Gyermektartásdíj végrehajtása

kössz!
Az rendben van, de nem találom, a a jogi definíciókat az indokokra.

Ja bocs pl. ha nem jár suliba, etc.

Az 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 60. §-ának (2) bekezdésében említett szükséges tanulmányok körébe tartozik az életpályára elôkészítô szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, valamint a fôiskolai és egyetemi tanulmányok végzése is.
A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentôsége; nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az indokolt megszakítás.
Nem köteles a szülô tartani a szükséges tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermeket akkor, ha

1. a gyermek továbbtanulásra alkalmatlan;
2. a gyermek a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élô közeli hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amelyre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó (érdemtelenség);
3. ezáltal a szülô saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

A munkaképes nagykorú gyermek részére a szükséges tanulmányai folytatásának idejére járó tartásdíj összegének megállapításával a gyermek indokolt szükségleteit és a kötelezett teherbíró képességét kell alapul venni.
A Legfelsôbb Bíróság a tanulmányait folytató gyermek tartási igényének és a tartás mértékének kérdésével már több állásfoglalásában foglalkozott. Ezek az állásfoglalások a továbbtanuló kiskorú gyermek tartásával kapcsolatos kérdéseket rendezték annak a mûvelôdéspolitikai szempontnak a figyelembevételével, amely szerint indokolt törekvés az általános iskola elvégzése után a középiskola elvégzése, illetôleg az azzal azonos képesítés megszerzése. Minthogy az ezzel kapcsolatos tanulmány végzése általában a gyermek kiskorúságának idejére esik, a tartásra köteles szülôre irányadó a Csjt. 69/A. §-ának (1) bekezdése szerint az a rendelkezés is, hogy a szülô a saját szükséges tartásának a rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami a közös eltartásukra rendelkezésre áll. A kialakult ítélkezési gyakorlat a középiskolai tanulmányok végzésének idejére a tartásra való jogosultságot és kötelezettséget változatlanul fennállónak tekinti az esetben is, ha a kiskorúság idején megkezdett középiskolai tanulmányok befejezése valamilyen okból a gyermek nagykorúságának elérése utáni idôre is átnyúlik.
Kérdéses azonban, hogy a munkaképes nagykorú gyermek tanulmányainak folytatása esetén milyen feltételek mellett és milyen mértékben követelhet a szülôjétôl tartást.
A Csjt. 60. §-ának (2) bekezdése tartásra jogosultnak tekinti a munkaképes leszármazót is, ha erre szükséges tanulmányainak folytatása érdekében rászorul. Ilyen esetben a gyermek nagykorúságának elérése után is jogosult a tartásra. A továbbtanuláshoz fûzôdô egyéni érdek összhangban áll a társadalom érdekével, s e kettôs érdek érvényesülésének elômozdítását zavartalan családi kapcsolat esetén a szülôk maguk is alapvetô erkölcsi kötelességüknek tartják. A családi kapcsolat meglazulása vagy felbomlása azonban nem lehet indok arra, hogy az említett érdekek háttérbe kerüljenek, különösen nem abban a vonatkozásban, hogy a családi kapcsolat alapján tartásra kötelezett szülô a gyermeknek és a társadalomnak az érdekét figyelmen kívül hagyja.
A gyermek rendszerint gimnáziumban, szakközépiskolában, szakmunkásképzôben folytatja tanulmányait. A középiskolai tanulmányok sikeres elvégzése után azonban sor kerülhet valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges további tanfolyamnak a végzésére (pl. gyors- és gépíró, nyelv-, számítástechnikai, menedzserképzô tanfolyam stb.), valamint fôiskolai, egyetemi tanulmányok folytatására a fôiskola, egyetem nappali tagozatán. A Csjt. 60. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a szükséges tanulmányok folytatásán általában az életpályára elôkészítô szaktanfolyamnak, valamint a fôiskolai és egyetemi tanulmányoknak a végzését is érteni kell, ezért e tanulmányok folytatásának idejére az arra rászoruló munkaképes leszármazó is jogosult a tartásra.
