelen "eltartó" már megszerezte a nagymamája tanácsi lakását is 90 e Ft-ért, mert bejelentkezett abba, így később Ő vásárolhatta meg. )
Most meg kerüli a 3 testvérével a találkozást, mert szerinte azok pénzéhesek. Ki a pénzéhes? Ki a kapzsi? Már csak kiszúrásból is pert kellene ellene indítani. A barátnőm sógornője ellen. Megérdemelné. Most az 5 szobás hatalmas szülői házban él egyedül, már elment 8 év munkanélküliség után dolgozni is. A lakása üresen áll.)

A köteles rész megszerzésére van esély, ha valóban tudtok bizonyítani.

Választ várok arra a kérdésre, ha egy kb. 8 éve nem dolgozó, jövedelemmel nem rendelkező felnőtt gyermek idős édesanyjához költözik és az Ő nyugdíjából él, akkor köthet-e érvényes eltartási szerződést, mellyel kizárja a másik 3 testvérét. Az idős szülő elhalt és egy percig sem kellett gondoskodnia róla. Az ingatlan vagyon még az örökhagyó életében átszállt az "eltartó" nevére.
A 3 testvér perelhet-e ? Van-e esélye megnyerni a pert, mert az idős szülő tartotta el a gyerekét és gondozásra sem szorult, mely bizonyítható. 93 évesen főzött stb az eltartójára. Hirtelen váratlanul hunyt el az idős édesanya.
Egyébként az ingatlanban apai örökrésze van a másik 3 gyermeknek is.

Nincs mit.

ObudaFan köszönet

Köszönöm a gyors válaszokat!aranyosak vagytok!majd írok mik történnek..,

Azt a felpeersnek kell tisztázni, hoyg milyen ingatlanra kéri a közös tulajdon megszüntetését. Egyebekben meg el kell gondolkodnia az alperesnek, hogy melyik módot látja célravezetőnek, mert a felpeers kérésére így, vagy úgy, de a bíróság meg fogja szüntetni a közös tulajdont.