Köszönöm a választ, én is így látom, azt, hogy teljesen "külön kasszán" éltek,elismerte a felperes. A bíró ennek ellenére élettársi kapcsolat fennállását látja. Aháztartásban végzett munkára alapított szerzés arányát minden esetben szakértői bizonyítás alapján határozzák meg vagy mi a bírói gyakorlat?
don
Attól, hogy külön kasszán voltak, még nincs kizárva a közös gazdálkodás. Hogy kell-e szakértő, az szerintem attól függ, hogy milyen munkákról van szó. Azért egyszerűbb háztartási munkák esetén lehet a bírónak azért megfelelő élettapasztalata, hogy az mennyit érhet.
Nem az a lényeg, mikor lett jogerős a bontóítélet, hanem az, hogy mikor szűnt meg az életközösség.
Bocs. Ez a fórummotor.
Kedves Fórumozók!
Az alábbiakban szeretnék tanácsot/információt kérni:
Közösnek tekinthető-e egy jogilag házasság alatt szerzett autó, úgy hogy a felek már nem éltek egy házastársi közösségben? A feleség jogosan követeli-e az autó értékének a felét?
Az autót a pár férfi tagja hitelre (nem autóhitel) vásárolta. Ha az autó közös, akkor a tartozás is közösnek minősül? Vagy az csak akkor közös, ha közösen írták alá a szerződést?
A válaszokat előre is köszönöm!
Na, hát erre válaszoltam már tegnap. :)
„Közösnek tekinthető-e egy jogilag házasság alatt szerzett autó, úgy hogy a felek már nem éltek egy házastársi közösségben? A feleség jogosan követeli-e az autó értékének a felét?
Az autót a pár férfi tagja hitelre (nem autóhitel) vásárolta. Ha az autó közös, akkor a tartozás is közösnek minősül? Vagy az csak akkor közös, ha közösen írták alá a szerződést?”
Ha az életközösség már nem állt fenn, akkor sem az autó, sem a tartozás nem közös.
Fórumozók!
Röviden a következő a történet
Egy ismerősöm szülei még a 80 as évek legelején vásároltak egy ingatlant úgy, hogy a Férjnek az anyai ágról származó ingatlanának az ára is belekerült ebbe az ingatlanba. Az anyja élt még ekkor, és pár évig, a haláláig lakótt is ebben a házban.
A Házasság a 90 es évek közepén megszűnt a férj elköltözött, és csak az ingóságok vonatkozásában történt meg a vagyon megosztás, az ingatlan esetében nem, mert a feleség a gyerekekkel még ott maradt évekig, bár a jövőre nézve a majdani eladási szándék megvolt, hogy a gyerekeknek abból legyen majdan ingatlana.
2000 es évek legelején megtörtént az ingatlan eladása, de az ingatlanból származó összeg fele- fele arányban lett megosztva a férj és feleség között.
A Kérdés, hogy az ÖRÖKLÉS által szerzett vagyon elemet, ugyebár ki kellet volna emelni az össz költségből és csak utána FELEZNI ??
Másik kérdés az, hogy az ingatlan egy ügyletből kifolyólag HASZON elemként „termelt” közel 1 millió forintot, amit a feleség az ingatlan eladásakor „eltüntetett”, így az nem került felezésre.
Az exférj többször próbálta az évek alatt KIKÉRNI mindkét összeget, de a másik fél ezt megtagadta
Nyilvánvaló, hogy BÍRÓSÁG ítélheti meg, de a papírok amik például az ingatlan adásvétellel kapcsolatosak, valamint a HASZON elemként keletkezett összeg kapcsán meglévő dokumentumok is a feleségnél vannak, HOGYAN índitsa el a pert, úgy, hogy a keresetlevélhez ezeket a releváns dokumentumokat amik igazolják, nem tudja megszerezni.
Válaszokat előre is köszi! :)
"Az, amiben igazán hiszel, mindig megtörténik; és épp a benne való hit az, ami valóra váltja." (Frank Lloyd Wright)
Fórumozók!
Röviden a következő a történet
Egy ismerősöm szülei még a 80 as évek legelején vásároltak egy ingatlant úgy, hogy a Férjnek az anyai ágról származó ingatlanának az ára is belekerült ebbe az ingatlanba. Az anyja élt még ekkor, és pár évig, a haláláig lakótt is ebben a házban.
A Házasság a 90 es évek közepén megszűnt a férj elköltözött, és csak az ingóságok vonatkozásában történt meg a vagyon megosztás, az ingatlan esetében nem, mert a feleség a gyerekekkel még ott maradt évekig, bár a jövőre nézve a majdani eladási szándék megvolt, hogy a gyereekeknek abból legyen majdan ingatlana.
2000 es évek legelején megtörtént az ingatlan eladása, de az ingatlanból származó összeg fele- fele arányban lett megosztva a férj és feleség között.
A Kérdés, hogy az ÖRÖKLÉS által szerzett vagyon elemet, ugyebár ki kellet volna emelni az össz költségből és csak utána FELEZNI ??
