Törvényességi felügyeleti eljárás

„De itt realcore egyéni kérelméről van szó.”

Ennek ebből a szempontból semmi jelentősége.

nem hiszem, hogy olyan gyér lenne a fantáziája a CB-nak, hogy nekem kéne kérni pl. a pénzbírságot. Egyébiránt nem is szívesen kérném konkrétan, mert azt a későbbiekben ellenem felhasználhatják a közösség előtt :)
Ha állítása szerint már 2 lak.szöv.-öt is felszámolt, akkor bízom benne, hogy most már érdemben is lép ellenük is. ha már a teljes illetéket kiszabná rájuk, az is komoly fegyver lenne a kezemben, a későbbiekben :)

Hivatalból is, persze...
De itt realcore egyéni kérelméről van szó.

„A biróság csak abban jár el, amit a kérelmező kér, mégpedig konkrétan.”

Ez sem felel meg a valóságnak, a bíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hivatalból is eljárhat.

„egyéb módon is hasson oda”
Meg kellene mondanod a CB-nak, hogy a Ctv melyik paragrafusa alapján mit is kérsz tőle, - különben magától nem tudja és nem keresi a megoldás módjait. A biróság csak abban jár el, amit a kérelmező kér, mégpedig konkrétan.

felügyelőbiztos
A Ctv alapján tényleg lehet kérelmezni, hogy a CB rendeljen ki felügyelőbiztost.
De, az új Ctv óta már másfél év telt el, de ilyesmire a CB nem képes! Hogy miért? mert nincs olyan névjegyzéke, amelyből felügyelőbiztos kirendelhető...

Mi is ezt kértük, a CB erre iratpótlásra meg 300e Ft előzetes költségtérités befizetésére kötelezett. Persze, nem fizettük be, mire kérelem elutasitva. Aztán a cégbiró felettesének, a kollégiumvezető-helyettesnek magyarázatából kiderült, ha eleget teszünk a hiánypótlásnak, befizetésnek, a CB akkor sem tudott volna kirendelni fbiztost, mert nincs hozzá névjegyzéke!!
Van törvény, csak a végrehajtás feltétele hiányzik!

Visszairtunk a koll.vez.h-nek: akkor legyen szives felettes hatóságaitól névjegyzéket kérni.
Mire ő: sajnos, nem tud intézkedni, MI irjunk a minisztériumnak...
Ha-ha!
(talán eséllyel pályázhatunk a hét viccére...)

Megírtam a 2. levelem a CB-nek. Most már unom amit csinálnak.

Múlthéten olyan rendes voltam, hogy irtam egy 2. levelet is a szöv.-nek(a hiánypótlásra felszólítás végett), volt 4-5 napjuk hogy felvegyék velem a kapcsolatot, ill. hogy eljuttassák hozzám legalább(!) azokat a papírokat, amiket már december közepe óta várok.
Nem történt semmi. Már ezt a levelet sem kellett volna megirjam nekik, de miért ne, hisz újabb dokumentumokat és válaszokat is kértem.

A CB-nek intézett levelem végén pedig külön kértem a CB-t,

„a Ctv. adta lehetőségek közül, az ismételt figyelmeztetés lehetősége mellett, egyéb módon is hasson oda, hogy végre hozzá juthassak az általam igényelt dokumentumokhoz, és mind emellett a jogsértések gyakorisága is alább hagyjon!”

Majd jelzem a fejleményeket, hát ha oda hatnak végre érdemben. :)

Érdemi intézkedésnek számít a te kérdésed szempontjából ez a második felszólítás is.

Ugyanakkor a cégbíróság érdemi intézkedését követheti (illetve az új Ctv. szerint ha nincs változás, követnie kell) új érdemi intézkedésnek.

Nos a cégbíró személyes elmondása szerint, nem egy lak.szöv.-öt számolt már fel. Az azért pedig a legutolsó lépés, a Ctv.-t olvasva. Hisz a pénzbírság mellett, még felügyelő biztost is felkérhet, a rend helyreállítása érdekében.

