Társasházi jog

mut-y

„Mondjuk nekem úgy tűnik lehet tartani közgyűlést, de kicsit máshogy”

Az, hogy írásbeli szavazással egy-két dolgot meg lehet szavazni, az még nem jelenti, hogy az közgyűlésnek számít. Pl. ha le szeretnétek váltani a közös képviselőt, arra sajnos írásbeli szavazással sincs lehetőség jelenleg.

És ha már idézted a 102/2020. (IV. 10.) Kormány rendeletet, az már nincs érvényben. Ahogy a kormány visszaadta a rendkívüli jogrend felhatalmazást 2020. júniusában, azaz tavaly nyáron, az összes azalatt az időszak alatt született kormányrendelet hatályát veszítette.

Szomorú örökös "mut-y"

Mondjuk nekem úgy tűnik lehet tartani közgyűlést, de kicsit máshogy:
102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről

(2) Közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg, ideértve azon tárgykörökben való döntést is, melyekben azt a szervezeti-működési szabályzat vagy korábban hozott közgyűlési döntés kizárja. Az írásbeli szavazás módjára a szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait – ideértve az eredmény megállapítását is – a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke – a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül – írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.

Tehát továbbra is érdekelnek a vélemények a korábban a kk által adott magyarázattal kapcsolatban.

Én a Tht. magyarázó paragrafusa alapján azt mondanám, hogy a kiépítése az rendes gazdálkodáson kívüli, az üzemeltetése viszont már nem. Szerintem így lenne logikus. Nem mintha bármelyik (szerintem, logikus) számítana... :D

Hogy nincs kiforrott konszenzus, sőt még egyértelmű fősodor se.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

A véleményes mit jelent?

A kamerarendszer kiépítése már megszavazásra került! A tulajdonosok 4/5 része elfogadta.

Most azonban - mivel nem volt elegendő közös költség a kasszában - rendkívüli, egyszeri közös költség hozzájárulást szavaztak meg a többségi tulajdonosok 250.000 Ft/tulajdoni hányad mértékben, hogy a kamerarendszer kiépítése és a hozzá kapcsolódó adminisztrációs költségek kifizetésre kerülhessenek. 6 lakásos társasházról van szó.

Ezért kérdezem, hogy megtámadható-e ez a nagyon magas költség, főleg úgy, hogy havi 52.000 Ft a közös költségünk, felújítási alap képzése miatt.

„Milyen döntés szükséges a kamera felszereléséhez?

A társasház közös tulajdonában álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet.

Ez azt jelenti, hogy nem elég, ha a közgyűlésen megjelent tulajdonosok közül a jelenlévők kétharmada megszavazza a telepítést és kiépítést, hanem az alapító okiratban szereplő összes tulajdonostárs 2/3-ának kell azt szavazatával támogatnia. Mivel a közgyűléseken csak kivételesen jelennek meg a tulajdonostársak ilyen számban, így célszerű ezeket a kérdéseket írásbeli szavazás útján intézni.”

Kopogi

„Kamerarendszer kiépítése (eddig még nem volt), szerződéskötés adatvédelem biztonságát ellátó céggel, rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak minősül-e?”

Én inkább egy másik kérdéssel kezdeném: megvan hozzá a teljes tulajdoni hányad kétharmados támogatása (nem a közgyűlésen résztvevők arányáról beszélek)? Ha ez hiányzik, akkor tök mindegy, hogy rendes gazdálkodás vagy nem rendes gazdálkodás, mert alapból törvénysértő lesz a kamerarendszer felszerelése.

Véleményes.

Üdvözletem Mindenkinek!

Lenne egy nagyon fontos kérdésem, amire nem tudom választ kapni a Társasházi Törvényből, ehhez kérném segítségeteket.

Kamerarendszer kiépítése (eddig még nem volt), szerződéskötés adatvédelem biztonságát ellátó céggel, rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak minősül-e?

