tartozás öröklése

Az örökös az örökrésze erejéig felel a hagyatéki tartozásokért.

Tisztelt Fórum!

Végrehajtással terhelt ingatlanrészt örököltem.
Mivel az adósság nagyobb mint az ingatlan értéke, úgy döntöttem visszautasítom. Mivel más örökös nincs, ezt a magyar állam részére a NAV-on keresztül megtehetem?

Ha igen akkor a magyar állammal osztozom a tulajdonon? A fenntartási költségeket illetően ez hogyan működik?
Az ingatlan nem forgalomképes viszont lenne rá bérlő,a kiadáshoz kell hozzájárulást kérnem?

Túl sok a kérdés amire jelen esetben nem tudom a választ.
Hogyan induljak el az ügyben?

Senkinek a részére nem kell visszautasítani, szimplán vissza kell utasítani. Aztán majd örököl az, aki a törvényes öröklés rendjében következik. Ha az állam, akkor ő.

Értem!

Akkor visszautasítom, onnan hogyan tovább, mármint ami a feltett kérdéseimet illeti?

Nem értem, onnan kezdve mi közöd az ügyhöz.

Sajnos van! Korábbi öröklés kapcsán van benne 1/6-od részem ami tehermentes. A többit most "örökölném" Ezért a kérdések.

A tulajdonostársak mindegyike jogosult a közös tulajdonú dolgot használni, birtokolni, hasznosítani. Az egész ingatlan bérbeadása csak egyhangú döntéssel lehetséges.

(Azt a "nem forgalomképest" valószínűleg rosszul fogalmaztad. Bizonyára csak azt akartad írni, hogy nincs most rá vevő.)

Iltségekből.
gen. Köszönöm a kiigazítást. Egyelőre csak nagy veszteséggel lehetne megszabadulni az ingatlantól.

Ezért gondolkodom a bérbeadásról.A válaszaid alapján, amit köszönök, arra következtetek, hogy a leendő tulajdonostárs / magyar állam /, ki kell vegye a részét a fenntartási kö

Az előző üzenet mentése közben szétesett.Javítva:

Igen. Köszönöm a kiigazítást. Egyelőre csak nagy veszteséggel lehetne megszabadulni az ingatlantól.

Ezért gondolkodom a bérbeadásról.A válaszaid alapján, amit köszönök, arra következtetek, hogy a leendő tulajdonostárs / magyar állam /, ki kell vegye a részét a fenntartási költségekből.

Igen. De szerintem nem az állam lesz a tulajdonostársad, és akárki lesz a tulajdonostársad, kérni fogja a közös tulajdon megszüntetését.

Akkor mi a menetrend?

Részemről az tuti, hogy lemondok a terhelt ingatlanrészről.
Árverés évente egy volt, négy eredménytelenül zárult.

Akkor ki lesz az új tulajdonostárs aki az előző helyére lép?

Az állam - ha nem akarja kifizetni a tartozást, és miért akarná -, fel kell, hogy ajánlja a tulajdoni hányadot a hitelezőnek.

(Nyilván nem ugyanaz a helyzet, ha egy tulajdoni hányadot árvereznek lakottan, mint ha az egész ingatlant beköltözhetően.)

Kedves K.B.S!

A válaszaid alapján kénytelen voltam saját magamat visszaolvasni, rájöttem egy hibámra. Egész pontosan arról van szó, hogy a NAV tette rá a VH. jogot az ingatlanra és ezt nem írtam le.

Ebben az olvasatban mit tanácsolsz?

Megvenni nem tudom a visszautasítani kívánt részt.Hitelt nem veszek fel. A sajátomhoz inkább érzelmi okokból ragaszkodom. / szülő helyem / Bár már többször megfordult bennem, hogy jobb lenne eladni, és kilépni ebből a helyzetből.

Az azért megijeszt, hogy a közös tulajdon felbontását kérheti az új tulajdonostárs.

Az vajon megoldható lenne, hogy a bérleti díjat betudnák a tartozásba és évek alatt a ház újra tehermentes lehetne?

Tisztelt Forum!
Edesapam utan a hagyateki vegzesben szerepel egy -85000Ft-os tetel, amit a noveremmel kozosen orokoltem. Kikertem az OTP-tol a szamlakivonatot es edesapam halala napjan a szamlajan 15000Ft volt, de a felesege kesobb tobbszor vett ki penzt a kartyarol (nem kozos szamlarol van szo). A kozjegyzo azt mondja, hogy o nem tud mit tenni, csak a jogerore emelkedes utan tudok intezkedni a banknal, hogy vizsgaljak felul. A tartozas azota 150000Ft-ra emelkedett a kamat miatt. Hogy lehet ezt az ozvegyre terhelni, hisz egyertelmuen latszik a kivonatbol a kivet napja. Vagy a kozjegyzonek kellene eljarni?
Koszonom szepen!

