Bocsánat, ami még lemaradt. A hitelező a 2011.08-ban megindított felszámolási eljárás során jelezte igényét a tartozásra. (40 napon belül), amit a felszámoló nyilvántartásba is vett. A mostani adós megszüntetéséről szóló határozatban is szerepel, mint kiegyenlítetlen, behajthatatlan tartozás.
Köszönöm szépen, ez nagyon jól hangzik, pont amit szeretnék. Ebben az esetben az alábbit hogyan kell értelmezni, mire vonatkozik?:
"Amennyiben a megszűnt cégek vagyona nem fedezi az eljárás végéig felhalmozott tartozásokat, akkor a mögöttes felelősség lép előtérbe. Mit is jelent ez? A társaság tartozásaiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Ha a társaságnak nincs elegendő vagyona, akkor a polgári jog szabályai szerint mögöttes felelősséggel rendelkező személyek -például a betéti társaság beltagja, a közkereseti társaság tagja - kötelesek a saját vagyonukból kifizetni a társaság adósságát. Ez a felelősség a tagsági jogviszony fennállása alatt keletkezett tartozások vonatkozásában áll fenn. A helytállási kötelezettség érvényesíthetőségének időbeli korlátja a tagsági jogviszony megszűnésétől számított 5 év. A mögöttes felelősség intézményének köszönhetően a tartozásokért felelős tag az 5 éves elévülési idő letelte előtt nem tud kibújni a fizetési kötelezettség alól."
Hitelezői igény bejelentése. De lényegében ez a helyzet: az egyenes adóssal szembeni követelés megszűnésével a mögöttes felelősség is megszűnik. (Ahogyan ezt alább elég bőven kifejtettük már.)
Akkor 180 nap után megszűnik a beltag mögöttes felelőssége is? (ha addig nem történik hitelezői megkeresés)
Köszönöm válaszát!
Nem a 40 napos határidő a jogvesztő jellegű, hanem a 180.
Kedves Szakértők,
Közben megjött a végzés, hogy a korábban említett céget törölték. Amikor rákérdeztem az ügyvédnél a tartozásra illetve a beltag mögöttes felelősségére az alábbi választ kaptam:
"A hitelezőnek a felszámolási végzés közzétételétől számított 40 napig volt lehetősége bármilyen igényt érvényesíteni. Ez a határidő jogvesztő, már régen letelt. A felszámoló semminemű peres eljárásról nem tud, annál is inkább mert a felszámolást lezáró mérleget a bíróság csak akkor zárja le (ez már rég megtörtént) ha a hitelezők ezt jóváhagyják."
Ez azt jelenti, hogy a mögöttes felelősség már nem érvényes a volt beltagra?
Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!
Azért ennyi információ alapján erről túl biztosat mondani nem lehet, de ha igen, akkor nyilván legfeljebb ez az 50%.
Nagyon köszönöm a válaszokat!
Ön szerint, elperelhető az az ingatlan, amelynek csak 50%-ban tulajdonosa az érintett adós?
Az elévülés szempontjából a felszámolás kezdetének és végének marginális a jelentősége (a felszámolás végének az elévülés nyugvása tekintetében lehet).
63/B. §(1)Ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetőleg a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan, a felszámoló a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket tájékoztatja arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani, és legkésőbb a felszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül felhívja őket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, azt 15 napon belül neki jelentsék be. A felszámoló - az adós gazdálkodó szervezet nyilvántartásai, illetve a könyvvezetés hiányosságai esetén - az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét felhívja arra, hogy amennyiben a gazdálkodó szervezet nyilvántartásainak, illetve könyvvezetésének hiányosságait nem pótolja, egyszerűsített felszámolási eljárást fog kezdeményezni. A felszámoló a honlapján is köteles közzétenni egy felhívást, hogy amennyiben bárkinek hitelt érdemlő tudomása van az adós ingatlan- vagy más vagyonáról (ideértve a követeléseket és a vagyoni értékű jogokat is), azt neki 15 napon belül jelentsék be.
Ha 2001 júniusban indult a felszámolás és 2003 januárban fejeződött be, akkor honnan számít az elévülés?
Illetve van egy mondat a végzésben, amit nem értek:
"A felszámoló igazolta a hitelezők Cstv 63/b (1) bekezdése szerinti tájékoztatásának megtörténtét azzal, hogy állítása szerint az adósi vagyont érintő tájékoztatás a hitelezők részéről nem történt.
