MajorDomus
2020.10.20. 14:59
"tetőszerkezetek és tetőfedések és az azokon lévő felszerelések"
Hát,ez eléggé egyértelműnek tűnik,hogy közös tulajdon!
Társasházi jog
drbjozsef
#
2020.10.20. 16:19
Igen, ez eléggé egyértelműnek látszik, de én a kk helyében mellé raknám a tervdokumentációt is, és ráböknék a tetőre : na, ennek ilyennek kellene lennie, nem polikarbonát nyárikonyhának. Ezért ázik be (ez persze nem feltétlenül igaz). Úgyhogy a javítás iránt forduljon ahhoz, aki szabálytalanul átalakította, pláne ha eleve úgy építette.
Csuklósbusz
#
2020.10.21. 18:15
Tavasszal szerelték fel nekünk a vízórát, felszereléskor jelen volt a közös képviselő is, de a vízművek csak ősszel jött ki felhelyezni a plombákat. Tavasszal azt állította a kkv hogy mostantól az óra szerint fizetünk. A vízművek is azt mondta hogy majd ha plombálva meg számlázásba lesz véve náluk akkor visszamenőleg a vízóra nélkülieknek kiszabott általánydíjjat vissza kell kapjuk. Ennek ellenére most nem akarja visszaadni a kkv a felszerelés és a plombálás közötti általányt... megteheti?
Két lakásban nincs még almérő, mindenki másnak van, így ha a plomba mentes időszakban manipuláltam az kibukna, sőt bizonyítani is tudom hogy még csak nem is volt ott senki a mai napig sem.
Ja meg a vízszámlákat sem hajlandó bemutatni..
Katalinka74
#
2020.10.21. 19:02
Valaki annak idején nagyot hibázott. Ilyenre építették, aztán valaki át is vette, engedélyezve lett minden, társasházzá lett nyilvánítva, a tulajdonosok hitelt vehettek fel rá, stb. Az építtető eltűnt a balfenéken. Mivel a mindenkori tulajdonosok osztatlan tulajdona, ezért mi mind együtt jártunk így ezzel az épülettel.
wers
#
2020.10.22. 06:12
Nem nagyon fogadnék arra, hogy egy, a tervekben nem szereplő épületrész, ami ki tudja mikor lett odabarkácsolva, ráadásul milyen minőségben, az a társasház felelőssége lenne.
Nagyon nem vergődhet a lakástulajdonos, mert nagy eséllyel a hatóság elbontatná - nem tudom, esetleg még büntetne is érte.
MajorDomus
#
2020.10.27. 18:28
Azért én fogadnék rá!
.
A társasházban összesen 2 eset van. Közös tulajdon és magántulajdon ami az Alapító Okiratban körül van írva: 2 szoba,konyha fürdőszoba ...stb.
.
Ha itt nem szerepel az előtető,akkor a másik verzió játszik.
Osztatlan közös tulajdon!
.
Úgyis per lesz az ügy vége,a bíróság nem fog azzal foglalkozni hogy a vállalkozó mit épitett magának.
.
Hová tartozik???
Közös vagy magán???
Ennyi.
wers
#
2020.10.28. 06:35
„Hová tartozik???
Közös vagy magán???”
Jó kérdés, ugyanis hivatalosan nem is létezik.
Szerintem vagy a terv szerinti állapot helyreállítását (bontás), vagy a tákolmány legalizálását kérhetik. De a társasház miért kérné a tákolmány fennmaradási engedélyét, hogy utána újraépíthesse saját költségen?
MajorDomus
#
2020.10.28. 19:27
Ha hivatalosan nem is létezik,akkor a társasháznak semmi köze nincs hozzá.
Gyapika
#
2020.11.18. 09:17
Szeretnék érdeklődni, hogy mennyire érvényes az a közgyűlés (közgyűlési határozat), amiről sem a két hitelesítő sem a levezető elnök nem kapott sem betekintésre, sem ellenjegyzésre „jegyzőkönyvet”.
2020 augusztus 26.-án tartottuk a közgyűlést, mai napig nekem, mint hitelesítőnek nem érkezett ellenjegyzésre jegyzőkönyv.
