Törvényességi felügyeleti eljárás

Csak akkor.

Akivel szemben a cégbíróság kiveti.

Ez igazán sajánálatos, de az illeték még így is rájuk hárul, hiába szüntették meg a törv.sértést. Minden esetre köszönöm mégegyszer! Üdv

realcore

Az eljárási illeték (amit illetékbélyegben kérnek leróni főként) különbözik a Ctv. 81. § (1)- ban szereplő pénzbírságtól. Ha az eljárási kérelmet benyújtó veszt, akkor már megfizette a beadáskor az illetéket. Ha a kérelmezett cég veszit, akkor a CB kötelezi, hogy az fizesse meg a kérelmezőnek.

Bírság kiszabásához alig-alig folyamodik a CB.
Mi például számtalanszor bizonyitottuk a CB felé, hogy a felelős tisztségviselő mulasztása okozta a jogszabálysértéseket, amelyek miatt törv.fel.eljárásra került sor, kértük birság kiszabását. Mert, amig a vezetőket nem szankcionálják, joggal hihetik, hogy törvénybe ütköző cselekményeik semmiféle jogkövetkezménnyel nem járnak, és vég nélkül folytathatják azokat.

Kifejezetten kértük a CB-t, éppen ezért szabjon ki pénzbirságot.
Azonban a CB úgy irtózik ennek alkalmazásától, mint ördög a tömjénfüsttől. Kérelmünket még elbirálni sem hajlandó, - egyszerűen semmit nem reagál rá.
Úgyhogy, nem kell félni, hogy esetetekben talán pénzbírság várható...

„Kifejezetten kértük a CB-t, éppen ezért szabjon ki pénzbirságot.
Azonban a CB úgy irtózik ennek alkalmazásától, mint ördög a tömjénfüsttől. Kérelmünket még elbirálni sem hajlandó, - egyszerűen semmit nem reagál rá.
Úgyhogy, nem kell félni, hogy esetetekben talán pénzbírság várható...”

Ez így nem igaz. Attól, hogy a te esetedben nem került sor bírság kiszabására, attól még gyakorlat a bírság kiszabása.

Mai napon kaptam egy végzést a cégbíróságtól, amiben közölték, hogy ha a szövetkezet kielégítő választ adott levelemre, akkor vonjam vissza az eljárás iránti kérelmem.
Más alternatívát nem is említett a végzés, így kicsit megijedtem, hogy a végén még én fizetem az illetéket, mivel a Ctv. a törv.felügy.elj. iránti kérelem, általam(mint kérelmező) visszavonása esetén rám rónak ki 15ezer Ft).
Fogtam magam, és meglátogattam a cégbírót. :)
Aki megnyugtatott, hogy ha kielégítő választ kaptam kérdéseimre, akkor jogi következmény nélkül vissza vonhatom az eljárási kérelmemet, a beigazolódott jogsértés miatt, így is úgy is a szövetkezetet terheli az illeték.

Ami eddigi tudomásom szerint 50ezer forint volt, most viszont azt mondta a cégbíró, hogy lehet hogy csak 5ezret szabhat ki, amit nem igazán értettem. Az illeték minisztériumilag kerül megállapításra, nem? Az ilyen eljárási illeték díjszabását illetően hol találok felvilágosítást?
Az 5ezer forint nem valami nagy szankció(illeték), figyelembe véve, hogy ha nem állfenn jogsértés akkor a kérelmező 15ezret fizet. Itt meg főleg hogy fenn is állt, nem értem hogy hogy nem 50ezer forint az illeték.

Szerintetek?

Az illeték nem "minisztériumilag", hanem törvényben van meghatározva. Viszont csak az illeték 10%-át kell megfizetni, ha érdemi intézkedés nélkül szűnik meg az eljárás.

"érdemi intézkedés" alatt mit ért Kedves ObudaFan?
A felszólítást követő pénzbírságot és egyéb szankciókat?

Azt.

realcore
Érdekes.
Nekünk a CB megküldi mindig az ellenérdekelt fél észrevételeit, arra kéri a mienket, aztán dönt.
Arra soha nem szólit fel, hogy vonjuk vissza...

idézem:

"Amennyiben a kérelmében foglaltakra kielégítő választ kapott, kérje az eljárás megszüntetését."