Ha a gyermeket a középiskola befejezése után a választott életpályára elôkészítô tanfolyamra, fôiskola, egyetem nappali tagozatára felvették, a tartásra kötelezett s arra képes szülô nem hivatkozhat arra, hogy a nagykorúságát elért gyermek munkaviszonyt létesítsen, és tanulmányai költségeirôl, valamint megélhetésérôl maga gondoskodjék.
A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentôsége, ami azt jelenti, hogy a nagykorú gyermek általában csak tanulmányainak folyamatos végzése esetén követelhet jogszerûen tartásdíjat. A folyamatosságot azonban nem szakítja meg a fôiskolai, egyetemi tanulmányok végzését megelôzôen megkívánt egy-két éves gyakorlati munka, a sorkatonai szolgálat, a betegség vagy más rendkívüli ok. Azt a kérdést, hogy a megszakítás idejére tartásdíj a gyermeket mennyiben illeti meg, az alapul szolgáló ok figyelembevételével kell megítélni. Szünetel a tartási kötelezettség, ha a megszakítás ideje alatt a gyermek megélhetése biztosítva van, vagy arról maga képes gondoskodni.
Ha a középiskolai tanulmányok végzését követôen hosszabb idô telt el, az összes körülmény mérlegelésével kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a tanulmányoknak a fôiskola, egyetem nappali tagozatán való folytatása idejére a tartásdíj fizetése a szülôtôl elvárható-e, vagy pedig a gyermekkel szemben jogosan támasztható-e az a követelmény, hogy a továbbképzéséhez szükséges anyagiakat részben vagy egészben maga teremtse elô. E vonatkozásban jelentôsége van annak, hogy a hosszabb megszakításnak mi volt az indoka, a nagykorú gyermek életpályája a kiesô idôben hogyan alakult. Ha a gyermek a továbbtanulást megelôzôen hosszabb idô alatt akkori életkörülményeinek megfelelôen választott életpályán már elhelyezkedett, rendszerint nem várható el a szülôtôl, hogy több évi megszakítás után fedezze a továbbtanulás (újabb tanulás) költségét, és erre az idôre újból tartásdíjat fizessen. Ilyen esetben kivételesen a tartási kötelezettség megállapítására akkor kerülhet sor, ha az életpályától eltérô vagy magasabb képzettség megszerzését igénylô újabb életpálya a gyermek összes körülményére, különösen egészségi állapotára tekintettel feltétlenül indokolt, és a kötelezett kereseti, jövedelmi viszonyai alapján a társadalmi felfogás szerint továbbtaníttatása a kötelezettôl elvárható (pl. a megszerzett képesítés az idôközben bekövetkezett változás folytán megélhetését nem biztosítja).
A fôiskolai, egyetemi tanulmányok folytatásához fûzôdô egyéni és társadalmi érdek a gyermekre is kötelezettséget ró, nevezetesen a tanulmányait köteles a tôle elvárható legjobb eredménnyel végezni annak érdekében is, hogy a jogszabályban biztosított kedvezményeket (tandíjkedvezmény, ösztöndíj stb.) kiérdemelje, s ezzel a szülô tartási terheit enyhítse. Megfelelôen együtt kell mûködnie a gyermeknek és szülôjének abban is, hogy a továbbtanuló gyermek a társadalmi ösztöndíj lehetôségét igénybe vegye. A gyermeknek mindezzel kapcsolatos felróható magatartását a terhére figyelembe kell venni, és az nemcsak a tartásdíj összegének a megállapítására hathat ki csökkenôleg, hanem adott esetben a tartási kötelezettség megszüntethetôségére is vezethet.
A már említett általános mûvelôdéspolitikai szempontokra tekintettel a gyermeknek a továbbtanulásra való alkalmatlanságát lehet megállapítani, ha fôiskolai, egyetemi tanulmányait szellemi vagy testi adottságainál fogva tartósan nem képes eredményesen folytatni. Ugyanilyen elbírálás alá esik, ha a továbbtanulás ideje neki felróható okból tartósan elhúzódik. A magatartás okait, a gyermek körülményeit, a szülôknek vele szemben tanúsított magatartását természetesen igen behatóan vizsgálni kell. E vizsgálódás során a fôiskola, egyetem véleményének a beszerzése is szükséges, mert csak valamennyi ok kellô ismeretében bírálható el, hogy a gyermek továbbtaníttatásának anyagi támogatása a társadalmi felfogás szerint a szülôktôl elvárható-e.
