Gyerektartás dij


ObudaFan # 2008.11.20. 20:58

Szja szempontjából igen. :)

Gyermektartás szempontjából viszont - ha az ítélet másképp nem rendelkezik - akkor a bérjellegű jövedelmet kell figyelembe venni.

nandy # 2008.11.20. 20:18

az abból befolyó összeg jövedelemnek számít,

Csak akkor, ha magasabb összegért adod el, mint amennyit az örökösödési illeték kiszabásánál alapul vettek.

pityuli # 2008.11.20. 19:58

Monalisa,

természetesen értem a „mindenkori havi rendszeres jövedelem“ és a „mindenkori jövedelem“ közti különbséget. :-)

Tehát, abban az esetben, ha t.díj ideje alatt, netán holnapután eladom a lakást, akkor a befolyt összegbôl 20% a gyermeket illeti meg tartásdíj címén, mivel az én esetenben a „mindenkori jövedelem“ áll fent.

Ugyanígy, ha bérbeadnám, a bérleti díjból befolyt összeg után is 20% tartásdíjat kellene fizetnem, mivel az is egyfajta jövedelemnek számít.

Szerintem ObudaFan is erre gondolt az "Ez így van." beírásával.

Köszönöm mégegyszer a válaszokat és tanácsokat!
pityu

monalisa1 # 2008.11.20. 18:20

Sőt, ha csak az öröklést követő 6. évben adnád el a lakást, szja fizetési kötelezettség sem állna fennt.

monalisa1 # 2008.11.20. 18:17

pityuli

A "mindenkori havi rendszeres jövedelem" kifejezést írtam és nem a "mindenkori jövedelem" kifejezést - a kettő közt lényeges a különbség. Et bizonyára Te is érted, tudod.

ObudaFan lesz oly szíves kiegészíteni a hozzászólását, vagyis pityuli vagy esetleg én...

Zárójelben: ha nem oly sürgős a lakást pénzzé tenni akkor most ne add el, hanem csak amikor a t.díj fizetés kötelezettsége letelt. (Addig kiadhatot, a bevétellel mindenkor kiegészítheted a t.díjat - végül is rosszat nem cselekednél. (A kecske is meg a káposzta is esete...)

ObudaFan # 2008.11.20. 18:05

Ez így van.

pityuli # 2008.11.20. 17:59

Szia Monalisa,

köszönöm a hozzászólásod!
Természetesen nem vagyok köteles az örökölt ingatlant eladni, de ha esetleg eladom, az abból befolyó összeg jövedelemnek számít, ami után adót is kell fizetnem és a megmaradt netto összeg után a bírósági végzés szerint, ami, ismétlem így szól: a mindenkori jövedelem 20%-a gyermektartást is.

De remélem, hogy neked van igazad Monalisa :-)

Üdvözlettel:
Pityu

monalisa1 # 2008.11.20. 17:37

Szerintem csak a mindenkori havi rendszeres jövedelemre vonatkozik a t.díj fizetésének kötelezése, az örökség meg nem rendszeres bevételforrás.

Vagyis a megörökölt lakást nem vagy köteles eladni csupán azért, hogy aztán a pénz 20%-val "szaladj" az ex-hez.

Monalisa
laikus hozzászóló

pityuli # 2008.11.20. 15:36

Sziasztok,

Gyermektartással kapcsolatban lenne egy kérdésem.

A bíróság a váláskor kimondta, hogy közös gyermekünk után, a mindenkori jövedelmem 20%-át kell gyermektartásként fizetnem, amit a Nyugdíjfolyósító automatikusan levon és átutal a volt feleségem számlájára.
Ezzel nem is lenne probléma, viszont a közelmúltban az édesanyám halála után megörököltem egy lakást, amit el szeretnék adni.
A kérdésem az, hogy a lakás eladásából befolyó összegbôl is kell 20% gyermektartást fizetnem?

Elôre is köszönöm a válaszokat.

ObudaFan # 2008.11.20. 15:17

De szükséges, mert sajnos te is beálltál azoknak a sorába, akik itt minden szakértelem nélkül tanácsokat próbálnak osztogatni. És a tanácsoknak nem az lesz a következménye, amit a kérdezők elvárnak.

