Társasházi jog

„Óbudafan, egy albérlő milyen jogon hívhat össze közgyűlést, pláne hogyan támadhat meg egy határozatot?”

A bérbeadója teheti meg, tehát együtt kell vele működni.

„MajorDomus, a társasházi jegyzőkönyv jogilag micsoda? Közokirat? Ha közokirat, akkor okirati bűncsekekménynek számít a rendszeres meghamisitás, jogosularlan hitelesitések?”

Magánokirat. A hamis magánokirat felhasználása lehet bűncselekmény.

A meghatalmazàsok kapcsàn felmerült bennem a kèrdès, ha mint jogi szemèly tulajdonos - törvènyes kèpviselöjekènt- meghatalmazàst adok a közgyülèsen valò rèszvètelre,szavazàsra egy magànszemèlynek, akkor mi alapjàn fognak beazonosìtani ,hogy valóban a jogi szemèly kèpviselöjètöl ered a meghatalmazàs s nem rajzolt?

Szomorú Örökös

Ez úgy hülyeség ahogy van,felejtsd el!

Maximum meghatalmazottként vehet tészt a közgyűlésen!

Másik albérletet kell keresni!

Egyébként az adatkártyák világában,egy telefonról miért nem oldható meg a netezés?

raffer

Sőt, lehet pont azért küld a tulaj maga helyett meghatalmazottat, ne a hozzád hasonlók egyeduralma jöjjön létre a lakógyűlésen. Te úgy gondolod, hogy ha a tulajdonos nincs jelen, akkor sem ő, sem a meghatalmazott akarata nem számít és majd a te döntési jogod nő meg, mert "többségbe" kerülhetsz. Hát bizony nagyot tévedsz ezzel, kénytelen vagy tudomásul venni, hogy a meghatalmazott pont azért MEGHATALMAZOTT, mert a tulajdonos teljes jogkörével ez esetben ő rendelkezik.

raffer

„egy albérlő milyen jogon hívhat össze közgyűlést, pláne hogyan támadhat meg egy határozatot?”

Óriási tévedésben vagy! Ha teljes jogú meghatalmazottja az albérlő a tulajdonosnak,
akkor semmivel sem kevesebb a joga, mint neked, próbáld megemészteni.

Azzal lehet próbálkozni, hogy megszavaztatjátok a közgyűléssel és az esetlegesen kedvezőtlen határozatot megtámadjátok a bíróságon. Összességében viszont a jogi igényérvényesítés költségei nagyjából megfelelnek az általad sérelmezett összegnek.

Üdvözlet!

Segítséget szeretnék kérni, az alábbi történettel kapcsolatban:
Egy 9 lakásos társasházban lakunk albérlőként 2016. május óta, ahol beköltözésünkkor nem volt semmilyen internet illetve kábel tv lehetőség. Pont akkoriban kezdte el a fejlesztést a környéken a "D" (nem akarok reklámozni, ezért legyen "D" a nevük), gondoltuk, várunk pár hetet és beköttetjük azt, a lakás tulajdonosa természetesen bele is egyezett. Augusztusban ki is jöttek, hogy elvégezzék a kábelezést, viszont az egyik kedves lakó elzavarta őket, hogy ez nem úgy megy, a ház tetejéről itt bizony nem hoznak be semmit (pár éve felújították a házat kívülről, a kábeleket a föld alatt vezették be a házba, mert szerintük csúnya, hogy valakinek az ablaka előtt fut egy kábel...). Aztán nagy nehezen októberre összehoztak egy közgyűlést, ahol megvitatták, hogy csak a föld alatt hozhatja be a "D" a kábeleit. Ezután újra kijöttek a cég emberei, akik elmondták az önjelölt közösképviselőnek, hogy 75 000 Ft-ba kerül, ha ilyen módon szeretnénk beköttetni és ezt nekünk kellene kifizetni, mivel csak mi szeretnénk igénybe venni a szolgáltatást. Na itt kezdődött a galiba, mi ha ki is fizetnénk a 75 000 Ft-ot és fél év múlva egy másik lakó is szeretné a szolgáltatást, akkor ő jól jár, neki nem kell semmit fizetni? Jó, mondták erre, hogy legyen egy újabb közgyűlés, decemberben. A közgyűlés elmaradt, mert valaki nem tudott megjelenni, és azóta sem lett bepótolva, pedig április van és mivel nem vagyok lakástulaj nem is kezdeményezhetek ilyet....
Egy másik szolgáltató is bejelentkezett közben, hogy a már a házban bent lévő internetet szeretnék korszerűsíteni, viszont mi nem szeretnénk azzal a szolgáltatóval semmiképpen szerződni.
A "D" elosztó doboza pont a teraszunkkal szemben van, kb 5 méterre, több szomszédos háznál is úgy láttam, hogy egyenesen onnan behúzták a lakásba.
Mit lehet ilyen esetben tenni, ha mindenképp szeretnénk az adott szolgáltatót? Megszabhatják nekünk, hogy kit és milyen módon választhatunk? Szörnyen bosszantó, hogy 1 éve lassan hogy itt lakunk és se tv, se internet szolgalátást nem tudunk igénybe venni. Kérem, hogy segítsenek, milyen módon lehetne ezt megoldani.

