öröklés,ingatlan

:)

A szöveget én is ismerem, :)
inkabb az érdekelne hogy mivel itt ugye oszthatatlanról van szó, nem lehet kettévágni (természetben megosztani) a házat sem a kertet, egyeb okok miatt csak egyben lehet eladni, a probléma abban áll hogy ő szándékosan akadályozza az eladást. Leszedi a táblát, amit kirakunk, szándékosan lefizet egy értékbecslőt, aki a 200 négyzetméteres központifűtéses házat úgy leértékeli, hogy szerinte "csak telekárban lehet eladni" még viccnek is rossz.

Ez ellen mit lehet tenni?

Ki fizeti a bírósági költségeket? Aki kéri a megszüntetést?

És nem áll fenn a veszély hogy ebben az esetben jóval áron alul adják el a házat?

Milyen módon adják el egyáltalán?

Számít az hogy találtak a házban egymillió körüli összeget, amit odaadott a lányának, azon a címen hogy a nagyszülők neki szánták ha leérettségizik?
De bizonyítani nem tudja! Abból a pénzből nekünk is jár!
Ezzel nem lehetne valamit kezdeni?

Pert lehet indítani a közös tulajdon megszüntetése iránt.
Közösen fogjátok a perköltséget viselni.
Árverés útján. Nem lehet az ítéletben meghatározott vételár alá menni, így nem az a veszély, hogy áron alul lesz eladva, inkább az a kérdés, hogy sikerül-e eladni.
A pénz rátok eső része iránt szintén pert lehet indítani.

Tisztelt Forumozók! Aziránt érdeklődök,hogy mi a helyzet abban az esetben, ha egy ingatlan tulajdonjoga 50-50%-ban megosztott az élettársak között, de a férfi házas. A feleségnek milyen jogosultsága van az ingatlanra ? Köszönettel Igloca

A férfi mint tulajdonostárs a fele használatot akár át is engedheti a feleségének - vagy bárki másnak, aztán az esetleges időelötti halálával az örökség problémája.

Vagyis tanácsos mielőbb azt a közös tulajdont megszüntetni: közös értékesítés vagy ha "szép szóra" nem megy akkor bíróságtól kérni ezt.

ObudaFan épp ma írt egy másik topicban a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban.

Monalisa
laikus hozzászóló

Pontosítva: nem másik topicban hanem az "éppen alattunki" beírása.

Ha a hölgynek van pénze - vagy hitelképes bank felé, akkor vegye meg ő a férfi tulajdoni részét a lakásból.

Kedves Monalisa1!
Felülírhatja , illetve módosíthatja-e ezt egy esetleg megkötött élettársi vagyonszerződés ,vagy ha a férj végrendelkezik ez ügyben? Köszönettel:Igloca

OFF
Monalisa nagyon jószívű, és látva, hogy milyen sokára nem kapsz választ, írt valamit. Annak ellenére, hogy gőze nincs a dologról.
ON

Az az információ, amit adtál, hiányos és ellentmondásos. Nyilvánvaló, hogy nem élhet valaki egyszerre házassági és élettársi vagyonközösségben. Fontos lenne, tudni, hogy itt melyik az igaz. Nem írtál az ingatlan szerzésének idejéről és körülményeiről sem.

És mellesleg: felejtsd el ezt a "milyen jogosultság az ingatlanra" szöveget - biztosan nagyon szakszerűnek gondolod, de nem az. Szerintem tedd fel azt a kérdést egyszerű hétköznapi nyelven. Hidd el érteni fogjuk, a jogászok többsége a jogi nyelv mellett a magyart is elég jól beszéli...

Igazad van! A helyzet ellentmondásos és abszurd! Másfél éve külön élünk, de nem váltunk el, osztatlan közös tulajdonú családi házunk van, amelyben jelenleg én élek a nagykorú gyerekeimmel. Júliusban a férjem az élettársával vásárolt egy családi házat. Ő az adós, a nő az adóstárs (7,4 millió Ft deviza kölcsön 20 évre). Elnézést a számodrta tudálékos fogalmazásért, de így sikerült. Nem vagyok gyakorlott fórumozó.Üdv:Igloca

Üdv.Mindenkinek!