1993. évi LIX. törvény
az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról

29. § 2) E törvény alkalmazásában nem minősül hatóságnak:
e) a bíróság;

Én megértem, hogy jogszabályokat olvasgatni nem mindenkinek könnyű szórakozás, de enélkül meg nem kell jogi tanácsokat osztogatni. Egyébként az OBH honlapján sem kell sokáig keresni azt az információt, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosának nincs hatásköre a bíróságok ellenőrzésére.

Íme:

www.obh.hu => Állampolgári jogok biztosa => Tájékoztató

szó szerint idézem:

Nem tud Önnek segíteni az országgyűlési biztos:

* ha az ügyre vonatkozó eljárás 1989. október 23. előtt indult el;ha az ügyben született jogerős határozat 12 hónapnál régebbi;ha az ügyben bírósági eljárás van folyamatban vagy bírósági döntés született;ha az ügyben az Országgyűlés; a köztársasági elnök; az Alkotmánybíróság; az Állami Számvevőszék; vagy az ügyészség járt el (kivéve az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szervet).

mendez # 2008.11.20. 15:05

Nem kívánok vitázni.
„Akinek semmilyen hatásköre nincs attól fogva, hogy a bíróságra került az ügy.”

Javaslom elolvasni a honlapjukat, amiben pl. pont ilyen jogsérelemre ígérnek rövid időn belül választ.
Persze kérdés hogy mit tartalmaz a beadvány.

Égbekiáltó baromság? Nem hinném. Talán az égbekiáltó baromság, amikor valaki ekkora arc hogy ismeretlenül ilyet ír valakinek!
Pont ezért rúgtam ki az ügyvédemet! Kamu ember volt ő is.
Az összetartás, pedig pont ebben rejlik, hogy nehogy rájöjjön az átlag ember, arra hogy tulajdonképpen szórakozik valaki az életével adott esetben!
Hidd el, tudom, miről beszélek! /szerintem te is!/
Nem szükséges válaszolni!

ObudaFan # 2008.11.20. 14:55

Már négy alkalommal kértem a bíró pervezetésből való kizárását, mind a négy alkalommal elutasította az elnök.

Ekkora hatalmas igazságérzettel legalább nézd meg azokat a végzéseket. A fél által benyújtott kizárási indítványt nem az "elnök" bírálja el.

Erre találták ki, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát. /ombudsman/

Akinek semmilyen hatásköre nincs attól fogva, hogy a bíróságra került az ügy.

Hogy a jogásztársadalom túl összetartó lenne, azt nem tapasztalom, de az olyan égbekiáltó baromsággokkal szemben, mint pl. a fenti tanács, vagy hogy ha valaki 4 alkalommal kéri egy bíró kizárását és még mindig nem zárják ki, akkor ott a bírósággal van a gond, könnyen lehet, hogy nem csak tőlem, hanem más jogásztól is fogsz kapni hideget-meleget.

mendez # 2008.11.20. 14:05

Félreértesz.
A rendőrség, és a bíróság két különböző dolog. A bíró ellen a bíróságon tehetsz észrevételt! A rendőrségen, pedig feljelenthetsz bárkit, vagy akár ismeretlen tettest. Ezzel azonban vigyázz! Megalapozott legyen az ok!
Ha négy alkalommal kérted a kizárást, és még mindig az a bíró dolgozik a te ügyeden, akkor habár nem vagyok jogász, sok jóra nem számíthatsz.

„Megköszönném, ha valaki elmondaná, hogy milyen jogi lehetőségem van ilyenkor, hova, kihez fordulhatok, ÉGBEKIÁLTÓ az I. fokú bírónő ELFOGULTSÁGA, DISZKRIMINÁCIÓJA.”

Erre találták ki, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát. /ombudsman/

Általánosságban, egy valamit ne felejts viszont!
Mivel a jogásztársadalom igen összetartó, így nagyon nehéz bármilyen igazat is kiharcolni! És sose feledd! Az a jó ügyfél, aki keveset beszél, kevés munka van vele! Ha bármit el akarsz érni, sose szidj senkit sem! A bíró a jogász nem ellenfeled, és nem ellenséged! A munkáját végzi, és mint mindenki más, ő is hibázhat!
Ha viszont felkészülsz a tőled telhető legjobb módon, vagy ha nincs ügyvéded, akkor hivatalból rendeltess ki egyet!