Levezető elnöki tisztséget az egyik lakótársunk látta el, míg a jegyzőkönyv vezetője a közös képviselet alkalmazottja volt. Közös képviselő évek óta nem hajtja végre a közgyűlési határozatokat, illetve azt csinál ami neki tetszik a számláinkkal. Határozatunk szerint minden épület külön-külön gazdálkodik és van egy közös számlánk arra, hogy a közös kiadásokat tudjuk fedezni. Sajnos ez nem így történik. Számláinkról részben egy régi szerződés miatt egyes szolgáltatókat csoportos beszedési megbízási formában teljesítjük, többi szolgáltatóra a közös képviselő nem hajlandó szerződést kötni. Több mint egy éve a régi SzB elnökünk lemondott, de a banki aláírási joga megmaradt, mert erről sem tartott a képviselő szavazást, és Ő sem járt el a banknál.
Körülbelül ezek a nagyobb problémáink.
Szeretném kikérni a véleményét.
Előre is köszönöm.
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.11.18. 09:54
Azon nem múlik.
Deface
#
2020.11.19. 15:27
Tisztelt ügyvédek, jelöltek, fórumozók!
A Társasház közös tulajdonú, és használatú pincéjét egy SZMSZ módosítással - kettőnket hátrányos helyzetbe hozva - ránk ruházta. Használjuk mi, és fizessük a várható 900 e Ft-os felújítást. (Amit megszavazott a társasház, de visszavonta.
A pincerekeszek az Alapító okiratban a lakásokhoz vannak rendelve, a Tulajdoni lapon lévő jegyzet, pedig a lakásokhoz rendeli tulajdonként.
Egyúttal közös használatú más helyiségeket tőlünk elvesz.
Ezeket a lépéseket tervezem, ez rendben?
1./ Jegyzőnek ügyvéd által, panasz benyújtása (2 tulajdonos nevében)
2./ Sikertelenség esetén per a társasház ellen!
3./ Kártérítési per a Társasház helyett eddig kifizetett, és a jövőbeni javításokra amit nem végeztek el. A tetőt is ketten fizettük.
Az Ügyvédbrókerre írtam, de eddig 1 ügyvéd jelenkezett, nulla társasházi üggyel.
Ha a Társasházat perelem, akkor magamat is. Hogy lesz ebből kártérítés?
Köszönöm, ha valaki segít!
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.11.19. 16:52
- Minek? Nem működik jogszabálysértően a ház.
- Mire kiderül, hogy "sikertelen", addigra lekésed a perindítás határidejét.
- Naaaa...
Kuno
#
2020.12.03. 08:58
Üdv!
Az lenne a kérdésem, hogy lehet e törvényesen úgy meghatározni egy tàrsashàzban a közös költség összegét, hogy a bérlőknek alapból magasabb,mondjuk ezer forinttal több az alap közös költsége. A közös képviselő kérdésemre azt vàlaszolta, hogy "hàt a közgyűlés ezt hatàrozta meg". Nem akarom elhinni, hogy ezt meg lehet csinálni. Semmilyen többlet szolgáltatást nem kap egy bérlő, egy tulajdonoshoz képest. Ilyen alapon, holnaptól a nőknek több lesz a költség, de csak a szőkéknek, mert a közgyűlés így hatàrozott?
Köszönöm, ha valaki esetleg felvilágosítást ad, hogy ezt így lehet e.
drbjozsef
#
2020.12.03. 11:56
Kuno,
„Tht.24.§(1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.”
Ha a közgyűlés ezt határozta, és az SZMSZ-be foglalta határozatával, akkor ez van. A közösség ezt így szeretné szabályozni.
Kuno
#
2020.12.03. 13:14
Köszönöm a választ. Továbbra sem értem. Tehàt, ha a mindenható közgyűlés hoz egy amùgy tizennyolc jogszabállyal, negyven pontban ütköző hatàrozatot, akkor az úgy teljesen jogszerű. Mert minden törvénytisztelő magyar polgàr legyen tisztàban vele, hogy egy lakógyűlésnek elnevezett cirkusz keretében megszavazott akàrmilyen hülyeség, amit aztán beleírnak az szmsz-be, az maga a Szentírás.