A családi kapcsolatból eredô jogok és kötelezettségek vonatkozásában - így a tartás jogát és kötelezettségét illetôen is - különös jelentôsége van az erkölcsi követelményeknek. Erre is tekintettel mondja ki a Csjt. 60. §-ának (3) bekezdése, hogy nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált. A törvény azonban közelebbrôl nem határozza meg, hogy milyen körülmények fennállása esetén lehet az érdemtelenséget megállapítani.
Az említett erkölcsi követelmény szem elôtt tartásával az összes körülmények beható mérlegelésével kell megítélni a továbbtanuló gyermeknek a tartásra kötelezett szülôvel vagy vele együttélô közeli hozzátartozójával szembeni nem megfelelô magatartását is. A nagykorú gyermektôl fokozottabban elvárható, hogy a tartásdíjat fizetô szülôjével szemben ne csak követelést támasszon, hanem a tartás alapjául szolgáló családi kapcsolatnak megfelelô magatartást tanúsítson, mert e tekintetben már van olyan belátása, amellyel magatartásának helyes vagy helytelen voltát és annak következményeit kellôen értékelni tudja. A törvényen alapuló tartásra ezért nem méltó a fôiskolai, egyetemi tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermek, ha neki felróhatóan a tartásra kötelezett szülôjével vagy vele együttélô közeli hozzátartozójával szemben súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít. Gondosan vizsgálni kell azonban, hogy a magatartást milyen ok és körülmény váltotta ki, különösen azt, hogy a kötelezett magatartása idézte-e elô, végül, hogy az a gyermeknek a társadalmi felfogás szerint valóban súlyosan felróható-e.
A Csjt. 69/A. §-ának (1) bekezdése szerint a szülô csak a kiskorú gyermekét köteles saját szükséges tartásának rovására eltartani. A fôiskolai, egyetemi tanulmányok folytatása - legfeljebb pár hónap kivételével - a gyermek nagykorúságának idejére esik, tehát irányadó az az elv, hogy a szülô nem köteles a gyermeket eltartani, ha ez saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyezteti. Erre tekintettel fôiskolai, egyetemi tanulmányok folytatása esetén mindig vizsgálni kell - a rászorultság mellett - a tartásra kötelezett szülô teherbíró képességét, figyelemmel kell lenni a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaira és az ôt terhelô kötelezettségekre.
A munkaképes nagykorú gyermek részére - szükséges tanulmányai folytatásának idejére - fizetendô tartásdíj mértéke szempontjából a gyermek szükségleteit, a tartásra köteles szülô teherbíró képességét, továbbá azt kell figyelembe venni, hogy a másik szülôtôl - vagyoni, jövedelmi, kereseti viszonyaira, családi és személyes körülményeire tekintettel - mennyiben várható el, hogy ô is hozzájáruljon a továbbtanulás költségeinek fedezéséhez. A tartásdíj mértékének megállapításánál egyik tényezô a továbbtanuló gyermek indokolt szükséglete. E vonatkozásban figyelemmel kell lenni a gyermeknek a továbbtanulással szükségképpen együttjáró kiadásaira, de számításba kell venni mindazt a támogatást is, amelyet az állam, a társadalom nyújt (állami, társadalmi ösztöndíj, szociális segély, tandíjkedvezmény, az elhelyezés, az étkezés terén nyújtott kedvezmény), a gyermek esetleges rendszeres jövedelmét (korrepetálásból eredô rendszeres jövedelmét stb.) és vagyonát.
A gyermektartásdíj mértékének további tényezôje a tartásra kötelezett szülô teherbíró képessége. Amint arra már utalás történt, a szülô a munkaképes nagykorú gyermek tartása érdekében nem köteles saját szükséges tartását és kiskorú gyermekének szükséges tartását megszorítani. A tartásra kötelezett szülô és kiskorú gyermekének szükséges tartását illetôen jelentôsége van a kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyoknak, a családi és személyes körülményeknek, s ezek gondos mérlegelésével kell elbírálni, hogy adott esetben a nagykorú munkaképes továbbtanuló gyermek részére a szülô tartásdíj fizetésére milyen mértékben képes.

