Társasházi jog

Tisztelt Fórum!
A társasházunk egy "Társasházkezelő" egyéni vállalkozót választott meg közös képviselőnek, de megbízási szerződést senki nem kötött vele, csak egy közgyűlési határozat van, hogy 900 Ft/albetét megbízási díj illeti meg. A pénzt teljesen egyedül kezeli, mind a bank, mind a pénztár vonatkozásában, és az általa kiállított számla értékét is saját magának fizeti ki. Mikor a számviteli bizottság elnökének szóvá tettük, azt válaszolta ez nem tartozik rá, bár nem is itt lakik a házban. Ezt így szabályosnak lehet-e tekinteni vagy egyáltalán mit lehet tenni, hogy a társasházi törvénynek megfeleljen és kell-e megbízási szerződés?

Tisztelt drbjozsef!
Köszönöm a választ.
Szabó Gábor

szabidagi,

Nem kell.

A törvény nem tesz különbséget a döntések között azok költségének függvényében.

A rendes gazdálkodás körét meghaladó kötelezettségvállaláshoz kell az összes tulajdoni hányad egyhangú határozata. Márpedig a szigetelés cseréje nem az, az a rendes karbantartás, felújításba tartozik. Függetlenül az összegtől.

Tisztelt Szakértők!

Társasház, 4 emeletes, 16 lakás.
Teljes szigetelés csere a ház teljes felületén.

A közgyűlés döntése:
Közös költség duplázás, hitelfelvétel.

A közgyűlés megtartásakor nem volt meg az 50% tulajdoni hányad, de az azonnali újra megtartáskor a maradék jelenlévők 50%-val elfogadták a határozatot.
Ez eddig rendben van!

A kérdés:
Ilyen komoly költségű döntés meghozatalához nincs-e szükség az összes tulajdoni hányad bizonyos részének egyirányú szavazatához? (pl: 50%)

Köszönöm,
Szabó Gábor

A 2003.évi CXXXIII.tv.
hatályon kivűl helyezte a törvény hatálybalépése elött létesült Alapitó Okiratok azon rendelkezéseit,amelyeket a hivatkozott törvény szerint a társasház Szervezeti és Működési Szabályzatában kell szabályozni.
.
Erre utalt Kbs.
.
Gyakorlatilag minden a napi működésre vonatkozó rendelkezésre érvényes.
.
Ha leírnád mi a konkrét gondod az Alapitóval,tudnánk segíteni.

„Specifikálnád a válaszodat, köszönöm.”

Amíg egy szerződést (az alapító okirat dogmatikailag az) nem módosítanak, addig hatályos.

Ez alól kivétel lehet, ha egyes feltételeit törvény érvényteleníti vagy hatálytalanítja. Ez egy kellőképpen régi alapító okirattal könnyen megeshetett, így már nem biztos, hogy bármely pontja érvényes, hivatkozható.

De lehet, hogy többre mennénk, ha a konkrét problémádat adnád elő.

Nincs ilyen megkötés.

Kedves Fórumozók !
Szövetkezetünk tisztségviselő választásra készül.A kérdésem az lenne, hogy felkerülhet -e a jelölő listára és megszavazható-e az a szövetkezeti tag aki elfoglaltsága miatt a közgyűlésen nem tud jelen lenni, de írásban nyilatkozik, hogy a jelölését elfogadj és esetleges megválasztása esetén a tisztséget elvállalja.
Vagy jogszabály írja elő, hogy csak a közgyűlésen jelen lévők közül lehet tisztségviselőt jelölni és megválasztani. Ha van erre vonatkozó jogszabály kérném a megnevezését.
Mielőbbi jogszerű válaszokat várok.
Köszönettel: Paralia

???

Specifikálnád a válaszodat, köszönöm.

Igen; nem biztos.

T. Hozzáértők!

Ha egy társasházban új alapító okirat lesz, de még vitás pontok miatt aláírásra vár, akkor jelenleg jogon kívüli helyzet van vagy automatikusan az előző alapító okirat van még érvényben?

Érvényesek-e ilyen helyzetben azok a rendelkezések, amelyek a régi alapító okirat részét képezték?
Lehet-e hivatkozni rájuk különféle esetekben?

Köszönöm!

zohe
Igen
Igen
.
Kissé kevered a dolgokat.
A terület a társasházé,a felépitmény a tulajé.
.
Természetes és korrekt ha nem a közösségi áramot fogyasztja hanem órát szereltet fel..
Az Ib elnök jogosult a hozzájárulást kiadni.
De nem az Eonnal számol el hanem a társasházzal.

