Gyerektartás dij

köszönöm!

Meg. Minél hamarabb, ne várd ki a következő tárgyalást.

sziasztok!
Ma voltunk az első tárgyaláson.Kérdezték hogy mikortól kérem a gyermektartást,erre mondtam hogy december hónaptól.
Ezt még tudom változtatni?Igazabol gondolkoztam azon hogy visszamenöleg kérem,nem tudom miért ezt mondtam.tök zavarban voltam.
De kijelentette hogy nem fizet semmiképp!:-/

Teljesen igazad van concierge!

Ha van időd, nézd meg az alábbi videót (6 perc)

Az én fiamat 2006. júliusában lopták el. Igen tisztelt jogászok, ELLOPTÁK. Ha megnézed a videót, 2006.09.08-án történt az első bűncselekmény. A bűncselekményt követően azonnal feljelentést tettem, és a bontóperi bírónőt is dokumentumokkal (rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve, látlelet, fényképfelvételek, stb.) tájékoztattam a bűncselekményről és megkértem a gyermekem azonnali pszichológiai vizsgálatát. Nem is reagált rá. Ezt követően még kétszer megkértem, majd 2008. tavaszán, tehát a GYERMEKRABLÁS után 2 évvel hajlandó volt rá, amikor már megfelelően tönkretették a fiamat, megfelelően ellenem uszították. Mindenesetre a bírónőt beperelem és kiskorú veszélyeztetése miatt is feljelentem. Ez bírónő? Hogy engedhetnek ilyet oda, emberek életével szórakozni, kísérletezni. Eltört lábú versenyzőt kell a 100 m-es síkfutás rajtvonalához állítani? Nyilvánvaló, hogy hamis az eredmény.

A csúcs pedig az lesz, hogy az anyának ítélik a gyermeket, s az idoklás részében pedig az lesz "az anyához való erősebb kötödés miatt", és ezt cáfold meg ha tudod! Nem fog számítani, hogy ellopták, nem láthattad. Legalábbis én így jártam.

_Wasp_!

Köszi szépen a válaszodat. (Írtad, hogy 1. vagy 5.)

Nem szeretnék morbid lenni, de valahol érdekes, ha megengedi a jog, hogy ellopják a személygépkocsidat és utána még arra kötelezzenek, hogy te fizesd a tolvaj benzinköltségét, mert azt kéri.

Nem is beszélve arról, hogy egy apa számára szörnyű, szinte elviselhetetlen, amikor egyik napról a másikra elrabolják a gyermekét. Lehet itt jogászkodni a szavakkal, ez akkor is egy gyermekrablás. Az apa akarta? Nem. A gyermek akarta? Nem. Ő egy családot akart. Betették a kocsiba és vitték. Minden normális érzelmű embernek gyermekrablás ez, ha a jog ezt nem úgy tekinti, akkor szar a jog, és ez a véleményem nem fog változni, ugyanis a gyermek ellen (is) tettek, elvágták az egyik fő érzelmi gyökerétől, az apjától.

Laikusként teljesen bajban vagyunk a vállakozások által a bíróságon bevallott, illetve ténylegesen megszerzett jövedelmeivel.
A kérdésem az lenne:

• Állítólag a bíróság eddig sem alkalmazta mereven a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 10. §-ában foglaltakat.

Más megfogalmazást találtam, bár ez nem kimondottan a gyerektartásra vonatkozik, de más megfogalmazást takar az IM rendelettel szemben, ez pedig:

• az 1993. évi LXXV. törvénnyel, az 1995. évi XLVIII. törvénnyel és az 1996. évi LXXXV. törvénnyel többször módosított 1990. évi XCIII. tv. (a továbbiakban: Itv.) 102. § (1) bekezdése. Az értelmező rendelkezések szerint jövedelem a magánszemély által bármilyen címen és formában megszerzett vagyoni érték egésze, míg vagyonként ingatlant, ingót és vagyoni értékű jogot kell érteni.

Erre vonatkozóan pedig a cég mérleg- és eredménykimutatása már mond valamit.
Ez talán egyszerűbben és nyilvánvalóan fogalmaz a gyermektartásdíj mértéke alapjául szolgáló jövedelem megállapításának módjáról?

Vagy megint abba a hibába esem, hogy logikát feltételezek a jogban, és ezért az egész magyar jogrenszert egységesnek értelmezem?

Nincs mit.

Kedves ObudaFan, köszönöm a tájékoztatást

Polgári perben amit lehet, azt írásban érdemes előterjeszteni.