Sziasztok!
Válás után az első hónapi gyerektartást még nem vonták le a fizetésemből, mert még nem kapta meg a munkáltatóm a határozatot.
Rózsaszín csekken feladtam a volt feleségemnek.
Õ közölte velem, hogy nem érdekli, és megállapodott a munkáltatómmal, hogy a következő havi fizumból 2 havi gyerektartást vonnak le.
Lehetséges ez?
Milyen alapon nem fogadja el a csekken küldött gyerektartást?
Én tudomásom szerint ugyanazzal az ugyintézővel beszéltem a munkahelyemen, mint ő.
Kinek a szava számít?
Köszönöm a válszokat!

Ha megvan a rózsaszín csekk, és az fedezi a teljes összeget, akkor azt beszámíthatod a tartozásba, vagyis követelheted a munkabéredet a munkáltatótól.

kedves hozzáértők!
bíróság megítélte a tartásdíjat, eddig az adós tartozása negyedmillió forint. kérdésem az, hogy hogyan lehet megigényelni az állam általi megelőlegezést? adós nem fizet, és a végrehajtó se tudná lefoglalni semmijét, mert nincs semmije sem. rendőrségi feljelentés mit vonna maga után?

Sziasztok!

A következő kérdésben kérném a segítségeteket. Gyermektartásdíj végrehajtásáról van szó.
G.J adós ellen indult végrehajtási ügy
G.J elhunyt és előző házasságából született gyermeke után nem fizetett tartásdíjat. A tartásdíj végrehajtásáért jogutódként az örökösök (3 gyermeke) lett megjelölve, és természetesen a hagyatékátadó végzés alapján ők 3an egyetemlegesen felelnek a hagyaték tárgyaival. A hagyatékot a bíróság egy ingatlanban jelölte meg.
Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben a tartásdíj végrehajtása milyen formában foganatosítható?
Ha az örökösök lemondanak az őket megillető ingatlanrészről, akkor ezzel a tartozás kiegyenlíthető? Vagy ezt külön kérelmezni kell?
Egyébként az állam által előlegezett tartásdíj és járulékai összege 41.716 Ft.

Előre is köszönöm a segítséget!

rituska!

Megoldható, de erről külön meg kell állapodni, és ha már bírósági végrehajtás folyik, a bírósággal - ha ez bármiért nem lenne lehetséges, a gyámhatósággal - jóvá kell hagyatni a megállapodást.

boborján!
Először meg kell indítani a bírósági végrehajtást, és ha valóban sikertelen, akkor lehet előlegezést kérni. A feljelentésre elindül a büntetőeljárás, és marasztalással zárul, ha az elsőfokú ítéletig nem egyenlíti ki a tartásdíjat az illető.

ObudaFan!

Tehát ha jól értem, akkor az ingatlanból csak akkor egyenlíthető ki a tartozás, ha ahhoz mind a 3 örökös hozzájárul. Egyébként nem, és akkor mindnekinek ki kell fizetnie a rá eső részt.
És mi a helyzet akkor, ha az illetőnek(örökösnek) 1/6 része van a házban, az édesanyjának azon haszonélvezeti joga van. Lehetséges az, hogy az örökös az ingatlan berendezési tárgyaiból (ingóságokból) jogosan igényt tartson bármire is? Joga van ahhoz, hogy a házból elhozzon ingóságokat?

Az ingóságokon is haszonélvezet van az özvegynek. Már azon a felén, ami nem eleve az övé.