Az lenne a kérdésem,hogy jelenleg MILYEN öröklési illetékek élnek Szülőtől-Gyermek javára hagyott:

• értékpapírra
• fszlán tartott Ft.,és valuta készpénzre
• építési telekre

Hozzáértő választ megköszönöm!:)

Igloca, a közös illetve különvagyoni jelleg megállapításakor nem az a döntő, a bíróság mikor bontotta fel a házasságot, hanem az, hogy mikor szűnt meg a vagyonközösség. Más kérdés, hogy adott esetben a megszűnés tényét, időpontját bizonyítani kell tudni.

Mivel a férj az ingatlant a vagyonközösség megszűnése után szerezte, az az ő különvagyona. Ugyanígy a kölcsöntartozás is. (Nekem új, hogy egy bank ad kölcsönt házas személynek úgy, hogy a házastársat nem vonja be adóstársként.)

ÁLtalános öröklési illeték szülőről gyermekre történő öröklés esetén.
18 millió forintig 11%
18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 15%
35 millió forint feletti rész után 21%

A takaqrékbetét öröklése illetékmentes.

Szervusztok!
KBS nem tegnap fogadták el, h közvetlen hozzátartozó esetén nincs örökösödési illeték 20 M ft-ig?
Vagy nem jól értelmezem?

Azt majd január 1-től.

Viszont a még nem befejezett ügyekben is ezt kell alkalmazni. Akire kiróják, és még nem telt le a jogorvoslati határidő, fellebbezzen, vagy ha ez már megtörtént, indítson közig. pert.

Részleges hagyatéki jogerős végzés!

Kedves szakértők!

Adásvételi szerződés utolsó részteljesítését bírói letétbe tettük, az örökös jelentkezett egy részleges hagyatéki végzéssel ahol az adásvétel tárgyát képező ingatlan a mi széljegyünkkel ellátva szerepel mint már felleltározott vagyon... bankszámlák meg apróságok még folyamatban..ezért részleges
A héten szeretné megkapni a pénzt a bíróság a részlegesség miatt ezt elutasítja. Kérdés mivel mint már jogerőre emelkedett vagyonrész szerepelt végzésben ennek ellenére ha kpben kifizetem a vételár fennmaradó részét az földhivatal átírhatja e a mi nevünkre, mert ügye az ingatlan már benne van a részleges jogerős végzésben

Nagyon Köszönöm! az ügy viszonylag SOS mert 2 napon belül le kell bonyolítani és nagyon kell az ingatlan!

Köszönöm a választ,és most felteszek egy hülye kérdést:)
MI SZÁMÍT TAKARÉKBETÉTNEK?
pl."Kincstárjegy" értékpapír?

Tehát bármely lakossági fszlán található összeg akár Ft.,akár valuta..-öröklési illeték köteles.Így van?

„ vagy ha ez már megtörtént, indítson közig. pert.”

Szvsz az már nem segít. Azt a közigazgatási eljárás szempontjából már nem lehet folyamatban lévő eljárásnak tekinteni.

Kérdésem: Mi számít folyamatban lévő ügynek? Nekem van egy 5 éve tartó örökösödési ügyem. 2004-ben hozta meg a hagyatéki végzést a közjegyző, ami azért emelkedett jogerőre, mert az ügyvédem nem jelentette be 8 napon belül, hogy pert indítottunk, így ki kellett fizetni az összes illetéket olyan örökségre is, amit a mai napig nem kaptam meg. Még első fokú döntés sem született a hagyatéki ügyben a bíróságon, ami állítólag azt jelenti, hogy az ügy még folyamatban van. Lehet még valamit tenni, vagy már veszett fejsze nyele…?

A Parlament elfogadta az illetékről szóló törvény módosítását, konkrétan, hogy 2009. 01. 01-től 20 M Ft-ig gyermek, szülő , házastárs öröklése esetén illeték mentes az öröklés.