Köszönettel!

mut-y

„Közgyűlést hívnánk össze, a 10% támogatás megvan a társasház interneten működő zárt csoportjában kiírt, névvel azonosított, napirendi pontokat javasló szavazás alapján.”

A mondat első részével van gond, mert egyelőre ez nem kivitelezhető, ugyanis a társasházak jelenleg nem tarthatnak közgyűlést - ami bevallom, eléggé megnehezíti a házak életét, de ez van most. Törvénysértés, ha a tiltás ellenére közgyűlést hívtok össze, egészen konkrétan annak döntéseit bárki megtámadhatja a jegyzőnél és szerintem nagy valószínűséggel neki fognak ebben igazat adni. Várjátok meg ezzel a lehetőséget, amikor ezt a tiltást feloldják.

Tisztelt Fórumtagok!

Közgyűlést hívnánk össze, a 10% támogatás megvan a társasház interneten működő zárt csoportjában kiírt, névvel azonosított, napirendi pontokat javasló szavazás alapján.
A kk tagja a csoportnak látja az eredményeket.
Az összehívásra szóló kérésünkre a közös képviselő válasza:

... az ügyvédi vélemény szerint, a hatályos jogszabályi környezet alapján a személyesen aláírt papír alapú egyéni nyilatkozatokon kívül legfeljebb az adatvédelmi nyilatkozatban regisztrált e-mail címről érkező, nevet is tartalmazó egyéni nyilatkozatokat veheti figyelembe joghatályosan a közös képviselő. Bár ezek sem rendelkeznek hitelesített elektronikus aláírással, csoportos kezdeményezés esetén a kis közösség kapcsolati előnyeire figyelemmel elfogadható.
Egy közösségi oldalon létrejött csoporton belüli véleménycsere során felmerülő ötletek, javaslatok a Társasház felé joghatály kiváltására jogilag azonban nem alkalmasak.

Ezért csak a közös képviselő felé korábban írásban regisztrált email címekről érkezett kezdeményezések vehetők figyelembe összegzéskor.
.......
Az "ügyvéd" név nélküli - külön kérésre sem nevezte meg. A regisztrált e-mail címekről nem ad listát a GDPR-re hivatkozva.

Szívesen meghallgatnám a kedves fórumtagok véleményeit, javaslatait?

Ez nem jogi kérdés, hanem technikai.
Kompromisszumos megoldás, hogy vesztek neki egy kalapácsmechanikás digitális zongorát is, amin fejhallgatóval akár éjjel is gyakorolhat. Minél drágább, annál jobban hasonlít a billentése az igaziéra. Mivel így nem zavarja a gyereket, hogy ő esetleg zavar másokat, az is megeshet, hogy többet gyakorol. Hangsúlyozom, hogy ez nem szintetizátor, hanem komoly, digitális zongora! Viszont elengedhetetlen, hogy a megfelelő billentéskultúra elsajátításához a "rendes" hangszeren is gyakoroljon, alkalmas napszakban. Kérd ki a tanár véleményét is (ami elsőre úgyis az lesz, hogy húzza a száját).
Ami a jogi részét illeti: Ugyan mit tudnak tenni a hangos "klimpírozást" miatt reklamáló tulajdonostársak? Talán bírósághoz fordulnak? A végén még kiderülne, hogy az szmsz-nek ez a mondata alkotmányos jogokat sért? Maradnak tehát a piti bosszúcselekmények, mint az ablak bedobása, meg az autó körbekarcolása, meg a lábtörlőre xxarás stb.
Uppsz, látom, megelőztek.

zolf

Ma már profi digitális zongorák léteznek, amelyekkel akár fejhallgató használatával is tud a gyerek gyakorolni. Nem olcsó egyik sem, de profi, mert elektronikus érzékelőkkel oldják meg benne, hogy teljesen ugyanazt a hatást érezze az ember játék közben, mint ha valódi akusztikus zongorán játszana.

Kedves Fórumozók!

Társasházban hobbi célból a gyerek akusztikus zongorán szeretne játszani és a tanárával átvett részeket otthon ismételni.