A felszólitások még nem a vége..., az csak meddő levelezgetés.
Ha olyat kapsz, hogy végzés, "amelyben a CB megállapitja, hogy..." és rögtön az első oldalon közli, helyt ad-e a kérelmező panaszának és ennek megfelelően kötelezi a kérelmezett céget erre meg arra... (vagy, megforditva, a kérelmet megalapozottság hiányában elutasitja), akkor lehet érdemi intézkedésről beszélni.

Persze, pl. hiába mondja a CB hogy a cég ezt meg azt csinálja 15 napon belül a felszámolás terhével, mert ha utána azt látod, megint nem csinál semmit a szövetkezet, akkor megint irogathatsz a CB-nek.
Nincs végrehajtó.

Vagy, ha a cégnek nem tetszik az elmarasztaló itélet, egyszerűen megfellebbezi, aztán az itélőtábla (a másodfok) újabb félévig elhúzza, mire valamit dönt.

És ha végre döntene az IT, a cég akkor sem fog csinálni semmit, mert mi van ha nem csinálok semmit? mondja.
Hát, semmi.
Az ég malmai is gyorsabban őrölnek, mint a CB.

„érdemi intézkedés” -nek számít a második felszólítás is? Arra gondolok, hogy ha 2. alkalommal is fel kell szólítsa az érintettet a CB, és csak ezt követően áll helyre a rend, akkor is csak az illeték 10%át kell megfizetnie a törv. sértőnek, vagy ilyenkor már figyelembe veszik, hogy első körben nem tett eleget a felszólításnak? Vagy minden esetben csak a pénzbírság után szabják ki a teljes illetéket is? A lenti a) és b) pontot együtt is alkalmazzák? vagy ezeket teljesen bírója válogatja?

„Ctv. ...81. § (1) A törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja:

1. ha a 80. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére a törvénysértő állapot változatlanul fennáll, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel ismételten felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott határidőn belül állítsa helyre a törvényes működését, és erről tájékoztassa a cégbíróságot,

2. a céget, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja,...”

„Illeték utólag?
Érdekes. Mert, kérelemre inditott törv.fel.eljáráskor a kérelemre kell ráragasztani az illetékbélyeget (vagy ha anélkül van beadva, akkor a CB rögtön felszólit a pótlásra, elutasitás terhével).”

Ez volt a régi szabály. Az új meg az, hogy utólag kell az illetéket megfizetni.

„a CB tuti oda csap"
Naiv elképzelés!
A CB a levelezgetésen kivül semmit nem kényszerit, nem szankcionál.”

Azért gondolod ezt, mert összesen azt az egy esetet ismered. Meglehetősen gyakori a cégbírósági felügyeleti bírság.

Te kérted közvetlenül a szövetkezetet hiánypótlásra, miközben folyik a törv.fel.eljárás?!
Szerintem, kissé értelmetlen: hiszen azért fordultál a CB-hez, mert a szövetkezettel közvetlenül nem boldogulsz, nem?
A felszólitást, kötelezést bizd a CB-re, azért vannak!
Továbbra is amondó vagyok, máris irj a CB-nek, következetesen folytassák le a törv.fel.eljárást, mert eredeti panaszod továbbra is változatlanul fennáll.

"a CB tuti oda csap"
Naiv elképzelés!
A CB a levelezgetésen kivül semmit nem kényszerit, nem szankcionál.

Mi a Főv.Biróság CB-nek irunk.

hm.. és melyik megye? én HB. itt utólag kell.

úgy van ahogy leírtad amúgy. De szerintem ha a 2. felszólításnak sem tesznek eleget, akkor ez a CB tuti oda csap :) A lényeg hogy most -hogy a cégbíró lássa jóindulatom- én kértem fel hiánypótlásra őket, persze további kérdésekkel fűszerezve. Egy hetet adok neki, aztán ismét CB. Amúgy a levelezésből adódó költségeket nem kérhetem a szövetkezettől? Gondolom csak polgári per útján, és ott sem jó eséllyel, ugye? Végülis miattuk kell lassan heti egy 455Ftos tértivevényes levelet megengednem.

Ha jól értem, a CB felszólitotta a szövetkezetet, amely valamit nyilatkozott, azt a CB megküldte nektek észrevételezésre, - de a hiányt nem pótolta?
Akkor továbbra is fenn kell tartanod panaszodat, és ezzel nem kell megvárnod a 20. napot sem.

