Társasházi jog

Mondjuk közös költség megfizetésére kötelezettségvállalás.

Hááát, a Csjt. 30. § (2)-ből levonni azt a következtetést, hogy a társasház közgyűlésén a házastársak között vélelmezni kell az egyetértést, és nem kell külön meghatalmazás a házastárs részéről, erre mondják azt, hogy egy cseppet kiterjesztő értelmezés....:))

Pl. érdekelne Dr. Bék magyarázata arról, hogy egy társasházi közgyűlésen való részvétel mitől visszterhes ügylet?

Ezen törvény alapján ha a férjem befektette a pénzünket és valószínűséggel elveszítette, hiába engem nem avatott be a döntésébe, de mivel házastársak vagyunk közös a veszteség.
1, Emiatt a törvény miatt nem tudok mit tenni? És kérni az elveszett pénz felét.A férjem piramis játékba fektette a pénzünket.

Ha azonban a házastárs az ügyletet a mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötötte, a másik házastárs csak akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára....
2, Mit jelent a fedezete körében kötötte?

Szerintem erre alapozza:

30. §
(2) Bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, az előbbi rendelkezés alá tartozó visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, kivéve, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá. Ha azonban a házastárs az ügyletet a mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötötte, a másik házastárs csak akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha az ügylet megkötése ellen az ügyletkötő harmadik személynél előzőleg kifejezetten tiltakozott.

Kezdem elveszteni a fonalat.

Alább azt idézted be, hogy egy jogász szerint "a házastársak között - szintén a családjogi törvény szerint - vélelmezni kell az egyetértés".

Ha erről törvény rendelkezik, nem kell belevenni az SZMSZ-be is.

Csak még azt nem tudtuk meg mindíg, hogy az idézetteket a Csjt. pontosan mely §-a alapján állítja Dr.Bék.

Ezért kell belevenni az SZMSZ-be!

"a házastársak között - szintén a családjogi törvény szerint - vélelmezni kell az egyetértést"

"a Csjt.nem elég jogszabályi alátámasztásnak?"

Nem, nem elég. Ha valaki jogi érvelésnél jogszabályra hivatkozik, akkor meg kell jelölni a KONKRÉT jogszabályhelyet.

Azaz pontosan hol van ilyen a Csjt-ben, hogy társasházi közgyűlésen vélelmezni kell a házastársak között az egyetértést?

de az ellenkezőjére sincs!

a Csjt.nem elég jogszabályi alátámasztásnak?

Álláspontnak érdekes, de nincs különösebben alátámasztva jogszabályi hivatkozásokkal. Az első mondat első fele mindenesetre vitathatatlan.

Dr. Bék Ágnes szerint:

„A családjogi törvény szerint a kiskorú gyermekek helyett viszont meghatalmazás nélkül a szülők szavaznak, míg a házastársak között - szintén a családjogi törvény szerint - vélelmezni kell az egyetértést, és nem kell külön meghatalmazás a házastárs részéről.

Ha a közgyűlésen csak az egyik fél van jelen, akkor is az egész tulajdoni hányadra el lehet számolni a szavazati jogot. Ha viszont nézeteltérés van a felek között, akkor azt kötelesek írásban a levezető elnöknek a napirendi pont előtt jelezni és ebben az esetben nincs akadálya annak, hogy "külön-külön" szavazzanak és csak a tényleges tulajdoni hányaduk szerint legyen beszámítva a szavazat.

Ha meghatalmazással szavaz a házastárs, akkor csak az a tulajdoni hányad számítható be, amelyre a meghatalmazást adták. Vagyis ha a meghatalmazást csak az egyik házasfél írta alá, akkor az csak az ő tulajdoni hányadáig - pl. 50 %-ig - vehető figyelembe.”

Kedves MajorDomus!

A megjelent 23th%- hozzácsapjuk a csókosok 25th%-t amit az ütk szóban kihirdet, hogy neki szóltak.

és máris kész az erős közös képviselet;-))))

No ezért is
NE LEGYEN A KÖZÖSKÉPVISELET A LEVEZETŐ ELNÖK ÉS JKV VEZETŐ.

De hogyan viselkedjek jogkövetően, ha a képviselet szerin 25% th a képviseletre szavaz és a meghatalmazásokat nem mutatja be írásban;))))

huszonkettes csabdája;-))))

azért nem kell készpénznek venni van aki másként gondolja!!!! (talán a bírók közül is)

szóval. nem kell igazolni az albetét többségi képviseletét.

nagyon gyenge a közös képviselő ott,ahol
egy albetét fele tulajdoni hányada dönti el a szavazást
rossz a döntés előkészitése,ha ennyire megosztja a tulajdonosokat,hogy egy másfél szobás lakás fele tulajdoni hányada billenti el a mérleg nyelvét!

gumicsont!

a birói gyakorlat -helyesen- a társasház döntéshozatali gyakorlatának megitélésében -egy lakás egy szavazat -elvet követi,vagyis a férj vagy feleség,az egész ingatlant képviselheti a közgyűlésen.Én is igy veszem figyelembe a. elenléti iv aláiratásánál ,,szóbeli meghatalmazással,, természetesen a házastárs részéről.