Másik kérdés az, hogy az ingatlan egy ügyletből kifolyólag HASZON elemként „termelt” közel 1 millió forintot, amit a feleség az ingatlan eladásakor „eltüntetett”, így az nem került felezésre.
Az exférj többször próbálta az évek alatt KIKÉRNI mindkét összeget, de a másik fél ezt megtagadta
Nyílvánvaló, hogy BÍRÓSÁG ítélheti meg, de a papírok amik például az ingatlan adásvételell kapcsolatosak, valamint a HASZON elemként keletkezett összeg kapcsán meglévő dokumentumok is a feleségnél vannak, HOGYAN índitsa el a pert, úgy, hogy a keresetlevélhez ezeket a releváns dokumentumokat amik igazolják, nem tudja megszerezni.
Válaszokat előre is köszönöm!
"Az, amiben igazán hiszel, mindig megtörténik; és épp a benne való hit az, ami valóra váltja." (Frank Lloyd Wright)
„A Kérdés, hogy az ÖRÖKLÉS által szerzett vagyon elemet, ugyebár ki kellet volna emelni az össz költségből és csak utána FELEZNI ??”
Nem, meg kellett volna határozni a valós tulajdoni arányokat és az alapján felosztani a vételárat. Nem ugyanaz jön ki.
Az adásvétellel kapcsolatos iratokat a bíróság meg tudja kérni a földhivataltól, a többi iratra konkrétan kellene tudni, hogy miről is szólnak.
Viszont arra azért jó esély van, hogy az igények elévültek. Az eladás következtében ugyanis itt már nem tulajdoni igények vannak.
OBUDAFAN!
KÖSZÖNÖM először is a VÁLASZAID!!
VAGYONI ígény van, hisz az ingatlan KÉSZPÉNZZÉ lett téve, illetve a MÁSIK az ingatlanból keletkezett HASZON elem, meg eleve KP volt
Az ELÉVÜLÉS szabályai ezek szerint akkor 2002-2003 óta, amikor történt az eset ÉLNEK, jól értem ???
"Az, amiben igazán hiszel, mindig megtörténik; és épp a benne való hit az, ami valóra váltja." (Frank Lloyd Wright)
Elég valószínű, hogy ez elévült.
Obudafan!
Akkor MIKÉPPEN érvényesíthető a követelés!
A TULAJDONHOZ való JOG alkotmányos alapelvéből levezetve a Csjt. 28. § (1) és a Csjt. 31. § alapján megillette volna az ÖRÖKSÉG mint külön vagyon után kielégítés joga, itt a felek JŐHISZEMŰEN jártak el, mivel ez a tény nem volt ismert a számukra
Az ÖRÖKSÉG útján szerzett vagyont, mint olyat nem lehet ÉRVÉNYESÍTETTNI később is, eltekintve az elévülés ptk általi rendelkezésétől ???
A MÁSIK szét nem osztott ÖSSZEG pedig a közös vagyonból HASZONELEMKÉNT 2001 ben keletkezett közel 1.000.000 forint SZÉTOSZTÁSÁNAK elmaradása viszont ROSSZHISZEMŰEN történt, mert a Feleség tisztában volt azzal, hogy azt is OSZTANI kellet volna, ahogy egyébként számtalan INGÓ vagyon osztása is ekkor történt meg, de ezt szándékosan eltűntette egy külön Bankszámlán, így az nem kerül bele a VAGYON leltárba 2002-2003 körül.
Ebben az esetben a JOGOSULT, Önhibáján kívül ( nem tudott róla, nem mérte fel stb) nem tudhatta ezen jogos igényét érvényesíteni
A ROSSZHISZEMŰ fél részéről ez a magatartás nem vonja maga után azt, hogy Ő JOGALAAP nélkül gazdagodott és ezt HASZONSZERZÉSI szándékkal szándékosan tette ???
"Az, amiben igazán hiszel, mindig megtörténik; és épp a benne való hit az, ami valóra váltja." (Frank Lloyd Wright)
Ha a jogosult valóban objektív okból nem tudta az igényét érvényesíteni, akkor az elévülés nyugodott, és akkor az akadály elhárultától számított 6 hónapon belül még érvényesítheti az igényét.
És mi lenne az az objektív ok a konkrét esetben? Kizárólag a szubjektív akaratán múlott, hogy indít-e pert. Nem indított.
Azt csak a kérdező tudja, hogy volt-e ilyen objektív ok.
Üdv!
2008-tól éltünk élettársi kapcsolatban,majd 2011.júliusában megszületett a közös gyermek,október végén házasodtunk.
A férjemmel most válunk és tagadja az életközösséget.
A szomszédok hazudnak,hogy nem éltünk együtt.
Hogyan tudnám bizonyítani?????????????Mert jelentős vagyon keletkezett az együttélés alatt.Be is voltam jelentve a különvagyoni családi házába.(ingatlanvásárlás,de mindent akkor a még élettársam saját nevére íratott)
Nos,a kérdésem,hogy hogyan tudnám bizonyítani az élettársi kapcsolatot?