Amire majd a CB ismét felszólitja a szövetkezetet, aki ismét nem teljesit,...és ez igy mehet akár egy évig is.
Nálunk az rt majdnem egy évig nem volt hajlandó kiadni a jegyzőkönyvi másolatot, szóvátettük a CB-nek, hogy nincs valamiféle határidő?, amire a CB csak annyit nyilatkozott hogy ejnye-bejnye. De, semmi szankció vagy pénzbirság a kérelmezett cégnek.

Illeték utólag?
Érdekes. Mert, kérelemre inditott törv.fel.eljáráskor a kérelemre kell ráragasztani az illetékbélyeget (vagy ha anélkül van beadva, akkor a CB rögtön felszólit a pótlásra, elutasitás terhével).

Hiánypótlást kértem a kérelmezettől, ha ez nem érkezik meg -addig, hogy ne fussak ki a 20 napos határidőből a cégbíróság felé- akkor megírom a CB-nek hogy hiányosan kaptam meg a papírokat, és fenntartom az eljárás lefolytatását. Meglátjuk mi lesz. Habár nem hinném, hogy packáznának a továbbiakban. Az azonban sajnálatos, hogy 2 felszólítást kell eszközöljön a CB, mielőtt "odasózna" komolyabban.

(Nállatok előre kell illetékezni? Nállunk utólag.)

Továbbra is, érdekes...
Mert, mi esetünkben mindig 30 napot szokott adni a cégbiró az észrevételek megtételére.
Továbbá, nem azt kérdezi, hogy kielégitő volt-e a kérelmezett cég válasza a törv.fel.eljárási kérelmünkre, hanem csak annyit kér, hogy a cég észrevételeire tegyük meg a saját észrevételeinket. Ezeket megirjuk, - ismét tételesen felsorolva panaszainkat, amelyeket eredetileg megtettünk már a törv.fel.eljárási kérelmünkben - , majd a cégbiró végzésben dönt, hogy jogszabálysértés történt-e vagy sem. És e végzés rendelkezik az eljárási illetékről: ha elismeri panaszaink jogosságát, akkor a kérelmezett céget kötelezi, hogy 15 napon belül fizesse meg nekünk az illetéket. Ha a végzés elutasitja kérelmünket, akkor a befizetett eljárási illeték "bennragad". (A kérelmezett cég természetesen fellebbezhet, - vagy akár a kérelmező is, - plusz 7e Ft illetékkel és jogi képviselettel)

A "ha a CB a kérelmet jogsértés hiányában elutasitja..., kérelmezőt illeték terheli" szerintem egy standard szöveg és ez utóbbira vonatkozik (ha tehát a végzés az észrevételek összevetése és a birói döntés után a kérelmet elutasitaná), de nem plusz illeték megfizetését jelöli.

Ha most a kérelmezett cég észrevételeire (amelyek gondolom "meggyőzően" állitják, hogy a cégnél minden a legnagyobb rendben) nem válaszolsz, vagy elismered, hogy minden OK, akkor ezzel valójában magad ellen beszélsz: azt mondod, hogy nincs is jogsértés, - holott pont a jogsértés miatt kérelmezted a törv.fel.eljárást.

A bírótól 3 oldal érkezett, 3 oldal másolata a szöv.-től.
A cégbíró az első oldalon írja, hogy a kérelmemmel kapcsolatban, a szövetkezettől részemre megküldött levél kielégítő volt-e számomra, ezzel kapcsolatban 20nap alatt megtehetem hogy nyilatkozom.
Aztán irja, hogy amennyiben kielégítő választ kaptam, kérjem az eljárás megszüntetését.(ezt már korábban is irtam).
A következő két oldalon pedig azt taglalja, hogy

„...a cégbíróság tájékoztatja a jogi képviselő nélkül eljáró kérelmezőt, hogy kérelmére indult eljárás esetén, ha a cégbíróság a törv.felügy.elj. lefolytatása iránti kérelmét jogsértés hiányában elutasítja, a kérelmezőt 15ezer ft felügy.illeték terheli.”

ezután pedig a személyes költség mentességről elintézéséről ír.