Fentiek alapján kérte, hogy a bíróság döntsön az eljárás befejezéséről"
Köszönöm szíves segítségét!
Nem feltétlenül 5 évig, mert az elévülés nem a céggel szembeni elévüléssel együtt folyik.
Köszönöm válaszát!
Akkor mostantól öt évig bármikor bejelentkezhet? Úgy értem pert indíthat a magánvagyonán keresztül az adósság kiegyenlítésére?
Nem kellett semmilyen pert indítani. Ha határidőben bejelentette az igényét a hitelező a felszámolás során a felszámolónak, akkor a beltag tartozása fennáll.
Kedves Szakértők,
Kérem segítsenek ki tanácsaikkal az alábbiakban:
Édesanyám beltag volt egy Bt-ben amit, idén januárban felszámolási eljárásban egyszerűsített módon megszüntettek.
Köztartozás(NAV) nem volt, azonban egy jelentős (10mFt-os) hitelezői tartozást nem tudtak kiegyenlíteni a cég vagyonából a felszámolás során.
Kérdésem az lenne, hogy számíthat-e édesanyám a továbbiakban arra, hogy a hitelező elpereli a magánvagyonát?
Valahol olvastam -lehet rosszul- hogy ehhez megállapítási pert kellett volna indítania a felszámolás során?
Mire lehet számítani?
Válaszukat előre is köszönöm!
A szakkönyveket?
A könyvelő csak le tudja amortizálni.
Tisztelt Szakértők.
Köztartozásos Bt. végrehajtási majd felszámolási eljárásai során, hozzányúlhat-e a hivatal a Bt. beltagjának egy másik Kft.-jéhez, inkasszóval vagy bármi egyéb módon ?
Köszönöm.
Tisztelt Szakértők.
Köztartozásos Bt. végrehajtás majd felszámolási eljárasa során, hozzányúlhatnak-e a hivatal részéről a Bt. beltagjának egy másik Kft.-jéhez ? pl. inkasszóval vagy egyéb más módon ?
Köszönöm.
Itt is felteszem a kérdésem: Bt vagyoni betétjének fele apport, amely régi szakkönyvekből áll - ezek már nincsenek meg. Bt be szeretné fejezni a működését, tartozásai nincsenek. Mit tudnának tenni annak érdekében, hogy a már hiányzó apportot valahogy "eliminálják"? Még nem kezdődött el a végelszámolás.
Az eredeti kérdésben a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja:
BDT2011. 2396
A gazdasági társaság vagyona a társaságot megillető vagyoni jogok és kötelezettségek összessége. Az egyes vagyoni elemek megszerzésének módját a Ctv. a végelszámolási eljárásban sem korlátozza, ezzel biztosítja annak lehetőségét is, hogy a végelszámoló a társaság végelszámolási eljárását a tagok gazdasági döntéseinek alapul vételével és a társaság fizetőképességének fenntartásával folytassa le és fejezze be. Az új vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával történő törzstőkeemelés a társaság meglévő vagyoni elemeinek növelését szolgáló származékos tulajdonszerzési mód, amely a társaság végelszámolása alatt sem korlátozható és nem zárható ki.
Alkalmazott jogszabályok: Gt. 154. § (1) bek.; Ctv. 97. § (1) bek., 106. § (5) bek., 107. § (1) bek., 108. § (1) bek.
A megyei cégbíróság által nyilvántartott kft. 2009. március 25-ei hatállyal végelszámolás alatt áll.
A társaság 2010. március 22-én 22.03/2010/1. számmal alapítói határozatot hozott, amelyben a társaság törzstőkéjét 10 millió Ft-tal felemelte. Az alapítói határozat alapján a törzstőke felemelése a Z. Kft., mint új tag 20 millió Ft névértékű Depó Trezor Zrt. által kiállított közraktárjegy szolgáltatásával történik. A határozat meghozatalával egyidejűleg a tagok társasági szerződést kötöttek.
Az alapítói határozatban foglalt változásnak megfelelően a társaság 2010. május 10-én változásbejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz, ahhoz mellékelve az alapítói határozatot, a létesítő okirat változásokkal egybefoglalt hatályosított szövegét, a tagjegyzéket, az apport jegyzéket, az ügyvezetői nyilatkozatot a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésére bocsátásáról, valamint a jogi képviselő meghatalmazását.