Tamás123 # 2008.11.20. 12:21

Szia Mendez!

Jól értettelek? Elfogultság miatt feljelentést tehetek a rendőrségen egy bíró ellen?

Már négy alkalommal kértem a bíró pervezetésből való kizárását, mind a négy alkalommal elutasította az elnök.

Tényként el kell mondanom, de sajnos megfelel a valóságnak, hogy az elnöknek fogalma sincs a perről. Az elutasításaiban 1 oldalon bemásolja, hogy mit-miért kérek, további egy oldalon véletlenszerűen idéz a Pp.-ből, amiknek semmi köze a tárgyhoz, majd egy mondatban leírja, hogy a pervezetés a bíró feladata és elutasít. Szomorú, de ezt kell mondanom, hogy ezen a bíróságon, ennél az ügynél, ennél az elnöknél ez így működik.

Megköszönném, ha valaki elmondaná, hogy milyen jogi lehetőségem van ilyenkor, hova, kihez fordulhatok, ÉGBEKIÁLTÓ az I. fokú bírónő ELFOGULTSÁGA, DISZKRIMINÁCIÓJA.

mendez # 2008.11.19. 22:42

A lényeg hogy ne félj!
A megfélemlítés egy fegyver, de csak az a fegyver hatásos, amit észrevesznek! Ha nem veszik észre, akkor nem hatásos!
Bárhol tehetsz az országban feljelentést, akárki ellen! Lehet elfogultsággal is tenni a feljelentést, vagy megemlíteni a közvetlen életveszélyt akár! Ezen pillanatnyilag nevetni fog mindenki, de ha a fülébe jut annak, akinek kell, akkor nem fog kockáztatni!
A másik variáció: írd ki a lakás ajtajára, hogy itt kissebségi önkormányzat kezdi meg a működését rövidesen. A lakók olyan háborút fognak indítani hogy nem lesz ember aki ezek után bármi jogellenes dolgot elkövessen ott!

Tamás123 # 2008.11.19. 22:36

Láma1

Köszi szépen, olvaslak majd az iwiw-en is. Amit az iwiw-emen és az ottani YouTube-os klipeken és a hivatkozott weboldalon olvashatsz, ott minden igaz, minden úgy történt. A háttérben annyi van, hogy a volt feleségem élettársának nagyon magas beosztású ismeretsége van a kerületi Rendőrkapitányságon, így mindent el akarnak kenni neki. A bírónő "munkája" minősíthetetlen, már 4 alkalommal kértem elfogultság miatt másik bírót, de nem. Az Elnöknek fogalma sincs róla, hogy mi folyik a perben, sajnos ezt kell mondanom és így igaz, de elutasítja a kérelmemet.

A www.elidegenites. mindenkilapja.hu weboldalon tudom, hogy néhol nagyon indulatos voltam, természetesen soha nem tudnék tettleges lenni még az élettárssal szemben sem. Egy tárgyaláson már idéztem ennek kapcsán József Attila Tiszta szívvel című verséből, utalbva arra, hogy József Attila sem tudott volna ártani senkinek, saját magán kívül.

Monalisa1

Amiatt nem tudok visszaköltözni, mert 2 naponta zárat cseréltetne a feleségem, továbbá az egyetlen "vagyonom" egy számítógép is eltűnne. Amikor ottlaktam és dolgozni voltam, az élettárs már kitaposta a kábeleket hátul. De a fő ok, nem lennék biztonságban. Mit tudnék csinálni, ha egyedül vagyok a lakásban és megjelenik a volt feleségem az élettársával és 2-3 férfival. Helybenhagynának, majd elmesélnék, hogy én támadtam meg a feleségemet ők csak megvédték. Nekik van tanú, nekem nincs. Sajnos ez a valóságban is így működik.

monalisa1 # 2008.11.19. 22:07

Szia!

Szóval haladéktalanul írj a bíróság elnökének, intézkedni csakis őneki van jogosultsága. (Addig sajnos vonják az ideiglenes intézkedéssel elrendelt havi összegeket - utólag beszámításra kerülhet, bár közben azért éhen dögölhetsz...)

