Társasházi jog

Tisztel jogász Fórumozók.
A társasházi tulajdonos ( nem SZB tag, stb.) , kérheti a társasházi anyagokba, számlákba, szerződésekbe való betekintést?
Köteles ezt a lehetőséget biztosítani a közös képviselő a társasházi tulajdonosnak? Hol található erre vonatkozóan törvényi előírás?
Lehetséges, hogy a lemondott közös képviselő újra választassa magát, gondolom a korábbi díjazásért, ha a házkörüli teendőket, javítás, karbantartás, megrendelése , átvétele, stb. egy társasházi tulajdonosnak akarja kiadni?
Köszönöm a választ előre is.

Már mondtam: az alapító okirat erről nem rendelkezhet. De egyébként is a tulajdoni hányad arányában kell viselni a költségeket. (Hogy miért tér az el a területtől, azt én nem tudhatom.)

KBS!

Nálunk az alapterület, és a tulajdoni hányad aránya eltér.

KBS!

A ház 216 albetétes társasház. Kötelező lett volna az SZMSz megalkotása, amire 2004-ben kisérletet tett a társasház közgyűlése, de nem volt meg az 50 %, ezért szavazásra sem lett bocsátva. De mivel a kk. utána aláírásokat gyűjtött, és a kézzel írott jegyzőkönyvben már egészen más arány szerepelt, úgy hangoztatta 2012-ig, hogy van SZMSZ, csak valami oknál fogva ( nem indokolta) nem adta be a földhivatalba. 2012-ben volt egy próbálékozása, de mivel sem a jogosultságát, sem a közgyűlés jegyzőkönyvét nem merte bemutatni, ezért iratpótlásra kötelezték, amit máig nem tett meg. A földhivatalba az SZMSZ-re nyomott kódszámmal igazolta, hogy be van adva a földhivatalba. Az egyik tulajdonos a földhivatalban kérésére van-e SZMSz az A.O-hoz csatolva azt az információt kapta, hogy nincs. Majd az SZMSz-re nyomot kódszámra hivatkozva, kapta iratpótlásos információt. Most, hogy kiderült nincs SZMSZ, ezért kérdem, hogy akkor az A.O szerinti közös költség számítást kell alkalmaznia? Ami nem m2, hanem tulajdoni hányad.

Babos

Az alapító okirat nem rendelkezhet ilyen kérdésben. Az szmsz hiánya önmagában jogellenes. (Hacsak nem hatlakásos vagy kisebb a ház.) Szmsz híján a tulajdonosok a tulajdoni hányadaik arányában viselik a közös költséget. Mellesleg a tulajdoni hányadnak meg az önálló tulajdonú lakások alapterülete arányának illik egybe esnie.
A "felújítási alap" is közös költség. A társasháznak nincs olyan költsége, amely nem közös költség.

Szerintem még ez sem a konkrét kérdés volt, csak valami példálódzás.

KBS!

Amennyiben nincs SZMSZ,( kk. azt hazudta 9 évig, hogy van, de kiderült, hogy nincs) akkor az A.O-ban szereplő leírás szerint kell fizetni pld. közös költséget? (nem az eddigi m2, hanem az A.O szerinti tulajdoni hányad szerint?
Amennyiben az AO. úgy rendelkezik, hogy a felújításokat, a felújítási alapból, és nem a közös költségből kell?

Egyenlőre ennyi, és előre is köszönöm.

Babos

Inkább a konkrét kérdést, ha lehet.

Üdv!

Kérdésem, hogy a társasház alapító okirata felülírja-e, a hatályos jogszabályt?

Babos

bocsi

Az 189/1998. (XI.23.) Kormányrendelet a központi fűtésről, és melegvíz-szolgáltatásról

Kedves Soma 2!

Az alábbi linken megtalálja a törvényeket és választ is nyerhet ;-)
. A 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról
A 2008. évi LXVII. Törvény a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről
A 2008. évi LXVII. Törvény a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről

Szép napot Mindenkinek!

Fűtöm az utcát, de nem önszántamból!
Egy hete bekapcsolták a fűtést, igaz csak éjszakára, de nappal még langyosak a radiátorok.
Tegnap felhívtam a közös képviseletet, némi felvilágosításért, a következő választ kaptam: a hozzájuk tartozó társasházakban jó pár lakó kérte, mivel fáztak, de október 15. hivatalosan is beindul a fűtési szezon az pedig nincs messze. Elismerte, hogy sok a reklamáció a korai fűtés miatt, a reklamációkat továbbítja a mi társasházunk közös képviselőjének. Ennyi!
Idáig abban a hitben voltam, a külső hőmérsékletnek köze van a fűtési idényhez, ha tartósan 15 fok alá csökken a hőmérséklet napközben, akkor kezdenek el fűteni.
Nem jók az értesüléseim, vagy valamelyik törvény megváltozott?