A cégbíróság a cég változásbejegyzése iránti kérelmét elutasította. A végzés indokolása szerint a végelszámolás kezdetétől a cégnek és a végelszámolónak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 94-116. §-okban foglaltaknak megfelelően kell eljárnia, így a Ctv. 103. §-a értelmében fel kell mérnie a cég vagyoni helyzetét, a követeléseket be kell hajtani, a tartozásait kiegyenlíteni, jogait érvényesíteni, kötelezettségeit teljesíteni, és a vagyoni eszközeit szükség esetén értékesíteni. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között fel kell osztani és a cég működését megszüntetni. A végelszámolási eljárás a fizetőképes gazdasági társaság megszűnésére irányuló eljárás. A Ctv. 104. § (2) bekezdése megengedi, hogy a cég a legfőbb szervének döntése alapján a gazdasági tevékenységét ideiglenesen és korlátozottan folytathassa, ha ezt az eset összes körülményeit tekintve az ésszerű gazdálkodás követelményei megkövetelik. Erre akkor van lehetőség, ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be. Ez a rendelkezés helyes értelmezés szerint csak és kizárólag a gazdasági tevékenységre vonatkozik. A végelszámolás jogutód nélküli megszűnés céljával ellentétes, hogy a végelszámolási eljárás alatt a cég a jegyzett tőkéjét felemelje vagy leszállítsa. A Ctv. 108. § (1) bekezdésében szabályozott eset sem a jegyzett tőke felemelésére vonatkozik, amelyre csak meghatározott határidőn belül van lehetőség. A korrigált nyitómérleget a hitelezői igénybejelentésre nyitva álló határidő elteltét követő legfeljebb 75 napon belül el kell készíteni, ettől számított 30 nap áll a tagok rendelkezésére az esetleg szükséges összeg befizetésére. Ennek eredménytelensége esetén a végelszámoló felszámolási eljárást köteles kezdeményezni. A végelszámolás tényét bejegyző végzés 2009. július 16-án lett közzétéve, ehhez képest a Ctv. 108. § (1) bekezdése szerinti határidő 2009. december 8-án lejárt. A végelszámoló egyébként a Ctv. 106. §-a szerinti hitelezői követelések jegyzékét nem nyújtotta be a bírósághoz, amelyből az következik, hogy a Ctv. 108. §-a szerinti eset sem áll fenn.
A végzés ellen a társaság nyújtott be fellebbezést, amelyben a végzés megváltoztatásával kérte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla utasítsa a cégbíróságot a tőkeemelés bejegyzésére. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság indokolása a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.), a Ctv., és a mögöttes jogszabályként alkalmazni rendelt Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek nem felel meg. A Ctv. a végelszámolás alatt lévő társaságnak nem tiltja a tőkeemelést, ilyen tilalmat a Gt. sem tartalmaz. A tőkeemelés egyébként sem tekinthető klasszikus értelemben vett gazdasági tevékenységnek, így az elutasító végzés erre történő hivatkozása nem helytálló. A végelszámolás több évig is eltarthat, az elutasító végzésből okszerűen az következhetne, hogy a végelszámolás alatt álló társaság oly mértékben lenne korlátozva, amely alapjaiban változtatná meg a már kialakult végelszámolási helyzetet. A végelszámolás alatt álló társaság legfőbb szerve utóbb dönthet úgy, hogy a társaság mégis tovább folytatja a működését. Az elutasító végzésben értelmezett korlátozást a jogalkotó sem kívánja meg. A végelszámolás alatt történő tőkeemelést a Gt. és a Ctv. nem szabályozza, így a jogalany általában mindent megtehet, amit a jogszabály nem tilt. A társaság a fellebbezésében utalt a Ptk.-ra mint mögöttes jogszabályra, azon belül is a jóhiszemű joggyakorlásra. Álláspontja szerint az alkalmazandó jogszabályok nem tiltják a végelszámolás alatt álló társaságban a tőkeemelést, ezért a társaság döntését a jogalkalmazás során tiszteletben kell tartani.
A fellebbezés megalapozott.