Viktor73

Nem a közjegyzőnek kell eljárni. A 15.000 Ft aktívumból az örökösökre eső rész megtérítéséért az örökösök perelhetik az özvegyet, az esetleges tartozás vonatkozásában pedig be kell jelenteni a banknak, hogy mi történt és ha mégis az örökösöktől követel a bank, akkor ezzel érdemes védekezni az esetleges perben.

Koszonom szepen! De a bank ilyen esetben nem vizsgalja felul, hogy melyik nap tortent a penzkivet? Ok nem terhelhetik ezt a tartozast ra az ozvegyre?

Hát, gondolom, ha szóltok nekik, megnézik. De azt is leírtam, mit kellene tenni, ha mégsem.

Üdvözlet,

Az alábbi ügyben kérnék tanácsot a hozzáértőktől:
Édesapám még 2010-ben meghalt. Végrendeletében az unokáit (1-1 unoka, mivel 2 gyermekétől ennyi volt) jelölte meg örököseként. Vagyonként maradt egy földterület melyben tulajdonjoga volt, teherként egy OTP hitelkártyán 300eFt tartozás.
A hagytéki tárgyalás sokáig húzódott, mivel mindenki elutasította az örökséget és az egyik unoka kiskorú státusza miatt, a gyámhivatalt is be kellett vonni.
Mivel mindenki visszautasította az örökséget, a 30napra kiírt hiredtményre pedig nem jelentkezett távolabbi rokon, végül az eljárást lezárták azzal, hogy az ingatlanrészt az állam örökölte, míg a hagyatéki hitelezők, idézem "bíróságon érvényesíthetik követelésüket". Ezt a végzést a közjegyző 2012 végén adta ki, ekkor kaptam meg én is (mint az örökhagyó gyámja). Azóta semmi nem történt, viszont, édesapám nevére mai napig jönnek az OTP-től a számlakivonatok. Az összeg nem változik, most is a 4 évvel ezelőtti állapotot mutatja.

Én úgy tudtam -ügyvédemtől és a közjegyzőtől is-, hogy a hagyaték visszautasítása esetén tőlünk már senki nem követelhet semmit. Azt viszont nem értem, hogy az OTP miért nem zárta még le az ügyet, és miért küldözgeti egy már 4 éve halott ember számára a kivonatokat?

A kérdés tehát az, hogy:

1. Ha egyszer az eljárás lezárult minden érintett hivatalos szerv részvételével és az örökséget mindenki visszautasította, akkor mit jelent a határozatban a "a hitelező bírósági úton követelheti igényét" kitétel? Kivel szemben?
2. Követelhet-e tőlünk (pontosabban a kiskorú gyermektől), bármit a bank?
3. Nyilvánvalóan nincs lezárva az ügy, ha számlakivonakotak küldözgetnek. Mit tehetek, hogy ne zaklassanak tovább?

„Azt viszont nem értem, hogy az OTP miért nem zárta még le az ügyet”
Talán mert nem jelentettétek be neki az ügyfél halálát.

Tisztelt fórumozok!

Mi a helyzet abban az esetben, ha az örökös csak tartozásokat örököl? Vissza lehet utasítani ebben az esetben az "örökséget"?

Igen.

Tisztelt Fórum!
Az alábbi témában szeretnék tanácsot kérni:
adott egy család: apa, anya, 3 felnőtt gyerek. Az egyik gyerek házat akart venni, de nem volt elég keresete. A szülők úgy döntöttek, segítenek neki és az apa (magas jövedelme miatt) felvette a hitelt. A hitelszerződés szerint mindkét ingatlan (célingatlan és a szülői ház is) egyetemlegesen lett beterhelve. A célingatlan tulajdonjoga a fiúé, ezért a hitelösszeget minden hónapban odaadja az apjának.(Ez nincs szerződésbe foglalva). A fiú kezesként van megjelőlve az ügyletben. Az anya meghalt. Jog szerint a 3 gyerek egyenlő arányban örökölné az anyai részt. A fiú azzal zsarolja 2 testvérét, hogy nem fogja a havi törlesztőrészletet odaadni az apjának (ellehetetlenítve őt ezzel), hogyha a 2 testvér nem mond le az ő (fiú) javára az anyai részről (+ majdan az apai részből is kéri a részét).
Megteheti ezt? Milyen jogorvoslati lehetőségek vannak ilyen esetben?

A hsznos válaszokat előre is köszönöm.

Az örökös a hagyatéki terhekért - ide nem értve a közjegyző díját - egyébként is csak az örökrészével felel.

Sziasztok,

tényállás: édesapám vett 16 éve egy ingatlant jelzáloghitelre. A futamidő lejártáig még van 14 év. Az célingatlan a testvérem nevére került a hitelfelvétel napján.
Kérdésem: érvényes lehet-e az osztályrabocsátás édesapám esetleges halála esetén?