Társasházi jog

Miért lenen gazdálkodó szervezet?
Nem az a célja, hogy gazdasági tevékenységet végezzen!

Az új PTK szerintem már a fogalmat is törölte...
Mert idejét múlta.

Tisztelt Fórumozók!

Ismerem a vonatkozó jogszabályi hátteret, de mégis meg kell kérdeznem: a társasház (nem lakásszövetkezet, kifejezetten a társasház) jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet-e? Tiszta sor, hogy nem jogi személy, de szükségem van egy "bekategorizálásra".

Előre is köszönöm a válaszokat!

Tisztelt Major Domus!

A "nem"-et ha indokolná egy kicsit megköszönném.

Igen.

Nem!

Tisztelt Jogi Forum!
Problémánk:
A társasházunkban SzMSz-t kívánnak módosítani.
A Társasház nyolc, fizikailag önállóan jól elkülöníthető épületből áll, egy telken.
Az épületek gazdálkodása jól elkülöníthető, kivéve a a közös zöldterület fenntartása, közös képviselő díjazása, kerítés fenntartása.
Most SzMSzt módosítanánk ill. közös képviselő váltás is történne.
A közös képvisel a részközgyűlések meghívójában szerepeltette a közös képviselő választás és az SzMSz elfogadására irányuló napirendi pontokat.
A nyolc különálló épület továbbra is egy társasházként kíván működni, egy közös képviselővel. A társas
Többünk véleménye szerint részközgyűlésen e két napirendi pontot nem lehet tárgyalni, ill. elfogadni.
A ThTv. a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalja ezen pontokat.
Valóban lehet részközgyűlésen SzMSz-t elfogadni, ill. közös képviselőt választani?
Tisztelettel: Tarsaslak

Próbálkozhatsz keresni a Bírósági Határozatok gyűjteményében a birosag.hu - n.

Tisztelt Fórumozók!

A kaputelefon, illetve portaszolgálat létesítésével kapcsolatos ítélkezési, bírói gyakorlatnak hol tudok utánanézni?

Köszönöm.

Egyik sem az,de szmsz módositás,és közgyűlési határozatok(köktségvetés!) Kell.

Szerintem mindkettő egyértelműen a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás, ezért 100% egyetértés kell a határozat meghozatalához (ha nem tér el az általános szabálytól az szmsz).

De csak akkor, ha a közösből akarják fizetni. Ha a saját pénzéből akar portaszolgálatot, vagy csak maguknak kaputelefont a ház egy része, és összedobják rá a pénzt, akkor megcsináltathatják maguknak. A portaszolgálat mondjuk nem ilyen egyszerű, az nyilván közös tulajdonú házrészeket is érintene gondolom, tehát ott közgyűlési határozat nélkül nem megy, de ha kiadás nincs, sima feles többség is elég hozzá.

Tisztelt Fórumozók!

Ha egy társasházban portaszolgálatot szeretnének létesíteni a tulajdonosok, akkor az a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak számít?
És ha kaputelefont szeretnének létesíteni, az a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás?

Köszönöm!

Drb

Nincs igazad.

Közös költség fizetésére nem a földhivatal bejegyző pecsétje,
Hanem a tulajdonjog keletkezése a társasházban ad indokot.
Az pedig már megvan!

Olvasd el mégegyszer amit beirtam!

Ha leég a lakása,mert az ő befizetése hiján nem tudták a biztositást megkötni,akkor kivel okoskodik?

Ha a ház működik,onnan felmerűlnek a költségek,az pedig az első számla beérkezése után közös teher! Tökmindegy hogy társasházi közös költségként vagy osztatlan közös tulajdon fenntartási költségeként dobjátok össze! Előbbiről még el is számolnak !
Pont.

Megint hülye vagy...

Költözz be, max kiraknak.
HA jogszerűtlenül tetted.

De a lakhatási hiánya miatt nem fog kirakni senki...

-

Egyébként igen a tény az tény!!!

Akár teszik ez a hozzád hasonló
kekeckedő-agyatlanoknak, akár nem.

Ja hogy nem a jog számít, hanem a tények.

Az más, akkor viszont egyből három lakásba költöznék be, miért ne alapon.

Ezt a hülyeséget...

Ne keverd a szezont a fazonnal!

Aztán miért ne tudna beköltözni a lakhatási híján?!!!
Max nem lesz jogszerű az eljárása.

Sok ezren költöztek be és laknak lakhatási nélküli ingatlanokban.

