Edina7,
A hagyatéki eljárásban nem támadhatod meg, a közjegyzőnek amúgy sem lenne semmilyen joga dönteni vita esetén, de természetesen ott van a bíróság, ahol megtámadhatsz bármit. Nem tilos pert indítani.
De milyen alapon "támadnád meg" ezt a kedvezményezettet? Mi közöd van neked a szülőd önálló döntéséhez? Netán gondnokság alatt áll a szülőd?
Edina7
Nem.
És a biztosítási összeg nem képezi a hagyaték tárgyát.
Sziasztok, érdeklődnék, ha egy szülőm az életbiztosításának kedvezményezettjeként egy teljesen idegen személyt jelölt meg, azt a hagyatéki eljárásnál megtámadhatom esetleg?
sialiga
A kérdésedre:
Ptk.
6:477.§ Életbiztosítási szerződés alapján a biztosító a természetes személy biztosított halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget. Az életbiztosítás lehet különösen:
6:478. § [A kedvezményezett]
(1) Kedvezményezett
Az életbiztosítás lényege, hogy a biztosított halála (biztosítási esemény) esetén a biztosítási összeg a kötvényben megjelölt kedvezményezettet illeti, az az ő pénze lesz, nem a halotté. Ezért marad ki a hagyatékből a biztosítási összeg, mert az sosem lesz az elhunyté. Ha a határozott idejű életbiztosítás lejár, és a biztosított a kifizetés előtt meghal, a követelés bekerül a hagyatékba, de nem azért, mert biztosítás, hanem azért, mert jár.
Nya, oligaliga értelmesebben leírta :)
Szerintem- úgy kicsi fejemmel - az életbiztosítás az életbiztosítás. Halálesetkor az egész összeg életbiztosítás. Legalábbis amit én ismerek az így műkszik. Akkor megtakarítás, csak megtakarítás, ha esemény nélkül kiveszik.
Ráadásul nem is biztos, hogy van ott megtakarítás, mert ez egy hosszútávú megtakarítás, a futamidő kb. 70%-ig minuszos vagy 0 szaldós. Kb. 75% futamidő után fizetget valamit, ha megszüntetik lejárat előtt.
drbjozsef
„Ha jól értelek, akkor külön kiemelés néllül arra célzol a kérdezőnek, hogy CSAK az az összeg nem kerül be a hagyatékba, amit a biztosítási rész miatt mint szolgáltatást kell fizetnie a biztosítónak, de a biztosítás többi része, a megtakarítás az igen.”
Szerintem félreérted KBS-t, nem ezt írta.
A unit-linked életbiztosítás kifizetése független attól, hogy a díjad egy részét kifejezetten azért fizeted, hogy azt a biztosító befektesse. A biztosítási esemény vagy a lejárat esetén ugyanis ugyanúgy viselkedik, mint egy tisztán életbiztosítás: a szerződés alapján ki kell fizetni a kedvezményezettet.
A kérdező azt kérdezte, hogy "kötvény".
Ami alatt szerintem az "egész" biztosítást érti.
Ha jól értelek, akkor külön kiemelés néllül arra célzol a kérdezőnek, hogy CSAK az az összeg nem kerül be a hagyatékba, amit a biztosítási rész miatt mint szolgáltatást kell fizetnie a biztosítónak, de a biztosítás többi része, a megtakarítás az igen.
Szerinte arra nem vonatkozik az, hogy a kedvezményezettnek kell kifizetni? Az öröklődni fog?
Csak azért tamáskodom, mert pl. a bankszámlán lévő pénz is az elhunyt megtakarítása, tulajdona, mégis egy egyszerű haláleseti rendelkezéssel kivonható a hagyatékból. Ezért nem gondoltam, hogy a "kötvény" megosztandó ilyen szempontból.
