tartozás öröklése

"(a mamának haszonélvezeti joga van a ház másik felén, így azt nem adhatják el)."

De eladhatják!

CSAK

• vagy kivásárolják/kifizetik belőle a mamit
• vagy csak jóval olcsóbban lesz vevő a haszonélvező miatt, ha lesz egyáltalán

- -

"Ha azt mondják a banknak, hogy a ház ¼ részét örökölték, elégítse ki az örökölt részből magát a bank, mit tehet a bank? Gondolom el nem adhatja a házat, amíg mamám él, ugye?"

De eladhatja a bank is a saját tulajdonrészét.
A feltételét lásd fent az eladásnál...

- -

A bank CSAK az örökös(ök)ön fogja behajtani a követelését, máson nem.
Az ő részét/részüket tudja majd csak árverésre bocsátani.
És/Vagy tőle/tőlük tud levonni a jövedelemből...

HA az örökös felkínálja a részét banknak, akkor a bank társtulajdonos lesz a házban és kész, más nem változik.

Legalábbis az első körben.
A haszonélvezet marad.
A többi tulajdonrész marad.

Az új tulajdonos aztán már tud kavarni.
Eladhatja a saját részét, kérheti a közös tulajdon megszüntetését.

- -

Ha nem adja át banknak az örökös az örökségét, akkor fizetni kell.
Akár többet is mint amennyit az öröksége ér...

Persze ez esetben lehet majd alkudozni is a bankkal.
Felkínálni neki egy ésszerű összeget a tartozásból és ezzel lezárni az ügyet.
De az alku létrejöttére nincs garancia.

- -

Szóval, igazán jó megoldás nincs.

HA a tartozás jelentősen nagyobb, mint az örökség piaci értéke (ami ez esetben valószínű).
Akkor szerintem ésszerűbb átadni banknak az örökségrész tulajdonjogát.
Aztán kiderül, hogy mit lép majd...

HA ez a kockázat nem tetszik, akkor viszont ki kell fizetni tartozást.
Vagy annak a lealkudott részét.

HA az örökség megéri, akkor is fizetni kell.

Avagy... biztonságot csak a fizetés ad.

Üdvözletem mindenkinek!
A következő bonyolult dolog adódott édesapám életében, amit szeretnék jól megoldani, ezért kérek segítséget Önöktől:
Elhunyt édesapám unokatestvére (apum nővérének fia), akinek nem volt leszármazottja, legközelebbi hozzátartozói édesapám, és édesapám anyja (aki az elhunytnak ugye mamája).
Így elvileg ők ketten örökölnek. Az elhunytnak (ingó/ingatlan) összesen annak a háznak az ¼ résznyi tulajdonjoga volt, amiben édesapám anyukája lakik.
A ház fele az édesanyja tulajdonában van, a másik felét édesapám és unokatesója örökölték pár éve (a mamának haszonélvezeti joga van a ház másik felén, így azt nem adhatják el).
Időközben kiderült, hogy az elhunytnak volt egy 150ezre tartozása egy bank felé, melyet nem fizetett, és ez időközben 350ezer Ft-ra nőtt. Jelenleg nem tudjuk mennyi a tartozás, az örökösödési eljárás során kérte meg a közjegyző a banktól a tartozás összegének közlését, mely egyenlőre még nem ismert.
A ház teljes értéke kb. 2millió Ft, de olyan faluban található, ahol talán 1-1,5millió Ft-ért lehetne eladni (egy kieső kis falucska, hol nincs munkalehetőség a környéken sem).
A kérdésem az lenne, hogy ha édesapám és édesanyja kapnak fizetési felszólítást a tartozás rendezésére, mit tehetnek/mit tegyenek?
Lehetséges, hogy a tartozás a kamatok miatt már 5-600ezer Ft környékén mozog (igazából fogalmam sincs még a teljes összegről)… Ha azt mondják a banknak, hogy a ház ¼ részét örökölték, elégítse ki az örökölt részből magát a bank, mit tehet a bank? Gondolom el nem adhatja a házat, amíg mamám él, ugye?
Köszönöm a segítséget!

