Társasházi jog

A társasház akkor sem jogi személy, amikor már bejegyezték, de kétségtelen, hogy bizonyos körben akkor már jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat.
Jelen esetben ez a társasház nem jött létre, tehát jogokat sem szerezhet, kötelezettségeket sem vállalhat.
Az egy más kérdés, hogy ettől még a tulajdonostársak időnként közös döntéseket kell, hogy hozzanak és erre akár kialakíthatnak valamilyen szervezeti rendet is, amíg az nem kifejezeten ellentétes a közös tulajdonra vonatkozó esetleges valamely kógens szabállyal.

Tisztelt Szakértő,
Új épitésű társasházban van tulajdonjogunk az egyik lakásra adás-vételi és vállalkozási szerződéssel.
A társasház felépült de jogerős használatba vételi engedély még nincs kiadva sem megigényelve az épitésügyi hatóságnál. A földhivatali bejegyzésben az egyes tulajdonosok nevén és tulajdonrészén kivül a "társasház előzetes alapitásának ténye" bejegyzés szerepel. Albetétek az egyes lakásokra nincsenek bejegyezve. A kérdésem az, hogy ebben az esetben a társasház funkcionálhat-e már mint jogi személy tehát Társasházként köthet-e szerződést, szedhető-e a közös költség, összehivható-e az alakuló közgyűlés, a tulajdonosok a közgyűlés keretén belül szavazhatna- e és hozhatnak-e döntéseket, választhatnak-e közös képviselőt? (Jelen esetben ezen események az adott ház vonatkozásában már megtörténtek, tehát van társasház tulajdont alapitó okirat, alakuló közgyűlés megtörtént, SZMSZ-t megalkották és többek között a közös költség befizetéséről szóló határozatot is megszavazták) Jogilag ez rendben van-e hogy amig nincs kiadva a jogerős használatbavételi engedély ezek az okiratok elkészülhettek és ezek a döntések megszülethettek kell-e fizetni a közös költséget egy olyan ingatlan után ami nem rendelkezik saját tulajdoni lappal, lakhatási engedéllyel?
Köszönöm a választ!

Ki kötötte a szerződést? Ki mutatta meg hova menjen? Ha nem a közös képviselő, akkor nem ő a hunyó. De ezt mi nem tudjuk most.

Nem egészen! Nem a képviselő használja a pincét!

A pénzügyi technika persze az lesz, hogy
A társasház mindkettejükkel elszámol.
Az egyiktől kér még pénzt hátralék címén.
A másiknak pedig visszafizet túlfizetés címén.

Ez a helyes álláspont!

A legelső megnézni valója az, hogy mi szerepel pontosan a szerződésben, amit a társasházzal kötött. Helyrajziszám? Térképi részlet? Leírás, hogy merre kell fordulnia a saját pincéjéhez?

Abból kiderül, ki foglalt el jó pincét, és ki nem - a szerződés szerint. Ebből következik ki fizet kinek és miért. Ha a közös képviselőnek róható fel a csere, akkor ő.

A pénzügyi technika persze az lesz, hogy

A társasház mindkettejükkel elszámol.

Az egyiktől kér még pénzt hátralék címén.
A másiknak pedig visszafizet túlfizetés címén.

Azaz valóban nem a szomszéddal kell elszámolnia...
Hanem a társasházzal.

"Neked nem kellett ellenőrizni semmit"

Már hogyne kéne?!
A szerződése szerinti teljesítést bizony kell!!!! neki.

Azt észre kell(ett volna) venni,
hogy
nem azt kapta amire szerződött.

1982IL!
Ne fizess semmit a szomszédnak, nem vagy semmiféle szerződéses viszonyba vele.
Ha fizetési hajlandóság van benned akkor a háznak fizess de legfeljebb 5 évre visszamenőleg.
Neked nem kellett ellenőrizni semmit, van közös képviselő, éves beszámoló és számvizsgáló bizottság is.

Fizesd meg... úgy tisztességes és a jog is ezt mondja.

-

Tudnod és ellenőrizned KELL(ett volna),
hogy
mit vettél bérbe és azt kaptad-e ...
Nomeg a másiknak is.

Ezt úgy hívják, hogy: "elvárható gondosság".

Ha az elvárható gondossággal
jársz/jártok el anno,
akkor
nem lenne most ügy sem.