Mielőtt beruháztunk volna egy hangszerre, elolvastam a társasházunk SZMSZ-ét és egy ilyen részt találtam:
"Televízió, rádió, lemez-, CD-, DVD, vagy más adathordozó lejátszó, háztartási és munkagép, valamint egyéb hasonló berendezések úgy üzemeltethetők, hogy azok működése, hangja, zaja mások nyugalmát ne zavarja.
Másokat zavaró mértékű zajt okozó háztartási vagy egyéb gép és eszköz használata:
hétköznapokon 08:00 és 21:00 óra között engedélyezett.

Az ének, tánc, zene oktatása, gyakorlása a társasházban nem folytatható."

Van esetleg bármilyen mód arra, hogy mégis tanulhasson otthon a gyerek és ne kelljen kompromisszumokat kötni (pl. elektronikus zongora - ami a tanár szerint nem megfelelő hosszú távon-)? (pl.: nem gyakorol, hanem játszik?)

Nem teljesen értem, hogy pl. az ütvefúró használata, a klopfolás megengedett, ugyanakkor 1-2 órányi másokat csekély mértékben zavaró tanulás miért tiltott?

Köszönöm a tanácsot!

Az elsőhöz kétségkívül teljes egyetértés kell, mert alapító okiratmódosítással jár.

Tisztelt Fórumozók

Szavazati aránnyal kapcsolatos a kérdésem.
A sztori:
Adott egy 60 lakásos társasház. Nagyon ráférne a felújítás.
Két lehetőségünk van.

• plusz egy szint építés, ebben az esetben a kivitelező felújítja a házat
• hitelből megoldjuk a nagyon fontos dolgokat kb 30eFt-ra növelve ezzel a közösktg-et.

Kérdés: ahhoz hogy bármelyiket elfogadjuk 100% igen kell?
Mert az sose lesz meg, el se jönnek szavazni. Meg kb 20/80% az arány melyik variáció legyen.
Kell a 100% szavazat és ha igen arra akkor elég ha mindenki szavaz és a nagyobb arány dönt, vagy mindenkinek ugyanazt kell elfogadnia?
Köszönöm előre is

Tisztelt Fórumozók! Kérdésem a következő: Ha egy üdülőszövetkezet a törvényességi eljárás során a cégbíróság végzésének nem tesz eleget (pl.:érdektelenség miatt nem választ igazgatóságot) és kényszertörlés, felszámolási eljárás alá kerül, van e lehetősége az eljárás lezárása után pl.: társasházzá alakulnia. Nincs tartozása. Van rá lehetőség? A kényszertörlés lezárulásának időtartama kb.? Milyen procedúrával, nehézséggel pénzügyi vonatkozással jár (nagy vonalakban)? Egyáltalán mi lehet a kiút?
Köszönöm a válaszokat és a tanácsokat előre is.

Nem hinném, hogy ennyire szofisztikált a mögöttes gondolat.

Sokkal inkább valamelyik bérlő zajosabb ésvagy koszosabb volt, mint az átlag, felbaszta a lakókat, és más lehetőségük nincs szívatni őt vagy a tulajt. A bérlőket nehezebb megfogni, ha a tulajdonos nem hajlandó szuttyogtatni vagy felmondani neki.

Köszönöm a válaszokat.
Valószínűleg az alap gondolat itt is az volt, hogy ha többen laknak egy bérelt lakásban, nyilván a közös helyiségeket stb is többen használják. Illetve itt van pl a(többlet) szemét elszàllítàs költsége. Bàr azt hozzá kell tennem,hogy a többlet költség személyre van leosztva.Ha hàrman laknak benne akkor 3x ezer Ft a többlet költség. Vagyis én tök egyedül bérelek lakàst és egyedül is élek a lakásban, mégis ràmverik az ezer Ft plusz költséget. Amúgy nem különösebben érdekel az évi 12ezer Ft, inkább az igazságérzetemet bàntotta az ügy. Valsz per nem lesz belőle,mert azért volt egy halvány sejtésem, hogy ez valaha, valahol màr kiàllta a jog próbàjàt. Mégegyszer köszönöm a hozzàszólàsokat!