Szóval ezért ijedtem meg, hogy ha visszavonom akkor én fizetem az illetéket. De megnyugtatott a cégbíró, hogy mivel jogos volt a kérelmem, törvénysértés állt fenn, így mindenképp a szövetkezet fizet.

A lényeg, a levelemben nem fogok ennek ellenére sem olyat irni, hogy kérem a megszüntetését vagy visszavonását az eljárásnak. Biztos ami biztos. Legfeljebb nyugtázom, hogy kielégítették kíváncsiságom, habár még így is hiányoznak iratok (pl.: SZMSZ mellékletek). Úgyhogy még ezen is gondolkodom..

Amennyiben úgy nyilatkozol, hogy a válasz megfelelő, akkor ezzel gyakorlatilag kéred is a magad részéről az eljárás megszüntetését. Más kérdés, hogy törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból is folyhat, tehát ha a bíróság úgy látja ezek után is, hogy a törvénysértő helyzet fennáll, akkor folytathatja az eljárást. Egy fontos joghatása azért van a nyilatkozatnak: az illeték 10%-ra mérséklésének akkor van helye, ha az eljárás megszüntetését kéred. (Illetve: akkor lehet helye, mert szerintem ez azért még vitás.)

„Más kérdés, hogy törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból is folyhat”

Erre van egy - hirtelen nem tudok jobb szót rá - aranyos esetem. A féltucat pontban felsorolt jogszabálysértés, társasági szerződés megszegésre a bíróság azt válaszolta, hogy igazolva látja, a cég törvénysértő módon működik - de megszünteti aze ljárást, ha a kezdeményező 10 napon belül nem terjeszt elő határozott kérelmet arra nézve, hogy "mire kéri kötelezni a céget".

Jó, téves bírósági határozatok mindenhol előfordulhatnak, attól még hivatalból is folyhat. :)

„Egy fontos joghatása azért van a nyilatkozatnak: az illeték 10%-ra mérséklésének akkor van helye, ha az eljárás megszüntetését kéred. (Illetve: akkor lehet helye, mert szerintem ez azért még vitás.)”

És hogy ha nem nyilatkozom 20 napon belül, akkor automatikusan megszűnik az eljárás?

A levél úgy szól, ...kapott levélre vonatkozóan észrevételeim legkésőbb 20 nap alatt írásban kettő példányban megtehetem...

ja igen, és hogy ha nem nyilatkozom, akkor a teljes illetéket kiszabják rá, vagy akkor is csak a 10%-át?

Véleményem szerint ha nem nyilatkozol, akkor nem szűnik meg. De hát ebben a kérdésben a bírói gyakorlat elég kaotikus.

A bírótól 3 oldal érkezett, 3 oldal másolata a szöv.-től.
A cégbíró az első oldalon írja, hogy a kérelmemmel kapcsolatban, a szövetkezettől részemre megküldött levél kielégítő volt-e számomra, ezzel kapcsolatban 20nap alatt megtehetem hogy nyilatkozom.
Aztán irja, hogy amennyiben kielégítő választ kaptam, kérjem az eljárás megszüntetését.(ezt már korábban is irtam).
A következő két oldalon pedig azt taglalja, hogy

„...a cégbíróság tájékoztatja a jogi képviselő nélkül eljáró kérelmezőt, hogy kérelmére indult eljárás esetén, ha a cégbíróság a törv.felügy.elj. lefolytatása iránti kérelmét jogsértés hiányában elutasítja, a kérelmezőt 15ezer ft felügy.illeték terheli.”

ezután pedig a személyes költség mentességről elintézéséről ír.