Igen, most már én is tudom. :)

Persze, nem is kell, vegyük a bennük lévő kérdéseket pusztán "költőinek" .
Valamint, hogy ezeket főleg magamnak tettem fel. Én korábban egy ügyészségen dolgoztam, ahol a tapasztalatom az volt, hogy még a legutolsó csavargónak és bűnözőnek is joga volt indítványt, észrevételt tenni, az ügyészek nagyrésze maximálisan pozitív hozzáállást tanúsítottak az ügyfél kérésének. Persze ott is voltak türelmetlenebbek, de összehasonlításképp ez a bírónő "extratürelmetlen" volt. :)

Úgyhogy ezért is volt számomra ez meglepő, meg azért is, mert túlzott tapasztalatom a bíróságon még nincs. (nem is akarom). A válóperemen voltam csak, ott 2 alkalommal kellett megjelnni, és talán két szót szóltam kétszer, azt hiszem "igen"-ek voltak.

Nézd, részletes tárgyalási élményleírásokkal nem tudok mit kezdeni. Valóban 3 példányban kell a beadványokat benyújtani.

Tisztelt "Obudafan"!

Megvolt a tárgyalás tegnap a volt férjem keresetével kapcsolatban, miszerint csökkentsék le a gy.t. összegét.
A volt férjem kissé meg volt szorongatva a bírónő olyan kérdései által, mint például: mennyi a bruttó jövedelem? és a nettó, és a kocsi 50 ezres részletét ki fizeti? (anya és nővér....) ad -e hozzájárulást az édesanyának az ott lakásért?
Amit a volt férjem előadott, az egész hazugság volt! Kissé bevörösödött, de következetesen hazudott? Vajon a bírónő tudja, hogy hülyére veszik a bíróságot? Ennyiből él egy vállalkozó, akinek 4 alkalmazottja van?

Viszont ez engem túlságosan nem vigasztal, ugyanis a bírónő viselkedése nemigazán tetszett. Elég befásult és flegmának tűnt. Kifogásolta, hogy a beadványt csak 1 példányban adtam be és nem 3-ba. Visszaadta, hogy adjam be 3 példányba. Ennek ellenére az ellenkérelmemet és viszontkeresetemet még csak nem is ismertette!
Én csak egy dologra vonatkozólag tudtam kifejteni a véleményemet, a tárgyalás 9-kor kezdődött és én már 9.21 perckor kinn lépdeltem az utcán!
Magyarán a bírónő alig várta, hogy befejezhesse a tárgyalást. Mikor beszéltem, kérte, hogy fogjam rövidre! Éppen ezért nem akartam erőszakoskodni, hogy márpedig hadd mondjam el a többi dolgot is. Arra gondoltam, hogy majd a 2. tárgyaláson.
Hisz most környezettanulmányt rendelt el. A volt férjemnél mégiscsak van jelentősége, hogy hol lakik,merthogy úgy állította be, hogy az anyjánál. Ezért ma beadtam egy beadványt (3 pld-ban), miszerint nem ott lakik, ezért kérném a környezettanulmány kirendelését a barátnőnél is.. Pedig ezeket beleírtam az ellenkérelmembe! Ha elolvasta volna!

Abszolút maximum és minimum nincs és nem is lehet, mert minden ügy más. A gyermek szükségleteit figyelembe kell venni, de minden gyermek szükséglete más. 2 gyermekre 70e Ft egy jó fizetésű különélő szülőnél elég átlagos. A 2 gyermekre 40 % pedig tipikus.

Tisztelt Fórumozók!

Azt szeretném megkérdezni hogy mi az a max ill. minimális gyt amit megitélhetnek ha magas fizetése az apának?
Most fizetem a fizetésem 40%-át azaz 2 gyermekre kb 70e ft-ot. Az anyuka kevesli és beadott gyt emelésre a bíróságra a papírokat. Mi az ami a gyermek szükségleteire kell? Azt nem kell figyelembe venni?
Ekkora gyt.al tönkremegy a mostani családom is...

köszönettel:

Tamás

Az eljáró bíróságon kell az ott (is) elérhető formanyomtatványon, a jövedelmed igazolása mellett költségmentességet kérni, és ha kapsz költségmentességet, akkor az illetékes megyei igazságügyi hivatalnál lehet pártfogó ügvéd kirendelését kérni.

Köszönöm szépen!
A munkahelyet úgy értettem, hogy tudni lehet, hogy dolgozik, de nem lehet tudni, hol. Titkolja, de ha mégis kiderül, akkor kilép. Legutóbb a bíróság megkereste az akkor ismert munkhelyét, de már csak az jött vissza, hogy ilyen nevű dolgozójuk nincs. És nem lett semmi következménye, hogy kikerüli a fizetési kötelezettségét.
A pártfogó ügyvédet hol lehet kérni? Őt mire lehet felkérni, miben tud segíteni?

