Kft. ügyvezető felelőssége

Pert indíthatsz az adós ellen a megtérítés iránt.

A Vht.101.§.1,2 bekezdései szabályozzák az üzletrész lefoglalását.
Ha mint készfizető kezestől vonják akkor is ez következik a per és vh. során.

www.drhalasz.eoldal.hu

Kedves szakértők!

Kft üzletrészem van és rajtam kívül még 30 dolgozónak. A kft 1993-ban alakult, az akkori állami cégben dolgozók vásárolták meg. Öt főrészvényes van, akiknek 60 % a tulajdonrészük, a 40 % dolgozói üzletrész. Ez idáig egyszer sem voltam taggyűlésen, nem is volt csak papíron. Eddig nem tudtunk arról, hogy bajban vagyunk, mindig volt megrendelés, dolgoztunk és a rengeteg áru határidőre elkészült. Ez év márciusában „Nincs megrendelés, ezért nem tudjuk a céget ekkora létszámmal fenntartani” szöveggel, egyik napról a másikra elküldték a dolgozók negyedét és még további létszámleépítés lesz. A cégünk háromnegyede nyugdíjas tag, ezért felmondás nélkül, másnap már nem kellett dolgozniuk. Az aktív dolgozókkal aláíratták közös megegyezéssel a felmondást, szegények annyira meglepődtek, hogy aláírták, Ők is másnap már nem dolgoztak. Most, hogy bajban vagyunk, elkezdtük a dokumentumokat összerakni, kiderült, hogy a cég háromnegyede átkerült egy másik cég tulajdonába. A területünkből épületek lettek eladva, amiről nem volt tudomásunk. A dolgozók bére a minimálbért súrolta, osztalék kifizetés kétszer volt: 10000 Ft és 5000 Ft. A főrészvényesek idő közben házakat, nyaralókat vásároltak, háromévente céges kocsikat cseréltek, évente többször síelni jártak, évente külföldre jártak, Amerikába is átruccantak. Szerintünk az igazgatónk be akarja zárni a céget, nyugdíjas, nem akar már dolgozni, tehát nagyon csúnya dolgot akar véghezvinni, nem kímélve a 30-40 éve együtt dolgozó munkatársait. A kérdésem az lenne, hogy hová fordulhatunk segítségért, kinek kell bejelenteni, hogy nézzen utána történt-e hűtlen kezelés, hogy kijátszották-e dolgozó tagokat. Jogosan járt el az igazgató, amikor a kft tulajdoni üzletrésszel rendelkező dolgozókat, tagokat előzetes taggyűlés és bejelentés nélkül elküldte, vagy is nem dolgozhatnak? Nekem négy évem van hátra a nyugdíjig, félek, hogy nem találok munkát:(
Válaszukat várom
Köszönettel, percsi

Kezdjük a végén: a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonyát indoklás nélkül fel lehet mondani. Más munkavállaló munkaviszonyának a rendes felmondása jogszerű, ha az indoklás valós és okszerű.
A munkáltatói jogok gyakorlója önállóan jogosult dönteni az egyes munkavállalók munkaviszonyáról, ehhez nincs szüksége közgyűlési engedélyre vagy hozzájárulásra. Akkor se, ha a munkavállalók történetesen tagok is. A tagi jogviszonyon egyébként a munkaviszony megszüntetése nem változtat.

Ha azt gyanítjátok, hogy az ügyvezető hűtlenül vagy hanyagul kezelte a társaság vagyonát, akkor meg kellene bíznotok egy ügyvédet, aki feltárja a valós folyamatokat, és megmondja, van-e helye és esélye az ügyvezetővel szembeni igényérvényesítésnek. Annyit már most is mondhatok, hogy ha van is, a jogosult a társaság, az pedig aligha fog fellépni, ha az esetleges visszaélések éppen a többség érdekében a kisebbség sérelmére történtek.
Szóval semmiképpen nem lesz egyszerű menet.

Itt a gazdálkodó szervezet vezető állású személyének a visszaélése, vagy saját tőke csorbítása, ami felmerülhet, és ha csak a fele beigazolódik a sejtéseiteknek, akkor is jó esély van az ügyvezető felelősségre vonására.

Köszönöm szépen a válaszokat. Időközben kollégáim jelezték, hogy hétfőn vár bennünket az ügyvéd:)
Kellemes hétvégét!

Kedves fórumozók

Ezt a történetet már olvastátok de mégegyszer leirom mert a kérdésemhez kell.

Az adós magánszemélyként vett fel 500 ezer forintot. Ebből semmit nem fizetett vissza. Én voltam a készfizető kezese. Eltelt 5 év. Ő közben alapított egy Kft. én pedig Gyed-en vagyok. A hitel ma már 1.100.000 Ft. Most mennék vissza dolgozni és ott a letiltás a fizetésemre. 4 éven keresztül járok a végrehajtó nyakára. Semmilyen intézkedéséről nem értesít írásban mindig csak szóban ígérget, hogy kimegy lefoglalni stb.
Az adós éli világát Kft-n belül jövedelme nincs, az Apeh-nak is tartozik, és tőlem fogják vonni a tartozását?