Előre is köszönöm!
Üdv,
J

raffer

„Nem büfizted ki magad reggel?”

Bocsi, én nem szoktam, legalábbis hangosan. Neked meg tuti pont akkor sikerült, amikor épp bent jártál, hogy a rendőrségen megrágalmazd a közös képviselődet, azért is hajtottak el helyből. :-D

raffer

Ahhoz, hogy bizonyítani tudd a "meghamisítást", ahhoz kevés azt állítani,hogy te mást mondtál valójában. Tudni kell azt is bizonyítani, hogy eredetileg mi hangzott el a szádból. De hát rágalmazni mindig mindenkit könnyű, csak utána létezik ám felelősség is, amit vállalni kell, ha esetleg a ház megelégeli és bíróság elé citál.

Jegyző!

De miért nem a közgyűlés előtt tárgyaltatok vele?

A közgyűlés döntése kötelező érvényű, attól kezdve a megbízás már csak formaság. Ki kell adni a megbízást. Intézkedésre pedig a megválasztott közös képviselő jogosult.

Játszogatunk?

A közgyűlés döntött, te pedig semmilyen intézkedésre nem vagy feljogosítva.

Tisztelt Jogászok!

A következőkhöz kérem a segítségeteket!

Társasházunk közgyűlést hívott össze új közös képviselő választására.
A közgyűlésen bemutatkozott a két új jelölt.
A győztes új képviselővel elkezdtük a tárgyalásokat, ami alatt kiderült, hogy nem az elképzeléseinknek megfelelően kezelné házunkat.
Nem adtunk neki semmilyen írásos megbízást a ház kezelésére.

El akarunk állni ettől a közös képviselőtől.
Kérdésem, hogy lehet jogszerűen elállni?
Szükséges újabb közgyűlés összehívása a lakók tájékoztatása, egy újabb szavazás kiírása, vagy ilyen esetben a második jelentkezővel lehet szerződni.
Elég lenne-e felkeresni és megkérdezni, hogy elfogadja-e az lakó a második jelöltet, aki az első mellett döntött.

Válaszukat nagyon köszönöm!
Üdvözlettel:
Katalin

Marian

Rosszul tudod!

40. § (1) Az e törvényben meghatározott eseteken kívül más közgyűlési határozat is meghozható írásban. Ebben az esetben a közgyűlési napirendre vonatkozóan a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke felhívásához mellékelt írásbeli határozati javaslatról - ha számvizsgáló bizottság működik, írásbeli véleményének ismeretében - a tulajdonostársak írásban szavaznak.
(2)49 Az írásbeli szavazásnak és az eredmény megállapításának részletes szabályait a szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni.
(3)50 Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a 19. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - írásban köteles közölni a tulajdonostársakkal.

Kedves Olvasók!

Kérdésem: újonnan létrehozandó SZMSZ-hez kell-e ügyvédi ellenjegyzés? A neten azt találtam, hogy nem, ám a később esetlegesen bejegyzendő jelzálog-alapítás akadályba fog ütközni.

Köszönettel!

Az alábbi témában szeretnék jogi állásfoglalást/véleményt kérni.
Társasházunkban felújítást terveznek, amelyhez több 10 millió Ft hitelt terveznek felvenni. A felújításról írásbeli szavazást kezdeményeztek, amelyet mindenféle hirdetmény nélkül dobtak be a postaládákba. Az Lsztv. szerint a tárgyévi költségvetésről közgyűlés szükséges. A hitelfelvétel és a felújítási költségek pedig a költségvetést érintik. Tehát erről nem hivatalos közgyűlés keretein belül kellene dönteni? Úgy tudom, hogy erről a témáról nem lehet írásbeli szavazással dönteni. (Főleg nem hirdetmény kihelyezése nélkül.) Kérhetném, hogy erősítsék vagy cáfolják meg a felvetésem, mi szerint csak közgyűlésen dönthetne a társasház a több 10 milliós kiadásokról és hitelfelvételről?
Köszönöm a választ előre is.

Tényleg csak felújítást ismer?
Érdekes, de ha te mondod.

Mondjuk, ha beépítik a tetőteret, az is felújítás? Vagy ha egy garázst építenek a ház mellé, az is felújítás? Ha esetleg nem az, akkor elképzelhető ezekben az esetekben, hogy a költségeket az vagy azok viseljék, akiknek ez érdekükben áll? Mondjuk aki a garázst használja, vagy a tetőtéri lakást megveszi?

Ha én a tetőtérben lakom, érdekemben áll a ház homlokzati felújítása, még akkor is, ha az az én lakásomhoz közvetlenül nem kapcsolódik, ahogy fordított esetben, a tető felújítása is közös érdek, és a ház többi, nem tetőtéri lakója is fizeti. HA felújítás.

