öröklés,ingatlan

Kedves Püspökkenyér!

Ne áltassuk egymást, se az Ügyvédi Kamara, se a bíróság nem létező "ügyfélfogadása" (panasznap van, de ott ilyet nem csinálnak), se más nem fogja megmondani az ellenfélnek a tutit, hogy tudniillik miként fog dönteni majd a bíróság, mert a dolog lényegéből fakadóan ezt pont maga a bíróság fogja megmondani - a per végén a jogerős ítéletében. Mellesleg egy lelkiismeretes ügyvéd dolga egyebek mellett az, hogy ne vigye bele az ügyfelét egy biztosan elbukott perbe, vagyis leginkább még az eljáró ügyvédtől lenne elvárható, hogy tájékoztassa a saját ügyfelét a jogszabály egyértelmű vonatkozó előírásáról. Üdv:

Kedves András!

Helytálló lenne az értelmezésem e szerint, hogy a jogszabály szerinti hagyatéki eljárásban a gyerekrész alapértelmezett? Megjegyzem, hogy a közjegyző (aki az ellenoldal ügyvédjének személyes ismerőse), szintén azt mondta, hogy az illetéktörvény szerint fognak a készpénz kapcsán eljárni első fokon.

Pontosabban kifejezve:

• >ügyfél az özvegy? /Vagy mi, azaz az örökösök?

"Vagyis leginkább még az eljáró ügyvédtől lenne elvárható, hogy tájékoztassa a saját ügyfelét a jogszabály egyértelmű vonatkozó előírásáról."

Vonatkozó előírás a Ptk.?

Köszönöm, és elnézést az értetlenkedésért!

2 milló Ft öröklése esetén kell adót fizetni?

Nem kell illetéket fizetni.

Üdvözlök Mindenkit!
Kérdésem az illetékesekhez!
20 éve maradtam özvegyen az akkor 6 éves fiammal.Az elhunyt férjem szülei még élnek és a testvére is.Kérdésem a következő!
Minden esetben jár-e a fiamnak a köteles apai rész,vagy van olyan indok ami miatt kizárhatják?Nem igazán jó a nagyszülőkkel a viszonya a fiamnak,különböző okok miatt. Részben igazat is adok a gyereknek,mindig azt mondja idézem"akkor dobtak el bennünket amikor a legnagyobb szükségünk lett volna rájuk"Én néha meglátogatom őket,de a fiam egy pár éve szóba sem hajlandó velük állni.
A választ előre is köszi:Söni

Apai kötelesrész? Ha az apa már 20 éve meghalt, akkor már 20 éve le kellett folytatni a hagyatéki eljárást, amelyben végrendelet hiányában a leszármazót kellett megnevezni egyedüli örökösnek, ha pedig volt mást örökössé nevező végrendelet, akkor valószínűleg járt a kötelesrész, ami 20 év alatt el is évült.

Köszönöm a választ!!
Volt hagyatéki eljárás arra az ingatlanra amiben mi élünk,annak a fele természetesen a fiamé,és az enyém a haszonélvezeti jog a fiam részén. De mi a helyzet a nagyszülők tehát a férjem szüleinek az ingatlanával?Bocs ha értetlen vagyok!!!Én arról a hagyatéki eljárásról nem tudok. Végrendelet nem volt .

Söni

Kedves Sönike,

az Ön fia természetesen örököl a nagyszülők után, a kieső édesapja helyett.
A törvényes öröklés rendje szerint legalábbis.
Ha azonban a nagyszülők végrendeletet készítenek, akkor a fiának kötelesrész már nem jár, mert arra csak a legközelebbi hozzátartozók jogosultak, a törvény szerint.

Minden leszármazót, így az unokát is megilleti a köteles rész. [Ptk. 665. § (1)]

Jár bizony. Legfeljebb akkor nem, ha érvényesen kitagadják.
Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

1. az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
2. az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;
3. az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;
4. az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
5. erkölcstelen életmódot folytat;
6. jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.

A kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, utólagos megbocsátással pedig a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik.
Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek kötelesrészre van igénye. Az utólagos megbocsátással hatálytalanná váló kitagadás esetében az örökös az általános szabályok szerint örököl.

Köszönöm mindenkinek a megynyugtató válaszokat!!!

Söni

Üdvözlet
Tanácsra lenne szükségem: nem vérszerinti gyermek és a vérszerinti gyermek milyen megoldással tudják egymást között legegyszerűbben és mindkettőjük számára "legolcsóbban" megosztani az ingó és ingatlan vagyont?!
Választ, javaslatot megköszönve
Enko

A kérdésben teljesen felesleges adat, hogy a gyermek vérszerinti, vagy örökbefogadott, de anélkül, hogy tudnánk, hogy milyen vagyontárgyakról van szó, képtelenség megmondani, hogy mi lehet a célszerű közös tulajdon megszüntetési mód. Mindenesetre háromféleképpen képzelhető el a közös tulajdon megszüntetése: természetben (ideértve azt is, ha több vagyontárgy van, akkor szétosztással), vagy úgy, hogy valamelyik tulajdonostárs a másik részét magához váltja, vagy értékesítés útján. Vagy ezek kombinációjával.

A segítségetekre lenne szükségem!!
Én örököltem egy lakást a nagymamám után amit felértékeltek 6.5 millióra most eladom 11 millióért és még idén vásárolok egy másik lakást 8 millióért.Ezek után milyen adókat kell fizetnem??? A segítségeteket előre is nagyon megköszönöm!!!!!!

Üdvözlök mindenkit!

Kérdésem a következő lenne:
10 éve birósági uton jogerősen ingatlanra rátetetett 400.000ft jelzálog elévült-e?Sajnos nem tiszta,hogy ez

• Vagyoni követelésröl szoló jelzálog vagy
• Közöstulajdon megszüntetéséröl szoló jelzálog.

Örökölt ingatlan és jelzálog van rajta de nem tudom vagyoni vagy közös.Halottam hogy csak a vagyoni követelésröl szoló jelzálog évül el!Ez igaz lehet?Annyi biztos,hogy semilyen módón az elmult 9-10 évben nem követelöztek!!!(sem szóban-sem írásban)

A választ köszönöm:Boby

Ha jelzálogjog van bejegyezve, akkor az biztos, hogy valamilyen követelést biztosít. Közös tulajdon megszüntetése vonatkozásában végrehajtási jogot lehet bejegyezni, jelzálogjogot nem.

Köszönöm a választ!

De elévülhetet-e a vérehajtási jog ha eddig nem követelték?
És ha jelzálog jog van?

Sajnos a részletekel nem vagyok tisztába, meg az ilyen hivatalos ügyekel sem!Nem tudom követelhetik-e a pénzt tölem 10 év elteltével.

Jó Estét Kívánok!
Nekem lenne egy olyan kérdésem hogy most Február 2-án kellett mennünk tárgyalásra(közjegyzőhöz)hagyatéki ügyben.
A nagypapám a lányára 1/4-et Fiára:1/2-et illetve rám(unokára)1/4-ed hagyott.
Az idézésen rajta volt hogy a közjegyzőnek a munka dijját ki kell fizetni 54ezer forintot és azt az örökösöknek kell kifizetniük.
Nekem az lenne a kérdésem hogy én(unoka)és a fia kifizettük a részünket de a lánya vagyis az anyám nem.
Helyett mi kifizettük be lehet ezért őt perelni h nem fizette ki amit neki kellett volna mert pénz nélkül jött el a tárgyalásra??!!
És lenne még egy kérdésem ami még jobban érdekelne mindket:az én 1/4emre meg a fia 1/2ére meg engedtük hogy rajta legyen a mamám haszon élvezeti joga de az anyám nem engedte meg hogy rajta legyen neki,ő azt mondta tisztán kéri a részét!!ezzel vajon mit akarhatott??
Tud az ő részére fel venni jelzáloghitelt vagy személyi kölcsönt??mert képes hogy nem fizetné és akkor a fejünk fölül el is vihetik a házat nem??
Kérem segítsenek nagyon fontos lenne.
Előre is küszönöm:Marianna

