valószínűleg megtudták, mi készül odalent és ezért akarnak szmsz módosítót...nem így lehet?
Mi készűl oda? A társasháznak igenis vannak jogai abbó a szempontból, ami a lakhatás nyugalmát is illeti, a kérdés hogy valóban milyen célra lett megvéve a helyiség
Nonolet amikor megvettük 3 hónappal ezelőtt direkt érdeklődtünk a közös képviselőnél és akkor azt kaptuk válaszul, hogy semmilyen megkötése nincs a háznak. Direkt a megvásárlás előtt elkértük az alapító okiratot ill SZMSZt is. Közös képviselő a megvásárlás előtt Nem jelezte hogy SZMSZ módosítást szeretne a ház!! Miután elkezdtük a felújítást most jött a rendkívüli közgyűlésre a meghívó. A meghívóhoz nem is csatolták a tervezetet azt külön kellett elkérni!
Illetve megtámadja a határozatot bíróságon, és szerintem jó eséllyel nyer.
Gabor1974
A társasház egy közösség,
ami maga határozza meg
a saját működési rendjét.
Tehát jogszerűen dönthet így is...
HA a döntés a közösség egy/több tagjának nem teszik,
akkor lehet ellenvetése
Célszerűbb lett volna előre
MÉG a vétel előtt tisztázni,
hogy a mi közösség álláspontja.
Elfogadtatni és megszavaztatni
a hozzájárulást az általad kitalált használati célhoz
és csak azután megvásárolni....
Így utólag marad az, hogy
meggyőzöd őket, hogy
ne legyenek ilyen szigorúak.
Illetve majd megszerzed a hozzájárulást
a konkrét célhoz, amire hasznosítani kívánod,
ha eljön az ideje.
Vagy perelsz érte...
Legfeljebb megtámadod a határozatot bíróság előtt.
Tisztelt Fórumtagok!
2005-ben elfogadott alapító okirat és SZMSZ alapján az egyéb helységként nyilvántartott ingatlanban megkötés nélküli bármilyen tevékenység folytatható. Alapító okirat szerint klub helység az ingatlan. A mostani közös képviselő előterjesztett egy új SZMSZ-t amelyben súlyos hasznosítási megkötéseket vezetne be az ingatlanra, ha a társasház ezt megszavazza egyszerű többséggel. Semmilyen tevékenységet nem lehetne ebben az ingatlanban végezni csak a társasház engedélyével. Az ingatlan közel 10 évig üresen állt önkormányzati tulajdonban volt. 3 hónapja vásároltuk meg a fent említett alapító okirat és SZMSZ alapján. Jogszerűen tehet ilyen hasznosítási korlátokat a társasház ezzel csökkentve az ingatlanom értékét vagy hasznosítási jogomat csorbíthatja ilyen mértékben?
brrr
"A Szerződés felmondása után ha más által történik a Társasház épületének eladása két éven belül, a megbízási díjazás akkor is esedékes. Ezt eddig értem is."
...én meg nem értem.
Ez a kitétel alighanem jogsértő.
El nem végzett közvetítésért nem járhat pénz...
-
Nomeg ilyet aláírni, pláne 2 évre!!! eleve marhaság.
Köszönöm a választ!
Arra még rákérdeznék,hogy a feltűnő értékaránytalanság nem elég erős érv a Bíróságon,hogy érvényteleníteni lehessen egy közgyűlési határozatot?
Köszönöm szépen.
Eleve nem nagyon volt értelme a közgyűlési határozatnak.
Hogy mit sikerült a barkácsolással előállítani, azt a pontos szöveg ismerete nélkül nehéz lenne megmondani. De az meggyőződésem, hogy a megbízott nem szegett szerződést.
Természetesen Te értesz hozzá.
Hogy kellene gondolnom hogy az megfelelő legyen?
Lehet, hogy nem jól gondolod.