Azt nem értem, hogy a FB által visszahelyezett lakásba miért ne tudnál beköltözni - zárcsere oszt megvan. Az ajtóra kívülről meg ragaszd rá a visszahelyező végzés fénymásolatát - aki tud olvasni hadd eméssze...

Tamás123 # 2008.11.19. 21:49

Köszi monalisa1

Na látood, ez az, amit én sem értek többek közt.

2006. májusában lépett le a feleségem a pasijához, 2006. július közepéig velem volt a fiam, majd azt mondta, hogy elvinné "egy hétre" nyaralni. Az "egy hétből" immáron 28 hónap lett, azóta zárják el a fiamat.

2006. júliusáig minden költséget én álltam 20 éven át, a kedves volt feleségem még a kenyér árát sem ismerte. Ez szó szerint értendő.

Tehát mint említettem, 2006. júliusában elvitte a fiamat, majd önkényesen, erőszakkal maguknál tartották, még kapcsolattartást sem engedtek.

A részítéletben az szerepel, hogy a gyermektartási díj tekintetében a végzés előzetesen végrehajtható.

20 év után a ruháimmal tett ki a bírónő jogszerűtlenül, jelenleg egy garzont bérelek, gyermektartást fizetek, msot ráadásul fizessem meg ugyanarra az időszakra is, amikor egy családban, minden költséget én fedeztem, továbbá arra, amikor önkényesen kisajátították a fiamat.

Megjegyzem, a FB. visszahelyezett a lakásba, de visszaköltözni nem tudok, az a lakás üresen áll, a volt feleségem a pasijánál él a fiammal, én meg albérletben. Gondolom nem kell mondanom, mennyi marad megélhetésre.

Láma # 2008.11.19. 21:48

Tamás!
Megvezettek.Fellebbezést kell beadni és ez az elsőfok semmi (egy db papír).Le kell írni,hogy mikben tévedett az elsőfok,bizonyítékokkal alátámasztani,hogy ettől eddig nálad volt a gyermek a te gondozásodban (ilyenkor eleve nem kell fizetned tartásdíjat).
A munkahelyed hadd vonja, a fellebbezésben kérni kell az azonnali hatályon kívül helyezést.A munkáltatónak pedig jelezni,hogy nem jogerős ez az ítélet. De azért olvasd el,mert ha mégis benne van az a kitétel,hogy előzetesen végrehajtható,akkor a munkáltatónak bizony kötelessége felhívásra levonni és elpostázni exnek az esedékes összeget.
Az eljáró bíróság elnökének írhatsz,de nem hiszem hogy eredményes lenne.Az elsőfok már lezárta és arra várnak hogy fellebbezel-e vagy jogerőssé válik.
Gondolom fellebbezel(!).

"lényegében elrabolják a gyermekemet, semmiféle beleszólásom semmibe és ezek után a nagy semmire fizessek"
Gyermek lakhelye szerinti gyámügy, majd ha nem kívánnak foglalkozni vele,akkor tovább a megyei gyámügyre kell továbblépni.(ha igaz minden,amit olvsatam a neten,akkor sűrgősen)
A többit majd privát (iwiw).


Nem végeztem még el a jogi egyetemet.

monalisa1 # 2008.11.19. 21:39

2006.01. - 2007.05. = 17 hó, azaz 200.000 Ft : 17 = 11.765 Ft t.díj nem fizetés és/vagy különbözeti elmaradás. A tényleges, valós számadatokat neked kell tudnod, és nem is ide tartozó.

monalisa1 # 2008.11.19. 21:35

Már hogy a fenébe kötelezhetett a bíróság 2006. január hónapig visszamenőleg t.díj fizetésére, amikor - mint írod - csak májusban szakadt meg a házassági életközösség.

Azt most nem bogarászom vissza, hogy a feleséged mikor is vitte el tőled a kisfiút, de amíg egyedül nevelted, arra az időre éppenséggel te követelhetsz tőle t.díjat - szerintem.

A részitélet egyben előír ideiglenes intézkedést is??! Erre vonatkozóan nem írtál infot, de azt igen, hogy a munkahelyed már vonja is a pénzt...

Csakis az eljáró bíróság elnökének írhatsz panaszt, kérve soronkívül vizsgáltassa ki az ügyet. (Az esetleges téves bírói döntést csakis ő jogosult hatályon kívül helyezni.)