Elözö leveleimhez kapcsolodó kérdésem a következő lenne:
Elévülhet-e a végrehajtási jog 10 évután ha azóta sehogyan sem követelöztek?
Örököltem egy ingatlan 1/4-ét a többirészt az örökölte aki már megakarta szüntetni a közös tulajdont az elhunytal szembe 10 éve.Birósági uton végrehajtást kért tudomásom szerint(400.000ft van a tulajdon lapon feljegyezve), de azóta idáig állt az ügy.Nos mint örököst engem és öt is terheli a végrehajtási bejegyzés?(örökösödés arányában)
Vagy a hagyatékin hivatkozhatok nagymamám meghalt és ö miért nem kérte 10 évig amig még élt!Válaszát,KÖSZÖNÖM!!!

Üdv.

Szeretnék tanácsot kérni.A nagymamám 86 éves,szeretné rám hagyni a házát úgy,hogy kizárólag én örököljem.Két lánya van és 4 unokája akiket ki szeretne zárni az örökségből,a köteles részből is.Unokái nem látogatják,lányával haragban van..Eltartási vagy gondozási szerződést nem szeretnénk kötni.
Ha még életében nekem ajándékozza megtámadhatnak halála után a köteles részért?"Vásároljam" meg egy jelképes összegért? Esetleg a kora miatt vitathatják majd a beszámíthatóságát?Mi erre a megoldás?

Az ajándék is beszámít a köteles rész alapjába. Hacask nem éli meg a kedves nagymama a 101 éves kort.

Tehát csak a "vásárlás" marad a megoldás?

Tisztelt Uram/Hölgyem!
A következő lenne a tiszteletteljes kérdésem:
Párommal hosszú évek óta élünk együtt, de csak a közeljövőben tervezzük a házasságot. Mindkettőnk második házassága lesz. A lakás, melyben lakunk, párom nevén van, és ezen nem is kívánunk változtatni. Amit viszont szeretnénk megnyugtatóan rendzeni, az az esetleges halálunk utáni tulajdon. Tekintettel arra, hogy nekem tulajdonom nincs, ami volt azt eladtam, és az eladási árból próbáltam támogatni a gyermekeimet. Amennyiben tehát ne adj Isten a párommal történne valami, szeretnénk írásba fektetni, hogy életem végéig a lakásban maradhatok. Amennyiben pedig mindketten meghalnánk, a lakás örököse az Ő fia, és az én lányom lenne. Nekem is van egy fiam, de sajnos vele a kapcsolatunk úgy alakult, hogy nem szeretném, ha bárminemű igényt támaszthatna. Szeretném kérdezni, hogy kihez fordulhatunk (ügyvédhez vagy közjegyzőhöz).Nekünk kettőnknek kellene egy "szerződést" kötnünk, vagy pedig Páromnak kellene egy végrendeletet írnia az öröklésre vonatkozóan, viszont így jogilag mint a felesége, de nem mint a lakás tulajdonosa maradhatok-e a lakásban esetleges halála esetén. Tehát az a lényeg, hogy ne kerüljek az utcára, viszont az örökös csak az Ő fia és az én lányom legyen. Nagyon köszönöm válaszát

„szeretnénk írásba fektetni, hogy életem végéig a lakásban maradhatok.”
Kidobott pénz lenne arra költeni. Az özvegynek a törvény erejénél fogva holtig tartó haszonélvezete van a hagyatékon.

„Amennyiben pedig mindketten meghalnánk,”
Úgy érted, egyszerre?