Kérdésem a következő:
Miért hívják fel ismét a figyelmem, hogy ha alaptalan a kérelmem, nem áll fenn jogsértés, akkor én fizetek? Hiszen egyértelmű a jogsértés(igaz hogy irtak egy levelet, meg kaptam 1-2 dokumentumot, de hiányosan).
Arra gondolok hogy, mivel a törv.felügy.eljár. a törv értelmében mindaddig folytatni kell amig a törv.sért. fennáll, így ha van 1 fejlemény, akkor a bíró, feltételezve, hogy eleget tett a jogsértő, a kérelemben foglalt hiányosságok felszámolásának, megküldi 1 végzést kérelmező részére, ahogy nekem is.
És gondolom, ha most nem nyilatkozom, akkor vagy befejezi az eljárást, vagy felhívja a figyelmem, hogy nyilatkozzak, miért nem kértem az eljárás megszüntetését, és ha nem tudok érdemben nyilatkozni, akkor rám szabja ki az illetéket.
Habár gondolom ezutóbbi kevésbé valószínű, mint az első, hisz a törv.sértést már egyszer diagnosztizáltuk. :)
Szerintetek?

Továbbra is, érdekes...
Mert, mi esetünkben mindig 30 napot szokott adni a cégbiró az észrevételek megtételére.
Továbbá, nem azt kérdezi, hogy kielégitő volt-e a kérelmezett cég válasza a törv.fel.eljárási kérelmünkre, hanem csak annyit kér, hogy a cég észrevételeire tegyük meg a saját észrevételeinket. Ezeket megirjuk, - ismét tételesen felsorolva panaszainkat, amelyeket eredetileg megtettünk már a törv.fel.eljárási kérelmünkben - , majd a cégbiró végzésben dönt, hogy jogszabálysértés történt-e vagy sem. És e végzés rendelkezik az eljárási illetékről: ha elismeri panaszaink jogosságát, akkor a kérelmezett céget kötelezi, hogy 15 napon belül fizesse meg nekünk az illetéket. Ha a végzés elutasitja kérelmünket, akkor a befizetett eljárási illeték "bennragad". (A kérelmezett cég természetesen fellebbezhet, - vagy akár a kérelmező is, - plusz 7e Ft illetékkel és jogi képviselettel)

A "ha a CB a kérelmet jogsértés hiányában elutasitja..., kérelmezőt illeték terheli" szerintem egy standard szöveg és ez utóbbira vonatkozik (ha tehát a végzés az észrevételek összevetése és a birói döntés után a kérelmet elutasitaná), de nem plusz illeték megfizetését jelöli.

Ha most a kérelmezett cég észrevételeire (amelyek gondolom "meggyőzően" állitják, hogy a cégnél minden a legnagyobb rendben) nem válaszolsz, vagy elismered, hogy minden OK, akkor ezzel valójában magad ellen beszélsz: azt mondod, hogy nincs is jogsértés, - holott pont a jogsértés miatt kérelmezted a törv.fel.eljárást.

Hiánypótlást kértem a kérelmezettől, ha ez nem érkezik meg -addig, hogy ne fussak ki a 20 napos határidőből a cégbíróság felé- akkor megírom a CB-nek hogy hiányosan kaptam meg a papírokat, és fenntartom az eljárás lefolytatását. Meglátjuk mi lesz. Habár nem hinném, hogy packáznának a továbbiakban. Az azonban sajnálatos, hogy 2 felszólítást kell eszközöljön a CB, mielőtt "odasózna" komolyabban.

(Nállatok előre kell illetékezni? Nállunk utólag.)

Ha jól értem, a CB felszólitotta a szövetkezetet, amely valamit nyilatkozott, azt a CB megküldte nektek észrevételezésre, - de a hiányt nem pótolta?
Akkor továbbra is fenn kell tartanod panaszodat, és ezzel nem kell megvárnod a 20. napot sem.

Amire majd a CB ismét felszólitja a szövetkezetet, aki ismét nem teljesit,...és ez igy mehet akár egy évig is.
Nálunk az rt majdnem egy évig nem volt hajlandó kiadni a jegyzőkönyvi másolatot, szóvátettük a CB-nek, hogy nincs valamiféle határidő?, amire a CB csak annyit nyilatkozott hogy ejnye-bejnye. De, semmi szankció vagy pénzbirság a kérelmezett cégnek.

Illeték utólag?
Érdekes. Mert, kérelemre inditott törv.fel.eljáráskor a kérelemre kell ráragasztani az illetékbélyeget (vagy ha anélkül van beadva, akkor a CB rögtön felszólit a pótlásra, elutasitás terhével).

hm.. és melyik megye? én HB. itt utólag kell.