Tehát ez alapján...

VAN!!! a közösben tulajdona,
aminek
vannak közösen fizetendő költségei.

A rá eső részt tehát fizeti.
Ennyi.

-

Ha MÉG NEM LENNE ott tulajdona az egy másik eset volna.

Akkor még egyszer, harmadjára, lassan.

Nincs az épületnek lakhatási engedélye. Jogszerűtlenül lakik benne, aki lakik, és jogszerűen nem tud beköltözni aki nem lakik, ha akarna se lehet.

Milyen jogalapon kellene ezek után a jogszerűen beköltözni nem tudó tulajdonosoknak bármit is fizetnie azért, mert a házba _jogszerűtlenül_ egyesek beköltöztek.

Annyit pontosítanék persze, hogy ha van a szerződésben bármi arról, hogy a NEM átadott házban már kellene fizetnie akkor is, ha nem költözött be, és nincs lakhatási engedély, akkor azt persze fizetnie kell, de ezt nemigen tudom elképzelni.

Ha a _jogszerűtlenül_ ott lakók használják az áramot, a vizet, a többi közművet, akkor azt fizessék ők.

Akinek tulajdona van benne az mind fizet.

Az mindegy, hogy konkrétan beköltözött már vagy sem.

A közös költséget
az ÉPPEN nem lakott lakás után is
kell fizetni, ugyebár.

Mert felmerül...

Annyiban talán nem, hogy akik LAKJÁK, azok fizessék a használat költségeit, pláne, amíg teljesen jogszerűtlenül lakják. A folyosói lámpát, a szemétszállítást, meg mindent.
Aki jogszerűen be se költözhet, annak egyelőre nem lehet fizetnivalója szerintem.

Lakják! ennyi, ez a tény.

Az, hogy jogszerűen vagy sem más téma.

Kedves válaszolók!

Köszönöm a hozzászólásokat. Sajnos épp az a probléma, hogy az ingatlan még hivatalosan nem működik mivel nincs rá használatbavételi engedély. Eddig fizettem rendesen a közös költséget, az hogy nincs rá használatbavételi engedély csak nemrég jutott tudomásomra. Az ingatlan nem rendelkezik saját elektromos mérőórával jelenleg az épittető ideiglenes mérőórájáról üzemel. Én egyébként nem lakom a lakást, de néhányan már beköltöztek és a felmerült fogyasztást az épittető a lakókra terheli. Szóval én csak azt nem értem ha egy ingatlan nem rendelkezik használatbavételi engedéllyel akkor hogyan költözhetnek be a lakók jogszerűen? Hiszen ha nem lakják, mert még nem lehet, akkor nincsenek felmerült költségek. Amig az ingatlan nem kapja meg a lakhatási engedélyt addig a felmerült költségek nem az épittetőt terhelik? Vagy ha jól értelmezem és jelenleg nem társasház akkor a közös tulajdon szabáyai szerint az épittetőnek már az egyes tulajdonrészek eladásával megszűnt a felelőssége az ingatlan vonatkozásában és onnantól a tulajdonosokat terheli még az épitkezés költsége(felhasznált áram viz stb) is?

nemertek......

Kötekes vagy együttműködni,s megengedni,sőt,örülj hogy az üzlet nem kér kártéritést azért,ami elázott.

Arra figyelj oda,hogy a legjobban jöjj ki a helyzetből.

1. Először is hivj egy vizvezetékszerelőt,ellenőrizze az állitásokat.
2.nézz utána mit fizetne a te biztositód a helyreállitásból, és mennyit a ház közös biztositása?
3. Köss irásos megállapodást a képviselővel,hogy a helyiséget te állitod helyre,a társasház pedig a helyreállitás számlával igazolt költségének és a biztositó által fizetett összeg különbözetét megtériti!

ellenkező esetben pedig oldják meg a dolgot alulról, ahogyan tudják?

Megoldják.ledugózzák a csövet,az üzlet nem fog ázni,amikor a szobádban jár a fekália, akkor te fogod kérni,hogy verjék szét a wc-det és javitsék ki a csövet.
4. A legközelebbi közgyűlésen javasolj a közös képviselőnek fizetésemelést!

rolg

Óbudafan tanácsa - kivételesen - nem jó!

Odáig stimmel,hogy a társasház nem jogi személy(csak jogképes).

Ha a közös költség fizetés alól akarsz kibujni,ez nem jó hivatkozás,mert visszaüt,de keményen,és neked sokba fog kerűlni.