Köszönöm!

Tisztelt Jogtudorok!

Helyzetünk tovább bonyolódik... Érdeklődtünk a városi önkormányzatnál, hogy miért nem kaptunk értesítést a dohánybolt létesítésről, mire közölték, hogy minden a NAV hatásköre, ők engedélyeket nem adnak ki önálló dohányboltokra.
Ezt találtam a NAV oldalon:

2013. július 1-jétől a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatásához nem működési engedély, hanem vámhatósági engedély megléte szükséges. A vámhatósági engedélyt a koncessziós pályázat elnyerése és a koncessziós szerződés megkötése után kell igényelni.
A vámhatósági engedély iránti kérelem mellékleteként az alábbi okmányokat kell csatolni:

koncessziós szerződés eredeti példánya,
a telephely használati jogcímének megállapítására alkalmas okirat
helyszínrajz
az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylat,(készpénz-átutalási megbízás esetén a feladóvevény eredeti példánya)
a gazdasági társaság társasági szerződése (alapító okirat, alapszabály)
A vámhatósági engedély iránti kérelem elbírálásához más dokumentumok is szükségesek, azonban ezek rendelkezésre állnak más hatóságok, illetve a NAV nyilvántartásaiban, ezért benyújtásukra a kérelmező nem kötelezhető. Ezeket az okmányokat az eljáró igazgatóság fogja beszerezni az engedélyezési eljárás során, amely idő azonban nem számít bele az ügyintézésre rendelkezésre álló 30 napos időbe. Amennyiben az alább felsorolt okmányok a kérelmező rendelkezésére állnak és azt csatolja a kérelemhez, az eljáró igazgatóság azt befogadja, ami által rövidülhet az ügyintézési határidő, így a dohány-kiskereskedelmi tevékenység is hamarabb kezdhető meg.

Ezek az alábbi okmányok:

cégkivonat vagy vállalkozói igazolvány/nyilvántartásba vételi igazolás,
ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet nem dohányboltban, hanem egyéb üzletben kizárólag az erre elkülönített helyen fogják végezni – csak olyan településen lehet, ahol a lakosok száma kevesebb, mint 2000 fő - szükséges az üzlet működési engedélye, illetve a működés megkezdésének önkormányzathoz történő bejelentésének igazolása,
a kérelmet benyújtó egyéni vállalkozó, illetve gazdasági társaság székhelye szerint illetékes önkormányzat igazolása arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a kérelmezővel szemben jogerősen 1 millió forintot meghaladó adóbírság, vagy 200 ezer forintot meghaladó mértékű mulasztási bírság kiszabására nem került sor.

Ez alapján úgy tűnik, hogy a NAV kiadja az engedélyt, és senkit nem kérdez semmiről. Tehát a társasházi törvény értelmében jogunk lenne azt mondani az önkormányzat felé, hogy nem szeretnénk ilyen boltot, csak furcsa módon nem ők az eljáró hatóság...

Üdv
Nemdohányzó

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

Az alapító okiratba betekinthetünk, mivel van egy példányunk belőle. Abban a tetőtér nincs megemlítve, se külön se közös tulajdonként. Közös tulajdonként kizárólag a tetőszerkezet szerepel.

Tisztelt Obudafan!

A társasházi szerződésbe beletekinthetek, mivel abból van egy példányom, viszont a többi lakó egyedi adásvételi szerződésébe nem.
A társasházi szerződésben a tetőtér nem szerepel egyetlen lakó külön tulajdonaként feltüntetve. Viszont közös tulajdonként sincs feltüntetve. Közös tulajdonként kizárólag a tetőszerkezet szerepel.

Tisztelt Kovács Béla Sándor !

• 22.00h elvileg de ez a gyakorlatban van mikor hosszabb. Minden létező zajt hallunk. A székek tologatása, hangos beszélgetés, ajtó csapkodás és még sorolhatnám. Valószínű, a hangszigeteléssel is vannak problémák a háznál. Mikor megvettük a lakást a kávézó már üzemelt. Eddig nem próbáltam nem venni tudomást róla. Most viszont nagyot változott az életem. Született egy kisfiam aki hála Istennek teljesen egészséges, de 33 hétre született és nagyon fontos lenne a nyugalom. Ez most nagyrészt kivitelezhetetlen.