Kérdésem a következő:
Miért hívják fel ismét a figyelmem, hogy ha alaptalan a kérelmem, nem áll fenn jogsértés, akkor én fizetek? Hiszen egyértelmű a jogsértés(igaz hogy irtak egy levelet, meg kaptam 1-2 dokumentumot, de hiányosan).
Arra gondolok hogy, mivel a törv.felügy.eljár. a törv értelmében mindaddig folytatni kell amig a törv.sért. fennáll, így ha van 1 fejlemény, akkor a bíró, feltételezve, hogy eleget tett a jogsértő, a kérelemben foglalt hiányosságok felszámolásának, megküldi 1 végzést kérelmező részére, ahogy nekem is.
És gondolom, ha most nem nyilatkozom, akkor vagy befejezi az eljárást, vagy felhívja a figyelmem, hogy nyilatkozzak, miért nem kértem az eljárás megszüntetését, és ha nem tudok érdemben nyilatkozni, akkor rám szabja ki az illetéket.
Habár gondolom ezutóbbi kevésbé valószínű, mint az első, hisz a törv.sértést már egyszer diagnosztizáltuk. :)
Szerintetek?

Véleményem szerint ha nem nyilatkozol, akkor nem szűnik meg. De hát ebben a kérdésben a bírói gyakorlat elég kaotikus.

ja igen, és hogy ha nem nyilatkozom, akkor a teljes illetéket kiszabják rá, vagy akkor is csak a 10%-át?

„Egy fontos joghatása azért van a nyilatkozatnak: az illeték 10%-ra mérséklésének akkor van helye, ha az eljárás megszüntetését kéred. (Illetve: akkor lehet helye, mert szerintem ez azért még vitás.)”

És hogy ha nem nyilatkozom 20 napon belül, akkor automatikusan megszűnik az eljárás?

A levél úgy szól, ...kapott levélre vonatkozóan észrevételeim legkésőbb 20 nap alatt írásban kettő példányban megtehetem...

Jó, téves bírósági határozatok mindenhol előfordulhatnak, attól még hivatalból is folyhat. :)

„Más kérdés, hogy törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból is folyhat”

Erre van egy - hirtelen nem tudok jobb szót rá - aranyos esetem. A féltucat pontban felsorolt jogszabálysértés, társasági szerződés megszegésre a bíróság azt válaszolta, hogy igazolva látja, a cég törvénysértő módon működik - de megszünteti aze ljárást, ha a kezdeményező 10 napon belül nem terjeszt elő határozott kérelmet arra nézve, hogy "mire kéri kötelezni a céget".

Amennyiben úgy nyilatkozol, hogy a válasz megfelelő, akkor ezzel gyakorlatilag kéred is a magad részéről az eljárás megszüntetését. Más kérdés, hogy törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból is folyhat, tehát ha a bíróság úgy látja ezek után is, hogy a törvénysértő helyzet fennáll, akkor folytathatja az eljárást. Egy fontos joghatása azért van a nyilatkozatnak: az illeték 10%-ra mérséklésének akkor van helye, ha az eljárás megszüntetését kéred. (Illetve: akkor lehet helye, mert szerintem ez azért még vitás.)

idézem:

"Amennyiben a kérelmében foglaltakra kielégítő választ kapott, kérje az eljárás megszüntetését."

Szóval ezért ijedtem meg, hogy ha visszavonom akkor én fizetem az illetéket. De megnyugtatott a cégbíró, hogy mivel jogos volt a kérelmem, törvénysértés állt fenn, így mindenképp a szövetkezet fizet.

A lényeg, a levelemben nem fogok ennek ellenére sem olyat irni, hogy kérem a megszüntetését vagy visszavonását az eljárásnak. Biztos ami biztos. Legfeljebb nyugtázom, hogy kielégítették kíváncsiságom, habár még így is hiányoznak iratok (pl.: SZMSZ mellékletek). Úgyhogy még ezen is gondolkodom..

realcore
Érdekes.
Nekünk a CB megküldi mindig az ellenérdekelt fél észrevételeit, arra kéri a mienket, aztán dönt.
Arra soha nem szólit fel, hogy vonjuk vissza...