Azért kíváncsi lennék, ha indítanék egy próbapert, annak mi lenne a vége. Mindenestre a következő közgyűlésen indítványozni fogom az "első éjszaka jogàt" bevenni az szmsz-be, minden a hàzban lakó 18.életévét betöltő làny tekintetébe, természetesen hàzmesteri jogosultságként.
forgalmiviszonyoknakmegfe
#
2020.12.03. 14:43
Csak egy gondolat a bérlő magasabb közös költséget fizessen vagy sem témában:
Nálunk nem ez a helyzet, de lenne rá ok, ugyanis
- A bérbe adott lakásokban többen laknak, azok alapterülete nagyobb és emiatt a tulajdonosok szavazati joga is nagyobb a közgyűlésben. Többször előfordult már, hogy azok a főbérlők, akik csupán befektetési céllal birtokolják a lakást, de nem laknak a társasházban, keresztülviszik az akaratukat a magasabb tulajdoni hányaduknak köszönhetően.
- A bérbe adott lakásoknak köszönhetően a társasházban másfélszer annyi ember él, lakik, közlekedik, mint bérlők nélkül. Mióta bérlők laknak a társasházban nem elegendő a kukák száma, sokkal több szemét gyűlik össze, sokkal több furcsa eset történik, amelynek nincs gazdája.
Nem tudom milyen kontextusban merült fel nálatok ez a kérdés, de hosszasan tudnék akár amellett is érvelni, hogy a bérbe adott lakások tulajdonosai arányosan magasabb közös költséget fizessenek.
Szomorú örökös
#
2020.12.03. 16:30
forgalmiviszonyoknakmegfe
„azok alapterülete nagyobb és emiatt a tulajdonosok szavazati joga is nagyobb a közgyűlésben. Többször előfordult már, hogy azok a főbérlők, akik csupán befektetési céllal birtokolják a lakást, de nem laknak a társasházban, keresztülviszik az akaratukat a magasabb tulajdoni hányaduknak köszönhetően.”
A szavazati jog nem lakásszám alapján van kialakítva egyetlen társasházban sem, azaz nem egy lakás-egy szavazati jog, hanem kizárólag tulajdoni hányad alapján. Tehát amit te most sérelmezel, az egy teljesen bevált és jó gyakorlat.
Szomorú örökös
#
2020.12.03. 16:31
Kuno
„Azért kíváncsi lennék, ha indítanék egy próbapert, annak mi lenne a vége.”
Hajrá!
„Mindenestre a következő közgyűlésen indítványozni fogom az "első éjszaka jogàt" bevenni az szmsz-be, minden a hàzban lakó 18.életévét betöltő làny tekintetébe, természetesen hàzmesteri jogosultságként.”
Ezt csak régen a földesurak tették, a házmestereknek már nem igazán volt ilyen joga.
drbjozsef
#
2020.12.03. 17:36
Kuno,
Természetesen ha törvénysértőnek érzed a határozatot, akkor indíthatsz határidőben pert.
A fizetési kötelezettség megosztása természetesen nem lehet aránytalan, vagy az egyenlő bánásmódot sértő, de itt erről nincs szó. Valakinek az érdekét bármilyen megosztás sérti, még az alap tulajdonihányad arányos is (mert a kisnyugdíjas egyedül él a nagy lakásban, a garzonban meg a nagycsalád például).
Nem kötelező bérbe adni a lakást, ha ez a tulajdonosnak nem tetszik. A bérlőnek ehhez nincsen köze.
(A ius primae noctis a valóságban soha nem létezett, késő 19. századi legenda, pont mint ahogy a skótok kockás szoknyában se jártak soha.)
Kuno
#
2020.12.03. 22:08
Köszönöm a válaszokat.
