Törvényességi felügyeleti eljárás

Tisztelettel érdeklődnék, hogy nem-e tudja valaki, hogy illeték köteles-e a törvényességi felügyeleti eljárás abban az esetben, ha én egy lakásszövetkezeti tag vagyok, és az alapszabályban és a törvényben foglaltaknak nem tesz eleget a szövetkezeti elnök(nem válaszol 30napon belül a tértivevényes levelemben feltett kérdéseimre), továbbá ha illeték köteles és a cégbíróság felszólítása után eleget tesz(vagy épp nem) a kötelességeinek az elnök, akkor a befizetett illetéket köteles-e megfizetni részemre a szövetkezet, vagy polgári peres úton kell hozzájutnom?
Szóval kell-e illetékeznem, ha kell akkor mennyit, és ezt követően visszakapom-e valaha ezt az összeget? Előre is köszönöm a segítségüket!

üdv: xy

Illetékköteles, de az illetéket utólag kell megfizetnie a jogsértőnek, és csak jogsértés hiányában a kérelmezőnek.

Ctv. 65. § (1) A cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásért 50 000 Ft felügyeleti illetéket kell fizetni. A felügyeleti illetéket az a cég viseli, melynek törvénysértő működését a cégbíróság megállapítja. Ha a hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróság jogsértés hiányában megszünteti, az illetéket nem kell megfizetni.
(2) Kérelemre indult eljárás esetén, ha a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet jogsértés hiányában elutasítja, a kérelmezőt 15 000 Ft felügyeleti illeték terheli.
(3) A törvényességi felügyeleti eljárás alá vont céget terhelő felügyeleti illeték megfizetéséről a bíróság a törvénysértő működés megállapításával egyidejűleg végzésben rendelkezik. A törvényességi felügyeleti eljárást alaptalanul kezdeményező kérelmezőt terhelő felügyeleti illeték megfizetéséről a cégbíróság a kérelmet elutasító végzésben rendelkezik.
(4) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a bírósági eljárási illetékre vonatkozó szabályok az irányadók.

Köszönöm a válszt.

Az eljárás során a kérelem leadását követően a cégbíróság felkeresi levélben azt aki ellen indult az eljárás és felszólítja hogy tegyen eleget a törvényben és alapszabályban foglaltaknak.
Amennyiben ezt teljesíti és eleget tesz a kötelezettségeinek, a cégbíróság megszünteti az eljárást.

Ennek fényében már csak az a kérdésem van, hogy ebben az esetben, tehát amikor a törvénysértés egyértelmű, és felszólításra is kerül az illetékes, de ezt követően eleget tesz a felszólításnak, akkor az illetéket kire róják ki?

Tudtommal polgári peres ügyek esetén, ha a pert bukja aki ellen indították akkor egyértelmű hogy ő fizeti a perköltséget, viszont ha egyezség születik, akkor azt terheli a perköltség aki indította a pert. Tudom hogy ez más tészta, de Önök szerint ebben az esetben mire számíthatok?

Előre is köszönöm!

üdv

Rá. Nem a Pp. miatt, hanem a lent idézett Itv. miatt.

Köszönöm szépen! Igazán hálás vagyok!

Nincs mit.

Azt esetleg nem tudja valaki hogy a a Cégközlönyben megjelenik-e a törvényességi felügyeleti eljárás végzése? ill ha megjelenik akkor azt tartalmazza-e hogy a kiszabott illetéket ki volt köteles megfizetni?

Kell róla közleményt közzé tenni? Én úgy emlékszem, nem.

Nem.

Az eljárás befejezéséről szóló végzésben (határozatban) a CB rendelkezik az illetékről (hogy ki fizesse meg). Ha nem kapod meg, a Cégbiróságon a cégiratok között megtekinthető.

A kérelmezőnek kézbesíteni kell.

en ugy ertelmeztem a Ctv.-t, hogy a vegzeseket publikalniuk kell a ceg hitelezoire valo tekintettel a torvenyessegi eljarasok eseten. felre ertettem volna?

Félre.

"végzéseiket publikálniuk kell"

Helyes a megjegyzés, ezt a közhitelesség elve megköveteli. Csak nem külön közleményben, hanem a cégjegyzékben kell feltüntetni a cégről szóló fontos információkat. A Ctv. 26.par-tól kezdődően pontosan leirja.
Igy, ha felszámolás stb. indult, sőt: ha büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye.

Azokat a végzéseket kell a Cégközlönyben közzétenni, amelyeknél jogszabály így rendelkezik. A törvényességi felügyeleti végzések jó része nem ilyen.

Az eljárás lefolytatásának kérelmezése után, hiánypótlásra szólítottak fel, "1./ Kérelmét további egy példányban nyújtsa be." Ahogy utánna néztem, nem találtam jogszabályt, rendelkezést, ami 2 példánybeadását kéri ilyen eljárásnál. (a bíró erre hivatkozott: Pp. 95.§, (2))Nem rokkanok bele a plusz költségbe, de nem találtam akkor sem ilyen irott szablyát :)
Továbbá, felhívták a figyelmem, hogy amennyiben alaptalan a kérelmem, akkor 15e Ft eljárási illetéket rónak rám. Ez rossz jel, vagy mindenkinek felhívják a figyelmét? :)

További kérdés még, hogy elég ha csak a kérelmet adomba még egy példányban, vagy mellékleteket is csatoljam ismét? köszi

Előfordul, hogy a bírói gyakorlatban több példányt követelnek meg egyes iratokból, mint amit a jogszabály előír. A polgári nemperes eljárások körében a fizetési meghagyásos eljárásban például a bíróság kér egy pluszpéldányt az űrlapból (blankettából) kitöltve (tehát a klasszikus felállásban három példány helyett négy példányt kell kitöltve benyújtani), hogy számítási stb. hiba esetén a bíróság által korrigálva lehessen majd kibocsátani az FM-et egy javított példányon.

Realcore, benne van a Ct-ben, hogy az iratokat (minimum) két példányban kell leadni. Az igaz, hogy a gyakorlat eléggé contra legem, és nem kötnek bele, ha az ügyvédi meghatalmazásból vagy az aláírás-mintából egyet adsz be. De a kérelemből ragszkodnak a törvényben előírt kettőhöz.

Bocsánat, az csak a bejegyzési meg módosítási kérelmekre vonatkozik.
Akkor marad háttérszabályként a Pp., amely szerint a beadványokat eggyel több példányban kell beadni, mint ahány érintett van. Az is minimum kettő.

A kérelmet (változásb., cégb.) elég egy példányban. A mellékleteit kell kettőben.

Igaz. Köszönöm.
De a nem bejegyzést iránti kérelmekre (nem nyomtatvány) akkor is a Pp. vonatkozik, tehát kérheti a bíróság a két esetleg három példányt. Bár nem mindegyik kéri.

Tőlem még sosem kértek. Ettől függetlenül az elvi lehetőség persze fennáll. De tőlem pl. perben sem kérték soha a harmadikat, ha csak kettőt adtam be.

üdv

A törv.felügy.eljár. lezárásáról még nem kaptam határozatot, azonban érdekel az, hogy a Ctv. 81. § (1) bekezdését hogyan értelmezzem;

"b) a céget, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja,"

Ez csak akkor kerül alkalmazásra, hogy ha nem tett eleget az első felszólításnak és nem szüntette meg a törv.sértő állapotot 90naponbelül vagy minden esetben? Továbbá ha kivetésre kerül, akkor ezt a szövetkezetnek kell fizetni, vagy magának, a vezetőnek?

köszönöm