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Mert az emberek mindig igazat mondanak.

Szóval a csókos tulajdonosok nevét mindig fel lehet írni mint megbizók, mert a tárgyaláson úgy is igazolják a megbízás tényét.

piha...

„a bíró elfogadta a szóbeli megbízást is.”
Miért ne fogadta volna el? A Tht. csak az általános megbízásra írja elő az írásbeliséget. Az eseti meghatalmazás kapcsán csak utal a Ptk.-ra.

Kedves forumozők!

Mondhatnám sőt...

Peres eljárás során a bíró elfogadta a szóbeli megbízást is.
Csak akkor hívta be "tanuként" a "meghatalmazót", amikor ellentmondtam a megállapításnak.

Ráadásul a meghatalmazott az ütk volt.
Szóval Amper.

Ez is a szabályzási hiba, amely élvezetes vitához, szellemi csörtéhez vezet.

Rendben, csak a te álláspontod szerint nem kell igazolni a közgyűlésen, hogy az albetét többségét képviseli-e az albetét résztulajdonosa, aki megjelent.

„Egyébként is, mi van vita esetén?”
Mint bármilyen más kérdésben: többségi határozat. Ha meg a tulajdoni hányadok egyenlősége miatt nem tudnak határozni, akkor nem szavaztak.

„Remélem, legalább abban egyetértünk, hogy a probléma explicit szabályozást igényelne. Tényleg: de lege ferenda mit mondasz?”

Azt semmiképpen nem tartanám szerencsésnek, ha akármekkora kis tulajdoni hányaddal képviselhetné valaki a teljes albetétet. (Egyébként is, mi van vita esetén?)

Tisztelt K_B_S!
Tőled is szívesen venném, ha véleményeznéd az összeállított felszólító levelet, hogy ne tudjanak ismét belekötni valamibe. Elérhetőségem teo027@gmail.com

köszönöm

Mély tisztelettel, Kolléga: kevered a társasházi közös tulajdont a társasházi, külön tulajdonú lakás közös tulajdonával. (Ahogyan arra a linkelt cikk is rámutatott.)
Amikor a Tht. 38. § (3) azt írja, "A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges", akkor a 'tulajdonostársak' nem jelenti a külön tulajdonban álló lakás esetleges tulajdonostársait - illetve őket nem egyes személyként, hanem egységként jelenti. Tkp. a törvény következetesen ebben az értelemben használja ezt a fogalmat.
Ha például valamely külön tulajdonú lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa egy nem jogi személyiségű gazdasági társaság lenne, nyilván nem követelnénk meg, hogy valamennyi tagja megjelenjen a társasházi közgyűlésen, és eszünkbe sem jutna, hogy az üzletrészeik arányában felosszuk közöttük a szavazatokat.

Remélem, legalább abban egyetértünk, hogy a probléma explicit szabályozást igényelne. Tényleg: de lege ferenda mit mondasz?

Mufurc_nagyon:

nagyon hasznos a leváltás folyamatával kapcsolatos honlapod, sokat használtam fel belőle, biztos nem látnak el szerepet a közgyűlésen.

Ha nem vagyok pofátlan, elküldhetem neked a felszólító levél tervezetét, hogy elmond a véleményed? Ha igen, kérem jelezz a teo027@gmail.com címre.

Köszönöm, hogy ennyit foglalkoztok a kérdéseimmel, nem akartam ekkora vitát kelteni.

Amennyiben nálunk az a joggyakorlat, hogy a tulajdoni hányad ráeső részében szavazhat a tulajdonos, akkor a leváltáskor is mindkét tulajdonostól kérni kell meghatalmazást, ha nem jön el.

Mi van akkor, ha a jegyzőkönyvek és jelenléti ív alapján a közgyűléseken nem ezt a gyakorlatot folytatta és most mégis? Na mindegy, ez csak egy költői kérdés volt.

Kedves Lenger # e-mail 2013.12.21. 16:19 !

A határozati javaslat az csak javaslat.
A közgyűlés dönthet másként is.
Ezért fontos, hogy a levezető elnök ne az ütk. (képviselet) legyen.

A megírt és aláírt jegyzőkönyv ellen már nehéz.....

Szerintem még a Ptk. közös tulajdon szabályaiból sem következik ez. Ugyanis a társasházi közgyűlés dönthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházásról, vagy éppen közös tulajdonba tartozó ingatlanrész értékesítéséről, én pedig nem úgy értelmezem a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait, hogy a társasházi külön tulajdon tulajdonostársainak egyike a többi nevében ilyen ügyben szavazhatna. Ha pedig ez így van, akkor vajon hogyan fogjuk szelektálni, hogy ez a tulajdonostárs mennyiben vehet részt a közgyűlésen a másik nevében? A rendes gazdálkodás körében pedig miért nem követeljük meg, hogy a külön tulajdon többségi tulajdonosa legyen jelen?