A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén - a Ctv. 94. § (1) bekezdésében foglalt és a jelen eljárást nem érintő eseteket kivéve - végelszámolásnak van helye [Ctv. 94. § (1) bek.], és a Ctv. 97. § (1) bekezdése alapján a végelszámolás tárgya az a vagyon, amellyel a cég a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá amelyet a végelszámolás folyamata alatt szerez.
A végelszámoló feladatát képezi a cég vagyoni helyzetének felmérése és a hitelezői követelések számbavétele, majd azokról jegyzék készítése a Ctv. 106. § (2) bekezdésében meghatározott módon. A Ctv. 107. § (1) bekezdése szerint a végelszámoló a cég korábbi tisztségviselője által készített, a tevékenységet lezáró, a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének adataiból végelszámolási nyitó mérleget készít, majd a hitelezők igénybejelentésére nyitva álló határidő elteltét követően - legfeljebb hetvenöt napon belül - a hitelezői követelések jegyzékéből kiindulva - szükség szerint - korrigálja a végelszámolási nyitó mérleget (korrigált végelszámolási nyitó mérleget készít), amelyet a cég legfőbb szerve elé terjeszt. Ha a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitó mérleg alapján azt állapítja meg, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani [Ctv. 108. § (1) bek.].
A fent idézett jogszabályi rendelkezések alapján a végelszámoló már csak a végelszámolás megindítása után kerül abba a helyzetbe, hogy a rendelkezésre álló vagyon és a hitelezői követelések egybevetése alapján megállapítsa, hogy a cég vagyona a nem vitatott hitelezői igényeket mennyiben fedezi, míg a Ctv. 106. § (5) bekezdése értelmében a vitatott hitelezői igények fedezetére is lekötött tartalékot köteles képezni. A korrigált végelszámolási nyitómérleg elkészítésére a végelszámolónak hetvenöt nap áll rendelkezésére és fedezethiány esetén további harminc nap eredménytelen elteltét követően mérlegelési lehetőség nélkül köteles a felszámolási eljárás megindítását kezdeményezni, amelyhez ebben az esetben a Ctv. 108. § (1) bekezdése alapján a legfőbb szerv hozzájárulása sem szükséges.
A végelszámolási eljárás a felszámolási helyzetben nem lévő gazdasági társaság saját elhatározáson alapuló megszűnésének olyan lehetősége, amelyben a társaság - általában - a tagok által választott törvényes képviselő (végelszámoló) útján, a tagok tagsági jogainak - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 34. § (1) bekezdésében foglalt - korlátozása nélkül kívánja a gazdasági tevékenységét befejezni. A Ctv. fentiek szerint szabályozott - az elsőfokú bíróság által is hivatkozott - rendelkezéseinek együttes értelmezése alapján megállapítható, hogy a társaságnak a hitelezői igénybejelentésre nyitva álló negyven napos határidő elteltét követően több mint három hónap áll rendelkezésére, hogy a fizetőképességét fenntartva a hitelezői igények kielégítéséről gondoskodjon. A Ctv. 97. § (1) bekezdése kifejezetten rendelkezik arról, hogy a végelszámolás folyamata alatt szerzett vagyon is a végelszámolás tárgyát képezi. A jogszabály fenti rendelkezése nem tesz különbséget abból a szempontból, hogy a végelszámolás alatt álló gazdasági társaság az egyes vagyoni elemet harmadik személlyel szemben fennálló jogviszonya alapján vagy a tag(ok), illetve tagsági jogviszony létesítése céljából új tag(ok) által, új vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával szerzi meg. A végelszámolás alatt szerzett vagyon - a Ctv. 103. § (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően - a társaság vagyonának a végelszámolási eljárás kezdetekor már meglévő elemeivel együtt szolgálja a hitelezői követelések kielégítését és a tagok közötti felosztását. A végelszámolás alatt szerzett vagyon forrását és megszerzésének módját a Ctv. nem korlátozza, így a Ctv. 104. § (2) bekezdése a vagyonszerzésnek csak az egyik lehetséges, de nem kizárólagos esetét tartalmazza.