A haszonélvezet pedig az ingóságokra azt jelenti, hogy egész életében ő használhatja, a használat joga csak akkor száll vissza a tulajdonosra, ha a haszonélvezet megszűnik (meghal a haszonélvező), vagy a haszonélvező lemond a dolog használatáról.

Üdvözletem!
Kérdésemre már keresgéltem választ,de nem teljesen tiszta a számomra.Páromnak 2 gyermekre kell tartásdíjat fizetni,ami meg is történik rendszeresen.Viszont a nagyobbik jövőre tölti a 18-at,és eddig kétszer bukott az iskolákban,ötödikben és szakközép elsőben most(kétszer pótvizsgázott már általánosban is),így idén ismét szakközép elsőbe megy.Meddig kell fizetni a tartásdíjat?Akár 25 éves koráig esetleg míg le nem érettségizik?Kérheti hogy ne kelljen fizetnie csak 1 gyermekre majd?Vagy legalábbis csökkentett összeget.(közösen neveljük az én 3 gyermekem ha ez lényeges)Köszönöm a segítséget....

Az első életpálya elsajátításáig kell fizetni. (nem biztos, hogy jó a szabály, dehát ez van...)

Ha viszont a gyerek alkalmatlan a pályára, akkor lehet kérni a tartásdíjfiz. kötelezettség megszüntetését.

A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége; nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az indokolt megszakítás.
Nem köteles a szülő tartani a szükséges tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermeket akkor, ha a gyermek továbbtanulásra alkalmatlan.
A szükséges tanulmányok folytatása szempontjából a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége, ami azt jelenti, hogy a nagykorú gyermek általában csak tanulmányainak folyamatos végzése esetén követelhet jogszerűen tartásdíjat. A folyamatosságot azonban nem szakítja meg a főiskolai, egyetemi tanulmányok végzését megelőzően megkívánt egy-két éves gyakorlati munka, a sorkatonai szolgálat, a betegség vagy más rendkívüli ok. Azt a kérdést, hogy a megszakítás idejére tartásdíj a gyermeket mennyiben illeti meg, az alapul szolgáló ok figyelembevételével kell megítélni. Szünetel a tartási kötelezettség, ha a megszakítás ideje alatt a gyermek megélhetése biztosítva van, vagy arról maga képes gondoskodni.
Ha a középiskolai tanulmányok végzését követően hosszabb idő telt el, az összes körülmény mérlegelésével kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a tanulmányoknak a főiskola, egyetem nappali tagozatán való folytatása idejére a tartásdíj fizetése a szülőtől elvárható-e, vagy pedig a gyermekkel szemben jogosan támasztható-e az a követelmény, hogy a továbbképzéséhez szükséges anyagiakat részben vagy egészben maga teremtse elő. E vonatkozásban jelentősége van annak, hogy a hosszabb megszakításnak mi volt az indoka, a nagykorú gyermek életpályája a kieső időben hogyan alakult. Ha a gyermek a továbbtanulást megelőzően hosszabb idő alatt akkori életkörülményeinek megfelelően választott életpályán már elhelyezkedett, rendszerint nem várható el a szülőtől, hogy több évi megszakítás után fedezze a továbbtanulás (újabb tanulás) költségét, és erre az időre újból tartásdíjat fizessen. Ilyen esetben kivételesen a tartási kötelezettség megállapítására akkor kerülhet sor, ha az életpályától eltérő vagy magasabb képzettség megszerzését igénylő újabb életpálya a gyermek összes körülményére, különösen egészségi állapotára tekintettel feltétlenül indokolt, és a kötelezett kereseti, jövedelmi viszonyai alapján a társadalmi felfogás szerint továbbtaníttatása a kötelezettől elvárható (pl. a megszerzett képesítés az időközben bekövetkezett változás folytán megélhetését nem biztosítja).
A főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatásához fűződő egyéni és társadalmi érdek a gyermekre is kötelezettséget ró, nevezetesen a tanulmányait köteles a tőle elvárható legjobb eredménnyel végezni annak érdekében is, hogy a jogszabályban biztosított kedvezményeket (tandíjkedvezmény, ösztöndíj stb.) kiérdemelje, s ezzel a szülő tartási terheit enyhítse. Megfelelően együtt kell működnie a gyermeknek és szülőjének abban is, hogy a továbbtanuló gyermek a társadalmi ösztöndíj lehetőségét igénybe vegye. A gyermeknek mindezzel kapcsolatos felróható magatartását a terhére figyelembe kell venni, és az nemcsak a tartásdíj összegének a megállapítására hathat ki csökkenőleg, hanem adott esetben a tartási kötelezettség megszüntethetőségére is vezethet.
A már említett általános művelődéspolitikai szempontokra tekintettel a gyermeknek a továbbtanulásra való alkalmatlanságát lehet megállapítani, ha főiskolai, egyetemi tanulmányait szellemi vagy testi adottságainál fogva tartósan nem képes eredményesen folytatni. Ugyanilyen elbírálás alá esik, ha a továbbtanulás ideje neki felróható okból tartósan elhúzódik. A magatartás okait, a gyermek körülményeit, a szülőknek vele szemben tanúsított magatartását természetesen igen behatóan vizsgálni kell. E vizsgálódás során a főiskola, egyetem véleményének a beszerzése is szükséges, mert csak valamennyi ok kellő ismeretében bírálható el, hogy a gyermek továbbtaníttatásának anyagi támogatása a társadalmi felfogás szerint a szülőktől elvárható-e.