Ezek után az adóst börtönbe zárják csalás miatt.

Kérdésem: ha az adóst leületetik akkor is fogják töllem a tartozást? Mert ez esetben már ő miből fizet?

Várom a válaszukat.

Akkor is.

Kedves Fórumozók!

Többször, többféle oldalról próbáltam már megközelíteni, megoldani a dolgokat, eddig sikertelenül. Most a teljes elkeseredés határán állok. Igyekszem röviden, tárgyilagosan fogalmazni.

• két évvel ezelőtt alapítottunk egy két tulajdonossal rendelkező kft-t, társam 51%, én 49%
• társam az ügyvezető, nekem aláírási jogom nincs
• két hónapig működött, addig volt kiadás, bevétel, bár minimális.
• társam az indulást követően két hónappal börtönbe került (mint utólag kiderült, cca. 7 évre), közügyektől is eltiltották.
• utána még néhány hónapig elkészültek a nullás bevallások, jártam a könyvelőhöz, igyekeztem tisztességgel eljárni, a nullás bevallások elkészültek. Majd a könyvelő felmondta a könyvelést. Onnan kezdve nem lett beadva a bevallás. Társam eladni a részét nem volt hajlandó, az én részemet megvenni szintén.
• ügyvéd által próbáltuk cégbíróságra adni a dolgot, hogy szüntessék meg, mivel működőképtelenné vált.
• közben társamról kiderült, hogy privát adótartozása van (saját (nem céges!) gk. után be nem fizetett súlyadó, fogsorkészítés díja). Mindez végrehajtás alá került, míg ő már a hűvösön volt. A végrehajtó ráterheltette az üzletrészére a tartozást.
• apeh bekérte a könyvelést (fenti adótartozásként van nyilvántartva), amire reagálva én becsatoltam minden iratot, hogy miből ered az adótartozás.

A törzstőke 500e, aminek a fele lett befizetve, s nagyjából a kezdetekben, és az általam fizetett költségek (természetesen számlára, mint céges költségek), könyvelő, ügyvéd, társam "munkadíja" - mivel be volt jelentve munkavállalónak, a felét fedezik.
Kérdésem: mit tehetek, hogy kimásszam ebből a slamasztikából? Nem eladni/megvenni akarom az üzletrészeket, hanem egyszer s mindenkorra megszüntetni és elfelejteni. Természetesen anélkül, hogy rajtam akarnák bevasalni a tartozást.
Sokminden nem tiszta, elnézést, ha nem jogszerűen cselekedtem, akkor, ott az tűnt helyes döntésnek. Most már viszont egy életre elég volt...
Várom hozzáértő válaszukat.

Legyél nyugodt,nem vagy felelős a társad tetteiért és a Kft helyett magánvagyonoddal nem felelsz.
www.drhalasz.eoldal.hu

Kft-ben 10 % tulajdonrésszel rendelkezem. A többségi tulajdonos 40 %-al és egyben ő az ügyvezető is. Van még 2 plusz tag, akiknek 25-25 %-uk van.5 éve nem kaptam meghívót az éves taggyűlésre.Most végre megkaptam és a taggyűlésen feltettem a kérdést, hogy miért nem kaptam eddig meghívót. Írásban azt a választ kaptam, hogy a Kft eddig nem tartott taggyűlést, mert érdemi munkát nem végzett és nem volt osztalék kifizetés. A Kft ingatlan bérbeadással foglalkozik, és az ingatlan folyamatosan bérbe van adva. A másik 3 tulaj családtag, csak én nem vagyok az. Ők jól megélnek az ingatlan bérbeadásából, csak én nem kapok belőle 5 éve semmit. (Azelőtt havonta kaptam egy minmálbérnek megfelelő összeget.) Úgy tudom évente egy taggyűlést kötelező tartani. Azt gyanítom, hogy az évenkénti beszámoló és a mérleg elfogadásakor leadott jegyzőkönyveken aláhamísították a nevemet, de ha ez nem is így történ, a taggyűlésre meg kellett volna hogy hívjanak. Mit tudok tenni, hogy az ig. úr körmére koppintsak? Mi tegyek, ha valóban kiderül, hogy aláhamísították a nevemet?

Előre is öszönöm a válaszokat.

Be kell menni a cégbíróságra. Ki kell kérni a Kft. anyagát. Abban benne van a mérleg. Arról kell másolatot kérni. Azt el kell vinni szakemberhez, aki "megfejti, hogy volt-e nyereség. Ha volt ezután mennyi osztalékra jogosult. Jól tudja évente legalább egyszer taggyűlést kell tartani. A mérleg elfogadása és osztalék kérdésében. ne hagyja magát átverni.