Nem figyeltél, doktor! Olvasd el megint, mit írtam! Különös tekintettel a kétszer is használt "biztosítási összeg" kifejezésre. Elsőre még azt is hozzátettem, hogy "haláleset miatt fizetendő". És magát a mondatot, és a gondolatmenetet sem sikerült megértened. Péntek van...
siagila,
Nem találok pontosan ilyet, a 2014. évi LXXXVIII. törvény
a biztosítási tevékenységről csak ennyit ír :
„121. § (1) A biztosítási szerződési feltételeknek tartalmaznia kell:
...
Úgyhogy az ezzel kapcsolatos információkat a szerződésedben, illetve az azzal kapcsolatos ÁSZF-ben keresd.
Van valami igazi problémád is?
kbs,
szerintem tévedsz, a unitlink biztosítás egy befektetési termék, 90% megtakarítás-10% biztosítás kb., vagy utóbbi még annyi sem, pusztán a kedvezőbb adózás miatt hívták biztosításnak. Vagyis lehet benne befizetett jelentős összeg, ami az elhunyt tulajdona.
Ez a szabály a haláleset miatt fizetendő biztosítási összegre vonatkozik. És nem úgy szól, ahogyan interpretálod. Valójában könnyen belátható, hogy a biztosítási összeg nem tartozik, nem tartothat a hagyatékba. A hagyaték ugyanis az a vagyonösszesség, amely az örökhagyó halálakor az övé. A biztosítási összeg nem az övé, az éppenséggel a halála mint káresemény miatt válik esedékessé.
Mi a konkrét problémád?
Üdvözlöm! A Unitlink életbiztosítások esetében pontosan mely jogszabály / határozat rendelkezik arról, hogy a szerződő halála esetén a kötvény nem kerül be a hagyatékba, amennyiben a szerződés rendelkezik haláleseti kedvezményezettel? Nagyon köszönöm! László
Nos, az özvegy egy sorban örököl a gyerekekkel. És valószínűleg mégis csak ő lehetett a kedvezményezett.
Igen, az. 2014-ben történt a házasságkötés.
Az a "testvéreim apja" nem özvegy házastárs véletlenül?
Köszönöm Kogeza, a válaszát!
Most látom, hogy kétszer is feltettem a kérdésem, máshogy megfogalmazva, elnézést.
Persze vannak kivételek, amikor nem a kedvezményezettként megjelölt személy kapja a biztosítási összeget, hanem az örökös (mert pl. a biztosítási esemény előtt meghalt a kedvezményezett - lásd drbjozsef 2020.04.04. 08:25-kor írt hozzászólása), de jelen esetben - az előadottak alapján - nincs ilyen speciális körülmény, ami miatt erre kerülhetett volna sor.
"A biztosítást felveheti valaki úgy is, hogy nem kedvezményezett?"
Meglátásom szerint jogszerűen nem veheti fel nem kedvezményezettként megjelölt személy.
"...tegyük fel: ha nem is volt kedvezményezett akkor igényelhette magának a biztosítás összegét?"
Mint említettem, hogy ha nem volt kedvezményezett, akkor nem kaphatta meg (kaphatta volna meg) a biztosítási összeget.
"Hogyha az életbiztosításról nem szólt a közjegyzőnek..."; "Közjegyzőnek ezt nem lett volna kötelessége jelezni, hogy volt biztosítása édesanyánknak?"
Az életbiztosítás nem része a hagyatéknak, így a közjegyzőnek semmit nem kell tudnia arról, illetve ha tud is arról, nem kell figyelembe vennie a hagyatéki eljárás során.
Szép estét!
Én egy-két kérdést szeretnék feltenni, remélem tudnak segíteni. A helyzetről:
Édesanyánk 2016 márciusában elhunyt. Tudtuk, hogy volt életbiztosítása, voltam is bent az irodában és megkérdeztem, hogy a kedvezményezett kicsoda. Mivel jelzáloghitelt is örököltünk, így reméltük, hogy a biztosítási összeget beforgathatjuk a tartozásba.