Kuno,

Természetesen ha törvénysértőnek érzed a határozatot, akkor indíthatsz határidőben pert.

A fizetési kötelezettség megosztása természetesen nem lehet aránytalan, vagy az egyenlő bánásmódot sértő, de itt erről nincs szó. Valakinek az érdekét bármilyen megosztás sérti, még az alap tulajdonihányad arányos is (mert a kisnyugdíjas egyedül él a nagy lakásban, a garzonban meg a nagycsalád például).

Nem kötelező bérbe adni a lakást, ha ez a tulajdonosnak nem tetszik. A bérlőnek ehhez nincsen köze.

(A ius primae noctis a valóságban soha nem létezett, késő 19. századi legenda, pont mint ahogy a skótok kockás szoknyában se jártak soha.)

Kuno

„Azért kíváncsi lennék, ha indítanék egy próbapert, annak mi lenne a vége.”

Hajrá!

„Mindenestre a következő közgyűlésen indítványozni fogom az "első éjszaka jogàt" bevenni az szmsz-be, minden a hàzban lakó 18.életévét betöltő làny tekintetébe, természetesen hàzmesteri jogosultságként.”

Ezt csak régen a földesurak tették, a házmestereknek már nem igazán volt ilyen joga.

forgalmiviszonyoknakmegfe

„azok alapterülete nagyobb és emiatt a tulajdonosok szavazati joga is nagyobb a közgyűlésben. Többször előfordult már, hogy azok a főbérlők, akik csupán befektetési céllal birtokolják a lakást, de nem laknak a társasházban, keresztülviszik az akaratukat a magasabb tulajdoni hányaduknak köszönhetően.”

A szavazati jog nem lakásszám alapján van kialakítva egyetlen társasházban sem, azaz nem egy lakás-egy szavazati jog, hanem kizárólag tulajdoni hányad alapján. Tehát amit te most sérelmezel, az egy teljesen bevált és jó gyakorlat.

Csak egy gondolat a bérlő magasabb közös költséget fizessen vagy sem témában:
Nálunk nem ez a helyzet, de lenne rá ok, ugyanis

1. A bérbe adott lakásokban többen laknak, azok alapterülete nagyobb és emiatt a tulajdonosok szavazati joga is nagyobb a közgyűlésben. Többször előfordult már, hogy azok a főbérlők, akik csupán befektetési céllal birtokolják a lakást, de nem laknak a társasházban, keresztülviszik az akaratukat a magasabb tulajdoni hányaduknak köszönhetően.
2. A bérbe adott lakásoknak köszönhetően a társasházban másfélszer annyi ember él, lakik, közlekedik, mint bérlők nélkül. Mióta bérlők laknak a társasházban nem elegendő a kukák száma, sokkal több szemét gyűlik össze, sokkal több furcsa eset történik, amelynek nincs gazdája.

Nem tudom milyen kontextusban merült fel nálatok ez a kérdés, de hosszasan tudnék akár amellett is érvelni, hogy a bérbe adott lakások tulajdonosai arányosan magasabb közös költséget fizessenek.

Köszönöm a választ. Továbbra sem értem. Tehàt, ha a mindenható közgyűlés hoz egy amùgy tizennyolc jogszabállyal, negyven pontban ütköző hatàrozatot, akkor az úgy teljesen jogszerű. Mert minden törvénytisztelő magyar polgàr legyen tisztàban vele, hogy egy lakógyűlésnek elnevezett cirkusz keretében megszavazott akàrmilyen hülyeség, amit aztán beleírnak az szmsz-be, az maga a Szentírás.
Azért kíváncsi lennék, ha indítanék egy próbapert, annak mi lenne a vége. Mindenestre a következő közgyűlésen indítványozni fogom az "első éjszaka jogàt" bevenni az szmsz-be, minden a hàzban lakó 18.életévét betöltő làny tekintetébe, természetesen hàzmesteri jogosultságként.