Üdv.

Lenne egy kérdésem.
Sajnos úgy alakult, hogy nem tudok gyermektartást fizetni, mert nincs munkám, és szoc.segélyből élek.
A kérdésem a következő.
A végrehajtó hozzányúlhat e a segélyemhez?
És ha igen mennyit tiltathat le, stb.
Mert drága anyuka végrehajtásra adta.
Előre is köszönöm.

Elnézést,...ez engem is érdekel.

Kedves ObudaFan!

Ha jól tudom,akkor van egy olyan rokontartási szabály is, hogy nagykorú gyermek tartására nem kötelezhető az a személy,akinek saját tartása veszélybe kerül ezzel,vagy ezzel a saját háztartásában a kiskorú gyermek tartását veszélyeztetné.Vagyis itt már nem "él" az a jogszabály,hogy a kötelezett a saját kárára is köteles tartásdíjat fizetni.Természetesen jövedelmi viszonyoktól függ a bírói mérlegelés.A 3 gyermek tartása is lényeges szempont.Összesen akkor 4 kiskorúról van szó a nagykorún kívül,ha jól értettem (1 a régi családban + 3 az új családban).

Reny73

Jól tudod.

sarigabor

33%-ot. Indíts pert a tartás mérséklése iránt.

sarigabor!

Pontosítás: a rendszeres szoc. segély mentes a vh. alól.

sarigabor!

Csak az a baj, hogy a sajnálatos nemfizetés miatt hónapról hónapra gyülemlik a tartozás, aztán ha lesz munka nyögvelős lesz az aktuális havi t.díj fizetése valamint az elmaradt tartozás próbált mielőbbi egalizálása - egyidejűleg.

Valóban, haladéktalanul kérd a t.díj mérséklését a körülmények időközbeni megváltozása miatt. (A bíróság heti egy nap valamelyik déleletti un. panasznapján jegyzőkönyvbe mondható a kérelem - amely egyben maga a keresetlevél is -, és a megfogalmazásában segítenek.)