Az örökséged erejéig követelhető vagy.
Vagy átadod az örökséged magát a követelőnek.

A tesón majd levered, ha többet fizetsz mint amit kéne.
Az a ti külön ügyetek lesz.

Üdvözlöm! Tanácsot szeretnék kérni. Testvéremmel örököltünk édesapám után. Megosztottuk az örökséget, testvérem örökölt egy 7,5 millió forint értékű ingatlant én egy nulla forintos devizaszámlát és egy fél részt egy üdülési joghoz. Tehát igazából az én részemet nem nagyon lehet számszerűsíteni. Örököltünk hiteleket is nagyjából 2,6 millió forint értékben. A hiteleket leginkább én törlesztem. Van amit vonnak már a testvérem fizetéséből, mert ő semelyik hitelezővel nem vette fel a kapcsolatot. Én a felénél többet semmiképpen nem akarok fizetni. Tudom, értem az egyetemlegességet, viszont mivel csak az örökség ereéig felelünk így nem tudom hogy ha én befejezem a fiztést, akkor tőlem bármit tudnak-e követelni? Köszönöm a segítséget előre is.

Ezért lesz minimum: 450

HA pereskedik akkor a fizetendők vége (szinte biztosan) 450 fölé kerül ...

Marilla,

alapesetben az örökös a hagyaték tárgyaival felel a hagyatéki tartozásokért. Ha az ingatlanos azt mondta, hogy kevesebbet ér, mint a végzésben van, akkor nem kellett volna eladni, hanem simán felajánlani a jogosultnak, hogy elégítse ki magát az ingatlanból, vigye, és csináljon vele amit akar. Most már nehezebb, ha nincs meg a vagyontárgy, a hagyatéki szerinti értékét fogják követelni, és ha ettől el akarsz térni valószínűleg pereskedi kell majd, ahogy előttem írták, nem olcsón.

Ez sajnos eső után köpönyeg.

Jaaaa... Ha csak úgy nem.

Ha jól értem, az a kérdése, hogy orokoskent mennyi a felelőssége limitje a hagyateki hitelezők felé.

„mennyit vagyok köteles kifizetni?”
Kinek? Miért?

Vitathatod, hogy annyi lett volna a tényleges érték, majd a bíróság megállapítja vita esetén. De azért egy ilyen per költséges.

450

Tisztelt Cím!
Segítséget kérek. Több ügyvéddel is beszéltem már, de nem egységes az álláspontjuk, jogszabályt pedig nem találtam. Örököltem ingatlanrészt és tartozást. Az ingatlanrészt 450ezer Ft-ra értékelték a hagyatéki jegyzőkönyvben. Az ingatlanos cég szerint sokkal kevesebbet ér az egész, mint a felértékelés. Végül sikerült eladni, de kevesebbért. 416ezer Ft az én részem belőle. Az ingatlanos cég kifizetése után kaptam 374ezer Ft-ot. A kérdésem, hogy mennyit vagyok köteles kifizetni? 374, 417 vagy a 450 ezer Ft-ot?
Köszönöm szépen.

Köszönöm szépen!

Az örökös csak az örökrészével felel a hagyatéki tartozásokért. Ezzel együtt köthettek egy szerződést, amiben lemondasz az öröklésről a leszármazókra is kiterjedően.

Segítséget szeretnék kédni! Édesanyám hál'Istennek még él (meg remélem sokáig fog még) felelőtlen volt anno. Van evy csomó közüzemi tartozása, amit sorban vonnak tőle. Még régen vett fel a házára jelzáloghitelt és nem tudja hogy azt vonják e tőle vagy nem... Ha már a banké a ház akkor tudomásom szerint nem örökölnék semmit mert nincs tulajdonába semmi..a kérdésem az lenne hogy mi lenne a legegyszerűbb módja hogy ha történne vele valami akkor kimaradjak az egész herce-hurcából? (Van egy kiskorú gyerekem) kitagadjon az örökségből?vagy visszautasítsam? Ha lenne valamilye is bár tudtommal nincs az se kéne..csak annyi hogy ne legyen tartozásom meg a gyerekemnek se utánna...van egy nagykorú öcsém is.. Köszönöm a válaszokat!