A mérleg az interneten is elérhető: http://www.e-beszamolo.kim.gov.hu/

Azok a tagok, akik a szavazatok legalább öt százalékával rendelkeznek, a társaság legfőbb szervének összehívását - az ok és cél megjelölésével - bármikor kérhetik. Ha az ügyvezetés az indítványban foglaltaknak harminc napon belül nem tesz eleget, a gazdasági társaság legfőbb szervének ülését az indítványtevő tagok kérelmére, a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül a cégbíróság hívja össze, vagy az ülés összehívására az indítványtevő tagokat jogosítja fel.

A cégbíróság a társaság legfőbb szerve ülésének összehívására csak akkor köteles, ha az indítványtevő tagok a szükséges költségeket megelőlegezik, és biztosítják az ülés megtartásának egyéb feltételeit is. A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt arról, hogy a gazdasági társaság legfőbb szerve ülésének összehívásával felmerült költségeket a gazdasági társaság vagy az ülést összehívók viselik.

Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve elvetette azt az indítványt, hogy az utolsó, számviteli törvény szerinti beszámolót vagy az utolsó két év ügyvezetésében előfordult valamely eseményt könyvvizsgáló vizsgálja meg, illetve, ha a legfőbb szerv szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány kérdésében a határozathozatalt mellőzte, ezt a vizsgálatot a társaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező tagjai kérelmére a cégbíróság elrendeli. A kérelmet - jogvesztés terhe mellett - a legfőbb szerv ülésének napjától számított harminc napon belül kell előterjeszteni. A kérelemnek helyt adó döntés esetében a könyvvizsgálót a cégbíróság jelöli ki, ennek költségeit a gazdasági társaság köteles előlegezni. A kérelem alapján a cégbíróság a társaság választott könyvvizsgálóját nem jelölheti ki. A gazdasági társaság legfőbb szerve dönt arról, hogy a könyvvizsgáló tevékenységével felmerült költségeket a gazdasági társaság vagy a vizsgálatot indítványozók viselik-e.

Ha a gazdasági társaság legfőbb szerve elvetette azt az indítványt, hogy a társaságnak a tagok, a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok, illetve a társaság választott könyvvizsgálója ellen támasztható követelése érvényesítésre kerüljön, továbbá, ha a társaság legfőbb szerve a szabályszerűen bejelentett ilyen indítvány tárgyában a határozathozatalt mellőzte, a követelést a társaságnak a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező tagjai a legfőbb szerv ülésének napjától számított harminc napon belül - jogvesztés terhe mellett a gazdasági társaság nevében keresettel maguk érvényesíthetik.

Kedves hozzáértők!
A Kft-ben hárman vagyunk tagok, 30-35-35 % megosztásban. A Kft-t fizetésképtelenség miatt felszámolják, kassza üres kintlevőség (felszámoló szerint) behajthatatlan. Amikor dölt a cég, ügyvezetőtársam villámgyorsan lemondott, egyedül hagyva engem az ügyvezetői poszton.
Kérdésem a következő:
A felszámolónak járó dijjat nekem egyedül kell fizetnem, vagy kötelezhetem a tagokat, hogy a részarányuknak megfelelő pénzzel szálljanak be?

Se.

Hacsak valami nagy simlisséget el nem követtetek a cégben, senkinek. Majd a megyei bíróság az erre szolgáló számláról átutal egy kis aprópénzt a felszámolónak, az meg kénytelen lesz ebbe belenyugodni.

Aprópénz... Neked legyen mondva.

Hát, nézzük meg, a felszámoló költségei után mi marad belőle.

Úgy látom ennek komolyabban utána kell néznem. A volt társam szerint ezt nekem kell kicsengetnem, mert ez az ügyvezető felelőssége és ő már lemondott. Tele a bugyrom evvel, ott van a Groupama biztosítónál majdnem 3 millió forint amit nem akar kifizetni, én meg itt majrézom, hogy végrehajtják rajtam a felszámolási költséget.

Hány embernek hinnéd el? Mert látom, kettőnek nem hiszed...

:-)
Köszönöm.

Köszönöm mindenkinek a kérdésemre adott válaszokat.

Tisztelt Fórumozók!
A következő kérdésre keresek választ, melynél a tények a következők:
Egyszemélyes kft: egy tulajdonos ( 100%-ban), egy ügyvezető. Kérdésem: egy egyszemélyes kft-ben, munkanélkülin lévő személy elláthatja-e az ügyvezetői posztot társadalmi munkában,juttatás nélkül?

Egy harmadik ember is azt mondja, hogy nem kell a felszámolónak fizetned semmit.
A felszámoló meg kap vagy 300 ezer Ft.-ot amelyből kifizeti a megszüntetés közzétételi és cég eljárási illetékeit a többit zsebre teszi.
www.drhalasz.eoldal.hu