Ha birósághoz fordulsz,és én vagyok a társasház képviselője akkor vesziteni fogsz.

A társasházban ugyanis már laknak,fizetni kell a szemétszállitásért,a világitást,a liftet,a takaritást,nem utolsósorban a biztositást,ha kigyullad az uj házatok,azt nehezen javitod ki abból,amit a közös költségen megtakaritottál.

A társasház,vagy a CXXXIII/2003 tv. Vagy a PTK (a közös tulajdonra vonatkozó szabályok) alapján működik.

Ha nincs társasház,akkor a költségeket a tulajdoni hányadod alapján vagy köteles fizetni!

Édesmindegy,hogy az erről szóló döntést a kocsmában egy sör mellett megállapodva,vagy szabályos társasházi közgyűlésen szmsz alapján szavazták meg! A többség akaratát végre kell hajtanod,akár van társasház,akár nincs.

Arra felhivom a figyelmedet,hogy az osztatlan közös tulajdonból számitott tulajdoni hányadod,alapján több lesz a fizetési kötelezettséged,mint a sima társasházi albetéted közös költsége.

A társasházban lehet dacolni a többség akaratával és döntésével.....

.....csak nem érdemes.

Ha bejegyzik a társasházat,tartanak egy szabályos közgyűlést,ahogy a nagykönyvben meg van irva,és megszavazzák,hogy a bejegyzés előtti időszakra aki fizetett,az beszámitásra kerül,továbbiak nélkül,aki nem annak pedig a a megszavazott közös költség háromszorosát kell befizetnie visszamenőleg!

Jobb lesz?

Légy rendes tulaj,és ne gyujts rá a puskaporos hordó mellett!

roi

"Mikortól vagyok köteles megfizetni a közös költséget?"

Amikortól az felmerül!
Mert már "működik" az ingatlan.
Hisz onnantól igénybe veszed azokat a dolgokat,
amik már a működő közös miatt merülnek fel...

A jogi forma és költség megfizetés
jogcíme, módja az egy másik kérdés.

Tisztelt Fórum tagok!

A lakásom alatt egy üzlet van, amelynek felújítása során rájöttek, hogy tőlem három vízvezeték megy le az üzlet feletti légtérbe. A három közül az EGYIK, ami WC lefolyó, csöpög, mert az ÜZLETBEN LÉVŐ vezetékszakasz kontár módon lett javítva, eddig álmennyezet volt, azért nem vették észre. (Nálam kb. 10 éve szakember újította fel a lakáshoz tartozó összes víz- és csatornavezetéket.)

Állítólag ezt csak úgy lehet javítani, hogy nálam is falat bontanak. (Nem vagyok benne biztos, hogy ez igaz-e.)

A vízvezetékszerelő a közös képviselővel megbeszélte, hogy "ha már egyszer nekiállnak", akkor a többi vezetéket is felújítják, a ház biztosítása meg majd fizeti a lakásom falbontás utáni helyreállítását.

Csakhogy mindkét helyiség burkolt, a csempékhez tartalékom nincs, hasonlókat sem lehet kapni (nemrég jártam végig az üzleteket ez ügyben), ezért ha egy bármekkora részen leverik, akkor az egész WC-ben, illetve fürdőszobában cserélni kellene, amit egy biztosító egészen biztosan nem fog megtéríteni. Nem beszélve arról, hogy nagy porral jár egy ilyen, utána rengeteg munka a lakást kitakarítani stb.

Köteles vagyok-e ezt a műveletet megengedni, vagy kiköthetem, hogy csak akkor végezhetik el a munkát, ha előbb írásban megállapodunk a felmerülő költségeim megtérítéséről, ellenkező esetben pedig oldják meg a dolgot alulról, ahogyan tudják? (Illetve mondhatom-e azt, hogy csak a feltétlenül szükséges munkát, tehát a WC fal bontását engedélyezem, a fürdőszobámhoz ne nyúljanak?)

Köszönöm a segítséget!

Kedves ObudaFan!

Köszönöm szépen a gyors választ.
Akkor ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eddig meghozott közgyűlési határozatok érvénytelenek? Jogszerűen járok el ha megtagadom a közös költség megfizetését egy olyan ingatlanra amit jelen helyzetben nem használhatok a lakhatási engedély hiányában? Mikortól vagyok köteles megfizetni a közös költséget?
Előre is köszönöm a válaszát!