Majd meglátod.

Ha értetlenkednek, azt értesd meg velük, ahogy ezt előttem már többen is írták, és ahogy Te is helyesen írtad, hogy a zálogkötelezettség (amit örököltél) csak egy biztosíték, ha nem fizetne az adós. Ha a jogosult a zálogtárgyból akarja kielégíttetni magát, azt minden további nélkül megteheti, de a zálogkötelezett ebben az esetben is simán visszakövetelhetné az adóstól az összeget, végső esetben polgári perben, és meg is kapná (ha a hitel felhasználásához sem volt semmi köze). Ezért nem kell fizetned bele.

Köszönöm szépen mindenkinek a segítséget.

Azt hiszem -így némi rálátással felszerelkezve - most már minden rendben lesz ????

jogobella,

El lett már adva az ingatlan? Aláírta azt a kisebbségi tulaj?

Ha nem, akkor KBS és gerbera válaszaiból evidens : ügyvéd nélkül is, elég ha bejelenti, hogy csakis akkor adja el a tulajdonrészét, ha annak a hitel visszafizetéséhez semmi köze nem lesz. Ennyi.

Ha belemennek jó, ha nem, vitatkozzon a vevő az ügyvédjével, minek okoskodik bele olyanba, amihez semmi köze nincs.

Ha nem tudnak megegyezni, marad a peres út.

@gerbera317!
Én is így gondoltam, hogy ha az adós része bőven elég a hitel visszafizetésére, akkor a dologi zálogkötelezettnek nem kell fizetnie. De lentebb leírták, hogy miért is mondhatta az ügyvéd, hogy tulajdoni rész arányában kell hozzájárulni. (vevő ügyvédje, de gondolom már mindenki számára kiderült, hogy nincs jó kapcsolat a két örökös között..., különben fel sem merült volna a kérdés)

@nonolet!
Az adósnak jutó eladási ár fele bőven fedezi a hitelt.

Ahogy én látom a szitut.

Ez esetben az adós része nem elég a tartozásra...
Ez a bajság oka!

A zálogkötelezett nem felel a tartozásért, csakis a zálogtárgy tulajdoni hányadával, és azzal is csak akkor, ha a hitelező az ingatlanból keres kielégítést. Ezen az sem változtat, ha a 3/4 + 1/4 tul.megosztás azóta 7/8 + 1/8-adra változott. Fizetési kötelezettsége csak a hiteladósnak van, a zálogkötelezettnek ilyenje nincs.
Ha az ingatlant eladták, és a hiteladós tul.hányadára eső vételár fedezi a hitelező követelését, akkor a zálogkötelezett - szerintem - nem kötelezhető arra, hogy az ő tul.hányadára eső vételárból "beszálljon" a tartozás kifizetésébe.
Az "ügyvéd" kinek az ügyvédje? Ha a hiteladósé, akkor érthető az álláspontja. :-) Fogadjon ügyvédet a zálogkötelezett is (v.ö.: sárkány ellen sárkányfű). Ha a vevőé, akkor meg mi a f. szól bele? Egyébként pedig nem kell a zálogkötelezettnek beleegyeznie az eladásba, ha azt látja, hogy át akarják b*ni.

Figyelek :)
Én csak a legrosszabb esetet vettem figyelembe.
Több opció is van az eddigiek szerint:
1, az örökös nem megy bele az eladásba, megvárja míg leketyeg a hitel
2, belemegy és az adás-vételi szerződésnél megegyeznek arról, hogy a bank kifizetése után kinek mennyi jár
3, belemegy és az adásvételi aláírásánál elfogadja, hogy a tulajdoni hányada arányában ő is részt vesz a hitel visszafizetésében (mert jó fej)
4, belemegy, de visszaköveteli a részéből kifizetett hitelt

De miért kellene megtérítési igényt érvényesíteni, amikor azt ki is lehet küszöbölni? Szerintem nem figyelsz.

Ilyenkor lép be a megtérítési igény, ami az adós felé benyújtható???