úgy van ahogy leírtad amúgy. De szerintem ha a 2. felszólításnak sem tesznek eleget, akkor ez a CB tuti oda csap :) A lényeg hogy most -hogy a cégbíró lássa jóindulatom- én kértem fel hiánypótlásra őket, persze további kérdésekkel fűszerezve. Egy hetet adok neki, aztán ismét CB. Amúgy a levelezésből adódó költségeket nem kérhetem a szövetkezettől? Gondolom csak polgári per útján, és ott sem jó eséllyel, ugye? Végülis miattuk kell lassan heti egy 455Ftos tértivevényes levelet megengednem.

Te kérted közvetlenül a szövetkezetet hiánypótlásra, miközben folyik a törv.fel.eljárás?!
Szerintem, kissé értelmetlen: hiszen azért fordultál a CB-hez, mert a szövetkezettel közvetlenül nem boldogulsz, nem?
A felszólitást, kötelezést bizd a CB-re, azért vannak!
Továbbra is amondó vagyok, máris irj a CB-nek, következetesen folytassák le a törv.fel.eljárást, mert eredeti panaszod továbbra is változatlanul fennáll.

"a CB tuti oda csap"
Naiv elképzelés!
A CB a levelezgetésen kivül semmit nem kényszerit, nem szankcionál.

Mi a Főv.Biróság CB-nek irunk.

„Illeték utólag?
Érdekes. Mert, kérelemre inditott törv.fel.eljáráskor a kérelemre kell ráragasztani az illetékbélyeget (vagy ha anélkül van beadva, akkor a CB rögtön felszólit a pótlásra, elutasitás terhével).”

Ez volt a régi szabály. Az új meg az, hogy utólag kell az illetéket megfizetni.

„a CB tuti oda csap"
Naiv elképzelés!
A CB a levelezgetésen kivül semmit nem kényszerit, nem szankcionál.”

Azért gondolod ezt, mert összesen azt az egy esetet ismered. Meglehetősen gyakori a cégbírósági felügyeleti bírság.

„érdemi intézkedés” -nek számít a második felszólítás is? Arra gondolok, hogy ha 2. alkalommal is fel kell szólítsa az érintettet a CB, és csak ezt követően áll helyre a rend, akkor is csak az illeték 10%át kell megfizetnie a törv. sértőnek, vagy ilyenkor már figyelembe veszik, hogy első körben nem tett eleget a felszólításnak? Vagy minden esetben csak a pénzbírság után szabják ki a teljes illetéket is? A lenti a) és b) pontot együtt is alkalmazzák? vagy ezeket teljesen bírója válogatja?

„Ctv. ...81. § (1) A törvényes állapot helyreállítása érdekében a cégbíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja:

1. ha a 80. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére a törvénysértő állapot változatlanul fennáll, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel ismételten felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott határidőn belül állítsa helyre a törvényes működését, és erről tájékoztassa a cégbíróságot,

2. a céget, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő adott okot, a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja,...”

A felszólitások még nem a vége..., az csak meddő levelezgetés.
Ha olyat kapsz, hogy végzés, "amelyben a CB megállapitja, hogy..." és rögtön az első oldalon közli, helyt ad-e a kérelmező panaszának és ennek megfelelően kötelezi a kérelmezett céget erre meg arra... (vagy, megforditva, a kérelmet megalapozottság hiányában elutasitja), akkor lehet érdemi intézkedésről beszélni.

Persze, pl. hiába mondja a CB hogy a cég ezt meg azt csinálja 15 napon belül a felszámolás terhével, mert ha utána azt látod, megint nem csinál semmit a szövetkezet, akkor megint irogathatsz a CB-nek.
Nincs végrehajtó.

Vagy, ha a cégnek nem tetszik az elmarasztaló itélet, egyszerűen megfellebbezi, aztán az itélőtábla (a másodfok) újabb félévig elhúzza, mire valamit dönt.

És ha végre döntene az IT, a cég akkor sem fog csinálni semmit, mert mi van ha nem csinálok semmit? mondja.
Hát, semmi.
Az ég malmai is gyorsabban őrölnek, mint a CB.