A gazdasági társaság vagyona a társaságot megillető vagyoni jogok és kötelezettségek összessége, és az egyes vagyoni elemek megszerzésének módját a Ctv. a végelszámolási eljárásban sem korlátozza, ezzel biztosítja annak lehetőségét is, hogy a végelszámoló a társaság végelszámolási eljárását a tagok gazdasági döntéseinek alapul vételével és a társaság fizetőképességének fenntartásával folytassa le és fejezze be. Az új vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával történő törzstőkeemelés a társaság meglévő vagyoni elemeinek növelését szolgáló származékos tulajdonszerzési mód [Gt. 154. § (1) bekezdés], amely a fentiek alapján a társaság végelszámolása alatt sem korlátozható és nem zárható ki.
Annak jogkövetkezményét, hogy a társaság a hitelezői követelések jegyzékét nem nyújtotta be a cégbírósághoz és a Ctv. 108. § (1) bekezdésében foglalt határidő lejárt - a felszámolási eljárás megindításának hiányában -, a törzstőkeemelés tárgyában benyújtott változásbejegyzés iránti kérelem elbírálása során nem lehet levonni.
A cégbíróság a tőkeemelés elvi kizártsága mellett elfoglalt eltérő jogi álláspontja folytán a változásbejegyzés iránti kérelmet egyebekben (pl. az apport tárgyát, a változásbejegyzési kérelemhez mellékelt okiratok tartalmát és alakiságát stb.) nem vizsgálta meg, és a változásbejegyzés alapjául szolgáló további feltételek elbírálása az első fokú eljárás tárgyát még nem képezte, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a cégbíróság végzését a Ctv. 32. § (1) bekezdése szerint irányadó Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 258. § (1) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte és a cégbíróságot új határozat hozatalára utasította.
A cégbíróságnak az új határozat meghozatala előtt a változás bejegyzés iránti kérelmet és annak mellékleteit a Ctv. 50. és 46. §-okban előírtaknak megfelelően kell elbírálnia, meg kell vizsgálnia, hogy a bejegyezni kért adatok, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-2. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Amennyiben annak feltételei fennállnak, szükséges esetben a Ctv. 46. § (4) bekezdésében szabályozott eljárást le kell folytatni. (Fővárosi Ítélőtábla 13. Cgf. 44 196/2010/2.)
Számolni kell. Az biztos, hogy így nem maradhat, így nem lesz végelszámolás.
Hát, ez a cikk említi a tagi kölcsön "apportálását" is, de ismerve a NAV gyakorlatát, ez nem ajánlott.
Tisztelt Dr Attika és Tisztelt ObudaFan!
Köszönöm a javaslataikat. Ha jól értem:
Dr Attika által említett honlap alapján a mi esetünkben kiesik a tőkeemelés, mivel a tőkeemelés nem jöhet szóba, hiszen azzal „csak a végelszámolás elhatározása előtt lehet élni”, pótbefizetés bt estén szintén nem jó, marad két lehetőség: tartozásátvállalás – másik cég által vagy felszámolás lesz a vége, ami sok költséggel jár.
Mit tegyünk tehát? Hálásan köszönöm előre is a válaszukat.
Ez a választék az "étlapon".
http://www.adooldal.hu/…agi-kolcson/
Szerintem nincs akadálya a tőkeemelésnek.
Felhívjuk figyelmét, hogy hozzájárulása minden aldomainünkre érvényes. Hozzájárulását bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja, ha rákattint a képernyője alján található „Hozzájárulási beállítások" gombra. Tiszteletben tartjuk döntéseit, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy átlátható és biztonságos böngészési élményt nyújtsunk Önnek.