Az elfogadott módosító javaslat szerint „Az Itv. e törvénnyel megállapított 16. § (1) és (5) bekezdését az állami adóhatóság által jogerősen el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell“ ( A 16. § az „Öröklési és ajándékozási illetékmentesség, kedvezmény” –ről szól).
Jól tudom, hogy az illetékfizetési kötelezettség megállapításáról szóló határozat csak a kézhezvételtől számított 15 nap múlva lesz jogerős?
Tehát ha 2008. december 17-e után veszi valaki kézbe a határozatot, akkor az 2009. január 1-én még nem jogerős, így nem kell illetéket fizetni hiába szól másról a határozat?

A konkrét eset, ami engem érint, hogy 2008. nov. 24-én dobta be a postás az értesítőt az örökösödési illetékről. Még nem vettem át, megvárom a második értesítőt, csak utána dokumentálom az átvételt. Ezt követően beadom a fellebbezést, ami kb. dec. 22-én lesz. Jól gondolom, hogy innentől kezdve már semmi esély sincs arra, hogy bármilyen módon jogerőssé váljon a határozat? Ugyanis innentől kezdve akármilyen gyorsan is reagál a hivatal a fellebbezésemre én azt már csak 2009-ben veszem át, így a jogerőre emelkedés 2009. január 1 után lesz.

Egyébként a fellebbezést függetlenül a törvényi változástól benyújtom, mert egy örökölt garázs értékét a tényleges érték kb. 50%-ban állapították meg, amit ráadásul hamarosan el fogunk adni. Ha nem fellebbeznék kevesebb lenne az illeték, de így az értékesítéskor után viszont jövedelem keletkezik, adózni kell, mégpedig 14%-kal nagyobb mértékben mint az illeték.
Tehát fellebbezés mindenképpen lesz, már csak a fellebbezési illeték mértéke kérdéses számomra. Nem tudom, hogy az örökölt garázs tényleges és rosszul megállapított értéke közti különbégre vagy az ezekből adódó örökösödési illeték mértékek különbségére vetítve kell kiszámolni.

Így van, semmi esély nem lesz, hogy jan. 1. előtt jogerős legyen.

Tisztelt Szakértő!
A férjemék ketten vannak testvérek.Az ingatlan amit örökölnek egy kisebb értékű és egy valamivel nagyobb értékű.Aszóbeli megállapodás az volt, hogy a kisebb értékű a sógórnőmé a nagyobb a férjemé.Jelenleg eladásra került a kisebb értékű 1m ftért amit a sógórnőmnek oda is adott anyósom/mivel ez az anyósom nevén volt/*Mi úgy gondoltuk a férjemmel,hogy utólag ne legyen veszekedés mindent fele-fele arányban osszanak/a kissebb értékűt és majd a valamivel nagyobbat is -szerintem így lenne reális/De a sógórnőm szerint ez mostakkor az övé a másik meg majd ha valamikor eladódik abból még részesül addig meg írjunk egy papirt hogy jelenleg ő kapott 1 mftot és majd ennyivel kevesebbel kell majd nekünk elszámolni.Mi bele is egyeztünk hogy akkor ezt a pénzt akkor tegye el de a kérdésem az akkor hogyan állapítsuk majd meg akkor a juss felét mert ez az 1m ft kb10-20-30év múlva amikorra megtörténne az öröklés mennyit ér mert most lehet hogy van vásárlóértéke de lehet hogy én 30 év múlva 1 mft-al esetleg elmegyek a közértbe vásárolni-hogyan írjuk a szerződést hogy mi is pénzünknél maradjunk? köszönöm

Valószínűleg a legjobb megoldás az ingatlan értékének egy bizonyos hányadát meghatározni, amivel nem kell majd elszámolni.

Az reális lenne ha 1m ft/2=500e mivel hogy ennyi lenne ebből a a férjemre eső rész kamataival tehát ezt levonnánk a nagyobb részből és elfeleznénk/ugyis majd vmikor eladásrea kerülne?