Az alapító okiratba betekinthettek. Abban közös tulajdonú a tetőtér?

Ha volt szerződés, azt a tulajdonostársakkal kellett megkötni, alapszabálytól függően 3/4-es vagy 4/5-ös többséggel, szavazás után. Tehát tudnod kellene róla.

Kedves Kovács Béla Sándor!

Az alábbiakban kérném tanácsát.
A társasházunk felső lakója úgy döntött, hogy beépíti a tetőteret. A társasházi szerződésünkben a tetőtér egyetlen egy társasházi tulajdonos külön tulajdonaként SEM került feltüntetésre, a felső lakó külön tulajdonaként nem látható a szerződésben, kizárólag az alépítmény melynek a területe pontosan megegyezik az alépítmény területével. Továbbá a földhivatali bejegyzési adatok szerint is kizárólag az alépítményben szereplő helyiségek és területi adatok szerepelnek. A társasház tetőtér alatti tulajdonosa azt állítja, hogy az Ő adásvételi szerződésében úgy szerepel, hogy az alépítményt tetőtér beépítési lehetőséggel vásárolta meg.
Kértük, hogy állítását igazolja, de nem volt hajlandó a szerződést megmutatni.
Voltunk a földhivatalba, de ott nem tekinthettünk be a szerződésbe, mivel azt állították kizárólag a tulajdonos tekinthet be. Így egy olyan patthelyzet alakult ki amivel nem tudunk mit kezdeni.
Első kérdésem, hogy a beépítési lehetőség az megegyezik a tetőtér tulajdonjogával?
Második kérdésem, milyen egyéb formán tudunk betekinteni az adásvételi szerződésbe?
Harmadik kérdésem, a tulajdoni arányok kialakítása mi alapján történik? (Amennyiben nm2 akkor kiszámítható pontosan)

Válaszát előre is köszönöm
Ferenc

Kedves KBS!

Tévedés.

Szólitson csak Gábrielnek;-)

Istenem...

Kedves ragyasdezso!

Az baj és hiba, ha nem érkezett felkérés.

Tekintetttel az árusítóhely kötelező külső megjelenésére.
Ezek (kör alakú kilógó tábla, nemzeti dohánybolt felirat) a th. tulajdonát képező homlokzaton helyezhetők el és ehhez a közgyűlés határozata szükségeltetik (jogkövető magatartás esetén) ;-)

Mufurc_nagyon

Nem. Éppen ezért nem érkezik hatósági felkérés. Szóval már megint nem jött össze!

Ad poenitendum properat qui cito iudicat.

Miért akarod becsapni a kérdezőt? Bosszú a fake-kérdésért?

Kedves nemdohányzó!

Igen olvasgatni élvezet.....

Ttv.

18. § (1) A lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségének megváltoztatott használatához - a (3) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel, illetve a (3) bekezdés b) pontja szerinti eltéréssel - a közgyűlés hozzájáruló határozata nem szükséges.
(2) Ha a lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségének megváltoztatott használata jogszabályban meghatározott telepengedély-köteles tevékenységhez vagy kizárólag üzletben forgalmazható termék
(üzletköteles termék) forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedélyhez kötött tevékenységhez szükséges, a hatóság az engedélyről a (3) bekezdés szerinti - határidőben meghozott - közgyűlési határozat figyelembevételével dönt, feltéve, hogy a határozatban foglaltak az engedélyezés során alkalmazandó jogszabályokat nem sértik.
abályokat nem sértik.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a hatóság fellhívására a közgyűlés - harmincnapos határidőn belül meghozott -határozattal

1. a 17. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén - a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseivel és az erre vonatkozó külön jogszabályokkal összhangban - megtilthatja a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítása módjának megváltoztatását,
2. a lakhatás nyugalma - így a zaj- és rezgésvédelem, illetőleg a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése érdekében - a használat, hasznosítás módjának megváltoztatását megtilthatja vagy ahhoz az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltétellel is hozzájárulhat; a határozatnak tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát tartalmazó magatartások részletezését és ennek alapján a közgyűlési döntés indokolását.

A nemzeti dohánybolt vajon nem telephely engedély köteles;-)