Jó napot!
Olyan problémám van, hogy egy társasház pincéjét bérlem már kb. 10 éve, fizetem is a díjat. Most kiderült, hogy az előző közös képviselő összekeverte a pincéket és egy másik pince bérlő fizette az én pincém (drágább, nagyobb pince) díját, én pedig az övét. Most újra kötjük a szerződést október 1-jétől a jó díjakkal. A kisebb pince bérlő viszont szeretné visszakapni visszamenőleg a többlet pénzét kb. 50ezer forintot, melyet első sorban tőlem kér vissza. Mi ilyenkor a teendő? Én nem tehetek róla, hogy akkoriban össze lettek keverve a pincék, ill. én azt se tudom, hogy melyik pince hány négyezetméter és ezért ki mennyit fizet/fizetett.
Előre is köszönöm a segítséget!

Én mit mondtam?

Bizony, de ez írva a is vagyon...

" a Társasház nevére szóló,
önálló számlaszám megnyitásáról
szóló (közgyűlési) határozat!!!! kivonatát"

Nem a bankszámlát hiányolja a jegyző szerintem, hanem a számlanyitásról szóló közgyűlési határozatot. Ha nincs, pótolni kell.

Számviteli törvényben találsz ilyent...

Tisztelt Major Domus!
Köszönöm a választ, bár a gyakorlat ismerős és mint írtam van is bankszámlánk, de a kérdésem a törvény vagy rendelet elnevezésére és számára vonatkozott, mert ilyet én sehol nem találok.

Alap:
A társasház megalakulásákor,a közgyűlés határozatban dönt arról,hogy melyik banknál nyit számlát a társasház,s arra felhatalmazza a közös képviselőt.
Alap2
Ha adó vagy járulékfizetési kötelezettség merűl fel,azt csak banki uton teljesitheted.
Alap3
Egy nagyobb ház(65 lakás) éves
pénzforgalma 8-9 milló ft.
Ugye ezt nem akarod a párnacihában vagy házipénztárban tartani?

Üdv mindenkinek.
A városunk jegyzője törvényességi vizsgálatot folytat a társasházban, bejelentés alapján. A kért iratok rendelkezésre állnak kivéve, idézem :

" a Társasház nevére szóló, önálló számlaszám megnyitásáról szóló határozat kivonatát"

Bankszámlánk ugyan van a társasház nevére, de ilyen közgyűlési határozat nincs.

Kérdés: Melyik törvény, jogszabály, hányas §. írja elő közgyűlési határozat hozatalát erre az esetre, vagy egyáltalán, melyik törvény írja elő, hogy kötelező társasházi bankszámlának lenni. (mert már a kezelési költség is tiszta ráfizetés)

Jó ez igy is!

Lehet ilyet csinálni, de kell hozzá

• e-aláírás
• e-dátum (időpecsét)

Ez így egyben megvehető szolgáltatásként a piacon.
(e-szigno, netlock, stb. adnak ilyen szolgáltatást)

Pár Ft/email alapon is, meg fix díjért is.

Akinek ennyi email címe van mint neked, annak megéri.

Hisz utána MINDEN értesítés mehet email-ben.
pl. a felszólítások, hirdetményke, közlendők is.

Persze a szerződések kellő módosítása után.

Attól a még egy email CSAK...

Alapvető félreértés van!

Nem sima enailről van szó,hanem a hivatalos Meghivó
szkennelt változatáról,amin rajta van a Társasház bélyegzője,és az én aláirásom!

Biztos,hogy nem fogom letagadni.

Akkor jó. A gyakorlat akkor nem teljesen korrekt, de működőképes.

A szabálytalanul összehívott közgyűlési határozatot 60 napon belül lehet támadni...

Értem, köszönöm.
Nézőpont kérdése, mi nem többség védelmi, de mindegy.

Viszont akkor még egy kérdés. Ha az ügyeletes hülye igazán karakán kis köcsög, akkor az ilyen gyakorlatot folytató társasházat hány évre visszamenőleg szívathatja? Elvégre, lehet, hogy 10+ éve mentek így a meghívók. Minden határozat semmis Károly Róbertig visszamenőleg?

A kisebbségvédelmi szabályok mindig kogensek - másképp nem sok értelmük lenne.