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| COOKIE_SUPPORT | 1 year | Ezt a sütit a Liferay állítja be. Ez a süti annak ellenőrzésére szolgál, hogy a látogató böngészője támogatja-e a sütiket. |
| JSESSIONID | JSP-ben írt webhelyek használják. Általános célú platform-munkamenet sütik, amelyek a felhasználók állapotának az oldalletöltések közötti fenntartására szolgálnak. | |
| PHPSESSID | Ez a süti a PHP-alkalmazásokban található. A cookie a felhasználók egyedi munkamenet-azonosítójának tárolására és azonosítására szolgál a felhasználói munkamenet kezelése céljából a weboldalon. A munkamenet-süti a böngésző összes ablakának bezárásakor törlődik. | |
| SERVERID | Ez a süti arra szolgál, hogy a felhasználót egy adott szerverhez rendelje, így jobb és gyorsabb szerveridőt biztosít. Emlékszik arra, hogy melyik szerver szállította az utolsó oldalt a böngészőnek. Segít a terheléselosztásban is. | |
| viewed_cookie_policy | 1 year | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| Gdyn | 1 year 1 month | Ezt a sütit a Gemius szolgáltató állítja be. Ezt a sütit a MOSS és a fejlett webstatisztikák technikai munkamérésének végrehajtásához használják. |
| GUEST_LANGUAGE_ID | 1 year | Ez a süti a látogatók által preferált nyelvi azonosító tárolására szolgál. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _ga | 2 years | Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A cookie-t a látogatói, munkamenet- és kampányadatok kiszámítására és a webhely használatának nyomon követésére használják a webhely analitikai jelentéséhez. A cookie-k névtelenül tárolják az információkat, és egy véletlenszerűen generált számot rendelnek hozzá az egyedi látogatók azonosításához. |
| _gat_UA-112481-1 | 1 minute | Ez a Google Analytics által beállított mintatípusú cookie, ahol a névben lévő mintaelem tartalmazza a fiók vagy a weboldal egyedi azonosító számát, amelyre vonatkozik. Ez a _gat cookie egy változata, amelyet a Google által rögzített adatok mennyiségének korlátozására használnak a nagy forgalmú webhelyeken. |
| _gid | 1 day | Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A süti arra szolgál, hogy információkat tároljon arról, hogy a látogatók hogyan használják a weboldalt, és segít a weboldal teljesítményéről szóló elemzési jelentés elkészítésében. Az összegyűjtött adatok között szerepel a látogatók száma, a forrás, ahonnan érkeztek, és a meglátogatott oldalak névtelen formában. |
| UID | 2 years | No description available. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _goa3session | 2 days | Ezt a sütit a szolgáltató Adverticum állítja be. Ezt a sütit a hirdetések kiszolgálásának folyamatához és a hirdetők számára statisztikai adatok gyűjtéséhez használják. |
| fr | 3 months | A sütit a Facebook állítja be, hogy releváns hirdetéseket jelenítsen meg a felhasználóknak, valamint mérje és javítsa a hirdetéseket. A cookie a felhasználó viselkedését is nyomon követi az interneten keresztül azokon az oldalakon, amelyek Facebook pixellel vagy Facebook social pluginnal rendelkeznek. |
| Gtest | 1 year 1 month | Ezt a sütit a felhasználói viselkedés és a weboldalon végzett tevékenységek gyűjtésére használják a weboldal optimalizálása érdekében. Segít továbbá a Google Ads és a Google Analytics számára a látogatói információk marketing célú összeállításában. |
| i | 1 year | Nincs információ. |
| IDE | 1 year 24 days | A Google DoubleClick használja, és információkat tárol arról, hogy a felhasználó hogyan használja a weboldalt és minden más hirdetést a weboldal meglátogatása előtt. Ezt arra használják, hogy a felhasználóknak a felhasználói profilnak megfelelő, számukra releváns hirdetéseket jelenítsenek meg. |
| mc | 1 year 1 month | Ez a cookie a Quantserve-hez kapcsolódik, hogy anonim módon nyomon követhesse, hogy a felhasználó hogyan lép kapcsolatba a weboldallal. |
| test_cookie | 15 minutes | Ezt a sütit a doubleclick.net állítja be. A cookie célja annak megállapítása, hogy a felhasználó böngészője támogatja-e a cookie-kat. |
| VISITOR_INFO1_LIVE | 5 months 27 days | Ezt a sütit a Youtube állítja be. A weboldalon beágyazott YouTube-videók információinak nyomon követésére szolgál. |
| YSC | session | Ezt a sütit a Youtube állítja be, és a beágyazott videók megtekintésének nyomon követésére szolgál. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _goa3test | 2 years | No description available. |
| _ia_uid | 5 months 27 days | No description |
| _ia_version | 5 months 27 days | No description |
| CONSENT | 16 years 6 months | No description |
| INX_CHECKER2 | 16 years 6 months | No description available. |
| legacy-psid | No description available. | |
| nxdigitolvasosession | No description | |
| psid | session | Nincs elérhető információ. |
| yt-remote-connected-devices | never | No description available. |
| yt-remote-device-id | never | No description available. |