Közgyűlésen egyöntetű szavazással és akarattal megszavaztuk 30 lakásos társasházunk eladását. A lebonyolítással a házban lakó közös képviselőnket bíztuk meg, akinek egyben ingatlanközvetítési jogosultsága is van. Tíz tulajdonos már aláírta a Megbízási Szerződést, mely határozatlan idejű és kizárólagos. Ebben a Megbízott vállalta a ház eladását és annak bonyolítását, 2,5 %-os jutalék ellenében, "egységes akarat elhatározással, egyidejűleg történő eladással".
A Szerződés felmondása után ha más által történik a Társasház épületének eladása két éven belül, a megbízási díjazás akkor is esedékes. Ezt eddig értem is.
Az Élet azonban azt hozta hogy sokan összevesztek a közös képviselővel, aminek eredménye az lett hogy a ház 2/3-da már nem írta alá neki a Megbízási Szerződést. Miután a Szerződés alapja az egységes akarat és az egyidejű eladás, innentől kezdve a Megbízott ezt teljesíteni nem tudja. Lehet hogy nem jól gondolom, de ez részéről akkor szerződésszegésnek minősül?
A tíz tulajdonos akik már aláírtak még abban a tudatban hogy közös az eladási szándék, mit tehet ebben az esetben, pontosabban mi lenne a helyes ha tennénk? Mert nem lenne jó ha csak úgy függőben maradna egy aláírt határozatlan idejű szerződés. Ugyanakkor már kizárt hogy a Megbízott teljesíteni tudja. Másrészt ha a mostani 2/3 által mégis eladódik a Társasház, jogosan perelne a közös képviselő minket?
Minden segítséget nagyon szépen köszönök.
6.5 milliót 45 évre? Röhej!
1.egyszerű többség
2. Biróságon
3. Nem sok
4. Magad mellé állitod a tulajdonosok többségét a közgyűlésen.
Kbs
,,Úgy lehet, itt valaki nincs pontosan tisztában azzal, mi az a részközgyűlés,,
Egyetértünk!
T. Fórumozók, Ügyvéd Urak!
Társasházi joggal kapcsolatos segítséget kérnék!
A tárasházunknak van 2 db.osztatlan közös tulajdonban lévő lakása. Az egyik 12, a másik 37 m2. A közösség arra készül,hogy a két lakásra 45 évre "hasznosítási" jogot ad az egyik tulajdonosnak,aki felújítást
követően bérbeadná azokat. A tulajdonos a két lakásért összesen 6.500.000 Ft.-ot fizetne a társasháznak.
Ugyanez a tulajdonos probálkozik tulajdonszerzéssel is, de az ahhoz szükséges szavazati arányt nem tudja biztosítani, ezért most ezt találta ki.
Kérdéseim:
Ahhoz,hogy a társasház megszavazza a bérbeadást,a tulajdonosok milyen szavazati aránya szükséges?
Milyen jogorvoslati lehetősége van annak,aki nem akarja elfogadni ezt a döntést?
Véleményük szerint milyen eséllyel lehet megtámadni ezt a döntést a Bíróság előtt?
Van-e esetleg bármilyen gyakorlati tanácsuk,hogyan lehetne ezt megakadályozni?
Annyit szeretnék még hozzátenni,hogy Budapesten,Ferencváros belső részén vagyunk,egy köpésnyire a Corvin plázától. Az az összeg,amit a társasház a lakásokért kapna,véleményem szerint
köszönőviszonyban sincs a lakások értékével. Ez a legfontosabb szempont,ami miatt szeretném elkerülni, hogy ezt megszavazzák.
Köszönöm,ha szánnak rám egy kis időt.
Üdv:
Gábor
„41. § (1) A szervezeti-működési szabályzat a közgyűlés megtartásának módját részközgyűlések formájában is meghatározhatja; ebben az esetben megállapítja a részközgyűlési körzeteket.
(2) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani. A részközgyűlések megtartására a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
Hát ez az. Vagyis bármit lehet részközgyűlésen. Akár alapszabályt módosítani is.
Úgy lehet, itt valaki nincs pontosan tisztában azzal, mi az a részközgyűlés.
véleményünk szerint:
közös képviselőt csak a "nagy " közgyűlés választhat, ill. szmsz-t is csak a Társasházi közgyűlés módosíthat.
Ezt irtam én is,ez stimmel!
Részben.
