Társasházi jog

Az ilyen erkély korlát aligha teherhordó szerkezet...

Tisztelt Szakértők!

Egy eléggé vitatott témában van kérdésem: társasházi erkélyek.
Amit laikusként össze tudtam gyűjteni:

• alapító okiratban külön tulajdonként szerepel
• a Th. tv teherhordó szerkezeteket említ
• bárhol utánaolvastam, eléggé vitatott, hogy pontosan hogyan is kell ezeket a helyzeteket értelmezni.

A kérdésem az, hogy nevesítetten külön tulajdon esetén mi a társasház és mi a tulajdonos kötelezettsége (erkély aljzat, korlát, deszka)?

A konkrét szituáció: erkély két oldala beton, közötte acélkeret, és ebbe vannak rögzítve a deszkák. Egyik lakó erkélyén már balesetveszélyes állapotban lógtak a deszkák, csak ezeket cserélte, maga megrendelte és ennek költségét ki akarja fizettetni (az egy másik kérdés, h kb. 4 méteren mi került 120+áfába...).

Köszönöm szépen!

Adjon valakinek meghatalmazást, az akár fel is olvashatja. Egyébként írásban hozzászólni nem lehet. (Ab definitivo se.)

A társasházunk közgyűlést hívott össze amelyre az egyik tulajdonos a mozgásában erősen korlátozott állapota miatt nem tud elmenni. De a közgyűlés napirendi pontjairól van véleménye, ezért ajánlott levelet ír a gyűlést összehívó közös képviselőhöz, azzal a kéréssel, hogy a közgyűlésen legyen felolvasva és a jegyzőkönyvhöz csatolva.
Kérdés : megteheti-e a levélírást, és mi van abban az esetben, ha a közös képviselő a kérés teljesítését megtagadja és a közgyűlés elől elhallgatja. Van erre törvényben biztosított lehetőség?

helyesen...

Ahogy az eseti zajok is, pl. felújításkor-javításkor.

Nem célszerű összekeverni-összemosni a dolgokat...

A vállalkozóra
a vállalkozási tevékenysége során
a törvényes dB limit vonatkozik.

Lakóterületen (ha jól emlékszem)

• nappal 60 dBA
• éjjel 55 dBA

Ha azt túllépi, akkor piszkálható.
A zajvédelmi hatóság útján (jegyző).

A gépészetre pl. klímákra is igaz ez...

A lakók életviteli zaja az pedig egy másik történet.
Ahogy az esti zajok is, pl. felújításkor-javításkor.

- -

A kiindulást adó konyha vállalkozásra bizony a törvényes limit az érvényes. A normál működése során azt nem lépheti át.

Ha mégis, akkor gondoskodnia kell a zajszigetelésről.
Ennyi.

Erről beszélek.
Az szmsz-ekben 80 db-ben határoljuk be az elviselhető zajterhelést.

thaz14

Kicsit olvasgatni kellene az interneten. Ezt én is ott találtam.

http://drfulopedina.hu/…irtokvedelem

Ez sajna azt is leírja, hogy ami nektek zavaró, azt nem biztos, hogy a kirendelt szakértő is annak fogja találni. Viszont arról is olvastam, hogy ezt a zajszintet a társasház saját maga is meghatározhatja. Ebben az a gáz, hogy ha valaki muszájból kelt ugyanakkora zajt majd a házban az egyik lakásban bármilyen tevékenységgel, azzal ugyanúgy egyből magára is érvényes szabályozásnak kell vennie, azaz ő is csendháborítást fog ezzel elkövetni. Tehát ez eléggé egy róka fogta csuka történet lehet a végén.

Naaaaa!
Inkább nézz utána, hülyeségek ide böffentése helyett...

80 decibel.

Miért lenne bajos?!

Napközben is birtokháborítás a hangos zene.

Napközben is van dB határérték, amit a vállalkozásnak be KELL tartani.

Tartatni az alkalmazottjaival... mivel ő felel értük.

Napközben? Az bajos lesz!
A szonszédok is inkább dolgozzanak akkor,és nem zavarja őket!

Elsőre inkább a jegyzőhöz kéne fordulni a birtokháborítás miatt.

Társasházunk szabályzatának módosításához szeretnék segítséget kérni. A ház földszintjén üzlethelyiség müködik, ahol nap közben rendkívül hangosan hallgatnak zenét az alkalmazottak (ez az üzlet tevékenységével semmilyen mértékben nem függ össze), ezzel zavarva a felette és körülötte lakó szomszédokat, egészen a legfelsö emeletekig. A lakók szeretnék kérni a házirend módosítását, ehhez szeretném megtudni, milyen jogi eszközök állnak rendelkezésünkre. köszönöm!