Akkor fordítsuk meg a kérdést. Bejelentem, hogy szeretném hőszigeteltetni a tetőtéri lakásomat, ehhez le kell szedni a tetőt és átépíteni, persze új fasza tetőszerkezet és cserepezés kerül vissza. A hőszigetelés 10 millió forint, az új tetőszerkezet 2 millió forint. Szeretném, ha mind a 12 milliót a társasház közösen fizetné, mindenki, tulajdoni hányada arányában. Szerinted mi lenne a válasz? Megszavazná a közgyűlés?

A falak hőszigetelését könnyű megszavazni, mert az mondjuk 20 lakásból 18-at érint, tehát a többség megvan. De nem ez a kérdés. Hanem az, hogy ez így fair? Mert ha igen, a fenti tetőszigetelés is fair, hiszen az adott cselekmény (hőszigetelés+felújítás) tökéletesen ugyanaz mindkét esetben. Szerintem.

drbjozsef

A trv. olyat nem ismer. hogy fejlesztés, csak olyat hogy felújítás:azt pedig a tulajdoni hányad mértékében kell viselni!

A társasházi törvény így fogalmaz:

24. §25 (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

Szerintem azoknál a felújításoknál, amelyek nem korszerűsítések, ott tulajdoni hányad alapján célszerű a költségeket szétosztani. Korszerűsítés esetén pedig arra kellene törekedni, hogy mindenki nagyjából egyenlő mértékben részesüljön az előnyökből. Például, ha a falak kapnak hőszigetelést, akkor kapjon a tető is, még ha annak nagyobb is a költsége. Ez nem kell, hogy egy felújítás alkalmával valósuljon meg, elég, ha megállapodnak, hogy több felújítás közel azonos előnyöket eredményezzen. Ha ez nem megoldható és az előnyök nagyon egyenlőtelnül oszlanak meg, akkor fel lehet vetni, hogy a költséghozzájárulást is ehhez igazítsák. Ezt érdemes az SZMSZ-ben rögzíteni.
Hőszigetelés esetén az előnyök egyenlőtlen szétosztását közös, de egyéni mérőórás fűtés esetén a rosszabb adottságú lakásoknak megállapított kompenzációval is lehet kezelni.

Mindenki egységesen fizet = mindenki lakása egységesen hőszigetelési fejlesztést kap.

Így korrekt.

"a társasház közös tulajdonát érintő költségeket közösen kell, hogy állják a tulajdonosok, még ha egy-egy felújítás eltérő mértékben előnyös számukra."

költségeket, vagy felújítási költségeket?
Ne keverd a kettőt, mert itt pont arról van szó, hogy ha a régi vakolat helyett új lesz, azt kifizeti. Az viszont, hogy a kettő közé kerül hőszigetelés, az NEM felújítás, hanem fejlesztés, és abból neki semmilyen haszna nincsen, ezért jogos lenne, hogy abba nem kellene fizetnie. A vakolást, színezést igen, még az állványozás ráeső részét is, mert azt sima vakoláshoz is meg kellene csinálni, habár itt is lehetne kötözködni, hogy ha a mostani vakolat amúgy egyáltalán nem szorulna felújításra, akkor minek kell... persze, a hőszigetelés miatt.

De a másik ötleted egyébként nem rossz. Hivatkozhatna arra, hogy ha hőszigetelést kell fizetnie, akkor legyen nála is, még akkor is, ha ez 10x annyi költséggel jár (tetőbontás, cserépléc kiemelés, újra héjalás, miegymás), és akkor fizessek azt is közösen mindannyian. Na akkor talan elgondolkoznak rajta, hogy hogyan jogos ez a dolog ténylegesen...

@wogel: elsősorban nem jogi szempontból szólnék hozzá
Tető, illetve falfelület tetőtérbeépítés esetén is kell, hogy legyen és ezért hőszigetelés is beépíthető. Ha a tető ilyennel nem rendelkezik, akkor kérd a több lakót, hogy ha az alsóbb szinteken már van, akkor legyen a tetőnél is. Nem tudom, hogy milyen a fűtési rendszer. Ha pl. központi fűtés egyedi mérési lehetőséggel, akkor a szélső, külső lakásoknak járó kompenzáció mértékét lehetne módosítani a hőszigetelés egyenetlensége miatt.
Azokat a véleményeket pedig osztom, hogy a társasház közös tulajdonát érintő költségeket közösen kell, hogy állják a tulajdonosok, még ha egy-egy felújítás eltérő mértékben előnyös számukra. Ha a tető vízszigetelését kellene felújítani, arra mondhatná a földszinti tulaj, hogy őt nem érinti, ezért nem szavazza meg. (Sajnos elég általános, hogy az empátia legkisebb jelét sem mutatják a tulajok.)

Tisztelt Fórumozók!

Társasházunkban a közös képviselő mellett egy, a közgyűlés által megválasztott aláíró embernek is alá kell írnia a számlákat, kiadásokat. Ez az aláíró ember lehet számvizsgáló bizottsági tag egyúttal?
Másik kérdés: társasházi SZMSZ-hez szükséges ügyvédi ellenjegyzés?

Köszönöm!