Monalisa
laikus hozzászóló

üdvözlök midenkit.KÉRDEZNÉM ,HOGY A TARTÁS DIJAT MELYET A BIROSÁG MEGÁLAPITOT 2005 BEN KÖTELES VAGYOK E ODA ADNI AZ ÉDES ANYÁNAK AKI A GYERMEKET NEVELI HA A GYERMEK A NYÁRI SZÜNET TELJES HOSSZÁT NÁLAM TÖLTI,VAGY AKKOR KELL ADNOM HA A GYERME NÁLA VAN.MIVEL MINDEN ÉV JUNIUS 15 TÖL AUGUSZTUS 20 IG NÁLAM TARTOZKODIK.ÉN UGY GONDOLOM AKKOR NE Ö NEVELI A GYERMEKET, ÉS NEM TARTJA EL KÖLTI MAGÁNAK A TARTÁS DIJAT.MÉG AZ ISKOLÁHOZ IS ÉN SAJÁT MAGAMTOL VÁSÁROLK BE AZT SEM MONTHATOM HOGY EL TESZI ÉS BE VÁSÁROL A GYERMEKNEK.ÉN VESSZEK CIPŐT TELJESE EL INDITOM AZ ISKOLÁBA.FÜZETEM AZ INTERNET FELÉT MERT KÜLÖNBEN KI KÖTETNÉ.Ö VISSZONT A NYÁR NAGY RÉSZÉT AZ UNOKÁVAL TÖLTI AZ ÉN TARTÁS DIJAMBOL AMIT ÉN FÜZETEK A SAJÁT GYERMEKEM RÉSZÉRE.A FIAM MOST SZERETNE HOZÁM KÖLTÖZNI SAJÁTAKKARAtábol DE AZ ÉDES ANYA NEM ENGEDI,MÉG A TÉLI SZÜNETBEN MEG IGÉTE NEKI HOGY KÖLTÖZHET DE MOST MÉGIS MEG GONDOLTA MAGÁT.13 ÉVES A GYERMEK KIHEZ FORDUJAK MIT TEGYEK HOGY A GYERMEK NÁLAM LAKHASON MILYEN FELTÉTELEI VANNAK.TISZTELETEL CICALÁNY

„A TARTÁS DIJAT MELYET A BIROSÁG MEGÁLAPITOT 2005 BEN KÖTELES VAGYOK E ODA ADNI AZ ÉDES ANYÁNAK AKI A GYERMEKET NEVELI HA A GYERMEK A NYÁRI SZÜNET TELJES HOSSZÁT NÁLAM TÖLTI”

Köteles.

„KIHEZ FORDUJAK MIT TEGYEK HOGY A GYERMEK NÁLAM LAKHASON ”

A másik szülő ellen lehet pert indítani az elhelyezés megváltoztatása iránt.

Sziasztok.Két kérdésem lenne.Az egyik ,az hogy ha fizet valamennyit az apuka gyerektartás díjat(amit a biróság megállapitott),csak nem annyit amennyit kellene lehet-e kérni a végrehajtást ellene?A másik kérédesem ,hogyfigyelembe veszik ha a gyermek tartósan beteg(egy hónapja van róla papirom),akkor hogyan ossztodik meg a gyerektartás 5 gyerek közt?Az egyik gyerek más anyától van az apának aki egészséges.Várom mielöbbi válaszukat.Kérem aki tud segitsen.Köszönöm szépen.

Azt nem írtad, hogy mi az oka annak, hogy egy idő óta kevesebbet fizet mint kellene - bár azért valamennyit így is fizet... (Pl. megszünt a munkája és/vagy egy idője táppénzen van stb.)

A jogerős bírói itélet/végzés alapján végrehajtást kezdeményezhetsz a különbözeti elmaradás iránt, de javaslom előbb tisztázni a probléma okát.

A tartósan beteg gyermeknek százalékosan nagyobb t.díj jár - ezt kérned kell a bíróságtól, bár ahol 5 gyermekről kell gondoskodni ott mindentől függetlenül elég szűk a megosztási sáv lehetősége.

Zárójelben: orvosilag igazolni kell, hogy a beteg gyermek mire szorul rá az átlagos ápolástól/gondozástól külön, és ez az állapot előre láthatóan meddig tart.

Monalisa
laikus hozzászóló

Köszönöm a választ.Csak az a baj állitólag ,igy nem igazán foglalkoznak vele,az állam sem elölegezi meg mivel fizet csak éppen két ezer forintott,és nem ennyit kellene,Ez akkor nem igaz?Vagy hova kell fordulnom a birósághoz?