14. § (1) A szervezeti-működési szabályzatot a közösség az alakuló közgyűlésen - de legkésőbb az azt követő hatvan napon belül megtartott közgyűlésen - az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett határozat úgy is meghozható, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke felhívására az írásbeli határozati javaslatról a tulajdonostársak írásban szavaznak. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - köteles a tulajdonostársakkal írásban közölni.
Az szmsz irásbeli szavazásos elfogadásáról a törvény is rendelkezik,mivel nagyon nehéz egy közgyűlésre összeszedni 50 %-ot.
Ezt irtam én is,ez stimmel.
Véleményünk szerint ha tartalmazná az SzMSz a részközgyűlések hatáskörét, s e két pont benne lenne, az akkor is a THtv-vel kerülne szembe,
Ezzel nem értek egyet!
41. § (1) A szervezeti-működési szabályzat a közgyűlés megtartásának módját részközgyűlések formájában is meghatározhatja; ebben az esetben megállapítja a részközgyűlési körzeteket.
(2) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani. A részközgyűlések megtartására a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Lehet én nem értek valamit.
Akkor mi a kérdés?
Tisztelt Major Domus !
Az Ön által leírtakat ismerjük.
Nem akarjuk SzMSz-ben rögzítve, részközgyűlések hatáskörébe betenni a közös képviselő választást ill. az SzMSz módosítást.
Véleményünk szerint ha tartalmazná az SzMSz a részközgyűlések hatáskörét, s e két pont benne lenne, az akkor is a THtv-vel kerülne szembe, tehát véleményünk szerint:
közös képviselőt csak a "nagy " közgyűlés választhat, ill. szmsz-t is csak a Társasházi közgyűlés módosíthat.
(Az írásbeli közgyűlés szmsz módosítására Véleményünk szerint szintén nem alkalmazható.)
Mennyiben ért egyet velünk.
Félreértetted Tarsaslak kérdését.
Hiszente......stb
A társasház nem jogi személy,csak jogképes!
Ez azt jelenti,hogy,önállóan perelhet,és önállóan perelhető,a saját nevében jogokat és kötelezettséget vállalhat.
Nem szerezhet például tulajdont(megvenni egy lakást)
Mig a lakásszövetkezet igen!
De nem gazdálkodó szervezet.
Tarsaslak
Szmsz-t csak az összes tulajdoni hányad több mint 50 %-al lehet elfogadni és módositani.
Na most, ez részközgyűlésen nem megy,csak akkor,ha az összevont közgyűlés elrendeli az irásbeli szavazást,ahol a lépcsőházak stavazatait összesiteni kell,ha megvan a több mint 50 %,akkor be lehet adni a Földhivatalba a módositást.
A másik kérdés még egyértelmübb.
Közös képviselőt csak az összevont közgyűlés választhat,de akár hárman is a második megismételt közgyűlésen,ha ez szerepel a napirenden!
A részközgyűlés sem közös képviselőt, sem társasházkezelőt nem választhat! Logikusan azért,mert egy társasháznak csak egy közös képviselője és/vagy társasházkezelője lehet.
Természetesen a törvény lehetőséget ad ah eltérésre de csak akkor,ha az szmsz ezt tartalmazza,és megállapitja a részközgyűlési körzeteket!
A ti problémátok éppen az,hogy erre akarjátok módositani az szmsz-t,az meg igy nem megy!
ATarsaslak által felvetett kérdés szeretnék választ, vagy ha lehetséges megoldást találni.
Üdv.
Jobb lenne, ha közölnéd a konkrét problémát. Felszámolni például nem lehet a társasházat, ha az a kérdés.
Az én google-m azt írja, hogy...
"A társasházi tulajdon sajátos tulajdoni formát képvisel.
Átmenetet képez
illetve
társaságok között.
A társasház-tulajdon a közös tulajdon egy speciális formájaként intézményesült.
A társasház ún. „csonka jogi személy”.
Ahol a törvény jogi személyről rendelkezik,
eltérő szabály hiányában
a nem jogi személy szervezeti jogalanyokat is érteni kell.
-
Jogi személy egyébként
A társasház nincs közte...