Általában leginkább tanúkkal bizonyítható. De azt borítékolom, hogy így, interneten keresztül nem fogja senki megtalálni azt a módot, amivel a te konkrét esetedben ez esetleg igazolható.
Üdv segitséget szeretnák kérni
édesapám meghalt
hátrahagyta a házat meg 4 járművet
testvérem még 18 éves korában elment ithonrol azota eltelt 15 év a járművek utána kerültek megvásárlásra most kérné a részét a járművekböl amihez igazábol semi köze nincs de sajnos apám nevén vannak ha édesanyámal való házaságuk idején kerültek a járművek apám tulajdonába akkor a fele rész megilleti anyámat és csak az apám utáni rész kell kifizessem vagyis mivel a házaság ideje allat kerületek megvásárlásra közös vagyonnak számit mégha apám nevén van akkor is és anyámat megilleti az 50 % amiröl nyilván édesanyám lemond a részemre megtiszetlő válaszát elöre is köszönöm
TMOBILEDANI
Nem az a lényeg, hogy a házasság ideje alatt vette-e, hanem hogy a házastársi együttélés alatt vette-e. Ha igen, akkor az közös vagyon, kivéve, ha a különvagyonából vásárolta.
Tisztelt Jogi Fórum!
20 évig éltem élettársi kapcsolatban, gyermekünk nem született. Jó részt a párom szüleinél éltünk egy padlástéren lévő szobában.A felmerülő rezsi és élelmezési költséget együtt fizettük a párommal az anyóséknak. Ez idő alatt külön vagyonra egyikünk sem tett szert, de ő elkezdett épiteni egy tanyát, amelyhez Én , illetve családom is hozzájárult abban az értelemben, hogy faanyagot, ajtót, ablakot stb. adtunk neki.
Kérdésem, hogy miután az élettársi kapcsolat véget ért, van-e közöm a tanyához?
Köszönettel
Mentike2014
Mentike
Igen. Ha élettársi vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül. Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül. Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.
Tisztelt Jogi Fórum!
A helyzet a következő: házasságot kötöttem a párommal a múlt hónapban, neki előző házasságából van egy kisfia. A házasságkötés időpontjában saját nevemen volt egy kevés hitellel terhelt lakás illetve közel 3 millió forint a folyószámlámon. Külön házassági szerződés hiányában, ha esetleg párommal bármi történne, örökölne a fia/az őt nevelő volt feleség bármilyen részben ebből a vagyonból? Tudom bizonyítani, hogy a házasságkötéskor mennyi pénz volt a számlámon és az a külön vagyonom? Ha későbbiekben ebből az összegből végtörlesztem a lakáshitelem az még saját vagyonnak minősül teljes egészében? Köszönöm a segítséget!
Üdvözlettel,
Markó Rita
rita33
Különvagyon az. Más kérdés, hogy ezt esetleg néhány évtized múlva nehezebb lesz igazolni, mint most, ezért nem biztos, hogy ártana megkötni a szerződést.
Tisztelt ObudaFan!
Tanácsot és felvilágosítást szeretnék kérni.41 éves nő vagyok. 2 éves élettársi kapcsolatom most zárult le. Élettársam házamban lakott. Nekem végig volt munkám, jövedelmem (16 éve ugyanaz).Neki volt olyan időszaka amikor nem volt, igaz pár hónap után lett munkája. Neki előttem volt egy másik hosszan tartó élettársi kapcsolata,10 évre hitelt vettek fel, úgy vettek házat 1/2-1/2 arányban. 2011-ben a nő elhagyta,és nem is fizette tovább a banki hitelt. 2012. júliusában ismerkedtünk mi meg, majd szept-október táján hozzám költözött. Minden hónapban fizette a 43000 Ft-os törlesztőrészletét. Eleinte munkája nem volt, aztán alkalmi és később állandó munkája lett. Kb. 1/2 évig nem adott nekem semmi pénzt, 1/2 évig havi 15-20 ezer forintot tudott adni, majd tavaly szeptembertől havi 45 000 Ft-t. Ebben benne volt a viz, villany, gáz, telefon, internet és tüzifa és a kajája. Mindennap főztem, főtt étellel és szendviccsel indítottam munkába.A háztartást én voltam kénytelen vezetni, én vásároltam be, én mostam, teregettem, mindent nekem kellett intéznem.Eltelt a 2 év, és augusztus 27-én elhagyott engem,egy nagy máj műtét előtt álltam akkor, augusztusban kifizette az utolsó törlesztő részletét, ezzel letelt az adóssága. Emellett nekem egy forintnyi megtakarításom nem maradt, mert azt feléltük, neki pedig ki lett fizetve a banki tartozás. Ilyen esetben lehet -e valamilyen anyagi követelésem vele szemben? Mivel az ő anyagi háttere stabilizálódott, az ő ingatlanát kifizettük, az én ingatlanomat pedig csak laktuk és feléltük az összes pénzem. Köszönettel: Jeilo