A hölgy a biztosítónál azt mondta, hogy a bank a kedvezményezett, de nem fizet a biztosító, mivel ilyen típusú halálesetre nem kötött biztosítást édesanyánk. Sajnos, az eredeti szerződést nem találtuk meg, nem tudtuk ellenőrizni, illetve a hölgy sem adott másolatot.
Viszont most találtunk egy levelet, mely 2016-ban íródott, hogy kifizették a biztosítást a testvéreim apjának bankszámlájára másfél hónappal később édesanyám halála után. Kiderült az is, hogy a hölgy akivel beszéltem jó kapcsolatot ápol/ápolt a testvéreim apjával, ezért gondoljuk azt, hogy akkor hazudott nekem.
Tehát a kérdésem a következő. A biztosítást felveheti valaki úgy is, hogy nem kedvezményezett?
Közjegyzőhöz augusztusban kellett megjelennünk, a közjegyző Úr előtt ez szóba sem került, akkor úgy tudtuk, hogy nem fizet a biztosító, belenyugodtunk, tehát közjegyzői papíron sem volt feltüntetve.
Édesanyám ingóságait és ingatlanjait, tesvéreim apja ment és mondta be közjegyzőnek akkor.
Hogyha az életbiztosításról nem szólt a közjegyzőnek, illetve, tegyük fel: ha nem is volt kedvezményezett akkor igényelhette magának a biztosítás összegét?
Közjegyzőnek ezt nem lett volna kötelessége jelezni, hogy volt biztosítása édesanyánknak?
Köszönöm a válaszukat!
Tisztelettel, M
Montoya77,
Olvasd el a biztosítási kötvényedben, vagy az ÁSZF-jében.
A kedvezményezett halála esetén általában megszűnik a státusza, ez a megnevezés nem öröklődik, pláne, hogy a kedvezményezettet a szerződő bármikor egyoldalúan megváltoztathatja.
A Groupamának például ez van az ÁSZF-jében :
„2.§ (5) Ha a kijelölt kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elôtt meghal, a kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, és ha más kedvezményezettet
nem jelölnek meg, a biztosító szolgáltatását a biztosított
örököse kapja.”
Nézd meg a saját biztosítód ÁSZF-jét.
Tehát nem a "férfi családja örökli a kötvényt", hanem helyesen : ha előbb hal meg a kedvezményezett, akkor a biztosított személy halála esetén az ő örököseinek szolgáltat a biztosító. Annak (vagy azoknak), akiket a jogerős hagyatéki végzés megnevez az eljárás végén.
Montoya77
„Mi van akkor ha a nő hamarabb hal meg mindt a tulajdonos. Akkot a Férfi családja örököli a kötvényt vagy a nő családja ?”
A kedvezményezettséget nem lehet örökölni szerintem. És ha a nő meghal, akkor a kötvény tulajdonosa még életben marad, tehát az, hogy ki mit örököl, egyáltalán nem kérdés, mert szó nincs még „öröklésről”. Az „öröklés” csakis akkor lép majd képbe, h a kötvény tulajdonosa elhalálozik.
Tisztelt Fórumozók!
Az lenne a kérdésem adott egy kötvény élettársi viszonyban vannak a kedvezményezett a nő .Mi van akkor ha a nő hamarabb hal meg mindt a tulajdonos. Akkot a Férfi családja örököli a kötvényt vagy a nő családja ?
Köszönnöm :
Aki a hagyatékátadó végzésben örökösként van megnevezve. Ha mindketten, akkor mindketten. Természetesen az öröklés arányában.
Sziasztok!
Édesapám kötött egy életbiztosítást, kedvezményezettként „Biztosított örököse” lett megnevezve
név nélkül. Édesapám tavaly augusztusban végrendelkezés nélkül meghalt. Volt egy testvérem, aki
tavaly novemberben szintén meghalt. Testvérem, akinek családja nem volt, végrendelkezett az
unokatestvérünk javára. A hagyatékátadó végzésben így ketten lettünk örökösök. Ilyen esetben ki
jogosult az életbiztosításra.