Ha közgyűlési döntés után hajtja végre akkor természetesen!
.
Minden társasházban örök probléma hogy : 20 éve itt lakom és nincs pincém másnak meg kettő is van.
..na ilyenkor van az,hogy a közgyűlés elrendeli a pincefülkék felmérését és felosztását azzal,hogy amely pincének nincs gazdája vagy sunyi módon lapit,azt fel kell nyitni és kitakarítás után felosztani.
.
Dörzsölt képviselő ezt úgy csinálja,hogy kiadja a pince tervrajzát és a kérdőivet. Ki nelyok pincét használja? Ilyenkir kiderül a turpisság.

Tessék?

T.Jogi Fórum!
Egy társasházban a közös képviselő, a tulajdonosok többségének egyetértésével azokról a pincerészekről, ahol a tulajdonos nem tünteti fel a nevét/emelet/ajtó számot le akarja verni a lakatot, és az az üres pincét az újonnan beköltözött lakók között akarja szétosztani.
Kérdésem, hogy ez a cselekedet jogilag támadható-e, ill. van e valamilyen jogszabály ezzel kapcsolatban.

T. Fórumozók!
Társasházunkban a társasház aljában, az átjárókban garázsok lettek kialakítva, közös tulajdonban lévő területen, úgy, hogy az átjáró billenőkapuval lett lezárva, így több garázs lett kialakítva. Az átjárok világítását megszüntették, hogy ne vételezzen senki áramot. A Társasház IB. -a ezekre a területekre bérleti szerződést köt azokkal a tulajdonosokkal tárolásra, akiknek jut ilyen bérlemény. Ne olyan régen felfedeztem hogy van olyan garázs is, amin a billenőkapu motorral működik. Megkérdeztem az IB elnökét, hogyan lehetséges ez, azt válaszolta, villanyóra kerül felszerelésre, ő engedélyezte. Kérdésem az lenne, szabályos-e a villanyóra felszerelése közös tulajdonban lévő bérleményre, a bérlő nevére, ehhez elég-e a az IB elnökének a hozzájárulása.
Köszönöm szépen

Sőt,minden további lépés előtt.

Igen. Legalábbis a tényleges különválással. De gondolom, közreműködik ott egy ügyvéd is. Ha esetleg mégse, akkor épp ideje lenne megbízni.

Kedves Fórumozók,

Az üdülőszövetkezet A,B,C épületekből áll.
A,B épület tulajdonosai ki szeretnének válni a Szövetkezetből és Társasházzá alakulni, ehhez megvan A,B épület 100 százalékos egyetértése.
Sajnos a Szövetkezet ellen a Cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indított, a régi vezetőség lemondott, várható Felügyelőbiztos kijelölése.
Jelenleg nincs legitim vezetősége a Szövetkezetnek.
Kérdésem hogyan lehetséges a kiválás lebonyolítása jelen helyzetben?
Szükséges megvárni az eljárás végét?

Válaszukat előre is köszönöm.

Rdezső
Ez nem is kérdés.
Csak az,hogy ki kezdeményezhet,mit és ki ellen..
.
A képviselőt mulasztás esetén a közgyűlés vonhatja felelősségre,beleértve a törvény előtti felelősségrevonás kezdeményezését. De nem Büdöslábu Jóska akinek nem szimpatikus a képviselő. Feljelentést persze tehet,de az nem ugyanaz.
.
Engem öt esetben kötelezett a közgyűlés hogy inditson a ház pert az elődöm ellen,összesen egyszer volt igazuk.
.

De.

drbjozsef

Azért mert a jogban többet tudtok, nem kellene házmesterként aposztrofálni, egy elég összetett munka végzőjét!

MD

A jogszerűségi vizsgálat, ha törvénysértést állapít meg akkor egyértelműen a közös képviselő a hunyó!

Jesszus, mennyi zöldség. Hagyjuk is.

Maradnod kéne a házmesterkedésnél.

Nem.
A feljelentés hivatalból üldözendő cselekmény esetén áll meg,például szerinted sikkasztott,és ezt bizonyitani is tudod. Ugyanezért nem perelheted be,csak a társasház indithat ellene eljárást.
Ha a képviselő késedelmes ügyintézése miatt rongyá ázik a lakásod,akkor sem,csak a társasházat,akit el is fognak emiatt marasztalni. Az más kérdés,hogy a ház leveri ezt a képviselőn.

Nem?