Valószínűleg az alap gondolat itt is az volt, hogy ha többen laknak egy bérelt lakásban, nyilván a közös helyiségeket stb is többen használják. Illetve itt van pl a(többlet) szemét elszàllítàs költsége. Bàr azt hozzá kell tennem,hogy a többlet költség személyre van leosztva.Ha hàrman laknak benne akkor 3x ezer Ft a többlet költség. Vagyis én tök egyedül bérelek lakàst és egyedül is élek a lakásban, mégis ràmverik az ezer Ft plusz költséget. Amúgy nem különösebben érdekel az évi 12ezer Ft, inkább az igazságérzetemet bàntotta az ügy. Valsz per nem lesz belőle,mert azért volt egy halvány sejtésem, hogy ez valaha, valahol màr kiàllta a jog próbàjàt. Mégegyszer köszönöm a hozzàszólàsokat!
drbjozsef
#
2020.12.04. 10:45
Nem hinném, hogy ennyire szofisztikált a mögöttes gondolat.
Sokkal inkább valamelyik bérlő zajosabb ésvagy koszosabb volt, mint az átlag, felbaszta a lakókat, és más lehetőségük nincs szívatni őt vagy a tulajt. A bérlőket nehezebb megfogni, ha a tulajdonos nem hajlandó szuttyogtatni vagy felmondani neki.
Paralia
#
2020.12.20. 15:23
Tisztelt Fórumozók! Kérdésem a következő: Ha egy üdülőszövetkezet a törvényességi eljárás során a cégbíróság végzésének nem tesz eleget (pl.:érdektelenség miatt nem választ igazgatóságot) és kényszertörlés, felszámolási eljárás alá kerül, van e lehetősége az eljárás lezárása után pl.: társasházzá alakulnia. Nincs tartozása. Van rá lehetőség? A kényszertörlés lezárulásának időtartama kb.? Milyen procedúrával, nehézséggel pénzügyi vonatkozással jár (nagy vonalakban)? Egyáltalán mi lehet a kiút?
Köszönöm a válaszokat és a tanácsokat előre is.
Danna78
#
2020.12.29. 07:57
Tisztelt Fórumozók
Szavazati aránnyal kapcsolatos a kérdésem.
A sztori:
Adott egy 60 lakásos társasház. Nagyon ráférne a felújítás.
Két lehetőségünk van.
- plusz egy szint építés, ebben az esetben a kivitelező felújítja a házat
- hitelből megoldjuk a nagyon fontos dolgokat kb 30eFt-ra növelve ezzel a közösktg-et.
Kérdés: ahhoz hogy bármelyiket elfogadjuk 100% igen kell?
Mert az sose lesz meg, el se jönnek szavazni. Meg kb 20/80% az arány melyik variáció legyen.
Kell a 100% szavazat és ha igen arra akkor elég ha mindenki szavaz és a nagyobb arány dönt, vagy mindenkinek ugyanazt kell elfogadnia?
Köszönöm előre is
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.12.29. 21:10
Az elsőhöz kétségkívül teljes egyetértés kell, mert alapító okiratmódosítással jár.
zolf
#
2021.02.09. 16:42
Kedves Fórumozók!
Társasházban hobbi célból a gyerek akusztikus zongorán szeretne játszani és a tanárával átvett részeket otthon ismételni.
Mielőtt beruháztunk volna egy hangszerre, elolvastam a társasházunk SZMSZ-ét és egy ilyen részt találtam:
"Televízió, rádió, lemez-, CD-, DVD, vagy más adathordozó lejátszó, háztartási és munkagép, valamint egyéb hasonló berendezések úgy üzemeltethetők, hogy azok működése, hangja, zaja mások nyugalmát ne zavarja.
Másokat zavaró mértékű zajt okozó háztartási vagy egyéb gép és eszköz használata:
hétköznapokon 08:00 és 21:00 óra között engedélyezett.
Az ének, tánc, zene oktatása, gyakorlása a társasházban nem folytatható."
Van esetleg bármilyen mód arra, hogy mégis tanulhasson otthon a gyerek és ne kelljen kompromisszumokat kötni (pl. elektronikus zongora - ami a tanár szerint nem megfelelő hosszú távon-)? (pl.: nem gyakorol, hanem játszik?)
Nem teljesen értem, hogy pl. az ütvefúró használata, a klopfolás megengedett, ugyanakkor 1-2 órányi másokat csekély mértékben zavaró tanulás miért tiltott?
Köszönöm a tanácsot!