Nincs akadálya, nem lehet egyesíteni.
Attól függ, hogy a munkahely mihez kell. A vh. ügyben nem a bíróság, hanem a végrehajtó fogja megkeresni az APEH-ot.
Önmagában az, hogy van vagyona, nemigen, mert ez elvileg már a korábbi perben is értékelve lett, meg hát attól, hogy valakinek van egy vagyntárgya, még nem biztos, hogy abból folyamatos jövedelme is van.
A jogi képviselet nem kötelező, de azért ajánlott. Még mindig jobb most megfizetni, mint tájékozatlanságból adódóan pert veszteni. Amennyiebn pedig egyértelműen nem tudja megfizetni, még mindig lehet kérni pártfogó ügyvédet, a semminél az is jobb.

Kedves Fórumozók! Megköszönöm az eddigi segítséget, és további kérdéseim lennének.

Van-e bármi akadálya annak, hogy egy időben indítsunk végrehajtási kérelmet egy korábbi (elmaradt gyt. díj ügyében hozott) határozat érvényesítésére, és bírósági keresetet (vagy kérelmet?) a jelenleg érvényben lévő gyt. díj minimumának emelésére (illetve 6 hónapra visszamenőleg is) Ha mindkettőben a bíróság illetékes, akkor össze kell/lehet vonni a kettőt, vagy nem?

Ha az apa munkahelyét nem ismerjük, illetve mire egyszer-egyszer kiderül, addigra vagy máshol dolgozik, vagy sehol, mire hivatkozhatunk? Kérhetjük a bíróságtól, hogy az illetékes APEH-től kérjen hivatalból információt a jövedelméről?

Ha nincs bevallott jövedelme, de van egy több milliós ingatlan a nevén, és meg is él valamiből persze, akkor van-e remény az emelésre?

Sajnos az ismerősömnek most nincs pénze ügyvédre. Lehetsége ügyvéd nélkül végigcsinálni?

Igazad van!
Csak most nem dolgozom,igazabol azt nem szeretnem hogy elkedjenek lovagolni ezen,hogy mire megy a pénz.
A másik meg az hogy a havi 10 ezer ft is megterhelő lenne neki,mert egy léhütő:-/

„Azt szeretném megkérdezni, hogy jogszerűen mikortól kötelessége az apának gyermektartási díjat fizetni.”
Egy vagy öt.

Egy ha az anya kéri, 5, ha a bíróság később ítéletében máshogy határoz.

evelin202

Nem értem miért akarod megkeverni a dolgokat. A bíróság klasszikus esetben százalékos mértéknek 20 %-ot ítél meg, de min. fizetendő X összeget. Miért ne kérnéd 6 hónapra visszamenőleg is azt, ami egyébként is jár, ha a tartásra kötelezett nem fizet?

Sziasztok!

Azt szeretném megkérdezni, hogy jogszerűen mikortól kötelessége az apának gyermektartási díjat fizetni.

1. Attól az időponttól, az anya önkényesen elviszi a gyermeket és az apát önkényesen kizárja mindenféle nevelési, gondozási, kapcsolattartási (kötelességéből, jogából), amikor még nincs ideiglenes döntés sem a gyermekelhelyezésről.
2. Attól az időponttól, amikor a bíróság ideiglenes elhelyezéssel az anyánál helyezi el a gyermeket.
3. A válás részítéletben való kimondásától
4. A gyermek részítéletben való elhelyezésétől
5. Vagy ezektől teljesen eltérő időponttól, ha igen, akkor mikortól?

A félreértések elkerülése végett, közel két éve fizetem a gyermektartást, annak ellenére, hogy két és fél éve önkényesen "kisajátította" a feleségem a közös gyermekünket. Tehát nem kibújni akarok a kötelezettség alól. Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy az I. fokú bírónő még arra az időszakra is gyermektartási díjat akar velem fizettetni, amikor teljesen egy családként éltünk, el sem lett indítva a bontóper.

sziasztok!
Segitséget szeretnek kérni gyermektartással kapcsolatban.
Úgy gondoltam,ha megitéli a biroság a 15-20%-át a kedves apuka fizetéséböl,akkor nem kérem visszamenöleg,de viszont ha csak 10%-ot,itélnek meg akkor viszont kérném visszamenöleg is,mert nevetséges összegnek tartom.
Ezt igy lehet szerintetek?Vagy ezt inkább igy ne mondjam ki a biróságon?:)
Köszönöm elöre is!

Nincs mit.