Jog és matematika?

Amit szerintem lehetne (reálisan - idő és energiabefektetés szempontját is figyelembe véve) megalkotni, az egy intelligens precedenstár.

Úgy működne, hogy adatbázisszinten tartalmazná az összes ítéletet, tényállással, indoklással, és szövegkapcsolati hálót állítana össze belőlük.
Amikor a jogász beírja a tényvázlatot, akkor megpróbálna minősíteni, feldobva a szerinte releváns bírói döntéseket.

Ennek jelentősége Magyarországon csekély, mert - a példámnál maradva - az esetek 90-99%-ban kapásból tudják a jogászok milyen jogszabályhelyen kell keresni az ügy megoldását, és ott pl a Complex fel is dobja a vonatkozó BH-kat.
Érdekesebb lenne szerintem viszont az ügy egy precedensalapú jogrendben mozgolódva. Viszont az emberek nem hülyék, gondolom van hasonló megoldásuk.

(talán a laikusoknak tudna segíteni.....?)

Nem tudod, mi lett a kislánnyal kapcsolatos ügyben az ítélet?

USA ügy (nincs ítélet). Vádat viszont emeltek. Csalásért....
(no comment)

Kedves Wasp,

Köszi az infókat. Mindig volt egy véleményem az amerikai jogi gondolkodásról, de inkább megtartom magamnak (most is).

Wasp,

Téged, mint gyakorlati embert kérdezlek, hogy jól érzékelem, hogy a KJK-Kerszöv Complex(vagy Kluwer) DVD Jogtárban nincsenek ítélőtáblai határozatok, illetőleg ezek csak az erre létrejött méregdrága folyóiratból (4000ft/lapszám), illetőleg egy CD-n közzétett lezárt gyűjteményből (12000ft) ismerhetőek meg? Nincsenek ezek valahol összegyűjtve, ahol ingyen hozzáférhetőek?

http://www.birosag.hu/engine.aspx page=anonim

A szóközt az aspx és a page közül töröld, úgy másold be a linket a böngésző címsorába. Aztán mentsd el a kedvencek közé.
Bár nem engem kérdeztél.

Pontosabban: a szóközt egy ?-lel helyettesítsd.

Kedves Bélám,

Köszönöm a segítséget, nyomban ki is próbálom. Természetesen a kérdések bárkihez szólnak, legalábbis részemről, bár nem sok esetre emlékszem, hogy a fórumon segítséget kértem volna.

Üdv újra!

Na, most már elmondom, hogy eredetileg egy párt létrehozásán töröm a fejem, immár 6 emberrel együtt, és szeretnénk, ha az alapszabályunk, működésünk minél kiszámíthatóbb legyen. Akár szó szerint is. :)

Ezért voltam kíváncsi szakik véleményére is, a témát illetően. Köszi minden hozzászólást.

A matematikai alapú jogalkalmazás:

Amikor valaki a számból akarja kivenni a szót.

Vagy fordítva: a szómból a számat. Számot.

Mindenesetre tetszettek a különböző fejtegetések.

A pártoknak nincs jövője.

Meteo: ilyen próbálkozásra mindig is volt gény és aki tudott jogot alkotni, mármint értett hozzá, az úgy kb. 2000 éve (római jogtól kezdve) így csinálja. Rövid-tömör jogi szabályok, absztrakt definíciók, formalogika. Az ilyen aberrált egyéneket hívták eredetileg jogtudósnak.

Persze ez feltételei, hogy a jogalkalmazók oldalán is tobzódnak a logikával bíró szakemberekk. Nem olyanok, akik azért lettek jogászok, mert doktorok akartak lenni vagy másra nem voltak jók, nem királykodni akartak hatalmi éhség csillapítása gyanánt, nem humán verselők voltak, nem kapcsolatokból élnek meg.

Gáz a sokszáz oldalas szómenés, többezer szakasz, könyvtárakat megtöltő esetjog és más púder. Csak ezt épp a hozzá nem értő politikai jogalkotás nem tudja felfogni, akinek mellesleg szakértők is rendelkezésre állnak a témában.

Jó példa erre a készülő új Polgári Törvénykönyv tervezete. Ki a bánat olvassa azt el egyátalán végig. Csak lapozok, lapozok, aztán nem akar vége lenni. Azt bezzeg letisztázza, hogy merre álljanak az ember orrában a szőrök :S

Hogyan is lehetne a kettőt összehasonlítani?
A matematika egzakt tudomány, vagy másként: a tudományok királynője.

Látom, nem vetted a fáradságot, hogy elolvasd a hozzászólásokat. Úgy azért nehéz - vagy épp úgy a könnyű.

Méghogy egzakt tudomány, szeretnék csak így láttatni. Az egzakt tudomány tudatos hazugság, vagy szédelgő feldícsérők hagymázas képzelgése. (Nem kismókusra kenve a dolgot...). A 2x2 vehető egzaktnak is akár, (mint az is, hogy Magyarország államformája köztársaság), de nagyon sok minden van még azon (a 2x2-n) túl is, amiben a matematikusok simán nem értenek egyet, és úgy tűnik, hogy sok egzaktság nincs a matematika nem is kicsiny részében.

A matematika nem egzakt voltát pont egy magyar bizonyította be. (Bolyai)

Magam is erre gondoltam. Azon ritka (egyetlen)alkalommal, amikor gimnazistaként matematikából tartottam előadást (jobb jegy megadása volt a tét), pontosan a nemeuclidesi geometria volt a témám
:-) /nem önszántamból/.

OFF
Örülök, hogy megjelentél. Nem nagyon látlak a fórumon.
ON

Úgy látom, egy korábbi hozzászólásomban azt írtam hogy a (nagy) Fermat-sejtést egy matematikus oldotta meg. Pont az a helyzet, hogy az illető jogász volt...

Én úgy tudom, hogy Andrew Wiles matematikus volt. Ő oldotta mg a Fermat -sejtést.
Fermat (ö volt ügyvéd) a sejtésének bizonyítását sehol nem jegyezte le, nagy valószínűséggel nem is tudta bizonyítani.

Elnézést, ha valamit összekevertem.