Hogy te mit sejtesz elméletben,és ez hogy műlödik a gyakorlatban,az két különböző dolog .

Az OTP még a határozatok szövegét is kikötötte ahhoz,hogy önálló bankszámlákat nyisson a részközgyűléseknek.

Sejtettem én. Kevered az elkülönített gazdálkodást meg a részközgyűlést.

Tarsaslak és drb

Nem egészen igy működik a dolog. Nekem is van ilyen több is,7 ill. 8 lépcsőházról van szó.

A lébyeg az,hogy utg úgy összevesztek a tulajok(mi tartjuk el a házat a bérleti dijakból,nálatok meg a fél ház nem fizet stb.)

Ezért,s ez a legfontosabb szempont,
A lépcsőházak külön számlát nyitottak,saját adószámmal,saját ltp-t byitottak stb.

Ezt csak úgy tehettük meg,hogy létrehoztunk egy (közös) SzMSz-t,amely ezt lehetővé tette,s rögziti a részközgyűlési körzeteket.
Na ez a mozgatórugó!

A gyakorlatban ez úgy működik,hogy közös beruházás (pld. most tetőfelujitás) esetén tartunk egy, ,összevont,, közgyűlést,és meghatározzuk,hogy részkörzetenként mennyi pénzt kell biztositani.

Ezt követően a részkörzetek saját közgyűléseken megállapitják hogy kinek mennyit kell fizetni, mert a pénzt a részkörzet utalja a közös számlára.

Na mármost,közös képviselőt csak az összevont közgyűlés választhat,tekintettel arra,hogy részkörzetnek sem közös képviselője,sem társasházkezelője nem lehet.

Az szmsz viszont dönthet arról,nálunk dönt is,hogy a részközgyűlések önállóan döntenek saját költségvetésükről,s az elszámolás elfogadásáról,s ezeket a szavazatokat összesitjük.

Tehát nem a részközgyűlés határozatát terjesztik be a többi részközgyűlésre,hanem pont forditva,a Társasház közgyűlésének határozatát bontják le a részközgyűlésen a saját feladataikra.

Ebből következően,közös képviselőt nem lehet részközgyűlésen választani,és Alapitó Okiratot módositani.
A megoldás: az összevont közgyűlés elrendeli az irásos szavazást valamennyi részkörzetben kötelező jelleggel,15 napos határidővel.

Tarsaslak

"A részközgyűléseket
azonos!!!! napirenddel kell megtartani,
és a szavazatokat össze!!! kell számítani."

Aztán rész eredmények alapján lesz meg a végső döntés.

HA 100% kell a végső döntéshez,
akkor minden rész közgyűlésnek is
egyhangú+azonos részdöntés kell.
Ennyike.

Mit nem bírsz ebből megérteni?
Nem atom hasítás ez ... csak logika.

Gondolom a részközgyűlés azt módosít amit akar, ami értelemszerűen akkor válik hatályossá, ha meglesz a megfelelő többség az EGÉSZ társasházban. Tehát részközgyűlésen megszavazzák, aztán beterjesztik napirendi pontra a többi részközgyűlésre, hogy ott is szavazzanak róla. Ha összejön, akkor bejegyezhető a változás, ha nem, akkor nem történt semmi, leszavazta a többség.

Persze nem tudom, csak ez járható útnak tűnik.

Ugye, nem haragszol, ha nem követlek a bázisdemokrácia elvi lehetőségének lila ködös világába? (Egyébként az általad felvetett probléma is kezelhető - de te nem vitatkozni szeretnél, hanem kötekszel.)

Visszatérve a korábbi problémához
"(2) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani. A részközgyűlések megtartására a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
Hát ez az. Vagyis bármit lehet részközgyűlésen. Akár alapszabályt módosítani is.
Úgy lehet, itt valaki nincs pontosan tisztában azzal, mi az a részközgyűlés."

A TAO módosítása nem egy egyszerű igen és nem formájában történik.
Az egyik részközgyűlés megszavaz valamit, módosít, a többi részközgyűlés honnan tudja ezt.
Soha nem lesz vége a szavazósdinak.!?
Szerintünk "bármit" TAO-t nem lehet részközgyűlésen módosítani!

Üdv: tarsaslak

Gondolom kocsmát akar nyitni,és csodálkozik,hogy nem örűlnek!

Gábor persze hogy nem válaszol, valszeg zavaró tevékenység menne ott a házban, ezért akarnak szmsz-módosítót. Gábor meg nyilván nem lakna ott, van neki nyugis helye...
ismerős az ilyen szitú, a más kárára okozott temérdek bosszúság...

Ha sikerűl.

Gabor1974

Te sem jelezted, hogy mire készülsz, egál.

A közgyűlésen viszont módodban áll tájékoztatni, érvelni.
A hozzájárulást megszerezni...