Ha beigazolódik, hogy jogtalan volt a levonás, az összeg betudásra kerül az éppen aktuális havi t.díj kifizetésekbe.

Tamás123 # 2008.11.19. 19:10

kalamayka!

Köszi szépen a válaszodat.

Mindent értek, amit írtál, a feleségemmel 2006. májusában szakadt meg a házassági életközösség, amikor otthagyva a gyermekünket, az élettársához távozott (a fiam kiborulva, emiatt indítottam el a gyermekelhelyezési pert) Az eddig fennálló házassági életközösségünket bizonyítottam, sőz mitöbb minden költséget én viseltem.

Nézd, azzal maximálisan egyetértek, hogy a gyermeknek az ellátását fedezni kell, soha nem akartam ezalól kibújni. De az már felháborító, hogy lényegében elrabolják a gyermekemet, semmiféle beleszólásom semmibe és ezek után a nagy semmire fizessek.

Itt nem érvényes az, hogy hat hónapra visszamenőleg lehet kérni gyermektartást? 2008. októberében, hogyan lehet visszanyúlni 2006. januárjára?

(Zárójelben megjegyzem, épp ma van 28 hónapja (!!!), hogy elzárják a gyermekemet.)

Nem titok a nevem, Csiza Csaba vagyok, az iwiw-en elég érdekes dolgokat lehet olvasni az esetről, javaslom, a YouTobe-ra általam feltett videók megnézését is.

Igen, tudom, hogy több esetben felháborodott vagyok, de talán megértitek, ha megnéztek az iwiw-en.

kalamalyka # 2008.11.19. 18:54

Valószínű, hogy a beadványban az szerepel, hogy 2006 január 1-től szakadt meg az életközösség, e szerint ítéltek onnan. Ezt kellett volna anno cáfolni ha szerinted csak később.......
Amióta az ex elvitte a gyereket, um. elszakította, ő neveli...........ergo - jogos az hogy Te fizeted a tartásdíjat...

Más kérdés az, hogy önkényesen, meg elzárva... stb... az egy külön téma. A tartásdíjnak ehhez, csak úgy mint a kapcsolattartáshoz, semmi köze. Azt fizetni kell, vonják, behajtják....

Attól a gyerek eszik, iszik, iskolába jár, melegszik, ÉL, ami kettőtök között folyik......a hozzájárulásod kötelező annak ellenére ami történik, történt......

Tamás123 # 2008.11.19. 18:33

Sziasztok!

Időrendi sorrendben írom az eseményeket.

  1. 2006. júniusában gyermekelhelyezési pert indítottam el, ezt megelőzően egy családként éltünk a feleségemmel, fiammal.
  2. 2006. júliusában a feleségem önkényesen elvitte a fiamat a jelenlegi élettársához, olyan is előfordult, hogy az élettárs egy rúddal esett nekem az iskolánál, megakadályozva a kapcsolattartást.
  3. Ideiglenes határozatban a feleségemnél helyezte el a Bíróság a fiamat, a végzés szerint 2007. júniustól havi fix összegű gyermektartási díjat fizetek.
  4. 2008. októberben az I. fokú bíróság egy olyan részítéletet hozott, hogy gyermektartási díjként fizessek meg összesen 200 ezer forintot a 2006. január 1. - 2007. májusi időszakra.

Jogszerű-e ez a részítélet, milyen alapon fizessek arra az időszakra gyermektartási díjat, amikor egy család vagyunk, továbbá az azt követő időszakra, amikor önkényesen elvitték a gyermekemet, semmiféle beleszólást nem engedélyeztek az életébe, a kapcsolattartást megakadályozták. A munkáltatóm automatikusan vonja ezt a pénzt.

Hova tudok fordulni, hogy azonnal helyezzék hatályon kívül - a megítélésem szerint triviálisan jogszerűtlen - részítéletet?

Kitől tudom perelni azt az összeget, amit már levont a munkáltatóm? A volt feleségemtől vagy a bíróságtól?

Előre is köszönöm a választ.

ObudaFan # 2008.11.19. 12:04

Az az értelme, hogy a bíróság az ítélet előtt is hozhat egy, az ítéletig hatályos döntést. Kevés rá az esély, de meg kell próbálni, mert semmi veszítenivaló nincs vele.